Magyarországon hova (és hova nem) érdemes napelemet telepíteni

Share Button

A napelem rendszerek telepítése előtt egy igen alapos helyszíni felmérésre van szükség annak érdekében, hogy a lehető legoptimálisabb helyen legyen üzembe helyezve a rendszer.

Bár a mai napelem-rendszerek már igen jó hatásfokkal működnek akár kedvezőtlenebb körülmények mellett is, mégis fontos, hogy a mindenkori szükséges hozam érdekében még tervezés előtt pontosan behatároljuk a későbbi rendszer számára a lehető legkiegyensúlyozottabb működést biztosító helyet.

A napelemek által későbbiekben megtermelt kWh-ra mennyiségét számtalan, el nem hanyagolható tényező befolyásolja. A ház teteje ugyan kiváló választásnak tűnhet elsőre, mégsem biztos, hogy villamosenergia-termelés szempontjából az a legalkalmasabb a telepítendő rendszer számára, valamint nem is minden tető felel meg a szigorú statikai kritériumoknak.

Statika és terhelés

Egy átlag napelem súlya nagyjából 20 kg, egy átlag családi ház éves áramszükségletének fedezéséhez pedig jelenleg 10-nél több napelemmel kell számolnunk, vagyis egy nagyjából 3000-4500W-os elvárt teljesítményhez kb. 10-16 táblából álló rendszert kell feltelepítünk, ami nagyjából 17-28 négyzetméter területet fed le.

Ehhez a súlytöbblethez társul még a vezetékek, a tartószerkezetek, állványok és egyéb tartozékok általi plusz teher. Elsődlegesen meghatározandó tényező tehát az, hogy a meglévő tető szerkezete illetőleg a ház falazata statikailag biztonsággal elbírja-e majd a telepített rendszert.

Lapos tetők esetében a jelentős szélterheléssel kell számolni, ami miatt a napelemek biztonságos lerögzítésére, súlyozására van szükség, ez pedig többnyire olyan, a tetőre háruló lényeges súlytöbbletet jelent.

 

 

Ebből következik, hogy amit még nem árt figyelembe venni az előzetes költségtervek készítésénél, az a tető jelen állapota. Ugyanis amennyiben a tető régi, vagy ha a közeljövőben láthatóan felújításra szorul, az jelentősen megnövelheti a kivitelezési költségeket.

Tájolás és dőlésszög

A tökéletesen déli irányba néző és pontosan 30-35 fokos dőlésszögű tető szinte nem is létezik, legalábbis Magyarországon nem, ugyanis hazánkban a házak tetejének dőlésszöge többnyire ettől igen eltérően alakul.

A gyakorlat alapján viszont elmondható, hogy hatékonyság szempontjából megfelelő a napelemek dél-kelet és dél-nyugat közötti tájolása valamint a 20-50 fok közötti dőlésszög-tartományú elhelyezése is.

A kelet-nyugati tájolású tető problematikája is igen gyakori, azonban ma már a SolarEdge technológiát használva, még egy efféle sátortetőn is megbízhatóan jól működő napelem rendszerhez juthatunk.

Ami viszont egyelőre kifejezetten kontraproduktív, az az északi tájolású tető, amire épp úgy, mint az árnyékolt tetők esetében, határozottan tanácsos egyéb elhelyezési megoldásokat keresni.

Az árnyékolás problematikája

Az egyes tetőfelületek nem csak részben de akár egészben is árnyékba kerülhetnek a nap folyamán, ami kisebb felület-takarás esetén is 30-40 %-kal csökkentheti a napelemek teljesítményét. Egy sávban takaró villanyoszlop, vagy egy időszakosan árnyékoló fakorona is komoly hozamcsökkenést okozhat.

A tetőn a nem azonos dőlésszögű és irányú tetőrészletek szintén árnyékolhatnak, így amennyiben ide tervezünk napelemeket telepíteni, nem árt előre számolni a hozamveszteséggel, ami abból adódik, hogy árnyékolásnál mindig az épp leggyengébben teljesítő napelem határozza meg a többi napelem (string) és így a teljes rendszer maximális teljesítményét.

Ezeknek a problémáknak a kiküszöbölésére fejlesztették ki a SolarEdge invertert, amelynek köszönhetően, a napelemenkénti optimalizálást kapunk, így csökkenthető a veszteség és maximalizálható a termelés. Így olyan helyeken is telepíthető napelemes rendszer, ahol eddig nem volt tanácsos a részben árnyékos tetőfelület miatt.

Egyéb napelem elhelyezési megoldások

Amennyiben a háztetőn nem lehetséges a napelemek elhelyezése, akkor sem kell lemondanunk a rendszer kiépítéséről

Bár közismert tény, hogy a legcélszerűbb az épületek tetőfelületén elhelyezni a napelem rendszereket, azonban akkor sem kell lemondanunk a megújuló napenergia használatáról és a környezettudatos életmódról, ha a tetőnk felületén nincs elegendő hely, esetleg kevés a takarásmentes terület, vagy épp a dőlésszöge nem megfelelő a napelemek elhelyezésére.

A megoldás kulcsát a házon kívüli, ám a rendszer telepítésére épp úgy alkalmas, egyéb felületek rejtik. Megfelelő hatékonysággal működhet egy telepített rendszer például a terasz, garázs vagy egy statikailag megfelelő melléképület tetején is, valamint elegendő szabad kertterület esetén – úgymond mediterrán mintára-, akár egy földre helyezett tartószerkezeten is.

A talajra helyezett rendszer bár jelentős helyet foglalhat el egy családi ház szabad területéből, ám dőlésszögét optimálissá alakíthatjuk és a napelemeknek fontos természetes léghűtés is biztosított.

Forrás: napelem.blog.hu