Felemásan alakulnak az utóbbi időszakban a magyarországi lakossági áram- és gázárak; míg abszolút értelemben a hazai szabályozott tarifák egyértelműen a legalacsonyabbak közé tartoznak az EU-ban, a jövedelmekhez viszonyítva már nem ilyen kedvező a kép. Amennyiben pedig a trendeket tekintjük – rezsicsökkentés ide, rezsicsökkentés oda, a hazai árváltozások egyáltalán nem tartoznak a legkedvezőbbek közé Európában. Az elmúlt években a rezsicsökkentés már nem tudta érdemben mérsékelni a hazai lakossági terheket, noha a piaci folyamatok alapján úgy tűnik, erre lett volna lehetőség.
Lerántjuk a leplet: A magyar lakosság is a rezsiharc áldozata lett
Miközben a média tele van a kormány rezsiharcának hirdetéseivel, amelynek „megvédéséhez” a kabinet legutóbbi nemzeti konzultációjában a szavazók támogatását is kérte, a legutóbbi EU-statisztikák szerint az egész Uniót tekintve a lakossági fogyasztók szemszögéből Magyarországon változtak legkedvezőtlenebbül a földgáz tarifák, de az áramárak is kisebb mértékben csökkentek, mint az EU-ban. (Tekintsünk el most attól, hogy a brüsszeli tervek a földgáz árának módszertanát nem is érintenék, csak az áram hatósági ármeghatározását vezetné ki, leghamarabb 2022-től.) Az Eurostat legutóbbi árstatisztikája azt mutatja, hogy Magyarországon 1,5 százalékkal emelkedett a lakossági földgáz ára 2015 második féléve és 2016 hasonló időszaka között, miközben az EU-28-ban több mint 10 százalékkal mérséklődtek a tarifák.
Forrás: Eurostat
A brüsszeli statisztikai hivatal kimutatása szerint az árak a közösség egészét tekintve ciklikus ingadozás mellett 2013 óta ereszkednek, követve a piaci folyamatokat – Magyarországon 2014 és 2015 között stagnált, majd 2016-ra már enyhén nőtt a „rezsicsökkentett” tarifa – legalább is az Eurostat szerint.
Forrás: Eurostat
Forrás: Eurostat
Hasonló összevetésben a villamos energia árak tekintetében azt találjuk, hogy Magyarországon nem egészen 2 százalékkal csökkent a lakossági áramár, ami körülbelül megegyezik a 28 tagú közösség átlagában tapasztalható változással.
A trend Magyarországon hasonlóan alakult, mint a földgáz esetében, közösségi szinten azonban 2014 és 2015 között kisebb lakossági áremelkedés, 2015-höz képest 2016-ra pedig kisebb árcsökkenés volt megfigyelhető. A villamos energia árát jóval kevésbé határozza meg a szezonalitás.
Forrás: Eurostat
Az elmúlt három évben tehát Magyarországon „beállt” lakossági árakat láthattunk, ami jórészt a korábban kezdődött rezsicsökkentés nevű intézkedéssorozat eredménye. Az elmúlt három év időszaka alatt bekövetkezett piaci alapú árcsökkenés kedvező hatásai ezért nem jelentkezhettek a hazai lakossági árakban oly módon, ahogyan az számos más uniós államban érzékelhető volt. A piaci, vagyis nem szabályozott gázárak azonban Magyarországon nagyobb mértékben, közel 30 százalékkal csökkentek 2014 és 2016 második féléve között, mint az Unióban (19%). Ugyanez igaz a villamos energiára is, ahol a hazai mintegy 12 százalékos árcsökkenés csaknem kétszerese volt az EU átlagában 6 százalék körüli árcsökkenésnek.
Csak hét országban nagyobbak a terhek
Az elmúlt években tapasztalható árváltozások nagyságának összehasonlítása persze önmagában nem mond sokat arról, hogy egy adott országban mekkora terhet jelent a lakosság és a piaci szereplők számára az energiaszámlák kiegyenlítése. Erről az abszolút energiaárak összevetése ad egy fokkal reálisabb képet.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – szintén brüsszeli forrású adatai szerint a budapesti lakossági gázárak 3,36 eurócent/kilowattórás értékkel a harmadik legkedvezőbbnek számítottak 2017 áprilisában a vizsgált országok körében, mindössze a belgrádi (3,06 eurócent/kWh) és a bukaresti (2,94 eurócent/kWh) tarifák maradnak el ettől. (Egy átlagos pozsonyi lakossági fogyasztó közel 40 százalékkal fizet többet egységnyi földgázért (4,67 eurócent/kWh), Ljubljanában pedig több mint 80 százalékkal magasabb az ár (6,18 eurócent/kWh).)
Forrás/bővebben: portfolio.hu
