Az Új Széchenyi Terven belüli Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) napkollektor pályázata kedden indul és december utolsó napjáig tart – olvasható a zbr.kormany.hu honlapon.
A pályázat el?bb is lezárulhat,
ha elfogy az e célra rendelkezésre álló 2, 97 milliárd forint.
A pályázaton lakástulajdonosok vehetnek részt, függetlenül attól, hogy a lakásuk milyen technológiával épült. A családi ház tulajdonosok mellett a legfeljebb 12 lakásos társasházak is pályázhatnak, de csak akkor, ha minden tulajdonos részt vesz abban.
Egy napkollektoros melegvízkészít? rendszer telepítésére a költségek fele, de maximum 800 ezer forintos vissza nem térítend? állami támogatás jár.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi közleménye szerint a pályázat nyertesei – a tárca megbízásából és az ÉMI Nonprofit Kft. szakmai felügyelete mellett m?köd? – http://kivitelezok.emi.hu oldalon keresztül elérhet? adatbázisból tudják kiválasztani a számukra megfelel? szakkivitelez?t.
Forrás: MTI
Kereskedelmi háborúvá er?södhet a nyugati napenergia-ipari cégek szembenállása kínai versenytársaikkal. Az európai és amerikai ipar kemény dömpingellenes díjak kivetését követeli a távol-keleti termékekre; mindez a kínai cégek kiszorulását eredményezheti legnagyobb külföldi piacairól, de a megújuló energiaforrások felhasználásának terjedését is lassíthatja.Összehangolt támadást indított a nyugati napelemgyártó iparág németek vezetéssel Kína ellen a héten, miután a kereskedelmi egyezségeket megsért? dömpingárak alkalmazásával vádolták meg az ázsiai óriást. A fotovoltaikus, áramtermel? napelemeket gyártó cégeket képvisel? SolarWolrd német csoport intézkedéseket fontolgat a kínai cégek – állítása szerinti – „dömping-árazási gyakorlatának” megfékezésére – közölte a társaság. A bejelentésre csütörtökön került sor, vagyis nem egészen 24 órán belül két komoly figyelmeztetést is kapott az ázsiai óriás napenergetikai ipara.
Dömpingvádak
Szerdán ugyanis az Egyesült Államok hét napenergiacége sürgetett kormányzati intézkedéseket, a Marketwatch tudósítása szerint konkrétan több mint 100 százalékos dömpingellenes díj kivetését a Kínában gyártott termékekre. Szerintük a kínai gyártók azért tudnak agresszíven aláígérni az amerikai áraknak, mert tetemes pénzügyi és egyéb (kedvezményes árú nyersanyagok és területek, olcsóbb villamos energia és víz, exporttámogatások) támogatásban részesülnek otthon. Mindez munkahelyek ezreinek megsz?nését okozhatja – figyelmeztetnek a népszer? érvet el?húzva, vélhet?en azonban profit-érdekeket is szem el?tt tartó amerikai napenergia cégek.
A washingtoni kormányhoz benyújtott petíció mögött álló szövetséget egyébként a SolarWorld AG tengerentúli egysége vezeti. A társaság vezet?je, Gordon Brinser szerint Kína az amerikai piac „kizsigerelését és birtokba vételét” tervezi. Az amerikai leánycégnél nem zárták ki annak lehet?ségét, hogy hamarosan Németországban is hasonló lépésre kerül sor. A hasonlóan barátságos hangvétel? kínai válasz sem késett soká, a helyi megújuló energia társaság szerint az amerikai fejlemények szoros összefüggésben állnak az ország belpolitikai és gazdasági helyzetével; a gazdasági válság és társadalmi feszültségek miatt pedig b?nbakot kellett kereniük.
Amennyiben az USA intézkedik az ügyben, annak komoly hatása lehet a kínai napenergia-iparra – idézte a Reuters Min Lít, a Yuanta Securities iparági elemz?jét. Jelenleg az amerikai piacnak mintegy 7 százalékát foglalják el a kínaiak. A világ els? számú felvev? piaca Európa, amely az összes beépített fotovoltaikus (áramtermel?) napelem 80 százalékának helyet ad, míg az USA mindössze a globális kapacitások 5,3 százalékával rendelkezik, ezzel Olaszország és Japán is megel?zi egyel?re. Németországban csak tavaly rekord nagyságú, 8000 megawatt napelem-kapacitást helyeztek üzembe, míg ez a szám Kínában becslések szerint az 500 megawattot sem éri el. Kína számára a jelenlegi árak mellett a telepítés még nem els?rend? cél, szakért?k szerint éppen a nyugati piacokon történ? fejlesztések hatására csökken? költségeket meglovagolva szeretne majd minél több napelemet telepíteni.
Feszült viszonyban
A nyugati társaságok évek óta feszült viszonyban vannak a kínai cégekkel, azt állítva, hogy azok b?séges támogatásban részesülve tudnak alacsonyabb áron kínálni termékeiket, míg az európai cégek szenvednek a finanszírozási nehézségekt?l. A kínai napenergia társaságok, mint a Suntech, a Yingli, vagy a JA Solar a múltban b?kez? kölcsönöket kapott a kínai Fejlesztési Bankon keresztül. A kínai tervek nem hivatalos értesülések szerint a következ? öt évben 1500 milliárd dollárral támogatná a stratégiai iparágakat, így az alternatív energiaforrásokhoz kapcsolódó gazdaságot. Peking szerint kereskedelmi partnereivel való kapcsolataiban mindvégig fair volt, és tagsága óta ragaszkodik a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO) vállalt kötelezettségeihez.
A globális piacvezet? Németország idén indirekt formában (támogatott átvétel formájában) 7,8 milliárd euróval támogatja az iparágat, vagyis nem közvetlenül a gyártás, hanem a felhasználást dotálja. A rendszer sikerét mutatja, hogy Berlinnek tavaly – egy évvel a tervezett el?tt – már csökkentenie kellett a támogatásokat.
Offenzívában
A kínai napenergiacégek jelent?sen n?ttek az elmúlt években, egyebek mellett a németországi támogatásoktól is serkentve, s így jelent?s piaci részt sajátítottak ki maguknak a nyugati cégek kárára. A kínai cégek offenzíváját jól példázza a 2001-ben alapított Suntech esete. A termelést tekintve a világ legnagyobb társasága a 2002-es 10 megawatt után idén a terv szerint 2200 megawatt kapacitást gyárt le idén. Ám az európai kereslet – amely a kínai cégek forgalmának háromnegyedét adta – meredek visszaesése a támogatások csökkentését követ?en az USA felé fordította a távolkeleti szerepl?ket.
A telített piaci körülményeknek a korábbi élenjáró cégek közül több is áldozatul esett az utóbbi id?ben. Az egyesült államokbéli Evergreen Solar augusztusban jelentett cs?döt. A CNBC beszámolója szerint a cég 3-4 évvel ezel?tt éllovas volt a költségcsökkentések terén, mivel versenytársainál jóval kevesebb szilíciumot alkalmazott, azonban azóta a szilícium ára a tizedére esett vissza. A szintén amerikai Solyndra napelemgyártó szeptemberben kért cs?dvédelmet, több százmillió dolláros adóssághegy és a telített piac nyomott árainak terhe alatt nyögve. Az esetb?l egyre inkább politikai ügy lesz, mivel a társaság a m?ködésképtelenné válás el?tt nem sokkal hatalmas, félmilliárd dollárt meghaladó szövetségi hitelgaranciában részesült, amelyben az elnök személyes szerepét is vizsgálnák politikai ellenfelei. Az európai megtorpanás és a kínai nyomulás hatására az egész szektor jelent?sen veszített piaci értékéb?l idén, így a First Solar, vagy a SunPower is árfolyama is a korábbi töredékére zuhant.
Összehangolt támadást indított a nyugati napelemgyártó iparág németek vezetéssel Kína ellen a héten, miután a kereskedelmi egyezségeket megsért? dömpingárak alkalmazásával vádolták meg az ázsiai óriást. A fotovoltaikus, áramtermel? napelemeket gyártó cégeket képvisel? SolarWolrd német csoport intézkedéseket fontolgat a kínai cégek – állítása szerinti – „dömping-árazási gyakorlatának” megfékezésére – közölte a társaság. A bejelentésre csütörtökön került sor, vagyis nem egészen 24 órán belül két komoly figyelmeztetést is kapott az ázsiai óriás napenergetikai ipara.
Dömpingvádak
Szerdán ugyanis az Egyesült Államok hét napenergiacége sürgetett kormányzati intézkedéseket, a Marketwatch tudósítása szerint konkrétan több mint 100 százalékos dömpingellenes díj kivetését a Kínában gyártott termékekre. Szerintük a kínai gyártók azért tudnak agresszíven aláígérni az amerikai áraknak, mert tetemes pénzügyi és egyéb (kedvezményes árú nyersanyagok és területek, olcsóbb villamos energia és víz, exporttámogatások) támogatásban részesülnek otthon. Mindez munkahelyek ezreinek megsz?nését okozhatja – figyelmeztetnek a népszer? érvet el?húzva, vélhet?en azonban profit-érdekeket is szem el?tt tartó amerikai napenergia cégek.
A washingtoni kormányhoz benyújtott petíció mögött álló szövetséget egyébként a SolarWorld AG tengerentúli egysége vezeti. A társaság vezet?je, Gordon Brinser szerint Kína az amerikai piac „kizsigerelését és birtokba vételét” tervezi. Az amerikai leánycégnél nem zárták ki annak lehet?ségét, hogy hamarosan Németországban is hasonló lépésre kerül sor. A hasonlóan barátságos hangvétel? kínai válasz sem késett soká, a helyi megújuló energia társaság szerint az amerikai fejlemények szoros összefüggésben állnak az ország belpolitikai és gazdasági helyzetével; a gazdasági válság és társadalmi feszültségek miatt pedig b?nbakot kellett kereniük.
Amennyiben az USA intézkedik az ügyben, annak komoly hatása lehet a kínai napenergia-iparra – idézte a Reuters Min Lít, a Yuanta Securities iparági elemz?jét. Jelenleg az amerikai piacnak mintegy 7 százalékát foglalják el a kínaiak. A világ els? számú felvev? piaca Európa, amely az összes beépített fotovoltaikus (áramtermel?) napelem 80 százalékának helyet ad, míg az USA mindössze a globális kapacitások 5,3 százalékával rendelkezik, ezzel Olaszország és Japán is megel?zi egyel?re. Németországban csak tavaly rekord nagyságú, 8000 megawatt napelem-kapacitást helyeztek üzembe, míg ez a szám Kínában becslések szerint az 500 megawattot sem éri el. Kína számára a jelenlegi árak mellett a telepítés még nem els?rend? cél, szakért?k szerint éppen a nyugati piacokon történ? fejlesztések hatására csökken? költségeket meglovagolva szeretne majd minél több napelemet telepíteni.
Feszült viszonyban
A nyugati társaságok évek óta feszült viszonyban vannak a kínai cégekkel, azt állítva, hogy azok b?séges támogatásban részesülve tudnak alacsonyabb áron kínálni termékeiket, míg az európai cégek szenvednek a finanszírozási nehézségekt?l. A kínai napenergia társaságok, mint a Suntech, a Yingli, vagy a JA Solar a múltban b?kez? kölcsönöket kapott a kínai Fejlesztési Bankon keresztül. A kínai tervek nem hivatalos értesülések szerint a következ? öt évben 1500 milliárd dollárral támogatná a stratégiai iparágakat, így az alternatív energiaforrásokhoz kapcsolódó gazdaságot. Peking szerint kereskedelmi partnereivel való kapcsolataiban mindvégig fair volt, és tagsága óta ragaszkodik a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO) vállalt kötelezettségeihez.
A globális piacvezet? Németország idén indirekt formában (támogatott átvétel formájában) 7,8 milliárd euróval támogatja az iparágat, vagyis nem közvetlenül a gyártás, hanem a felhasználást dotálja. A rendszer sikerét mutatja, hogy Berlinnek tavaly – egy évvel a tervezett el?tt – már csökkentenie kellett a támogatásokat.
Offenzívában
A kínai napenergiacégek jelent?sen n?ttek az elmúlt években, egyebek mellett a németországi támogatásoktól is serkentve, s így jelent?s piaci részt sajátítottak ki maguknak a nyugati cégek kárára. A kínai cégek offenzíváját jól példázza a 2001-ben alapított Suntech esete. A termelést tekintve a világ legnagyobb társasága a 2002-es 10 megawatt után idén a terv szerint 2200 megawatt kapacitást gyárt le idén. Ám az európai kereslet – amely a kínai cégek forgalmának háromnegyedét adta – meredek visszaesése a támogatások csökkentését követ?en az USA felé fordította a távolkeleti szerepl?ket.
A telített piaci körülményeknek a korábbi élenjáró cégek közül több is áldozatul esett az utóbbi id?ben. Az egyesült államokbéli Evergreen Solar augusztusban jelentett cs?döt. A CNBC beszámolója szerint a cég 3-4 évvel ezel?tt éllovas volt a költségcsökkentések terén, mivel versenytársainál jóval kevesebb szilíciumot alkalmazott, azonban azóta a szilícium ára a tizedére esett vissza. A szintén amerikai Solyndra napelemgyártó szeptemberben kért cs?dvédelmet, több százmillió dolláros adóssághegy és a telített piac nyomott árainak terhe alatt nyögve. Az esetb?l egyre inkább politikai ügy lesz, mivel a társaság a m?ködésképtelenné válás el?tt nem sokkal hatalmas, félmilliárd dollárt meghaladó szövetségi hitelgaranciában részesült, amelyben az elnök személyes szerepét is vizsgálnák politikai ellenfelei. Az európai megtorpanás és a kínai nyomulás hatására az egész szektor jelent?sen veszített piaci értékéb?l idén, így a First Solar, vagy a SunPower is árfolyama is a korábbi töredékére zuhant.
s ez az összeg a 300 milliárd eurót is eléri,
ha figyelembe vesszük az energiahatékonysági projekteket is – hangzott el a térség energiaellátásának jöv?jér?l szóló kétnapos belgrádi konferencián kedden.
A konferencia résztvev?i hangsúlyozták, hogy a külföldi t?ke bevonása érdekében szükség van az energetikai piac liberalizálására, a térség piaci integrációjának megteremtésére, az energia továbbítását lehet?vé tev? hálózat b?vítésére.
A felszólalók rámutattak arra, hogy a klasszikus energiahordozók magas ára miatt nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megújuló energiaforrások felhasználására, az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére.
Kosztisz Sztambolisz, a Délkelet-európai Energetikai Intézet igazgatója elmondta: a térségben el?állított energia 21,4 százaléka megújuló energiaforrásból származik, ami elfogadható arány. A tervek szerint 2030-ig ez a mutató 25 százalékra emelkedik.
Az értekezlet résztvev?i kedden pódiumbeszélgetéseket folytatnak az energetikai beruházásokról, a piac liberalizálásáról, a megújuló energiaforrásokról. A konferenciát a Délkelet-európai Együttm?ködési Folyamat (SEECP) keretében rendezték meg. A SEECP soros elnöke az idén Szerbia.
A SEECP-ét 1996-ban Bulgária kezdeményezésére hozták létre, tagországai: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Macedónia, Moldávia, Montenegró, Románia, Szerbia és Törökország.
A konferencia résztvev?i hangsúlyozták, hogy a külföldi t?ke bevonása érdekében szükség van az energetikai piac liberalizálására, a térség piaci integrációjának megteremtésére, az energia továbbítását lehet?vé tev? hálózat b?vítésére.
A felszólalók rámutattak arra, hogy a klasszikus energiahordozók magas ára miatt nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megújuló energiaforrások felhasználására, az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére.
Kosztisz Sztambolisz, a Délkelet-európai Energetikai Intézet igazgatója elmondta: a térségben el?állított energia 21,4 százaléka megújuló energiaforrásból származik, ami elfogadható arány. A tervek szerint 2030-ig ez a mutató 25 százalékra emelkedik.
Az értekezlet résztvev?i kedden pódiumbeszélgetéseket folytatnak az energetikai beruházásokról, a piac liberalizálásáról, a megújuló energiaforrásokról. A konferenciát a Délkelet-európai Együttm?ködési Folyamat (SEECP) keretében rendezték meg. A SEECP soros elnöke az idén Szerbia.
A SEECP-ét 1996-ban Bulgária kezdeményezésére hozták létre, tagországai: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Macedónia, Moldávia, Montenegró, Románia, Szerbia és Törökország.
A konferencia résztvev?i hangsúlyozták, hogy a külföldi t?ke bevonása érdekében szükség van az energetikai piac liberalizálására, a térség piaci integrációjának megteremtésére, az energia továbbítását lehet?vé tev? hálózat b?vítésére.
A felszólalók rámutattak arra, hogy a klasszikus energiahordozók magas ára miatt nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megújuló energiaforrások felhasználására, az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére.
Kosztisz Sztambolisz, a Délkelet-európai Energetikai Intézet igazgatója elmondta: a térségben el?állított energia 21,4 százaléka megújuló energiaforrásból származik, ami elfogadható arány. A tervek szerint 2030-ig ez a mutató 25 százalékra emelkedik.
Az értekezlet résztvev?i kedden pódiumbeszélgetéseket folytatnak az energetikai beruházásokról, a piac liberalizálásáról, a megújuló energiaforrásokról. A konferenciát a Délkelet-európai Együttm?ködési Folyamat (SEECP) keretében rendezték meg. A SEECP soros elnöke az idén Szerbia.
A SEECP-ét 1996-ban Bulgária kezdeményezésére hozták létre, tagországai: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Macedónia, Moldávia, Montenegró, Románia, Szerbia és Törökország.
A Fórumon az állami és az üzleti szféra képvisel?i osztják meg egymással a zöldgazdaság fejlesztésével, a megújuló energiák támogatásával,
valamint az alacsony szén-dioxid kibocsátású beruházásokkal kapcsolatban szerzett tapasztalataikat. A találkozó els?dleges célja, hogy segítse a kapcsolatfelvételt a nyugat-európai beruházók és a közép-kelet-európai országok képvisel?i között. A rendezvényen felszólal Gregory Barker, az Egyesült Királyság energia- és klímaügyért felel?s minisztere és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter is. Nemzeti Fejlesztési MinisztériumKommunikációs F?osztály
szerz?: OS, forrás: MTI
