Londoni elemzők: Ázsiának jót tesz az olcsó olaj, Oroszország hosszú távon megszenvedheti

Share Button

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:

Londoni pénzügyi elemz?k szerint a legnagyobb ázsiai gazdaságoknak jelent?s növekedési el?nyük származhat az olajárak július óta végbement 25 százalékos zuhanásából, Oroszország adósságdinamikájának fenntarthatósága viszont – bár rövid távon nagyon valószín?tlen az orosz államcs?d – hosszabb id?távlatban már kérd?jelessé válhat.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelmin?sít? kimutatja csütörtöki elemzésében, hogy az általa szuverén adósosztályzattal ellátott nagy ázsiai gazdaságok csaknem mindegyike nettó olajimport?r. Kína nettó olajimport-számlája  a hazai össztermék (GDP) valamivel több mint 2 százalékával egyenl?. Japán esetében ez az arány 3 százalék, Dél-Korea esetében 6 százalék, Thaiföldön pedig meghaladja a 10 százalékot – áll a Fitch helyzetértékelésében.

A ház kiemeli, hogy több nagy ázsiai gazdaság, köztük Japán egyre nagyobb mértékben rá van utalva a cseppfolyósított földgázra (LNG), és Ázsiában az LNG-árak a globális nyersolaj-alaptípusnak tekintett Brent mindenkori árfolyamát követik.

A Fitch Ratings londoni elemz?i közölték: 87 dollárra csökkentették a Brent jöv? évi hordónkénti átlagárára szóló el?rejelzésüket az eddig 100 dollárról, 2016 egészére pedig 90 dolláros Brent-átlagárfolyamot várnak a korábbi prognózisukban szerepl? 95 dollár helyett.

A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – csütörtökön Londonban ismertetett elemzése szerint az euróövezetben és különösen Németországban szintén jelent?s megtakarításokat eredményez máris az olajárak zuhanása.

A ház kimutatása szerint bár a dollárban elszámolt olajárak az idei els? fél évre jelmez? 110 dollárról 80 dollár alá csökkentek, az euró ezzel párhuzamos gyengülése miatt a nyersolaj euróban számított árcsökkenése nem volt ennyire széls?séges. Így is azonban csaknem 20 eurós az átlagos hordónkénti megtakarítás, mivel a világpiaci olajár a dollárárfolyam mozgásának figyelembevételével 80 euróról 62 euróra csökkent.

Németország napi nyersolajfogyasztása megközelíti a 2,4 millió hordót, és ennek zöme import. A Commerzbank elemz?inek számításai szerint így a csaknem 20 eurós árzuhanás évente közel 18 milliárd euróval – a német GDP-érték 0,7 százalékával – csökkenti Németország importkiadásait.

A cég becslése szerint ennek a megtakarításnak csaknem a fele már átsz?r?dött a német háztartások szintjére. A Commerzbank számításai szerint június és november között a benzin kiskereskedelmi ára több mint 6 százalékkal, f?t?olaj ára több mint 7 százalékkal csökkent Németországban.

Figyelembe véve azt is, hogy az olajárak csökkenése nyilván más energiafelhasználási módozatokban is megjelent, például a távf?tés árában, a háztartási költségek összességében 8 milliárd euróval csökkenhetnek 2014 egészében; ez a német háztartások elkölthet? éves jövedelmi hányadának 0,5 százaléka – áll a Commerzbank csütörtöki londoni elemzésében.

A ház szerint hosszabb távon az olajárak zuhanásából ered? nemzetgazdasági szint? megtakarítás még nagyobb hányada elérheti német háztartási szektort a késleltetve jelentkez? egyéb hatások révén, így a magánfogyasztás lehet a legnagyobb nyertese az olcsóbb olajnak.

A Commerzbank azzal számol, hogy a németországi fogyasztás növekedéséhez 2015 egészében fél százalékpontot adhatnak hozzá az alacsony olajár átsz?r?d? hatásai. Mivel azonban e fogyasztási többletkiadás jelent?s része importtöbbletet is jelent majd, a reálértéken számolt német GDP-növekedéshez e fogyasztási többlet 2015-ben várhatóan legfeljebb 0,2 százalékpontot tesz hozzá – jósolták a cég elemz?i.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemz?ház, a Capital Economics az orosz gazdaságra gyakorolt várható hatásokat elemezve kiemelte, hogy drámaian javult az orosz közfinanszírozás helyzete 1998 óta, amikor az olajárak csökkenése és a rubel egyidej? gyengülése szuverén törlesztési cs?dbe torkollt. A GDP-arányos orosz államadósság-ráta 1997 végén 50 százalék volt; jelenleg 13 százalék. Oroszország devizatartaléka akkoriban 17 milliárd dollár volt, ma 420 milliárd dollár, mindemellett minimálisra csökkent a rövid lejáratú adóssághányad – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemz?i.

A ház szerint mindezek alapján nagyon valószín?tlen, hogy a zuhanó olajárak a közeljöv?ben ismét törlesztési cs?dbe sodornák Oroszországot, annál is kevésbé, mivel az orosz államadósság sokkal nagyobb hánya van ma hazai befektet?k kezén, mint külföldi portfoliókban, így a törlesztési leállás els?sorban az orosz gazdaságnak okozna komoly károkat.

Hosszabb távra el?tekintve azonban – ha az olajárak nem indulnak ismét felfelé – az orosz közfinanszírozási helyzet már romlani fog.

A Capital Economics londoni elemz?i közölték: jelenlegi el?rejelzésük az, hogy a nyersolaj hordónkénti ára 2016-ra 70 dollárig esik tovább, és meg is reked azon a szinten. A ház számításai szerint ez azt jelenti, hogy a GDP-arányos orosz államadósság-ráta 2025-re 50 százalék fölé emelkedik, de ha az olajárak 50 dollárig zuhannak, akkor ez az adósságráta elérheti a 70 százalékot.

Ezen az adósságszinten a befektet?k már megkérd?jeleznék az orosz közfinanszírozási dinamika fenntarthatóságát, különösen akkor, ha az ukrajnai válság miatt életbe léptetett nyugati szankciók az általánosan vártnál tovább maradnak érvényben – hangsúlyozták a Capital Economics londoni elemz?i.

gke gte

Forrás: MTI 2014. november 20., csütörtök 16:57