A szélerőműparkok elhelyezésénél kalkulálni kell, hogy az északi féltekén gyengül, a délin erősödik a szél ereje a klímaváltozás hatására.
A szélfarmok működtetése kulcsfontosságú tényező az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, ugyanakkor a globális felmelegedés akár jelentős mértékben is csökkenti a szél erejét az északi féltekén, beleértve az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a Mediterrán térség területein, miközben például Ausztrália keleti részén a széláramlatok erősödnek – derül ki egy friss kutatásból. Ez az első globális tanulmány, amelyik a hőmérséklet emelkedésének a szélenergiára gyakorolt hatását vizsgálja, s jelentős változásokat észlelt a szélfarmok alkalmazási helyszínein.
A szélerőműparkok teljesítménye ötszörösére nőtt az elmúlt évtizedben, a turbinák telepítési költségeinek csökkenése óriási mértékben járult hozzá, hogy mérsékelni lehetett a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid-kibocsátást. Ugyanakkor azzal kell szembesülni, hogy például az Egyesült Államok középső részén közel ötödével gyengülhet a szél ereje. „Jelentős változásokat tapasztalunk a szélenergia hasznosításakor – mondta Kristopher Karnauskas, a colorádói Boulder Egyetem tanára -, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne fektessünk be a szélenergiába”. Mindössze arról van szó, hogy a szélfarmok jövőbeli tervezésénél figyelembe kell venni ezeket a változásokat, értékelni kell mennyiben járulnak hozzá a globális kibocsátás csökkentéséhez.
A Nature Geoscience folyóiratban megjelent kutatás ugyanazokat az éghajlati modelleket és várható jövőbeli kibocsátási adatokat használta fel, mint az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportja. A szél veszít erejéből az Egyesült Államok középső területein, az Egyesült Királyságban, Oroszországban és Japánban. Ha a teljesítményt nézzük, a legnagyobb csökkenés Japánban várható a század végéig – ahol éppen gyorsítják a szélfarmok építését -, 58kW-al mintegy 10 százalékkal eshet vissza a szél ereje. A második helyen az Egyesült Államok középső része található, a 49kW-os gyengülés 17 százalékos csökkenésnek felel meg, azért van különbség az értékek között, mert az átlagos szélerősség alacsonyabb, mint Japánban. Az Egyesült Királyságban 36 kW-al, 5 százalékkal gyengül a szél ereje. A déli félteke viszont profitál az éghajlatváltozásból, Kelet-Ausztráliában például 48kW-al, 23 százalékkal nő a szél ereje, ami nominálisan a legmagasabb a földkerekségen, de Brazília keleti, és Afrika nyugati részein 35, illetve 40 százalékos emelkedésre számíthatnak. Utóbbiaknak az az oka, hogy az óceánpartok mentén a szárazföldek gyorsabban melegszenek, mint a vízfelületek, a hőmérsékletkülönbség a szélenergia erősödésének forrása. Északon viszont a szeleket az Északi-sark és a trópusok közötti hőmérsékletkülönbségek okozzák, ami viszont csökken az Északi-sark gyors felmelegedése miatt.
Karnauskas ugyanakkor elismeri a tanulmány rejtette bizonytalanságokat is, de arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentés kiindulópontja lehet egy részletesebb kutatás számára annak alapján, hogy először vizsgálták globális nézetből a folyamatokat.
Forrás: nrgreport.com
