A lakosságnak sem jött volna rosszul a napelem-támogatás Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
Óriási üzletté kezd válni idehaza a napenergia-er?m?vek telepítése. Azok a szolárcégek pedig, amelyeknek kormányzati hátszelük van, az elkövetkez? években szinte bizonyosan tetemes bevételre tehetnek szert. A következ? években ugyanis a kormány, állami és önkormányzati megrendelések formájában, a napenergia-iparban osztja szét – akárcsak az operatív programokban elkülönített több száz milliárd forint uniós forrást – annak a mintegy 220 milliárd forint támogatásnak a jelent?s hányadát is, amelyet a lakosság kapott volna. Az összeget eredetileg a lakások energetikai korszer?sítésére szánta az Európai Unió – tudta meg lapunk iparági forrásokból.
Hozzáért?k úgy vélik: a szektor felfutásának a pénzügyi alapjait a kormányzat egyebek mellett azzal teremtette meg, hogy tavaly az épít?ipari szakma nem kis megrökönyödésére az eredetileg a lakosságnak szánt mintegy 90 milliárd forint vissza nem térítend? és mintegy 130 milliárd forint visszafizetend? uniós támogatási keretet „átirányította” az önkormányzati és állami szektor energetikai fejlesztéseire. Egyesek már akkor azt rebesgették: ennek az oka az volt, hogy az elaprózott lakossági fejlesztésekb?l nem lehet akkora összeget a kormányhoz közel álló üzleti körökhöz juttatni, mint az állami és a helyhatósági beruházások esetében. A szolárfejlesztésekhez ugyanakkor igénybe vehet? a jegybank növekedési hitelprogramján keresztül elérhet? alacsony kamatozású forrás is. Vagyis a kormányzati kapcsolatokkal rendelkez? társaságoknak manapság könny? beruházási forrásokhoz jutniuk. A megtérülés ugyanakkor szinte garantált, miután a mostani kötelez? áramátvételi rendszert (KÁT) januártól felváltó zöldenergiatermelés-támogatási rend, az úgynevezett Metár is el?írja a naper?m?vekben termelt villamos energia kiemelt áron történ? felvásárlását a helyi áramszolgáltatóknak. Míg az er?m?vi átlagár kilowattóránként 15-20 forint körül mozog, addig a napenergiával el?állított áramért a szolgáltatóknak 31,77 forintot kell fizetniük, s ez az átvételi ár az új szabályok szerint januártól minden évben növekszik majd legalább az infláció mértékével. Így a szakért?k szerint a szolárbefektetéseknél szinte garantált legalább az évi tízszázalékos hozam. Vagyis átlagosan tíz év alatt megtérül a többnyire 25 évig m?köd?képes naper?m?vek telepítése. Ezért hosszú távon kifejezetten vonzó üzletágról van szó, miután a kormány az er?m?veknek 25 évig garantálja is a napcellákkal termelt villamos energia átvételét. A zöldáram-felvásárlásnak a többletköltségeit pedig továbbra is az ipari fogyasztókkal fizetteti meg a kabinet. Emellett a naper?m?vek telepítése elé nem állít a kormány adminisztratív korlátokat, mint a széler?m?vek esetében.
A nagy üzlet reményében sorra alakulnak idehaza a szolárcégek. A Világgazdaság értesülései szerint például egyszerre négy új társaságot is bejegyeztek a Sánta János érdekkörébe tartozó Continental-csoport központi címén. A 3-3 millió forint törzst?kével alapított vállalkozások f? profilja a villamosenergia-termelés, ami elüt a csoportétól. A Lázár János kancelláriaminiszter dohányügyi tanácsadójaként számon tartott Sánta János birodalmának eddigi tagjai ugyanis dönt?en a dohányágazatban ténykednek. Az újonnan alapított kft.-k a Solarbeam, Solarbelt, Solarbird és Solardeck névre hallgatnak. Lapunk a napenergia-üzletben történ? megjelenéssel kapcsolatban megkereste a Continental-csoportot, ám lapzártánkig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
A kormányzat ugyanakkor nemcsak támogatja, hanem alaposan meg is sarcolja a napenergia-iparágat – jegyezték meg az általunk megkérdezett szakért?k. Tavaly ugyanis a kabinet kivetette a napelemre a kilogrammonként 114 forintos környezetvédelmi termékdíjat, ami európai mércével mérve is kiemelked?en magas összeg. Úgy tudjuk: az iparágban tevékenyked?k hamarosan levélben fordulnak a kormányzathoz, hogy megtudakolják: mire költötte a kabinet azt a csaknem kétmilliárd forintot, amit eddig termékdíjként szedett be a szektortól. A díj bevezetése óta eltelt csaknem két évben ugyanis nem sikerült megoldania a kormánynak még a sérült, illetve leszerelt napelemek újrahasznosítását sem. Annak ellenére, hogy a sarc kirovásának a kabinet részér?l az volt az egyik legf?bb indoka, hogy meg kell teremteni az újrahasznosítás anyagi hátterét.
Forrás: mno.hu
