Az M3-ason Gyöngyös el?tt Budapest irányába autózva jobbra lehet mutogatni a gyerekeknek az autóban: nézzétek csak, ott a Kékestet?, Magyarország legmagasabb pontja, van rajta egy nagy torony, látjátok?
Apa, és mi az ott alatta, azok a nagy vödrök? – jön erre az okításra az adekvát reakció. Nos, azok a nagy vödrök Magyarország második legnagyobb er?m?ve, a Mátrai Er?m? (korábbi nevén Gagarin H?er?m?) h?t?tornyai. Ez az er?m? széner?m?, ami az Északi Középhegység alatti hatalmas lignitmez?re épült és 1969 óta m?ködik. A lignit kitermelése és elégetés során keletkezett medd?t és salakot tehát csaknem fél évszázada rakosgatják itt hatalmas kupacokba, kopár fennsíkokba. Ezeket a területeket pedig törvényi kötelezettsége az er?m?nek rekultiválni, ha már nem használják, vagyis medd? sivatagból valahogyan újra emberi hasznosításra alkalmassá kell varázsolni, esetleg meghordani term?talajjal és visszaadni a természetnek.
A Mátrai Er?m? ZRt. az egyik ilyen folton hozta létre az ország legnagyobb napelem-parkját. A beruházáshoz meg kellett gy?zni a német többségi tulajdonos RWE menedzsmentjét és a hazai energiapolitika formálóit egyaránt, de összejött a projekt, és megépülhetett a 16 MW-os naper?m?.
Háttérben a Kékes, látszik is a tévétorony. A napelem-park egy nehezen megközelíthet?, lakott területt?l távoli mez?, csak terepjáróval lehet eljutni a kapuhoz
A beruházást egy magyar-osztrák-román konzorcium valósította meg, magyar vezetéssel. A beruházónak, a Mátrai Er?m? ZRt.-nek sikerült 50%-os adókedvezménytszerezni a beruházáshoz, vagyis a teljes költség felét, 3,2 milliárd forintot leírhatott a cég az adójából tavaly év végén
„Vesek? nincs a cégnél” – kiabálja a zörg?-hörg?-csattogó 4×4-es teherautó-alvázra szerelt konténerben egyik kísér?nk, ahogy egy alig létez? csapáson kapaszkodunk fel a mesterséges fennsíkra. Hát igen, egy napelemes er?m?höz nemigen kell hozzányúlni, ha már üzembe helyezték. A rendszer teljesen automatikusan m?ködik, ha minden jól megy, akár éveken át nincs tennivaló benne, márpedig ha valahova nem kell odamenni, akkor nem éri meg rendes utat sem építeni. Az építkezés idejére letömörített felvonulási utat már nagyjából elmosták a zagytároló fennsíkról lefutó vízerek, egy kevésbé használt, de alig jobb állapotú földút a másik megközelítési lehet?ség, de ez is csak terepjáróval járható.
Eddig bejött a spórolás: tavaly október óta itt mindössze tíz panelt kellett kicserélni – garanciában – a b? hetvenezerb?l, valamint egyszer egy egér csinált egy üzemzavart, amikor rágcsálni kezdte az ízletes kábelszigetelést. Ennyi melóhoz tényleg nem kell autópálya. Jobbára csak a magunkfajta újságírókat hurcolják fel ide; most épp egy, a Paks II körüli hírverésre létrejött energetikai szakblog munkatársai készítenek egy interjút az er?m? egyik szakemberével, ehhez az expedícióhoz csatlakoztam én is.
Ide nem lehet személyautóval feljutni, ebben a bódéban járnak fel az ?rök, a karbantartók, nagy néha, ha kell
A kerítés, a szögesdrót nem is els?sorban a kétlábú kártev?k ellen kell. Ha bejut egy ?z, pláne szarvas, vaddisznó, és rémülten rohangálni kezd, nagy kárt tud okozni
NATO-dróttal fedett kapun hajtunk be a napelemek közé, az egész területet kerítés és pengésdrót veszi körbe, folyamatos a videomegfigyelés is. Nem csak a tolvajok ellen kell ez az óvintézkedés, a nagytest? állatok komoly bajt keverhetnének, ha bejutnának és tombolni kezdenének az üvegtáblák között.
Sof?rünk leállítja a motort, kiszállunk a fülkéb?l – az els? dolog, ami felt?nik, a csend. A trafóállomásoktól távol semmit nem hallani, illetve ez nem is igaz – idehallatszik a kb. két kilométerre lév? h?er?m? m?ködésének zaja. A 16 megawatt szinte zajtalanul keletkezik itt a félvezet?kben. Azért, aki nem bírja a trafók, inverterek kisebb berendezésekb?l ismer?s nagyfrekvenciás zaját, ne menjen közel a tíz transzformátor-épület valamelyikéhez, mert ott bizony már van ricsaj:
A beruházást a Mátrai Er?m? megbízásából egy magyar vezetés? konzorcium valósította meg. Az osztrák gyártású (de természetesen kínai félvezet?-rétegb?l készült) paneleket egy osztrák cég hozta és szerelte, a román vállalkozó a vezetékeket, transzformátorokat szállította, a magyarok pedig összeállították a rendszert és szervezték a gazdasági hátteret.
Egy hagyományos er?m? vagy atomer?m? felhúzásához szükséges id?höz képest elképeszt?en gyorsan megvolt minden. 2015. áprilisától októberig, vagyis alig fél évig tartott a terület el?készítése, az állványzat kiépítése, a napelemek szerelése, az elektromos rendszer felépítése és az egész er?m? hálózatba kötése. Aztán bekapcsolták, azóta gond nélkül m?ködik.
72480 tábla napelem, hipnotikus a látvány
A táblák közül eddig nagyjából 10 (tíz darab, igen) hibásodott meg, de ezek is fizikailag mentek tönkre, berobbant az üvegtábla a h?feszültségt?l
A napelemek 1000 voltos ún. stringekre vannak kötve, a telepr?l hat kilovoltos váltóáram megy ki a booster trafóra, ahonnan már a nagyfeszültség? országos hálózatnak megfelel? 120 kV-os feszültség megy a MAVIR elosztóállomására
Ahogy beszélgetünk, eszembe jut valami: de hát takarítani csak kell id?nként a paneleket, nem? Eddig még nem törölgettük le ?ket, mondja kísér?m. Csak m?ködik. A jéges? se nagyon tudja bántani a vastag üvegtáblákat, a villámcsapások ellen a mindenhova felszerelt villámhárítók nyújtanak védelmet (a fehér antenna-szer?ségek a paneltartó konzolok tetején és a transzformátor-házakon) – nincs mit?l tartani.
A Mátrai Er?m?ben és kiszolgáló bányájában 2000 ember dolgozik. A naper?m?ben – egy se. Körülbelül öt ember foglalkozik részmunkaid?ben ezzel a teleppel, de alapvet?en ?k is a h?er?m? alkalmazottai, ez a létesítmény még ennyi emberi munkaer?t sem tud lekötni.
6,5 milliárd forint volt a beruházás értéke
Forrás: verde.444.hu
