Welcome to Magazine Premium

You can change this text in the options panel in the admin

There are tons of ways to configure Magazine Premium... The possibilities are endless!

Member Login
Lost your password?

Kutatás vizsgálná, hogy valóban jót tesznek-e a megújulóenergia-projektek a vidéknek

Share Button

A széles körben elfogadott nézőpont szerint a megújulóenergia-projektek egyértelműen kedvező hatást gyakorolnak a befogadó vidéki közösségek demográfiai, gazdasági és mezőgazdasági mutatóira. De valóban ilyen egyértelmű-e a megújulóenergia-források hatása a rurális közösségek életére – veti föl a kérdést Benedek József és Sorin Cebotari.

A BBTE geográfus kutatói tanulmányukban a probléma újrakontextualizálására vállalkoznak. Felvetésük szerint a klasszikus mutatók (a foglalkoztatási ráta, a jövedelem, a népesedési statisztikák) torz képet festenek a helyzetről, és előnyösebb volna a periferializáció és deperiferializáció jelenségei felől megközelíteni a megújulóenergia-projektek vidéki közösségekre gyakorolt hatását.

A Románia északnyugati régiójának 52 településére kiterjedő kutatás olyan módszertan bevezetését indítványozza, mely két központi terminus, a szoftver- és a hardverinnováció fogalmai mentén kínál pontosabb rálátást a megújulóenergia-források és az azokat befogadó vidéki közösségek viszonylehetőségeire. A szerzők értelmezésében a hardverinnováció maga a technológiafejlesztés, melynek alkalmazásával alternatív energiaforrásokból elektromos vagy hőenergiát állítunk elő. A szoftverinnováció pedig arra a közösségi magatartásra vonatkozik, mely integrálja, értelemmel látja el az ily módon nyert energiát, magyarán, az a mód, ahogyan az adott közösség beilleszti az energiafelhasználásra vonatkozó aktuális és hosszú távú irányvonalak sorába az alternatív forrásokból szerzett energiát.

A kérdés tehát az, hogy a szoftver hogyan, mennyire képes kihasználni a hardver kínálta lehetőségeket, és fordítva: kompatibilis-e a hardver a szoftverrel, alkalmas-e azon igények és célok kiszolgálására, melyek a közösség részéről vele szemben megfogalmazódtak. Ennek megválaszolására a szerzőpáros a következő szempontrendszert állította föl: 1. Ki a megújulóenergia-projekt tulajdonosa? 2. Kinek van az adott vidéki közösségen belül közvetlen hozzáférése az alternatívenergia-forráshoz, és hogyan, mire használja fel azt? 3. Mennyire érintett a közösség a már meglévő energiafelhasználási és -gazdálkodási vezérelvek formálásában? 4. Végül pedig: mennyire érdekelt a megújulóenergia-projektek fejlesztésében?

Ezen kérdések mentén vizsgálva az északnyugati régióban föllelhető példákat, a kép korántsem olyan kedvező, mint ahogy azt a klasszikus módszertanokat követő tanulmányok állítják. Ugyanakkor – teszik hozzá a szerzők – azokban a vidéki közösségekben, ahol nem véletlenszerű, hanem reflektált és valóban közösségi léptékű a megújulóenergia-projektekez való viszony, a megújulóenergia-alapú fejlődés biztató kilátásokat nyújt.

Forrás: maszol.ro

Tags:



Hirdetés