A Mavir évente készít el?rejelzést a hazai er?m?park teljesít?képességének várható alakulásáról, ebben a meglév? forrásoldali helyzetb?l indul ki, figyelembe veszi a szükséges selejtezéseket és az aktuális építési, beruházási trendeket. Az idei jelentés a rendszerirányító honlapján olvasható.
Az elemzés megállapítja, hogy új er?m?vekre a következ? két évtizedben els?sorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban a villamosenergia-igények növekedése miatt. Magyarországon Európához hasonlóan jellemz?, hogy már nem növekszik a korábbihoz hasonló mértékben a villamosenergia-igény, mert el?térbe kerültek a hatékonysági törekvések.
A magyarországi er?m?vek névleges bruttó villamos teljesít?képessége 2014. december 31-én 8936 megawatt volt. A nagyer?m?vek együttes teljesít?képessége meghaladta a 7200 megawattot, az 50 megawattnál kisebb er?m?veké pedig az 1500 megawattot.
Az összes kapacitás a selejtezések miatt várhatóan jelent?sen csökkenni fog, a Mavir elemz?i szerint: 2020-ra mintegy 7000 megawattra, 2025-re 6040 megawattra, 2030-ra mintegy 4900 megawattra zsugorodhat.
Dönt?en nagyer?m?vek állnak le, a széner?m?vek csaknem teljesen elt?nhetnek a rendszerb?l. A jelenleg meglév? több mint 7200 megawattnyi nagyer?m?-parkból a vizsgált id?szak végére legfeljebb 4400 megawattra lehet számítani.
A kiser?m?vek (földgázos kapcsolt, biotermikus, primer megújulók) a rendszerben kisebb arányt képviselnek, ezért elöregedésük kevésbé meghatározó. Hosszabb távon a jelenleg m?köd?knek a harmada maradhat csak meg.
Az elemzés felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt néhány év tendenciái – egyebek közt a gazdasági válság fogyasztásra gyakorolt hatása, valamint egyes er?m?vek rossz megtérülési mutatói – miatt csökkent a befektet?k érdekl?dése az er?m?építések iránt.
A Mavir szerint új er?m? építését a hazai trendek alapján földgáz és hasadóanyag primerenergia-hordozókra lehet alapozni, folyékony szénhidrogén csak a tartalékokhoz használható. A szén csak a vizsgált id?horizont után kerülhet el?térbe ismét, ha majd új technológiák állnak rendelkezésre.
Az egyik legvalószín?bb alkalmazott er?m?-technológia a következ? id?szakban eszerint a nagyer?m?veknél a kondenzációs, összetett, gáz- és g?z-körfolyamatú (CCGT) megoldás lesz, az eddigi tervek ismeretében mintegy 3400 megawatt ilyen er?m? épülhet a következ? másfél évtizedben Magyarországon. A Paksi Atomer?m? nagyblokkos b?vítéséig várhatóan csak ilyen CCGT nagyer?m?vi egységek épülnek, tehát a földgáz válik a legfontosabb energiahordozóvá Magyarországon.
A Mavir elemz?i emlékeztetnek arra, hogy a beruházói szándék szerint 2024-re és 2025-re üzembe kerülhetnek az új paksi blokkok, azonban még sok a nyitott kérdés. Az elemzés szerint a húszas évek második felében legalább egy atomer?m?vi egységgel feltétlenül számolni kell.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy az atomer?m?vek kell? kihasználása érdekében szükség lehet tárolós megoldásokra, így például a szivattyús-tározós vízer?m? építésére.
A kiser?m?vek b?vítését az európai tendenciák alapján várhatóan befolyásolni fogják a különféle tenderek. Számítani lehet széler?m?ves projektekre, ezekkel akár 1000 megawattra is n?het 2030-ra a széler?m?ves kapacitás. A naper?m?vek állománya pedig az utóbbi id?szak ugrásszer? b?vülését figyelembe véve 2030-ra 600 megawattra is b?vülhet. Az összes megújuló kiser?m? kapacitása 2030-ra elérheti a 2500 megawattot a magyar rendszerben.
Az elemzés kitér arra, hogy a hazai er?m?-összetétel és a termelési költségek miatt a villamosenergia-ellátásban évek óta nagy szerepet kap az import, amely 2014-ben a bruttó villamosenergia-fogyasztás 33 százalékát tette ki. Rámutatnak: a magyar er?m?rendszer beépített teljesít?képessége jelenleg már nem teszi lehet?vé a villamosenergia-igények biztonságos ellátását tisztán hazai forrásból.
A 2030-ra végzett számítások szerint az ország jelent?s mennyiség? (évi több mint 20 terawattóra) villamosenergia-importra szorulhat a jöv?ben megvalósuló er?m?vi létesítésekt?l és a gáztüzelés? er?m?vek piaci pozíciójától függ?en, egyben nem zárható ki, hogy akár 6 terawattórát exportáljon éves szinten.
Forrás: MTI
