Magyarországra jöhet a szén, amit Amerika egyre kevésbé hajlandó felhasználni

Share Button

Befutott az első szénszállítmány az Egyesült Államokból Lengyelországba, miután azt korábban maga Donald Trump, az USA elnöke ígérte meg a varsói kormánynak. A vásárló, a Weglokoks nevű szénkereskedő társaság szándékai szerint nem csak belföldön, hanem exportra is továbbértékesítené az energiahordozót, egyebek mellett Magyarországra is. Az amerikai LNG mellett a szén is egyre nagyobb kihívást jelent a térségben az orosz energiahordozók számára.

 A Baltimore-ból indult Navios Helios nevű teherszállító hajó 73 616 tonna szénnel a rakodóterében pénteken futott be Gdanskba. A címzett a lengyel állami Weglokoks, az ország legnagyobb szénkereskedő vállalata volt, amely a további importot sem zárja ki, olyan más országokból, mint Kazahsztán vagy Kolumbia. A lengyel szénimport zöme mindezidáig Oroszországból érkezett, azonban a gyenge minőségre hivatkozva a kormány jelenleg nem engedélyezi az orosz szén állami erőművekben történő égetését, ezért nagyrészt a lakosság tüzeli el. A várakozások szerint 2018 közepéig további, legalább három hajószállítmány import szén érkezhet meg Lengyelországba.

A legnagyobb európai szénfelhasználó Lengyelország energiamixét több mint 80 százalékos részaránnyal domináló szén belföldi kitermelői évek óta szenvednek attól, hogy a beruházások elmaradnak a szükségestől. A csődtől 2016-ban állami támogatással megmentett PGG bányatársaságnál hasonló a helyzet, miután részben a költségcsökkentések hatására kevesebb beruházás jutott a kitermelő kapacitások fejlesztésére. A lengyel belföldi széntermelés ezért csökkenő tendenciát mutat, az energiahordozót rendszeresen exportáló Weglokoks pedig mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt hiányt tapasztal a termék piacán.

A Weglokoks menedzsment részéről érkező jelzések szerint az Egyesült Államokból és más országokból importálandó szenet tehát nem csak belföldi kereskedelmi partnerei, hanem Csehország, Szlovákia, Magyarország, Németország és Ausztria számára is újraértékesítené.

A Weglokoks Deutsche Welle által ismertetett tervei szerint az amerikai szenet lengyel szénnel kevernék, majd így értékesítenék újra az energiahordozót külpiacokra.

A magyarországi elsődleges energiafelhasználásban a szén és széntermékek közel 10 százalékot tesznek ki, az import az ellátás mintegy 40 százalékát fedezi.

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Lengyelország energiaügyi minisztériuma inkább a lengyel eredetű szén felhasználására bátorítja a belföldi közműcégeket, ezzel együtt az iparág nehézségei miatt egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az import források, miközben az export csökken. Az állami ARP ügynökség elemzői konszenzusa szerint idén a tavalyi 8 millió tonnánál is nagyobb, akár 10 millió tonna is lehet a lengyel szénimport volumene. A szénexport 2017 első felében 1,5 millió tonna volt, 28 százalékkal elmaradva az egy évvel korábbitól; az idei év egészére a Weglokoks 2,5 millió tonnás exportot valósznűsít a tavalyi mintegy 4 millió tonnát követően.

A szén tonnájának ára Európában jelenleg 85 dollár körül alakul, ami alig marad el a 2013 nyári csúcsoktól, nagyrészt a kínai kereslet árfelhajtó hatására. Az Egyesült Államokból érkező szén 110 dolláros ára ugyan jelentősen meghaladja a mindenestül körülbelül 95 dolláros orosz tarifát, történelmi és geopolitikai okokból, az energiafüggetlenség fokozása érdekében azonban a lengyelek a jelek szerint vállalják ezt a prémiumot.

Mindeközben az Egyesült Államok szénipara is új exportcélpontokat keres, miután az olcsó és jóval kevésbé szennyező palagáz lassacskán kiszorítja a szenet az amerikai energiatermelésből. A térségben már Ukrajna is vásárolt a tengerentúli energiahordozóból, nagyrészt ugyancsak az orosz szén kiváltására. A folyamat emlékeztet a földgáz piacán tapasztalható tendenciára, ahol ugyancsak az Egyesült Államokból származó termék, az LNG teremt kínálati versenyt Kelet-Európában.

Bár Varsó három újabb széntüzelésű erőmű létesítését is tervezi, ezzel együtt a jövőben várhatóan fokozatosan csökken majd a szén szerepe a lengyel ellátásban – nem csupán a belföldi készletek fokozódó kitermelési nehézségei, de az egészség- és környezetvédelmi szempontok miatt is. A jelenlegi globális trendek és a várakozások alapján a szén nem csak Lengyelországban lesz a legnagyobb vesztese a napjainkban is zajló energiaátmenetnek. Az előző heti bonni klímacsúcson 19 ország kötött elvi megállapodást a szén kivezetéséről, amelyhez azóta olyan újabb országok is csatlakoztak, mint Mexikó, Új-Zéland vagy Angola.

MTI/EPA/Patrick Plül

Ezzel együtt, noha a múlt heti bonni klímamegbeszélésen több EU-miniszter is figyelmeztette Lengyelországot, tegyen többet a klímaváltozás elleni küzdelemben, és bár a Párizsi Klímaegyezmény fő céljának teljesítése általános vélekedések szerint nem teljesíthető a szén kivezetése nélkül, Lengyelország egyelőre nem készült fel erre a lépésre. Beata Szydlo kormányfő már előre jelezte az Európai Parlament tagjainak, a decemberi EU-csúcson és a jövő évi klímatárgyalásokon is vissza fogja utasítani a szénfogyasztásra vonatkozó kritikákat. A jövő évben egyébként Lengyelországban tartják az ENSZ klímacsúcsát.

A szén tehát vélhetően még jó ideig jelen lesz számos ország energiamixében. A szénellenes szövetségnek nem tagja például Európa legnagyobb gazdasága, Németország sem, – amelyet egyébként sok tekintetben a megújuló energiapolitika éllovasának lehet tekinteni, – miután nagyrészt az atomerőművek kivezetéséről hozott döntés hatására nem nélkülözheti a szenet energiaellátásából, ami azt eredményezi, hogy gazdasága karbon intenzívebb például a magyar gazdaságnál is, amely jóval kisebb mértékben támaszkodik a szénre.

Forrás: portfolio.hu