Megjelent az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat!

2014. december 5.-én kiadásra került az új 54/2014 BM rendelet, az új Országos T?zvédelmi Szabályzat.
A jogszabály a megjelenést?l számított  90. napon fog hatályba lépni, azaz 2015. március 5.-én.

A belügyminiszter 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete
az Országos T?zvédelmi Szabályzatról
A t?z elleni védekezésr?l, a  m?szaki mentésr?l és a  t?zoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47.  § (2)  bekezdés 1. és
24. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 287.  §, valamint a  19. és 20.  melléklet tekintetében a  t?z elleni védekezésr?l, a  m?szaki mentésr?l és a  t?zoltóságról szóló
1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 12. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörér?l szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21.  § 10.  pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva a következ?ket rendelem el:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) E rendeletben el?írt t?zvédelmi követelményeket be kell tartani
a) a létesítmény, építmény, építményrész tervezése, építése, átalakítása, b?vítése, korszer?sítése, helyreállítása,
felújítása, használata, a rendeltetés módosítása,
b) a  jogszabályban, hatósági határozatban el?írt beépített t?zvédelmi berendezés létesítése, fennmaradása,
átalakítása, megszüntetése, használata,
c) gép, berendezés, eszköz használata, tárolása,
d) anyagok el?állítása, használata, tárolása,
e) egyéb, az építmény t?zvédelmét biztosító eszközök használata,
f) a szabadtéri rendezvények tartása, valamint
g) egyéb, t?zvédelmet érint? használat, tevékenység
során.
(2) Ha e rendelet nem tartalmaz az (1) bekezdés szerinti esetekre el?írást, akkor a vonatkozó m?szaki követelmények
t?zvédelmi rendelkezései, vagy azzal egyenérték? megoldások, kialakítások alkalmazása megfelel az e rendeletben
meghatározott biztonsági szintnek.
(3) Az  e  rendeletben meghatározott technikai jelleg? el?írásoknak nem kell megfelelnie az  olyan termékeknek,
amelyeket az  Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak el?, illetve hoztak forgalomba,
vagy az  Európai Gazdasági Térségr?l szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak el?, az  ott
irányadó el?írásoknak megfelel?en, feltéve, hogy az  irányadó el?írások az  emberi egészség és élet védelme,
valamint a közbiztonság tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenérték? védelmet nyújtanak.
2. § (1) A  rendelet hatálya nem terjed ki a  robbanó- és robbantóanyagokkal, valamint a  pirotechnikai termékekkel
kapcsolatos t?zvédelmi el?írásokra.
(2) E rendelet rendelkezéseit
a) a bányák föld feletti területére,
b) a  bányák földalatti térségeire, azaz az  ásványi nyersanyag feltárása, kitermelése céljából bányászati
technológiával kialakított föld alatti bányatérségre, valamint a felhagyott bányák nyitva maradó térségeire,
c) a bánya b) pontban meghatározott területével egy tekintet alá es? alábbi külszíni részeire:
ca) a  föld alatti bányatérséghez a  föld felszínén közvetlenül csatlakozó építményekre
és berendezésekre, különösen az  aknatoronyra, az  aknaszállító berendezésre,
a szell?ztet?berendezésre, a föld alatti szállítóberendezés külszínen lév? gépházára,
cb) a  folyékony és gáznem? ásványi nyersanyag kutatására, termelésére irányuló mélyfúrásra,
valamint a  fúrási tevékenységhez szükséges, a  biztonsági övezeten, a  fúrási telepen belül lév?
berendezésekre,
cc) a  folyékony vagy gáznem? ásványi nyersanyagok kitermelésére szolgáló kutakra, valamint
a  biztonsági övezeten belül a  termel?tevékenységgel kapcsolatban lév? berendezésekre,
tartozékokra, különösen a  kútszeparátorra, a  kútfejszerelvényre, a  glikolozó berendezésre,
a mélyszivattyús himbára,
cd) a  föld alatti gáztárolásra szolgáló földtani szerkezetre, természetes vagy mesterséges üregekhez
tartozó kútrendszerre és a kutak kútfejszerelvényeire,
ce) a mez?beli k?olaj- és földgázvezetékekre és tartozékaira, így a hozzájuk kapcsolódó szeparátorokra,
gázs?rít?kre, szivattyúkra és csapadékleválasztókra és

cf) a  széntelepek föld alatti elgázosításához szükséges termel?- és besajtoló kútrendszerre és a  kutak
kútfejszerelvényeire
csak akkor kell alkalmazni, ha az  a)–c)  pontban meghatározottak tekintetében jogszabály eltér? szabályokat nem
állapít meg.
(3) E rendelet el?írásait az atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos építmények esetében akkor kell alkalmazni, ha
azok tekintetében az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos jogszabály eltér? követelményeket nem állapít meg.
(4) Meglév? építmény, építményrész átalakítása, b?vítése, korszer?sítése, helyreállítása, felújítása, rendeltetésének
módosítása esetén az  átalakítás mértékének, körének és az  építmény, építményrész t?zvédelmi helyzetét
befolyásoló hatásainak figyelembevételével kell e rendeletet alkalmazni.
3. § (1) A  t?zvédelmi hatóság a  4.  § (1)  bekezdésben szerepl? létesítési, használati és a  t?zoltóságok beavatkozásával
kapcsolatos el?írásoktól – más, legalább azonos biztonsági szintet nyújtó el?írások megtétele esetében – kérelemre
eltérést engedélyezhet, az  alábbi rendelkezések kivételével: 1–15.  §, 19.  § (3)  bekezdése, 79.  § (3)–(5)  bekezdése,
80.  § (1) és (4)  bekezdése, 81.  §, 100.  §, 109.  §, 123.  § (2)  bekezdése, 135.  § (3) és (4)  bekezdése, 139.  §, 140.  §
(1) bekezdése, 145. §, 154. § (1) bekezdés b) pontja, 154. § (2) bekezdése, 165. §, 166. § (2) és (3) bekezdése, 172. §
(8) bekezdése, 175. § (1) bekezdése, 176. §, 177. § (2) és (3) bekezdése, 184. § (1) bekezdése, 185. § (1) bekezdése,
186. §, 187. § (1) bekezdése, 190. § (2) bekezdése, 191. § (6)–(8) bekezdése, 194. § (2), (3) és (5) bekezdése, 195. §
(1)  bekezdése, 196.  § (3)  bekezdése, 197. § (2)  bekezdése, 198.  § (1)  bekezdése, 199.  §, 200.  § (1)  bekezdése,
201.  §, 202.  § (5)–(7)  bekezdése, 203.  § (1)  bekezdése, 205.  § (1)  bekezdése, 207.  § (1)  bekezdése, 219.  §, 237.  §
(1)  bekezdése, 253.  § (2)–(4)  bekezdése, 262.  § (1)  bekezdése, 263.  §, 264.  § (2)  bekezdése, 266.  §, 267.  § (1) és
(2) bekezdése, 269. § (1) bekezdése, 270. § (2) és (5) bekezdése, 272. §, 273. §.
(2) Az  e  rendeletben foglalt el?írásoktól való eltérés abban az  esetben engedélyezhet?, ha a  kérelmez? igazolja
az e rendeletben meghatározott védelmi célok teljesülését és a legalább azonos biztonsági szintet.
(3) A t?zvédelmi hatóság a t?zvédelmi m?szaki irányelvekt?l vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltér?
megoldást kérelemre jóváhagyhatja, ha a legalább azonos biztonsági szintet a kérelmez? igazolja.
(4) Az eltérési engedély és a (3) bekezdés szerinti jóváhagyás iránti kérelem tartalmazza
a) az eltéréssel érintett el?írás, követelmény megnevezését,
b) az eltérés indokát,
c) az eltéréssel érintett építmény, építményrész, szabadtér megnevezését,
d) eltérési engedélyezés esetén a védelmi célok teljesülésének igazolását,
e) a (3) bekezdés szerinti jóváhagyás esetén az e rendeletben meghatározott biztonsági szint teljesülését,
f) a d) és az e) pontban foglaltakat alátámasztó, megfelel?en részletes m?szaki dokumentációt.
(5) A  t?zvédelmi szakhatóság kérelemre – jogszabályban meghatározott esetben és módon – lehet?séget biztosít
a t?zvédelmi követelményekkel kapcsolatos egyeztetés megtartására.

II. FEJEZET
ÉRTELMEZ? RENDELKEZÉSEK
4. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) a t?zoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelményeknek számítanak a IX. fejezetben foglaltak,
b) az építmények t?zvédelmi használati el?írásainak számítanak a XVIII–XX. fejezetben foglaltak és
c) az  a) és b)  pontban nem szerepl? követelmények az  építmények t?zvédelmi létesítési el?írásainak
számítanak.
(2) E rendelet alkalmazásában
1. alagút hossza: az alagút teljesen lefedett részén mért leghosszabb forgalmi sáv hossza,
2. alaprendeltetés: a  kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az  ett?l függ? t?zvédelmi
követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló
rendeltetési egységek jellemz?, els?dleges használati célját kifejez? besorolás, amely lehet
a) ipari-mez?gazdasági alaprendeltetés: ipari, mez?gazdasági rendeltetés? önálló rendeltetési
egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése,
b) közösségi alaprendeltetés: közösségi rendeltetés? önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati
egység alaprendeltetése,
c) lakó alaprendeltetés: lakást, szálláshelynek nem min?sül? üdül?egységet és ehhez tartozó
rendeltetés? helyiségeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése,

d) tárolási alaprendeltetés: tárolási rendeltetés? önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati
egység alaprendeltetése,
e) vegyes alaprendeltetés: eltér? alaprendeltetés? önálló rendeltetési egységeket tartalmazó kockázati
egység alaprendeltetése,
3. alapterület: a  gépek és a  berendezések esetében ezek függ?leges vetülete által meghatározott
terület; szabadtéri tárolóknál a  raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület, helyiség, vagy
építményszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér esetében a nettó alapterület,
4. állvány jelleg? építmény: olyan építmény, melynek tartószerkezete a használati célnak megfelel? állékonysági
teljesítményre méretezett, küls? térelhatároló falszerkezettel nem rendelkezik, az  építményen bizonyos
magasságban rendeltetést és emberi tartózkodásra szolgáló járófelületet alakítanak ki,
5. álmennyezet: nem teherhordó, vízszintes térelzáró szerkezet, amelyet födémre, tet?- vagy tet?tér alatti
födémre, fedélszerkezetekre er?sítenek alkalmas függeszt? szerkezet segítségével esztétikai, akusztikai,
h?szigetelési, és t?zvédelmi igények kielégítése érdekében; emberi tartózkodásra alkalmas teret csak az alsó
felületével határol: az  általa kettéosztott légtér mindkét része ugyanabba a  m?ködésbeli egységbe vagy
t?zszakaszba tartozik,
6. álpadló: a  teherhordó födémre támaszkodó, önálló t?zállósági határértékkel rendelkez? vízszintes
térelhatároló szerkezet, amely épületgépészeti és elektromos installáció fogadására szolgálhat:
a) emelt vagy kett?s padló: gyárilag készült padlórendszer, amely magában foglalja a  padlólapot,
a  födémen lev? teherhordó alátámasztást, valamint tartógerendát vagy más összetev?t, amelyek
az épületbe szerelhet?, megfelel? teherhordó szerkezetet biztosítanak,
b) üreges padló: teherhordó réteg, amely egy speciális alsó szerkezettel – amely tartalmazhat
tartólábakat – van alátámasztva azzal a  céllal, hogy egy teret hozzon létre a  teherhordó réteg és
a födémszerkezet között pl. a távközlési, áramellátási, f?tési vagy szell?z?vezetékek számára,
7. átfolyási tényez? (cv
-tényez?): a h?- és füstelvezet? szerkezet és a légpótló szerkezet hatásfokát jellemz? szám,
a hatásos nyílásfelület és a geometriai nyílásfelület hányadosa,
8. átmeneti védett tér: a  tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított helyiség, helyiségcsoport vagy
tér, amely kialakításával t?z esetén az  oda menekül? vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg,
a mentés végrehajtásáig biztosítja,
9. átrium alapterülete: az egybefügg? légtér legnagyobb alapterület? függ?leges vetülete,
10. beépített t?zjelz? berendezés: az  építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a  t?z
kifejl?désének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelel? t?zvédelmi intézkedést önm?köd?en végz?
berendezés,
11. beépített t?zjelz? és t?zoltó berendezés telepít?je: a telepítési folyamat minden egyes részéért felel?s személy
vagy szervezet,
12. beépített t?zjelz?, t?zoltó berendezés üzembe helyezése: olyan eljárás, amelynek során az  üzembe helyez?
mérnök meggy?z?dik arról, hogy a  telepített berendezés megfelel-e a  vonatkozó jogszabályban, nemzeti
szabványban, a  t?zvédelmi hatóság által el?írt, továbbá a  gyártó által megadott követelményeknek és
az engedélyezett, elfogadott tervdokumentációnak,
13. beépített t?zjelz? berendezés részegysége: a  vonatkozó m?szaki követelményben I. típusú vagy II. típusú
komponensnek definiált eszköz,
14. beépített t?zoltó berendezés: az  építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a  t?z oltására,
a  beavatkozás könnyítésére, a  t?z terjedésének megakadályozására, a  t?zkár csökkentésére alkalmazott,
t?zoltó vízforrásnak nem min?sül?, önm?köd? vagy kézi indítású vagy mindkét módon indítható
berendezés,
15. beépített t?zterjedésgátló berendezés: t?zgátló építményszerkezet helyett, t?zterjedés elleni védelem céljából
alkalmazott beépített automatikus t?zvédelmi berendezés, amely a t?z átterjedését a helyettesített t?zgátló
építményszerkezettel védend? térrészbe meghatározott ideig meggátolja,
16. beépített t?zvédelmi berendezés: a  t?z észlelésére, jelzésére, oltására, a  t?zterjedés gátlására, valamint
a  t?zeset során keletkez? h?nek, füstnek és égésgázoknak az  elvezetésére kialakított, helyhez kötött
berendezés,
17. berendezésvédelem: a berendezésekben keletkez? tüzek korai észlelése és jelzése érdekében a berendezésen
belül felszerelt, automatikus érzékel?vel biztosított védelem,
18. biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcs?házához, t?zgátló el?teréhez vagy a szabadtérhez kapcsolódó,
az épülett?z alatt is m?ködtethet? felvonó, mely lehet t?zoltó felvonó vagy menekülési felvonó,

19. biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített
elhelyezés? jel, amely a menekülést segíti, veszélyre figyelmeztet, tevékenységet, magatartást tilt, valamint
a t?zjelzéshez és oltáshoz szükséges berendezések, eszközök helyét jelöli,
20. biztonsági tápellátás: a biztonsági tápforrásról történ? villamosenergia-ellátás,
21. biztonsági tápforrás: a normál tápforrás kiesése esetén a t?zeseti fogyasztókat el?írt ideig ellátó tápforrás,
22. biztonságos tér: az  építményen kívüli küls? tér, ahonnan a  menekül? személyek az  építménybe való
visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezet? kijáraton vagy kültéri útvonalon keresztül
a terepcsatlakozás szintjére,
24. ciklusid?: két egymást követ? ellen?rzés, felülvizsgálat vagy karbantartás között eltelt id? megengedett
maximuma,
25. családi ház: egy vagy két lakást és a lakáshoz tartozó gépkocsitárolót, egyéb helyiséget tartalmazó lakóépület,
26. csúcsnyomás: hasadó, hasadó-nyíló felületek nélküli térben, laboratóriumi körülmények között létrejöv?
legnagyobb robbanási nyomás,
27. elérési távolság: a  tartózkodási hely és az  elérni kívánt hely közötti közlekedési út úttengelyen mért
hosszúsága,
28. életvédelmi jelleg? védelem: az  építményben, t?zszakaszban tartózkodók biztonsága érdekében, a  t?z korai
jelzésével, a  kiürítés megfelel? feltételeinek biztosítására létesített beépített t?zjelz? berendezés által
nyújtott védelem,
29. elfogadás: az a folyamat, melynek során a tervez?, a telepít? bizonyítja a megrendel?nek, hogy a tervezett,
telepített beépített t?zjelz?, t?zoltó berendezés megfelel a megadott követelményeknek,
30. elhelyezési magasság: a biztonsági jelek és a menekülési útirányt jelz? elemek számára szolgáló telepítési hely,
amely lehet
a) alacsony elhelyezési magasság: a  padlószinten vagy a  jelek, elemek alsó éle a  padlószint felett
legfeljebb 0,4 méter magasságban van,
b) középmagas elhelyezési magasság: az  alacsony és a  magas elhelyezési magasság között,
a padlósíktól mérve a jelek, elemek alsó éle 1,5–1,8 méter magasságban van,
c) magas elhelyezési magasság: a jelek, elemek alsó éle a padló felett legalább 1,8 m, de legfeljebb 3 m
magasságban van,
31. el?készítés nélkül menthet? személy: olyan mozgásképtelen személy, akinek mentése el?készítés nélkül
végrehajtható,
32. el?készítéssel menthet? személy: olyan mozgásképtelen személy, akinek mentése kizárólag el?készítés
(szállítható állapot megteremtése és fenntartása) után hajtható végre,
33. el?készítéssel sem menthet? személy: olyan mozgásképtelen személy, akinek mentése nem hajtható végre,
34. el?tétfal (függ?leges membrán): önhordó, függ?leges térelhatároló szerkezet, amely egyéb szerkezetekt?l
függetlenül, önálló t?zállósági határértékkel rendelkezik,
35. els?dleges építményszerkezetek: azok a szerkezeti elemek, amelyek az épület egészének vagy egyes szintjeinek
állékonyságát t?z esetén biztosítják, valamint a t?zterjedést gátló szerkezetek,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a  tervezett rendeltetésb?l adódóan
legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy olyan 30 percet el nem ér? id?tartamú emberi tartózkodással
lehet számolni, amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
37. emeletközi födém: építményszintek közötti, valamint építményszint és padlástér közötti vízszintes teherhordó,
térelhatároló szerkezet, beleértve a tet?tér alatti födémet is,
38. égéskésleltet? szer: véd?szer, amely a  vele hatékonyan kezelt – bevont átitatott, telített – éghet? anyag
kedvez?bb t?zvédelmi osztályba sorolását meghatározott id?tartamig, újrakezelési id?ig biztosítja,
39. épít?anyag: építési tevékenységhez használt, építési termék, építményszerkezet alkotóelemét képez? anyag,
40. érintett m?szaki megoldás: jogszabály vagy a t?zvédelmi hatóság által el?írt t?zvédelmi berendezés, rendszer,
készülék, szerkezet, valamint az e rendelet szerint felülvizsgálat tárgyát képez? rendszer,
41. értékvédelmi jelleg? védelem: az építmény, t?zszakasz, szabadtér területén elhelyezett anyagi javak védelme
érdekében, a t?z korai jelzésével, a hatékony t?zoltás feltételeinek biztosítására létesített beépített t?zjelz?,
t?zoltó berendezés által nyújtott védelem,
42. fedélszerkezet: a tet?szerkezet teherhordó része, amely tartja és amelyhez rögzítik a tet?fedést,

43. felülvizsgálat: a  jogosult személy által végzett mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek
célja az  érintett m?szaki megoldás m?köd?képességér?l, hatékonyságáról, az  üzemeltet?i ellen?rzés,
a karbantartás és a javítás megtörténtér?l való meggy?z?dés, valamint ezek írásban történ? dokumentálása,
44. figyelmeztet? jel: olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet,
45. függönyfal: olyan nem teherhordó, térelhatároló falszerkezet, amelyet az  épület teherhordó szerkezeteire,
általában födémeire rögzítenek és azok síkja el?tt helyezkedik el,
46. füstcsappantyú: szell?z?vezetékbe építhet?, automatikusan m?ködésbe hozható zárószerkezet, amely a füst
vagy a forró égésgázok továbbterjedését nyitott helyzetben el?írt ideig biztosítja, zárt állapotban el?írt ideig
megakadályozza,
47. füstgátló nyílászáró: szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a füstnek és a t?z esetén képz?d? toxikus
gázoknak az  általa elválasztott térrész egyik oldaláról a  másik oldalára való átterjedését meghatározott
mértékben és ideig korlátozza,
48. füstgy?jt? tér: a  füstszakasz légterének fels?, a  füstszegény leveg?réteg feletti része, amely oldalhatáraival
meggátolja a füst szétterülését, valamint korlátozza annak leh?lését a felhajtóer? biztosítása céljából,
49. füstkötény: a  szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó építményszerkezet vagy berendezés, ami
a füst oldalirányú terjedését korlátozza,
50. füstmentes lépcs?ház: az  olyan lépcs?ház, amelybe az  épülett?z alkalmával képz?dött füst és mérgez?
égésgázok bejutásának lehet?sége oly mértékben van korlátozva, hogy a  lépcs?ház az  épület biztonságos
kiürítésére és a mentésre meghatározott ideig alkalmas marad,
51. füstmentesítés: a védett helyiségbe a füst veszélyes mérték? bejutását meggátló megoldások összessége,
52. füstszakasz: a  helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása korlátozza a  füst átterjedését a  szomszédos
füstszakaszba,
53. füstszegény leveg?réteg: a helyiség légterének alsó része, amelyben t?z esetén a t?zb?l felszálló füstoszlopon
kívül veszélyes mérték? füst kismértékben van jelen,
54. hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan építményszerkezetek, amelyek az építmények vagy az építményrészek
határoló szerkezeteiben a  káros mérték? robbanási túlnyomás hatására tönkremennek vagy megnyílnak,
ezáltal lehet?vé téve a nyomáselvezetést,
55. hasadó felületek: olyan építményszerkezetek, amelyek tönkremenetelükkel lehet?vé teszik a  bels? tér
megnyitását a túlnyomás levezetése céljából,
56. hasadó-nyíló felületek: olyan építményszerkezetek, amelyek megnyílással, elfordulással, billenéssel lehet?vé
teszik a túlnyomás levezetését, és megnyílási nyomásuk beállítható,
57. hatékony szell?ztetés: ahol az  adott térben a  szell?zés biztosítja, hogy az  éghet? gázok, g?zök, porok
koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át,
58. helyi (részleges) védelem: a beépített t?zjelz? berendezés által védett építmény, épület, t?zszakasz, szabadtér
egyes t?zvédelmi szempontból kockázatos részeinek automatikus érzékel?vel való lefedettsége,
59. homlokzati t?zterjedési határérték: a  vonatkozó m?szaki követelményeknek megfelel? vizsgálat kezdetét?l
számított, a  t?znek a  homlokzati építményszerkezeteken történ? terjedésére jellemz? határállapot
bekövetkezéséig eltelt id?,
60. hosszirányú h?- és füstelvezetés: az  alagút bejárata, kijárata felé történ? füstterelés; az  alagút egyik végén
a füstelvezetés, másik végén a friss leveg? utánpótlása történik,
61. h? és füst elleni védelem eszközeinek kézi m?ködtetése: a  természetes h?- és füstelvezet?, valamint
légpótló szerkezetek nyitása, a  túlnyomásos füstmentesítés be- és kikapcsolása, a  gépi füstelvezetés
és a  gépi légpótlás rendszerének t?zeseti és normál üzemi állapotba kapcsolása, ami kézzel vagy kézi
távm?ködtetéssel valósul meg,
62. h? és füst elleni védelem: a  t?z esetén fejl?d? h? és füst terjedését korlátozó, az  elvezetését és
a füstmentesítést biztosító megoldások összessége,
63. h?- és füstelvezetés: a  védett helyiségbe jutó vagy ott keletkez? h? és füst szabadba vezetését biztosító
megoldások összessége,
64. h?- és füstelvezetés t?zoltósági vezérl?tablója: a h? és füst elleni védelem valamennyi eszközének egy központi
helyr?l való, a t?zoltóság általi távm?ködtetését biztosító kezel?felület,
65. h?- és füstelvezet? berendezés: olyan berendezés, amely t?z esetén a h? és füst szabadba áramlását gépi úton,
kényszeráramoltatással biztosítja,
66. h?- és füstelvezet? rendszer: h?- és füstelvezet?, légpótló szerkezetek, berendezések és azok m?ködtetését
biztosító megoldások és rögzítéseik összefügg? rendszere, a beépített t?zjelz? berendezés kivételével,

67. h?- és füstelvezet? szerkezet: olyan szerkezet, amely t?z esetén nyitott állapotában lehet?vé teszi a h? és füst
természetes úton történ? kiáramlását a szabadba,
68. jogosult személy: az üzemeltet? által megbízott vagy az üzemeltet? által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel
és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkez? személy, aki végrehajtja az id?szakos
felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást,
69. karbantartás: mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az  érintett m?szaki
megoldás m?köd?képességének, hatékonyságának biztosítása, meghibásodásának megel?zése, valamint
ezek dokumentálása,
70. keresztirányú h?- és füstelvezetés: olyan tevékenység, melynek során külön erre a  célra kialakított
nyíláson keresztül történik a  h? és füst elszívása, valamint a  friss leveg? bejuttatása; az  elszívás az  alagút
keresztmetszetének a fels? 1/3 részén, a befúvás az alsó 1/3 részén történik,
71. kiegészít? tábla: a biztonsági jellel együtt alkalmazott, kiegészít? információt adó tábla,
72. kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvény: a 10 000 f?t, vagy a 20 000 m2
-nél nagyobb területet meghaladó,
épületen kívüli területen megtartott, a zenés, táncos rendezvények m?ködésének biztonságosabbá tételér?l
szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó zenés, táncos rendezvény,
73. kijárati szint: az  az építményszint, amelyen a  benntartózkodó személyek a  menekülés során elhagyják
az épületet, speciális építményt és a csatlakozó terepszintre távoznak,
74. konvejor lezáró szerkezet: olyan t?zgátló lezárás, amely lezárt állapotában az anyagot vagy terméket szállító
technológiai szállítópálya építményszerkezeten átvezet? nyílásán a  t?z átterjedését meghatározott ideig
meggátolja,
75. kiürítés els? szakasza: a  menekülés azon része, amely a  tartózkodási helyt?l a  menekülési útvonal eléréséig
vagy – ha az  menekülési útvonal igénybevétele nélkül biztosítható az  átmeneti védett térbe vagy
a biztonságos térbe jutásig tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési útvonal elérését?l a biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az  épületben, speciális építményben tartózkodó személyek eltávozása, eltávolítása t?z esetén, ami
magába foglalja a menekülést és a mentést,
78. kockázati egység: az  építmény vagy annak t?zterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen
belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik
figyelembe,
79. kockázati osztály: a  t?z esetén a  veszélyeztetettséget, a  bekövetkez? kár, veszteség súlyosságát, a  t?z
következtében fellép? további veszélyek mértékét kifejez? besorolás,
80. kombinált h?- és füstelvezetés: a  hosszirányú és keresztirányú h?- és füstelvezetés alkalmazásával kialakított
rendszer,
81. kombinált jelleg? védelem: az  életvédelem és értékvédelem együttes alkalmazása beépített t?zvédelmi
berendezésnél,
82. közösségi rendeltetés: lakónak, iparinak, mez?gazdaságinak, tárolásinak nem min?sül? rendeltetés,
83. küls? térelhatároló fal: a homlokzatnak a küls? tér, a bels? udvarnak, átriumnak, légudvarnak és légaknának
az általa határolt nyitott udvar felé néz? térelhatároló fala,
84. lefúvatás: robbanási túlnyomás levezetése olyan térbe, ahol a  túlnyomás kiterjedhet és ezáltal a  bels? tér
mentesül a túlnyomás károsító hatásaitól,
85. lefúvatási befogadótér: olyan zárt tér, amely szabad térrel nem kapcsolódó helyiségek nyomásmentesítése
során annak túlnyomását befogadja és a szabad térbe továbbítja,
86. légpótlás: a h?- és füstelvezetéshez szükséges leveg?pótló megoldások összessége,
87. légpótló berendezés: olyan berendezés, amely t?z esetén a  h?- és füstelvezetéshez szükséges légpótlás
helyiségbe juttatását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja,
88. légpótló szerkezet: olyan szerkezet, amely t?z esetén nyitott állapotában lehet?vé teszi a  légpótláshoz
szükséges leveg? természetes úton történ? beáramlását a füstelvezetéssel ellátott helyiségbe,
89. lépcs?ház: szintkülönbség áthidalására szolgáló, építményszerkezettel minden irányból körbevett, lépcs?t
tartalmazó közleked? helyiség,
90. lépcs?k tartóelemei: a  teljes lépcs?szerkezet a  kiegészít? szerkezetek – mellvéd, lábazat, korlát, fogódzó,
járófelületi bevonat, burkolat – nélkül,
91. létesítés: tervezés, telepítés, használatbavétel és elfogadás folyamatsora,
92. létesítmény: az egy telken álló építmények és szabadterek összessége,

93. létfontosságú rendszerelem: a vonatkozó jogszabály alapján kijelölt létesítmény, építmény, építményrész,
94. magasépület: épületnek min?sül? magas építmény,
95. másodlagos robbanás: olyan robbanás, amelyet egy már kifejl?dött robbanás indít meg,
96. megnyílási nyomás: az a nyomás, amelynél a hasadó-nyíló felület megnyílása megindul,
97. mélyállomás: az az állomás, melynek a peronszintje a terepszintt?l mérve mélyebben van 20 méternél,
98. menekülésben korlátozott személy: olyan személy, aki életkora – 0–10 éves vagy 65 év feletti –, értelmi vagy
fizikai-egészségi állapota alapján, esetleg küls? korlátozás miatt önálló menekülésre nem képes,
99. menekülésben korlátozott személyek speciális intézménye: olyan, menekülésben korlátozott személyek
elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgáló intézmény, amelyben
az  elhelyezett, ellátott, kezelt, nevelt, oktatott, gondozott személyek menekülési képességét az  életkoron
kívül egyéb tényez? is kedvez?tlenül befolyásolja,
100. menekülési felvonó: t?z esetén a benntartózkodók által is használható biztonsági felvonó,
101. menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a  menekülésre szolgáló kijárat, vészkijárat helyét és
az építményben, épületen belül vagy a szabadtéren – a közlekedési (kijárati) úton – annak irányát mutatja,
102. menekülésiútirány-jelz? rendszer: olyan rendszer, amely szembet?n? és félreérthetetlen információt és
megfelel? vizuális utasítást biztosít a  bent tartózkodók számára a  terület elhagyásához vészhelyzet esetén
a  kijelölt menekülési útvonalon azáltal, hogy egyértelm?en elrendezett vizuális eszközöket, jeleket és
megjelöléseket alkalmaz,
103. menekülési útvonal: a  menekül? személyek által igénybe vett közlekedési útvonal, amely kialakításával t?z
esetén a kiürítés második szakaszában – tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére
szolgáló nyílászárót követ? útvonalon – biztosítja a  menekül? személyek biztonságát a  meneküléshez
szükséges id?tartamig,
104. menekülésiútvonal-védelem: a  beépített t?zjelz? berendezés által védett építmény, épület, t?zszakasz
menekülési útvonalainak és a közvetlenül csatlakozó helyiségek automatikus érzékel?vel való lefedettsége,
kivéve a védelemb?l kihagyható tereket,
105. mértékadó kockázati osztály: az  építmény, az  önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal,
106. mértékadó t?zszakasz: a létesítmény legnagyobb oltóvízigény? t?zszakasza,
107. mozgásképtelen személy: olyan személy, aki menekülésre nem képes, mentése pedig személyzetet, szükség
szerint segédeszközt igényel,
108. nem éghet? anyag: szervetlen vagy alacsony szervesanyag-tartalmú anyag, amelynek gyulladási
h?mérséklete a  vonatkozó m?szaki eljárásban a  meghatározási h?mérséklethatárig nem állapítható meg,
valamint az A1 és A2 t?zvédelmi osztályba sorolt épít?anyag,
109. nem teherhordó födém (vízszintes önhordó membrán): olyan önhordó vízszintes térelhatároló
építményszerkezet, amely egyéb szerkezetekt?l függetlenül, önálló t?zállósági határértékkel rendelkezik,
110. norma szerinti villámvédelem: az MSZ EN 62305 szabvány szerint kialakított villámvédelmi rendszer,
111. normál tápellátás: a normál tápforrásról történ? villamosenergia-ellátás,
112. normál tápforrás: villamos energiával m?köd? fogyasztókat ellátó tápforrás,
113. nyomás-id? állapotgörbe: a nyomás-id? koordináta-rendszerben a robbanás folyamatát leíró görbe,
114. önálló épületrész: a  szomszédos épületrészekt?l statikailag független, t?zgátló szerkezettel elválasztott
épületrész, amelynek kiürítése a szomszédos épületrészeken való áthaladás nélkül biztosított,
115. önállóan menekülésre képes személy: olyan menekül? személy, aki életkora, értelmi és fizikai-egészségi
állapota alapján önállóan, esetleg kiegészít? irányítás mellett képes a  menekülésre és menekülését nem
gátolja kényszertartózkodás miatt küls? korlátozás,
116. ponyvaszerkezet? építmény: olyan építmény, amelynek az id?járási hatások elleni védelemre szolgáló héjazat
anyaga természetes vagy mesterséges szálakból szövéssel vagy a szövést helyettesít? egyéb technológiával
készült, felületi terhek hordására képes, küls? térelhatároló szerkezetként részben vagy egészben elválasztott
teret alkot, és ezzel a használat feltételeit biztosítja,
117. redukált túlnyomás: az  a  nyomás, amely a  hatásos nyomáslevezetés ellenére a  bels? térben rövid ideig
kialakul,
118. robbanás: nagy sebesség? égési folyamat, ahol a  mozgó lángfront sebessége 10 m/s vagy afelett van, de
100 m/s-nál kisebb,

119. robbanásveszélyes állapot: a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte,
valamint el?fordulási módja, állapota, mely esetén az  égés, robbanás feltételei közül legalább még
az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott,
120. segítséggel menekül? személy: olyan menekülésben korlátozott személy, aki fizikai segítség vagy irányítás
mellett vagy a küls? korlátozás ellen?rzött feloldása és irányítás mellett képes a menekülésre,
121. speciális építmény: t?zvédelmi szempontból speciális építmény a közúti alagút, a gyalogos aluljáró, a felszín
alatti vasútvonal, a kilátó, a ponyvaszerkezet?, az állvány jelleg? és szín építmény,
122. szabadba vezet? kijárat: az  építmény küls? térelhatároló szerkezetén elhelyezett kijárat, amelyen keresztül
a menekül? személyek az építményt elhagyják a biztonságos térbe menekülés során,
123. szabadtéri rendezvény területe: természetes vagy mesterséges módon a  mozgást korlátozva körülhatárolt
rendezvény esetén a  körülhatárolással közrezárt terület, a  nem körülhatárolt terület esetén a  rendezvény
szervez?je által felel?sen kijelölt terület,
124. szabadtéri rendezvény: az 1000 f?t vagy az 5000 m2
területet meghaladó, épületen kívüli területen megtartott
szervezett esemény, ide nem értve a létesítmény m?ködési engedélyével összefügg? rendezvényeket,
125. szabadtéri tárolóterület: anyagok, termékek, tárgyak tárolására és igény szerint azok id?járás elleni védelmére
szolgáló, épületen kívüli terület; nem min?sül szabadtéri tárolóterületnek a  gépjárm?parkoló, a  gépjárm?
telken való elhelyezése és az épület tet?födémén kialakított tárolóterület,
126. számítás: egy vagy több állapotjelz? vagy jellemz? konkrét vagy közelít? értékének meghatározása
matematikai, fizikai, kémiai törvényszer?ségek alkalmazásával,
127. számított belmagasság: a füstszakasz légtérfogatának és alapterületének hányadosa, méterben megadva,
128. szerkezeti állékonyság: a  t?zszakasz, önálló építményrész, építmény els?dleges építményszerkezetének
azon képessége, hogy a  várható t?zhatás id?tartama alatt a  t?zzel egyidej? terhelésnek el?írt ideig
ellenáll, ideértve a  csatlakozó t?zvédelmi építményszerkezetek és a  beépített t?zvédelmi berendezések
tartószerkezeteinek funkció-meg?rzését is; a  tartószerkezet a  szerkezeti elemeket és azok kapcsolatait is
magában foglalja,
129. szilárd éghet? anyag: szobah?mérsékleten szilárd állapotú szerves- vagy alacsony szervetlenanyag-tartalmú
anyag, amelynek gyulladási h?mérséklete a  vonatkozó m?szaki eljárással meghatározható, valamint a  B-F
t?zvédelmi osztályba sorolt szilárd épít?anyagok,
130. szintosztó födém: a helyiség légterének részleges – a helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án
és csak vízszintes szerkezettel történ? – megosztásával és a  mennyezet alatti kiszell?ztetésével kialakított
bels? szint, amelyen helyiség és 1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül,
131. szín: talajhoz közvetlenül csatlakozó, egyszintes, részben vagy teljesen fedett, egy vagy több oldalán
az összesített oldalfelület legalább 50%-áig nyitott építmény,
132. technológiai szállítópálya: futószalag, konvejor vagy ezekhez hasonló anyag- vagy terméktovábbító szerkezet,
berendezés,
133. teljes kör? védelem: olyan védelem, amelynek során a  beépített t?zjelz? berendezés által védett építmény,
épület, t?zszakasz, szabadtér valamennyi részének automatikus érzékel?vel való lefedettsége biztosított,
kivéve a védelemb?l kihagyható tereket; a lefedett területek határait a t?zszakaszok határai képezik,
134. terel?fal: a lefúvatás irányának befolyásolására alkalmas falszerkezet,
135. terel?hatású hasadó-nyíló felület: olyan hasadó-nyíló felület, amelynek megnyílási széls? helyzetét úgy
határozzák meg, hogy a lefúvatást veszélytelen irányba terelje,
136. tet?fedés: a tet?szerkezet küls? térrel határos, csapadékzáró része,
137. tet?-felülvilágító: a  helyiséget felülr?l lezáró szerkezet alatti helyiség, térrész bevilágítását szolgáló építési
termék,
138. tet?födém: az épület legfels? szintjét felülr?l határoló födém,
139. tet?födém tartószerkezetei: a tet?födém mindazon szerkezeti részei, amelyek tönkremenetele általános vagy
nagy területre kiterjed? épületomlást vagy a tet?födém jelent?s szakaszának beomlását idézik el?, valamint
a  nagytömeg? – általában nem könny?szerkezetes – teherhordó térlefed? szerkezetek, melyek omlása
egyéb szerkezeti károkat, az alattuk lév? födémek átszakítását okozhatja; az állandó terhelésbe valamennyi
tet?réteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni,
140. tet?födém térelhatároló szerkezete: a  tet?födém tartószerkezeteire támaszkodó könny?szerkezetes,
réteges felépítés?, legfeljebb 60 kg/m2
felülettömeg? szerkezetek (önhordó) rétegei; az  állandó terhelésbe
valamennyi tet?réteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni,

141. tet?szerkezet: az  épület legfels? szintjét felülr?l határoló szerkezet, amely fedélszerkezetb?l és tet?fedésb?l
áll,
142. tet?t?z terjedés mértéke: a  tet?szigetelési rendszer vagy tet?fedés felületén és rétegeiben az  önálló égés
– lánggal égés, szenesedés, izzás – terjedésének mértéke,
143. tet?t?zterjedés elleni gát és osztósáv: h? és csapadékvíz elleni éghet? anyagú tet?szigetelés mez?it
megszakító gát és osztósáv, amely megakadályozza a tet?t?z terjedését,
144. tiltó jel: olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt, valamint az adott helyen veszélyes tevékenység
végzésének tilalmára utal,
145. tovaterjed? (progresszív) összeomlás: az  építmény olyan tönkremenetele, amely azáltal jön létre, hogy
egy építményszerkezet tehervisel? képességének elvesztése további els?dleges építményszerkezet,
építményszerkezetek tönkremenetelét okozza,
146. tömegtartózkodásra szolgáló épület: épületnek min?sül?, tömegtartózkodásra szolgáló építmény,
147. t?zálló kábelrendszer: villamosenergia- vagy adatátviteli vezetékek, kábelek, tokozott sínek, a hozzájuk tartozó
csatornák, bevonatok és burkolatok, hordozó- és tartószerkezetek, valamint elosztók és köt?dobozok olyan
együttese, amely meghatározott id?tartamig t?zterhelésnek kitéve is képes m?köd?képességét megtartani
anélkül, hogy benne zárlat keletkezne vagy megszakadna a villamos áram,
148. t?zállósági határérték: a  vonatkozó m?szaki követelménynek megfelel? t?zállósági vizsgálat kezdését?l
számított, a  vizsgált építményszerkezet valamely t?zállósági határállapotba kerülésének eléréséig eltelt id?
órában vagy percben,
149. t?zeseti fogyasztó: villamos energiával m?köd? fogyasztó, amelynek t?z esetén el?írt ideig m?ködnie kell
vagy m?köd?képességét meg kell ?riznie,
150. t?zeseti f?kapcsoló: a t?zeseti lekapcsolás megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távm?ködtetés? kapcsoló,
151. t?zeseti lekapcsolás: az  építmény villamos energiával m?köd? fogyasztóinak egy helyr?l, egy vagy több
csoportban történ? helyi vagy villamos távm?ködtetés? lekapcsolása a villamos tápellátásról,
152. t?zgátló alapszerkezet: a t?zfal, a t?zgátló fal, a t?zgátló válaszfal és a t?zgátló födém gy?jt?fogalma,
153. t?zgátló el?tér: t?zgátló építményszerkezetekkel határolt el?tér, amely önálló szell?ztetéssel rendelkezik,
ajtószerkezeteinek mérete biztosítja a  gyors menekülés lehet?ségét és ajtószerkezetei önm?köd?
csukószerkezettel ellátottak,
154. t?zgátló építményszerkezet: t?zterjedés elleni védelem céljából alkalmazott építményszerkezet, amely
a  t?z átterjedését az  általa elválasztott térrészek között meghatározott ideig meggátolja; a  t?zgátló
építményszerkezetek körébe tartoznak a t?zgátló alapszerkezetek, a t?zgátló lezárások és a t?zterjedés elleni
gátak,
155. t?zgátló fal: falszerkezet, amely az  általa elválasztott t?zszakaszok, önálló rendeltetési egységek vagy
helyiségek között a t?z átterjedését meghatározott ideig meggátolja,
156. t?zgátló födém: födémszerkezet, amely az  általa elválasztott t?zszakaszok vagy helyiségek között a  t?z
átterjedését meghatározott ideig meggátolja,
157. t?zgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének t?zterjedést gátló elzárását biztosító m?szaki megoldás, amely a  t?z nyíláson, áttörésen,
valamint a  vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a  körbe tartoznak
a t?zgátló nyílászárók, a t?zgátló záróelemek, a t?zgátló réskitölt?-réslezáró rendszerek és a t?zgátló lineáris
hézagtömítések,
158. t?zgátló lineáris hézagtömítés: t?zgátló lezárás, amely építményszerkezetek csatlakozásánál a csatlakozási rés,
hézag kitöltésével a t?z résen, hézagon való átterjedését meghatározott ideig meggátolja,
159. t?zgátló nyílászáró: a  t?zgátló ajtó, ablak, kapu, függönykapu, red?nykapu, zsalu és a  technológiai
szállítópálya átvezet? nyílását lezáró t?zgátló lezárás, amely csukott állapotban a  t?z átterjedését
meghatározott ideig meggátolja,
160. t?zgátló réskitölt?-réslezáró rendszer: térelhatároló építményszerkezeteken átvezetett légtechnikai és egyéb
technológiai vezetékek, kábelek, vezetékrendszerek áttörési hézagainak t?zgátló lezárását meghatározott
ideig biztosító szerkezetek, m?szaki megoldások, termékek,
161. t?zgátló válaszfal: t?zgátló lezárások nélkül kialakított, nem teherhordó falszerkezet, amely – a  tömör
falfelületen vizsgálva – az  általa elválasztott helyiségek között a  t?z átterjedését meghatározott, a  t?zgátló
falra el?írt id?tartamnál rövidebb ideig meggátolja,
162. t?zgátló záróelem: aktív vagy reaktív elven m?köd? t?zgátló lezárás, ami egy t?zgátló építményszerkezeten
átvezetett gépészeti vezetéken belül a t?z átterjedését meghatározott ideig meggátolja,

163. t?zoltási felvonulási terület: e  rendeletben meghatározott, az  építmények t?zoltására, mentésre szolgáló,
a  homlokzat el?tt létesített, megfelel? teherbírású, szilárd burkolatú terület, amely a  beavatkozáshoz
szükséges t?zoltás technikai eszközök és a  t?zoltóegységek rendeltetésszer? m?ködésének feltételeit
biztosítja,
164. t?zoltási felvonulási út: a t?zoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló, megfelel? teherbírású, szilárd
burkolatú, a t?zoltógépjárm?vek közlekedésére alkalmas út,
165. t?zoltó felvonó: t?z esetén kizárólag a t?zoltóság által használható biztonsági felvonó,
166. t?zoltó készülék karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, t?zoltó készülék karbantartását végz?,
karbantartó m?helyt fenntartó vállalkozás,
167. t?zoltó készülék készenlétben tartó: az  a  személy vagy szervezet, amely jogszabály által t?zoltó készülék
készenlétben tartására kötelezett,
168. t?zoltó készülék karbantartó szervezet OKF azonosító jele: egyedileg sorszámozott, a  karbantartó szervezet
m?helyét azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a  karbantartó
szervezetek a  Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi F?igazgatóság által kijelölt forgalmazótól
vásárolhatnak meg,
169. t?zoltó készülék felülvizsgáló: karbantartó személyt alkalmazó, t?zoltó készülék karbantartását végz?
vállalkozás, mely karbantartó m?helyt nem tart fenn, és amelynek OKF azonosító jelét karbantartó szervezet
biztosítja,
170. t?zoltósági beavatkozási központ: olyan helyiség, amelyb?l a  t?zoltói beavatkozáshoz szükséges és azt
el?segít? t?zvédelmi berendezések vezérelhet?k, az épület-felügyeleti rendszereken keresztül a t?zvédelmi
berendezések üzemállapota figyelemmel kísérhet?,
171. t?zoltósági kulcsszéf: a beépített t?zjelz? berendezés részegysége, amely biztosítja a t?zoltósági beavatkozás
során az épületbe és annak helyiségeibe történ? akadálytalan bejutást,
172. t?zszakasz: az  épület, a  speciális építmény, a  szabadtéri tárolóterület meghatározott része, amelyet
a szomszédos építmény- és térrészt?l t?zterjedés ellen védetten alakítanak ki,
173. t?zszakaszterület: az egy adott t?zszakaszhoz tartozó helyiségek nettó alapterületének összessége m2
-ben,
174. t?ztávolság: a külön t?zszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek,
szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért
távolság,
175. t?zterjedés elleni gát: födémhez, falhoz csatlakozó vagy tet?n kialakított, a  t?znek az  építményszintek,
a  t?zszakaszok, a  tet?mez?k, továbbá a  szomszédos épületek közötti átterjedését alakjával, méreteivel,
t?zállósági teljesítményével és t?zterjedés elleni adottságaival korlátozó, megakadályozó t?zgátló
építményszerkezet,
176. t?zterjedés elleni védelem: olyan megoldások összessége, amelyek folytonos alkalmazásával a t?z átterjedése
a  védett építményre, építményrészre, szabadtéri tárolási egységre meggátolható; módszerei: t?ztávolság,
t?zgátló építményszerkezet, beépített t?zterjedésgátló berendezés, egyéb, a  t?zterjedési vagy t?zállósági
határértéket biztosító kialakítás,
177. t?zterjedési határérték: a  vonatkozó m?szaki követelménynek megfelel? t?zterjedési vizsgálat kezdését?l
számított, a vizsgált építményszerkezet valamely t?zterjedési határállapotba kerülésének eléréséig eltelt id?
órában vagy percben,
178. t?zvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely t?zvédelmi berendezés, eszköz vagy t?zoltó készülék
elhelyezésének helyét jelzi,
179. t?zvédelmi m?szaki megfelel?ségi kézikönyv: olyan t?zvédelmi dokumentáció, amely az  építmény építését,
átalakítását, b?vítését követ?en a  megvalósult t?zvédelmi adatokat, továbbá a  használati feltételeket
tartalmazza, amelyekkel az építmény t?zvédelmi szempontból biztonságosan üzemeltethet?,
180. t?zvédelmi osztály: az  épít?anyagok és építményszerkezetek t?zzel szembeni viselkedésére jellemz?
kategória, amit a vonatkozó m?szaki követelmények szerinti vizsgálat alapján állapítanak meg,
181. t?zvédelmi üzemeltetési napló: t?zvédelmi m?szaki megoldások ellen?rzésének, felülvizsgálatának,
karbantartásának igazolására szolgáló dokumentum,
182. t?zvéd? álmennyezet: egy helyiségben, legfeljebb egy t?zszakaszban kialakított olyan álmennyezet, amely
t?zvéd? tulajdonságánál fogva a  felette lév? födémmel vagy tet?szerkezettel együtt az  el?írt t?zállósági
határértéket biztosítja,

183. t?zvéd? burkolat, t?zvéd? bevonat: alkalmas m?szaki eljárással a  függ?leges, vízszintes vagy ferde
építményszerkezetekhez közvetlenül vagy közvetetten csatlakozó, a  bels? réteget a  t?zhatás okozta kárral
szemben véd? legküls? vagy legalsó anyagréteg,
184. t?zvéd? képesség: egy fal- vagy mennyezetburkolat azon képessége, hogy a burkolat mögötti anyagnak egy
bizonyos ideig védelmet biztosít t?zzel, szenesedéssel és más károsodással szemben,
185. t?zveszélyességi osztály: az  anyagra, keverékre vonatkozó besorolás, amely az  anyag, keverék fizikai, kémiai
tulajdonságát alapul véve, t?zvédelmi szempontból a viselkedését, veszélyességét jellemzi,
186. t?zveszélyes tevékenység: az  a  tevékenység, amely a  környezetében lév? éghet? anyag gyulladási
h?mérsékletét, lobbanáspontját meghaladó h?mérséklettel, vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként
számításba vehet? izzással, parázslással, szikrázással jár,
187. üzembe helyez? mérnök: a  megrendel? által megbízott, a  beépített t?zjelz?, t?zoltó berendezés üzembe
helyezésének végrehajtásáért és az  üzembe helyezéssel kapcsolatos szemrevételezés, ellen?rzés, üzemi
próba elvégzéséért és a berendezés megfelel?ségének értékeléséért felel?s, jogszabályban meghatározottak
szerint a t?zjelz? berendezés, a t?zoltó berendezés tervezésére képesített személy,
188. üzemeltet?: a  létesítmény, épület vagy épületrész üzemeltetését ellátó, az  üzemeltetés során a  t?z elleni
védekezésr?l, a m?szaki mentésr?l és a t?zoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. §-ában meghatározott
követelmények biztosításáért felel?s személy vagy szervezet,
189. üzemeltet?i ellen?rzés: az  üzemeltet?i ellen?rzést végz? személy vagy az  üzemeltet? által írásban
megbízott jogi személy által végzett, az  érintett m?szaki megoldás m?köd?képességér?l való, jellemz?en
szemrevételezéses meggy?z?dés és annak írásban történ? dokumentálása,
190. üzemeltet?i ellen?rzést végz? személy: az  üzemeltet? által megbízott vagy kijelölt személy, aki végrehajtja
az üzemeltet?i ellen?rzést,
191. vakolt h?szigetel? rendszer: küls? térelhatároló falon rögzített, h?szigetel? maggal rendelkez?, a  küls? tér
fel?l id?járásálló, mechanikai hatások ellen véd? bevonattal vagy burkolattal ellátott többréteg? összetett
rendszer, elemkészlet,
192. válaszfal: a helyiséget lehatároló, födémt?l födémig tartó nem teherhordó falszerkezet,
193. vázkitölt? fal: olyan nem teherhordó falszerkezet, amelynek merevségét, rögzítését vázszerkezet biztosítja,
194. védelmi szerkezetek: azok a szerkezeti elemek, amelyek az épület állékonysága mellett t?z esetén biztosítják
a bent tartózkodók védelmét,
195. védelmi szint: a  beépített t?zjelz?, valamint a  beépített t?zoltó berendezés kiépítettségét?l, a  t?zjelz?
berendezés által felügyelt, valamint az  oltóberendezés által oltással érintett térrészek kiterjedését?l függ?
kategória,
196. véd?fal: a hasadó és a hasadó-nyíló felületen kiáramló robbanási túlnyomás felfogására alkalmas falszerkezet,
197. vészkijárat: üzemszer?en nem használt, de a kiürítés során figyelembe vett kijárat,
198. villamos berendezés t?zvédelmi felülvizsgálata: a  jogosult személy által végzett, a  villamos berendezés
t?zvédelmi megfelel?ségének, hibáinak megállapítására és min?sítésére irányuló felülvizsgálat,
199. vonatkozó m?szaki követelmény: nemzeti és Európai Uniós szabványok összessége,
200. zárt közleked? helyiség: minden oldalról els?dleges építményszerkezettel határolt közleked? helyiség.

III. FEJEZET
VÉDELMI CÉLOK ÉS TERVEZÉSI ALAPELVEK
5. § (1) E  rendeletben meghatározott t?zvédelmi követelményeket életvédelmi, közösségi értékvédelmi és tulajdonosi
értékvédelmi célok teljesülése érdekében kell megvalósítani.
(2) Az életvédelmi célokhoz tartozik különösen
a) a veszélyeztetett személyek menekülésének, mentésének biztosítása,
b) a menekülés és a mentés során az életfeltételek biztosítása,
c) a t?zoltói beavatkozás résztvev?inek védelme és
d) a t?zoltói beavatkozás feltételeinek biztosítása.
(3) A közösségi értékvédelmi célokhoz tartozik különösen
a) a lakáscélú ingatlanállomány védelme,
b) a létfontosságú rendszerek egyes elemeinek védelme,
c) a társadalom alapvet? ellátását biztosító intézmények védelme,
d) a kulturális örökség megóvása, védelme és

e) a  környezet – talaj, él?világ, leveg?, víz – megóvása, védelme, a  visszafordíthatatlan vagy az  aránytalanul
nagy ráfordítással megszüntethet? károsodás elkerülése.
(4) A tulajdonosi értékvédelmi célokhoz tartozik különösen
a) a m?ködés, üzemelés folyamatosságának fenntartása,
b) a tulajdon, raktárkészlet, állatállomány védelme,
c) az eszközök, berendezések védelme, m?köd?képességük fenntartása,
d) a piacvesztés elkerülése és
e) a tulajdonosi, biztosítási, üzemeltetési költségek optimalizálása.
(5) Az  értékvédelmi célok teljesülése érdekében tett tulajdonosi intézkedések nem befolyásolhatják kedvez?tlenül
az életvédelmi és a közösségi értékvédelmi célok teljesülését.
6. § (1) Az építési termékeket és az építményszerkezeteket a tervezés során úgy kell megválasztani, hogy
a) a  kockázat függvényében a  tartószerkezetek teherhordó képességüket, a  térelhatároló szerkezetek
integritásukat és h?szigetel? képességüket – a  várható t?zhatást figyelembe véve – e  rendelet szerinti
id?tartamig ?rizzék meg,
b) a  t?zvédelmi célú építményszerkezetek, építési termékek t?z esetén szerepüket e  rendelet szerinti
id?tartamig töltsék be, funkciójukat megtartsák, a t?z jelenlétére hatékonyan reagáljanak,
c) a t?z és kísér?jelenségei terjedését funkciójuknak megfelel?en gátolják, nehezítsék vagy irányítsák, valamint
d) a bel?lük fejl?d? h?, füst és égéstermékek mennyisége a lehet? legkisebb legyen.
(2) Korlátozni kell a t?z és kísér?jelenségei átterjedését
a) a szomszédos építményekre,
b) a menekülési útvonalakra,
c) a szomszédos t?zszakaszokra,
d) a szomszédos önálló rendeltetési egységekre,
e) a t?z keletkezési helyét?l eltér? építményszintekre,
f) a t?zgátló szerkezetekkel határolt terekre és
g) az átmeneti védett terekre.
(3) Az építményben tartózkodók részére biztosítani kell
a) a  menekülési útvonal elérhet?ségét az  építmény bármely pontjáról azon id?tartam alatt, ameddig
a menekülési útvonalhoz vezet? úton az életfeltételek biztosítottak,
b) a menekülési útvonal késedelem nélküli használatát, felismerhet?séget, megvilágítását, akadályok feloldását,
az átbocsátóképességet,
c) a menekülési útvonal védelmét a t?z és kísér?jelenségei ellen,
d) a  menekülési képességt?l függ?en meghatározott id?n vagy távolságon belül a  biztonságos térbe vagy
az átmeneti védett térbe jutást vagy a tartózkodási hely védelmét és
e) a kockázattól függ?en
ea) a megfelel? tartalmú, késedelem nélküli, a kiürítés szakaszaihoz igazított tájékoztatást a t?zr?l,
eb) az alternatív menekülési lehet?séget, a többirányú kiürítést,
ec) a pánik kialakulásának valószín?ségét csökkent? m?szaki megoldásokat és
ed) az építmény környezetében a kijutáshoz, az építmény elhagyásához szükséges és alkalmas területet.
(4) A t?z során fejl?d? h? és füst káros hatásai miatt h? és füst elleni védelemmel biztosítani kell
a) a menekül? személyek védelmét,
b) a tartószerkezetekre ható h?terhelés csökkentését,
c) a t?zfészek észlelhet?ségét és legalább egy irányból való megközelíthet?ségét és
d) a tulajdonos döntése, kockázatvállalása függvényében az értéktárgyak védelmét.
(5) A t?zoltói beavatkozás hatékonysága céljából biztosítani kell
a) az építmény akadálytalan megközelítését t?zoltó gépjárm?vel,
b) az építmény környezetében és az építményen belül a rendeltetésnek megfelel? oltóanyag-ellátást,
c) a veszélyforrások felismerésének lehet?ségét,
d) a t?zoltói beavatkozást segít? berendezéseket, eszközöket és azok t?zoltóság általi kezelhet?ségét és
e) a kockázattól függ?en
ea) a t?zoltóság késedelem nélküli riasztását, a megfelel?en részletes tájékoztatást a t?z helyszínér?l és
a beavatkozást befolyásoló körülményekr?l,

eb) az  építmény környezetében a  t?zoltó gépjárm?vek, technikai eszközök m?ködéséhez,
m?ködtetéséhez szükséges és igénybe vehet? területet és
ec) a károkozás nélküli bejutást az építménybe.
7. § (1) A t?zvédelmi tervezés kiindulási feltételei:
a) az  építmény t?zvédelmi megoldásait egyidej?leg egyetlen, az  építmény tetsz?leges pontján keletkez? t?z
károsító hatásainak figyelembevételével kell tervezni és méretezni,
b) az építményt a t?z keletkezésekor rendeltetésszer?en használják,
c) a veszélyeztetett személyek létszáma, menekülési képessége a rendeltetésnek megfelel?,
d) a t?z egyetlen, a keletkezés helyét magába foglaló t?zszakaszra terjed ki és
e) a  t?zzel egyidej?leg más veszélyt, kárt, a  t?zvédelmi megoldások m?ködésképtelenségét okozó esemény
nem következik be.
(2) A  t?zvédelmi biztonsági berendezések, m?szaki megoldások közötti összefüggések, kapcsolatok, kapcsolódások
tervezése során figyelembe kell venni a m?ködésképtelenséget el?idéz? hibák hatását.

IV. FEJEZET
T?ZVESZÉLYESSÉGI ÉS KOCKÁZATI OSZTÁLYBA SOROLÁS
8. § A t?zvédelmi követelményeket az  anyagok t?zveszélyességi osztálya, a  kockázati egység kockázati osztálya,
az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
1. Az anyagok t?zveszélyességi osztálya
9. § (1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik
a) a  kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan t?zveszélyes, t?zveszélyes, kismértékben
t?zveszélyes anyag és keverék,
b) az  a  folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja
legfeljebb 55 °C, vagy üzemi h?mérséklete nagyobb, mint a  nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett
értéke,
c) az éghet? gáz, g?z, köd,
d) az a por, amely a leveg?vel robbanásveszélyes keveréket képez és
e) az e rendelet hatálybalépése el?tt „A” vagy „B” t?zveszélyességi osztályba sorolt anyag.
(2) T?zveszélyes osztályba tartozik
a) a szilárd éghet? anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba,
b) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzel?olajok, petróleum,
c) az  a  folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, vagy üzemi h?mérséklete
a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb,
d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a leveg? kivételével,
e) a  vonatkozó m?szaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 °C-nál magasabb gyulladási
h?mérséklet? B-F t?zvédelmi osztályú épít?anyag,
f) az  a  vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és
éghet?anyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és
g) az e rendelet hatálybalépése el?tt „C” vagy „D” t?zveszélyességi osztályba sorolt anyag.
(3) Nem t?zveszélyes osztályba tartozik
a) a nem éghet? anyag,
b) az A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályú épít?anyag és
c) az e rendelet hatálybalépése el?tt „E” t?zveszélyességi osztályba sorolt anyag.
2. A kockázat meghatározása
10. § (1) A t?zvédelmi követelményeket befolyásoló kockázat megállapításához meg kell határozni
a) az  épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket, azok kockázati osztályait és azt követ?en
az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati osztályát.

(2) A kockázati egység lehet
a) önálló rendeltetési egység,
b) szomszédos önálló rendeltetési egységek csoportja a 11. §-ban foglaltak szerint,
c) speciális építmény vagy
d) az  épületnek, az  önálló épületrésznek, a  speciális építménynek a  t?zvédelmi dokumentáció készítéséért
felel?s személy által a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározott része.
(3) A  t?zvédelmi dokumentáció készítéséért felel?s személy a  kockázati egység kiterjedésének meghatározása során
figyelembe veszi
a) a rendeltetést,
b) a helyiségek befogadóképességét és az egyes helyiségek közötti helyiségkapcsolatokat,
c) a helyiségek elhelyezkedését a kijárati szinthez képest,
d) a benntartózkodó személyek menekülési képességét, helyismeretét, ébrenlétét,
e) a személyek mentésének eszközigényét, a mentést segít?k szükséges és rendelkezésre álló létszámát,
f) az  el?állított, felhasznált, keletkez?, tárolt anyagok mennyiségét, t?zveszélyességi jellemz?it és osztályát,
olthatóságát,
g) az el?állítás, használat, tárolás t?zveszélyességet befolyásoló körülményeit,
h) a  tárolt, kiállított, bemutatott, a  rendeltetéshez tartozó tevékenységgel érintett anyagokat, tárgyakat
közösségi értékvédelmi szempontból, továbbá pótolhatóságát,
i) meglév? építmény esetén az építmény adottságait,
j) létfontosságú rendszerelem esetén annak jellemz?it,
k) a  tevékenység körülményeit, jellemz? adottságait, az  adott technológiából adódó állapotokat és azok
jellemz?it,
l) a beépített t?zjelz? és t?zoltó berendezéssel való ellátottságot.
(4) A kockázati egység részét képezheti a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakon kívül
a) közleked? helyiség,
b) a rendeltetéssel összefügg? tárolásra szolgáló tárolóhelyiség,
c) a legfeljebb 4 parkolóállással rendelkez? gépkocsitároló helyiség,
d) villamos, valamint gépészeti helyiség,
e) ipari, mez?gazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén a  rendeltetéssel összefügg? szociális helyiség és
az üzemviteli, adminisztratív tevékenységek ellátását biztosító helyiség.
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhet?ek
a) a lakások egymással,
b) a  lakások és a  közösségi rendeltetés? önálló rendeltetési egységek, ha a  közösségi rendeltetés? önálló
rendeltetési egységek
ba) 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy AK,
bb) 1. mellékletben foglalt 2–4. táblázat szerinti kockázata NAK és
bc) beépített t?zjelz? vagy t?zoltó berendezéssel való ellátottság esetén annak kiépítettsége
a kockázati egység teljes területén azonos,
c) a lakások a közösségi és az ipari rendeltetés? önálló rendeltetési egységekkel, ha
ca) a lakások 1. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti kockázata NAK vagy AK,
cb) a  közösségi rendeltetés? és az  ipari rendeltetés? önálló rendeltetési egységek 1.  mellékletben
foglalt 1. táblázat szerinti kockázata NAK,
cc) az ipari rendeltetés? önálló rendeltetési egység alapterülete legfeljebb 100 m2
és
cd) beépített t?zjelz? vagy t?zoltó berendezéssel való ellátottság esetén annak kiépítettsége
a kockázati egység teljes területén azonos.
(2) Az  (1)  bekezdés szerinti esetekben a  kockázati egység alaprendeltetése megegyezik a  kockázati egységen belüli,
azonos alaprendeltetés? önálló rendeltetési egységek alaprendeltetésenként összesített alapterülete alapján
a legnagyobb területet elfoglaló alaprendeltetéssel.
12. § (1) A kockázati egység kockázati osztályát
a) speciális építmény esetén a XII. fejezetben foglaltak alapján,
b) az 1. mellékletben foglalt 4. táblázatban nem szerepl? ipari, mez?gazdasági rendeltetés esetén a (2) bekezdés
alapján,

c) egyéb esetben az 1. mellékletben foglalt 1–4. táblázat alapján
kell meghatározni.
(2) A  kockázati egység kockázati osztályát a  t?zvédelmi dokumentáció készítéséért felel?s személy a  10.  §
(3)  bekezdésben felsorolt jellemz?k és a  t?zvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb körülmények vizsgálatával,
mérlegelésével, a  hasonló rendeltetések 1.  mellékletben foglalt 4. táblázat szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
(3) Az  épület, az  önálló épületrész és a  speciális építmény mértékadó kockázati osztálya a  (4)  bekezdésben foglaltak
kivételével megegyezik az  abban lév? kockázati egységek kockázati osztályai közül a  legszigorúbb kockázati
osztállyal.
(4) Az  épület, az  önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya a  (3)  bekezdés szerint megállapított kockázati
osztálynál eggyel szigorúbb kockázati osztálynak felel meg akkor, ha az  épület, az  önálló épületrész
befogadóképessége meghaladja
a) NAK osztály esetén az 500 f?t,
b) AK osztály esetén az 1500 f?t,
c) KK osztály esetén a 3000 f?t.
(5) A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység
a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba,
b) alacsony kockázati, AK osztályba,
c) közepes kockázati, KK osztályba vagy
d) magas kockázati, MK osztályba
tartozik.

V. FEJEZET
ÁLTALÁNOS SZERKEZETI KÖVETELMÉNYEK
13. § (1) Épít?anyagként nem használhatók fel a  vonatkozó m?szaki követelményeknek megfelel? vizsgálattal
meghatározott, 150 °C-nál alacsonyabb gyulladási h?mérséklet? anyagok, kivétel a  kátrány, a  bitumen, továbbá
a kiszáradt festék- és ragasztóanyagok.
(2) Az F, Ffl
és FL
t?zvédelmi osztályú épít?anyag, építési termék csak abban az esetben építhet? be, ha
a) felhasználását m?szaki el?írás kifejezetten engedélyezi vagy
b) a  felhasználás során többréteg? építményszerkezetet hoznak létre, amellyel szemben e  rendelet
t?zállóságiteljesítmény-követelményt támaszt, és a  létrehozott építményszerkezet az  F, Ffl
és FL
t?zvédelmi
osztályú épít?anyaggal, építési termékkel együtt vizsgálva A1, A2 vagy B t?zvédelmi osztályba tartozik és
kielégíti a t?zállóságiteljesítmény-követelményt.
(3) Az  F, Ffl
és FL
t?zvédelmi osztályú épít?anyagot tartalmazó többréteg? építési termék csak abban az  esetben
építhet? be, ha az  F t?zvédelmi osztályú épít?anyaggal együtt vizsgálva az  A1, A2 vagy B t?zvédelmi osztályba
tartozik, és az  F t?zvédelmi osztályba tartozó anyag folytonossága A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályba tartozó
anyaggal indokolt esetben – t?zszakaszhatáron – megszakítható.
(4) Az  építési termék, építményszerkezet t?zvédelmi jellemz?it a  t?z elleni védekezésr?l, a  m?szaki mentésr?l
és a  t?zoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján kell igazolni. A  kivitelezési dokumentáció t?zvédelmi
munkarésze nem helyettesíti az építési termék, építményszerkezet t?zvédelmi jellemz?it igazoló dokumentumokat.
(5) Rendszerengedéllyel rendelkez? építési módszerek, a  könny?szerkezetes technológiával készül? épületek csak
akkreditált intézet által bevizsgált technológiával és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással létesíthet?ek.
14. § (1) A1 t?zvédelmi osztályba tartozik
a) az az építményszerkezet, amely A1 t?zvédelmi osztályú anyagokból készül,
b) az  olyan A1 t?zvédelmi osztályú anyagból készült teherhordó komponensekkel vagy merevít?
elemekkel rendelkez? építményszerkezet, amelynek fegyverzete, kéregeleme A1 t?zvédelmi osztályú, és
a  fegyverzet/kéreg t?zállósági határértéke az  adott követelményeknek önmagában is megfelel – beleértve
a  felmelegedési határállapotot is –, függetlenül a  fegyverzet, kéreg alatti és mögötti anyagok (h?-, illetve
hangszigetelések, egyéb kitölt? anyagok) t?zvédelmi osztályától,
c) az  az építményszerkezet, amelynek alapszerkezete vagy bels? keretváza, a  keretváz közötti h?- és
hangszigetel? rétegének anyaga és többréteg? fegyverzetének küls?, a  használati tér fel?li rétege
A1 t?zvédelmi osztályú, fegyverzetének bels? rétegei pedig A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályúak.

(2) A2 t?zvédelmi osztályba tartozik
a) az az építményszerkezet, amely A2 t?zvédelmi osztályú anyagokból készül,
b) az  a  réteges felépítés? építményszerkezet, mely fegyverzeteinek, kéregelemeinek anyaga A1 vagy A2
t?zvédelmi osztályú, és az e fegyverzettel, kéreggel védett bels? réteg B, C vagy D t?zvédelmi osztályú, de
az égésh?je a felület átlagára vetítve legfeljebb 10 MJ/m2
,
c) az  a  szilikátbázisú, B-E t?zvédelmi osztályú tölt?anyaggal gyártott homogén könny?beton
építményszerkezet, amely laboratóriumi vizsgálattal igazoltan kielégíti az  adott építményre meghatározott
t?zállóságihatárérték-követelményt, és amely szerkezet anyagának égésh?je legfeljebb 5 MJ/kg,
d) az  olyan A2 t?zvédelmi osztályú anyagból készült teherhordó komponensekkel vagy merevít?
elemekkel rendelkez? építményszerkezet, amelynek fegyverzete, kéregeleme A2 t?zvédelmi osztályú, és
a fegyverzet, kéreg t?zállósági határértéke az adott követelményeknek önmagában is megfelel – beleértve
a  felmelegedési határállapotot is – függetlenül a  fegyverzet, kéreg alatti és mögötti anyagok (h?-, illetve
hangszigetelések, egyéb kitölt? anyagok) t?zvédelmi osztályától.
(3) B t?zvédelmi osztályba tartozik az az építményszerkezet,
a) amelynek anyaga vagy összetev?i legalább B t?zvédelmi osztályúak,
b) amelynek bels? komponensei C-E t?zvédelmi osztályú anyagból készültek, de t?z- vagy h?hatás ellen
legalább B t?zvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelel?
t?zállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetb?l káros mérték? füst, illetve éghet? olvadék nem
tör el?.
(4) C t?zvédelmi osztályba tartozik az az építményszerkezet,
a) amelynek anyaga vagy összetev?i legalább C t?zvédelmi osztályúak,
b) amelynek bels? komponensei D-E t?zvédelmi osztályú anyagból készültek, de t?z- vagy h?hatás ellen
legalább C t?zvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelel?
t?zállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetb?l káros mérték? füst, illetve éghet? olvadék nem
tör el?.
(5) D t?zvédelmi osztályba tartozik az az építményszerkezet,
a) amelynek anyaga vagy összetev?i legalább D t?zvédelmi osztályúak,
b) amelynek bels? komponensei E  t?zvédelmi osztályú anyagból készültek, de t?z- vagy h?hatás ellen
legalább D t?zvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelel?
t?zállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetb?l káros mérték? füst, illetve éghet? olvadék nem
tör el?.
(6) E t?zvédelmi osztályba tartozik az az építményszerkezet, amely E t?zvédelmi osztályú anyagokból készült, és t?zvagy
h?hatás ellen nincs külön védelemmel ellátva.
(7) Nem befolyásolja a szerkezet t?zvédelmi osztályát
a) A1 t?zvédelmi osztályú szerkezet esetében
aa) az  a  bevonat vagy burkolat, amelynek vastagsága legfeljebb 1,5 mm és az  égésh?je legfeljebb
2 MJ/m2
,
ab) az a bels? nem lényeges komponens, amelynek égésh?je legfeljebb 1,4 MJ/m2
,
b) A2 t?zvédelmi osztályú szerkezet esetében
ba) az  a  bevonat vagy burkolat, amelynek vastagsága legfeljebb 1,5 mm és az  égésh?je legfeljebb
4 MJ/m2
,
bb) az a bels? nem lényeges komponens, amelynek égésh?je legfeljebb 4 MJ/m2
,
bc) az  az A1-A2 t?zvédelmi osztályú építési termékekb?l álló szerelt födémszerkezetben alkalmazott
– legalább E  t?zvédelmi osztályú – párazáró fólia, amelynek égésh?je legfeljebb 10,5 MJ/m2
, és
a teljes födémszerkezet égésh?je nem haladja meg a 3 MJ/kg kritériumot, továbbá az átvezetések,
áttörések t?zgátló lezárása biztosított oly módon, hogy a  párazáró fólia az  átvezetéseknél nem
gyulladhat meg a födémszerkezetre el?írt id?tartamon belül.
(8) Azoknak a  szerkezeteknek a  besorolását, amelyeknek t?zvédelmi osztálya az  (1)–(7)  bekezdések alapján
egyértelm?en nem határozható meg, komponenseik t?ztechnikai vizsgálatok során észlelt viselkedése és
t?zvédelmi osztálya figyelembevételével kell elvégezni, meghatározni.

3. T?zeseti szerkezeti állékonyság
15. § (1) Az  épületek, speciális építmények tartószerkezeteit úgy kell megtervezni, kivitelezni, hogy t?z esetén
az e rendeletben el?írt id?tartamig
a) azok teherhordó képessége megmaradjon,
b) szerkezeti állékonyságával biztosítsa a védelmi szerkezetek rendeltetésének ellátását és
c) a t?zszakasz vagy önálló épületrész a t?z és kísér? jelenségei elleni védelmi képességét be tudja tölteni.
(2) Az alábbi építmények építményszerkezeteivel szemben nincs t?zvédelmi követelmény:
a) kizárólag növénytermesztési célú, földszintes építmény,
b) kizárólag nem t?zveszélyes anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy éghet? anyagú csomagolás
és tárolóeszköz nélküli tárolására szolgáló, földszintes tárolóépület,
c) legfeljebb 15 m2
alapterület?, földszintes, kereskedelmi rendeltetés? önálló épület és
d) legfeljebb 1000 m2
alapterület?, földszintes, NAK vagy AK mértékadó kockázati osztályú mez?gazdasági, ipari
vagy tárolási épület, ha
da) valamennyi helyiség kiürítése a szabadba a kiürítés els? szakaszában biztosított,
db) az épületben egyidej?leg tartózkodó személyek létszáma legfeljebb 10 f?.
(3) A villamos vagy gépészeti szerelvényt nem tartalmazó konténereknek meg kell felelniük a szabadtérre vonatkozó
követelményeknek.
(4) A  villamos vagy gépészeti szerelvényt tartalmazó konténereknek meg kell felelniük az  épületekre vonatkozó
követelményeknek.
16. § (1) Az  építmények szerkezeti állékonyságát biztosító tartószerkezeti elemek feleljenek meg a  2.  mellékletben foglalt
1. táblázatban meghatározott követelményeknek.
(2) Az áthidalók t?zvédelmi osztály- és t?zállóságiteljesítmény-követelménye
a) t?zfalban, t?zgátló falban és t?zgátló válaszfalban történ? alkalmazás esetén A1 R x, ahol x megegyezik
a fogadó falra el?írt követelmény id?tartamával,
b) egyéb esetben megegyezik a teherhordó pillérre vonatkozó követelménnyel.
(3) A földszintes vagy alápincézett földszintes, kizárólag ipari, mez?gazdasági vagy tárolási alaprendeltetés? kockázati
egységeket tartalmazó épület szerkezeteire vonatkozó követelményként alkalmazható a  2.  mellékletben foglalt
1. táblázatban az  alápincézett földszintes épületre el?írt követelmény, ha az  épület alapterületének 20%-át meg
nem haladóan rendelkezik legfeljebb egy földszint feletti szinttel.
(4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcs? létesítése legalább D t?zvédelmi osztályú szerkezetb?l megengedett.
(5) A t?zeseti fogyasztók és kapcsolódó rendszerelemeik rögzítését, felszerelését esetén a 137. § (1) és (2) bekezdése
szerint kell kialakítani.
(6) Az  egyes építményszerkezetekre vonatkozó követelményeket az  építményszerkezetek építményen belül betöltött
statikai szerepének, a  teherátadás rendjének figyelembevételével kell meghatározni. Egy építményszerkezet
alátámasztására, gyámolítására, függesztésére, merevítésére nem alkalmazható az  adott szerkezet t?zállósági
követelményénél kisebb t?zállóságú szerkezet.

VI. FEJEZET
T?ZTERJEDÉS ELLENI VÉDELEM
4. T?zterjedés elleni védelem szomszédos építmények, szabadtéri tárolási egységek között
17. § (1) A t?z átterjedését meg kell gátolni
a) az azonos vagy szomszédos telken álló, szomszédos épületek között,
b) a szabadtéri tárolóterület tárolási egysége és a szomszédos épület között,
c) a szabadtéri tárolóterület szomszédos tárolási egységeib?l kialakított t?zszakaszok között és
d) a speciális építmények és a szomszédos épület vagy speciális építmény között, ha azt e rendelet el?írja.
(2) Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek közötti t?zterjedés elleni védelemr?l gondoskodni, ha
a) az épületek egyetlen t?zszakaszként kialakíthatóak,
b) az  épület és az  épülettel szemközti és t?ztávolságon belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen t?zszakaszként kialakítható vagy

c) az épületek egymással szemközti és t?ztávolságon belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló épületrészek
egyetlen t?zszakaszként kialakíthatóak.
(3) Nem kell az  azonos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége közötti t?zterjedés elleni
védelemr?l gondoskodni, ha a  szabadtéri tárolóterület vagy annak része és az  épület vagy annak része
a (4) bekezdés szerint egyetlen t?zszakaszként kialakítható.
(4) Az épület vagy épületrész t?zszakaszához akkor tartozhat a szabadtéri tárolóterület tárolási egysége, ha a tárolási
egység tárolóhelyiségként való kialakítása esetén a t?zszakasz részét képezhetné.
(5) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a t?zterjedés elleni védelem biztosítható
a) t?ztávolság tartásával,
b) szomszédos telken álló épületek vagy szomszédos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási
egysége esetén t?zfal létesítésével,
c) szabadtéri tárolóterület szomszédos t?zszakaszai között a  tárolási magasságot legalább 1,0 méterrel
meghaladó, legalább REI 90-M t?zállósági teljesítmény? t?zfal létesítésével,
d) azonos telken álló épületek vagy azonos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége esetén
a  homlokzat és a  tet? t?ztávolságon belüli részének t?zterjedés ellen védett, az  épületek t?zszakaszainak
elválasztására vonatkozó követelményeknek megfelel? kialakításával.
5. T?ztávolság
18. § (1) A t?ztávolságot
a) a 3. mellékletben foglalt 1–3. táblázat szerint,
b) speciális építmény esetén a XII. fejezet szerint vagy
c) számítással
kell megállapítani.
(2) A  t?ztávolság 3.  mellékletben foglalt 3. táblázat szerinti meghatározása esetén a  szabadtéri tárolóterület
szomszédos, eltér? t?zszakaszhoz tartozó tárolási egységei között az  egyes t?zszakaszokhoz hozzárendelt
t?ztávolságok közül a nagyobbat kell biztosítani.
(3) Az épülett?l tartandó t?ztávolságot
a) az épület homlokzatának vagy bármely, a homlokzati síkból kiugró épületrésznek alaprajzi vetületét?l,
b) az épületen kívüli, azzal összeköttetésben álló technológiai berendezés esetén annak alaprajzi vetületét?l és
c) az  épülettel vagy annak részével közös t?zszakaszba tartozó szabadtéri tárolás esetén a  tárolóterület
oldalhatárától
kell mérni.
(4) A tárolási egységt?l tartandó t?ztávolságot a tárolásra szolgáló, e célra kijelölt terület oldalhatárától, a tárolt anyag
legkisebb alaprajzi vetületét?l kell mérni.
(5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai berendezés esetén a t?ztávolság szükségességét,
mértékét a t?zvédelmi dokumentáció készítéséért felel?s személy határozza meg.
6. T?zterjedés elleni védelem építményrészek között
19. § (1) T?zterjedés elleni védelmet kell biztosítani
a) a szomszédos t?zszakaszok között,
b) a szomszédos kockázati egységek között,
c) a homlokzaton és a tet?n, ha azt e rendelet el?írja,
d) a speciális építményen belül, ha ezt e rendelet el?írja,
e) azonos t?zszakaszba tartozó szomszédos helyiségek, helyiségcsoportok között, ha azt e rendelet el?írja,
f) azonos t?zszakaszba tartozó építményszintek között, ha azt e rendelet el?írja.
(2) T?zgátló építményszerkezetek t?zterjedés elleni védelem céljából való alkalmazása esetén a 2. mellékletben foglalt
1. táblázat szerinti t?zvédelmi osztály- és t?zállóságiteljesítmény-követelményeket kell teljesíteni.
(3) A  t?zterjedés elleni védelemre szolgáló beépített t?zterjedésgátló berendezésnek meg kell felelnie a  következ?
követelményeknek:
a) a berendezés automatikusan m?ködésbe lép a t?z érzékelése esetén,
b) a m?köd? berendezés az általa elválasztott térrészek között a t?z, a h? és a füst átterjedését a helyettesített
t?zgátló építményszerkezetre el?írt t?zállósági teljesítménykövetelmény id?tartamáig olyan mértékben

meggátolja, amely a  helyettesített építményszerkezet rendeltetése és t?zvédelmi vizsgálatára vonatkozó
el?írások alapján szükséges,
c) a berendezés t?zterjedésgátló képességét, alkalmasságát
ca) alátámasztó valós méret? t?zteszt eredményét az  adott célra való felhasználásra
a katasztrófavédelem központi szerve elfogadta vagy
cb) vizsgáló szervezet a katasztrófavédelem központi szervével egyeztetett vizsgálati terv szerinti valós
méret? t?zteszttel igazolta.
20. § (1) T?zgátló válaszfallal, t?zgátló fallal vagy ezeket helyettesít? beépített t?zterjedésgátló berendezéssel kell
elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségt?l,
b) a h? és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a szomszédos helyiségt?l,
c) a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségt?l,
d) a 20 f?t meghaladó befogadóképesség? helyiséget a szomszédos helyiségt?l,
e) azt a helyiséget a szomszédos helyiségt?l, amely esetében e rendelet el?írja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti t?zgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos vezetékrendszerek átvezetési helyén nem
kell t?zgátló záróelemet alkalmazni.
7. T?zszakaszok kialakítása
21. § (1) T?zszakaszokat kell kialakítani
a) a  kockázati egységen belül, ha annak alapterülete, továbbá a  szabadtéri tárolóterület tárolási egységeib?l,
ha azok összesített alapterülete, kiterjedése meghaladja az  e  rendelet szerint megengedett legnagyobb
t?zszakaszméretet,
b) a speciális építményben a XII. fejezet szerint,
c) közm?alagútban, ha annak szükségességét a t?zvédelmi szakhatóság a t?zterjedés gátlása céljából el?írja.
(2) Az építmény t?zszakaszainak legnagyobb megengedett méretét
a) lakó és közösségi alaprendeltetés esetén az 5. mellékletben foglalt 1. táblázat,
b) tárolási alaprendeltetés esetén az 5. mellékletben foglalt 2. táblázat,
c) ipari és mez?gazdasági alaprendeltetés esetén az 5. mellékletben foglalt 3. táblázat,
d) speciális építmények esetén a XII. fejezet
tartalmazza.
(3) A szabadtéri tárolóterület tárolási egységeib?l kialakított t?zszakasz megengedett legnagyobb kiterjedése
a) kizárólag nem t?zveszélyes osztályba tartozó anyag, termék esetén, ha azt éghet? anyagú csomagolás,
tárolóeszköz nélkül tárolják, 10 000 m2
,
b) nem t?zveszélyes osztályba tartozó anyag, termék esetén, ha azt éghet? anyagú csomagolással vagy éghet?
anyagú tárolóeszköz alkalmazásával tárolják, 4000 m2
,
c) t?zveszélyes osztályba tartozó anyag, termék esetén a csomagolás éghet?ségét?l függetlenül, 2000 m2
.
(4) Eltér? rendeltetés? önálló rendeltetési egységek azonos kockázati egységbe helyezése esetén a  t?zszakasz
megengedett legnagyobb alapterületét
a) a kockázati egység alapterületének legnagyobb részét elfoglaló rendeltetéshez tartozó,
b) az  egyes rendeltetések által elfoglalt alapterületek egyez?sége esetén a  legkisebb t?zszakasz-alapterületet
eredményez? rendeltetéshez tartozó
megengedett legnagyobb t?zszakasz-alapterület képezi.
8. T?zszakaszok csatlakozása épületek küls? szerkezetein
22. § (1) A  t?zszakaszhatár vonalában t?zterjedés elleni gátat vagy azt helyettesít? beépített t?zterjedésgátló berendezést
kell létesíteni
a) eltér? t?zszakaszhoz tartozó küls? térelhatároló falfelületek között a (2) bekezdésben foglaltak kivételével,
b) a tet?n.
(2) Egymással 120°-nál kisebb szöget bezáró, eltér? t?zszakaszhoz tartozó küls? térelhatároló falfelületek esetében
az  eltér? t?zszakaszhoz tartozó és egymástól legfeljebb 5 méter távolságra lév? falfelületet t?zterjedés ellen
védetten kell kialakítani.

23. § (1) Eltér? magasságú t?zszakaszok csatlakozásánál t?zterjedés ellen védetten kell kialakítani
a) a  magasabb t?zszakaszhoz tartozó homlokzatot a  csatlakozástól függ?legesen mért 10 méter magasságig
(4. melléklet 1. ábrája szerint) vagy
b) az  alacsonyabb t?zszakasz tet?felületét a  magasabb t?zszakaszhoz tartozó homlokzattól vízszintesen mért
5 méter távolságon belül (4. melléklet 2. ábrája szerint).
(2) Ha a  t?zszakaszhatár vonalától vízszintesen mért 5 méter távolságon belül az  egyik t?zszakasz magassága
meghaladja a t?zszakaszhatárt képez? tet?felület magasságát, t?zterjedés ellen védetten kell kialakítani
a) a t?zszakaszok tet?felületét a magasabb homlokzattól vízszintesen mért 5 m távolságon belül (4. melléklet
4. ábrája szerint) vagy
b) a  tet?felületet a  t?zszakaszhatár és a  magasabb homlokzat között és a  magasabb homlokzatot
a tet?felülett?l függ?legesen mért 10 méter magasságig (4. melléklet 3. ábrája szerint).
9. Homlokzati t?zterjedés elleni védelem további követelményei
24. § (1) A homlokzati t?zterjedés elleni védelem magába foglalja
a) a  küls? térelhatároló fal, a  h?szigetel? anyag és a  fal burkolati, bevonati, vakolt h?szigetel? rendszerének
t?zvédelmi osztályára, valamint megszakítására el?írt követelmények teljesítését,
b) átszell?ztetett légréses fal kialakítása esetén a légrésen belüli t?zterjedés megakadályozását,
c) az e rendelet által el?írt homlokzati t?zterjedési határérték teljesítését.
(2) A  küls? térelhatároló fal azonos t?zszakaszhoz tartozó szakaszát a  homlokzati t?zterjedés elleni védelem
biztosításával kell kialakítani, kivéve
a) az A1 és A2 t?zvédelmi osztályú, nyílás nélküli küls? térelhatároló falat,
b) a nyílásos homlokzat nyílás nélküli lábazati falát,
c) az egy légteret képez? helyiséghez tartozó homlokzatrészeket,
d) az egyszintes épületet,
e) a földszinttel és legfeljebb két további építményszinttel rendelkez?
ea) egy lakásos lakóépületet,
eb) szálláshelynek nem min?sül? üdül?t és
f) az  A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályú, légrés nélküli burkolati-, bevonati-, vakolt h?szigetel? rendszerek
alkalmazásakor a homlokzati t?zterjedés elleni gát kritériumait kielégít? küls? térelhatároló falat.
25. § (1) Az alkalmazott homlokzati h?szigetel? anyag t?zvédelmi osztálya
a) átszell?ztetett légréssel kialakított küls? térelhatároló fal esetén kizárólag A1 – a lábazat kivételével –,
b) lábazati felületen A1-E
lehet.
(2) A küls? térelhatároló fal burkolati, bevonati, vakolt h?szigetel? rendszere
a) csak A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályú lehet
aa) magasépületek nyílásos és nyílás nélküli küls? térelhatároló falán,
ab) KK és MK osztályú épületek el?renyúló épületrészeit alulról határoló födém alsó felületén, valamint
a visszaugró épületrészei feletti, épületen kívüli teret felülr?l határoló födém alsó felületén,
ac) AK, KK, MK osztályú épületek nyitott áthajtóinak és átjáróinak fal- és mennyezeti felületein, ha ezek
az  egyedüli menekülési útvonalat és a  t?zoltóság számára az  egyetlen megközelítési lehet?séget
jelentik,
ad) t?zfalon a terepcsatlakozástól függ?legesen mért 5 méter magasságig, a lábazat kivételével és
ae) nyílásos fallal kialakított légakna esetén,
b) A1-D t?zvédelmi osztályú lehet egyéb helyen.
(3) Nem nyílásos küls? térelhatároló falakon a  (2)  bekezdés a)  pontjában foglaltak kivételével B-E t?zvédelmi
osztályú, 10 cm-nél vastagabb h?szigetel? maggal rendelkez? B-D t?zvédelmi osztályú burkolat, bevonat és
egyéb homlokzati vakolt h?szigetel? rendszer akkor alkalmazható, ha a  nyílásos küls? térelhatároló falfelületeken
általánosan alkalmazott burkolattól, bevonattól, h?szigetel? rendszert?l A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályú
h?szigeteléssel rendelkez?, legalább 20 cm szélesség? t?zvédelmi célú sávval határolják el.
(4) A B-E t?zvédelmi osztályú, 10 cm-nél vastagabb h?szigetel? maggal rendelkez? burkolati bevonati és egyéb vakolt
h?szigetel? rendszereket az a) vagy b) pont szerinti megoldás közül az egyikkel kell megvalósítani

a) a  homlokzati nyílászárók felett mindenütt legalább 20 cm magasságú, legalább 90 kg/m3
tests?r?ség?,
A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályú anyagból t?zvédelmi célú sávot kell elhelyezni az  általános homlokzati
felületen alkalmazott h?szigetel? anyag helyett és azzal legalább azonos vastagságban, amelynek a  nyílás
alapszerkezetének mindkét oldalán legalább 30 cm-rel túl kell nyúlnia; az  A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályú
anyagból készül? t?zvédelmi célú sáv és a  nyílászáró között B-E t?zvédelmi osztályú h?szigetelés nem
alkalmazható,
b) az  a)  pont szerinti anyagú, magasságú t?zvédelmi célú sáv a  homlokzati nyílások felett megszakítás nélkül
végighúzódóan is kialakítható, ha a  homlokzati nyílás alapszerkezetének fels? és a  felette lév?, t?zvédelmi
célú sáv alsó éle közötti távolság legfeljebb 50 cm távolság, és a sáv kialakítására szintenként kerül sor.
(5) A B-E t?zvédelmi osztályú, 10 cm-nél vastagabb h?szigetel? maggal rendelkez? burkolati, bevonati és egyéb vakolt
h?szigetel? rendszerek alkalmazása esetén, ha a  homlokzati nyílászáró a  h?szigetelés síkjába esik, a  homlokzati
nyílászárók körül mindenütt legalább 20 cm szélesség?, legalább 90 kg/m3
tests?r?ség?, A1 vagy A2 t?zvédelmi
osztályú anyagból t?zvédelmi célú sávot kell elhelyezni az  általános homlokzati felületen alkalmazott h?szigetel?
anyag helyett és azzal legalább azonos vastagságban.
(6) Ahol állami támogatással energetikai célú felújítás valósul meg és az  épületre vonatkozóan homlokzati
t?zterjedési határérték-követelmény van, ott a  B-E t?zvédelmi osztályú h?szigetel? maggal rendelkez?, vagy
a  légréses homlokzati burkolati-, bevonati- és egyéb vakolt h?szigetel? rendszerek kivitelezésének megkezdését,
a  kivitelez?nek a  kivitelezési munka megkezdése el?tt legalább 15 nappal – a  kedvezményezett jóváhagyásával
ellátott nyilatkozatban – a támogatás megvalósulását ellen?rz? szervezetnek írásban be kell jelentenie. A támogatás
megvalósulását ellen?rz? szervezet a  kivitelezési munkák megfelel?ségét az  állami támogatású pályázatok
esetében ellen?rzi és az  ellen?rzésr?l készített jegyz?könyvet a  t?zvédelmi hatóság részére nyolc napon belül
megküldi.
(7) A  magasépületnek nem min?sül? és a  földszint felett legfeljebb két további építményszinttel rendelkez?
épületekben D t?zvédelmi osztályú, kett?nél több további építményszint esetén B t?zvédelmi osztályú nyílásos
szakipari lodzsa hátfalak is alkalmazhatók, ha a  lodzsa egy önálló rendeltetési egység el?tt helyezkedik el, és
a  lodzsát legalább 1,20 m kiülés?, az  épület mértékadó kockázati osztályának megfelel? t?zállóságú födémek
és oldalfalak határolják, és azok éghet? burkolati, bevonati és h?szigetel? rendszert nem tartalmaznak, valamint
a lodzsa-mellvéd és annak korlátja A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályú anyagból készül.
(8) A homlokzat el?tt alkalmazott növényfuttató, árnyékoló vagy akusztikai szerkezeteket olyan módon kell kialakítani,
hogy azok ne befolyásolják kedvez?tlenül a homlokzati t?zterjedést.
26. § (1) Homlokzati t?zterjedési határérték-követelmény van
a) a nyílásos küls? térelhatároló falszerkezettel szemben,
b) a B-E t?zvédelmi osztályú küls? térelhatároló falszerkezettel szemben,
c) a légrés nélkül rögzített, szerelt B-D t?zvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, vakolt h?szigetel? rendszerek,
valamint a  légréses A1-D t?zvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, vakolt h?szigetel? rendszerek
alkalmazása esetén az érintett küls? térelhatároló falszerkezettel szemben.
(2) A homlokzati t?zterjedési határérték vizsgálattal igazolt biztosítása helyettesíthet?
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén homlokzati t?zterjedési gátnak megfelel? homlokzatkialakítással,
b) az  (1)  bekezdés szerinti esetekben beépített t?zterjedésgátló berendezés vagy a  homlokzati t?zterjedési
határérték-követelmény id?tartamával megegyez? id?tartamig t?zállósági teljesítménnyel rendelkez? küls?
térelhatároló fal létesítésével.
(3) A  küls? térelhatároló falra vonatkozó homlokzati t?zterjedési határérték követelménye az  épület teljes
magasságában a vonatkozó m?szaki követelmény szerinti vizsgálattal igazoltan
a) földszint és legfeljebb 2 további építményszint esetén 15 perc,
b) földszint és legalább 3, legfeljebb 4 további építményszint esetén 30 perc,
c) földszint és 4-nél több további építményszint esetén 45 perc.
10. Gépészeti és villamos átvezetések
27. § (1) Az e rendelet által el?írt E és I t?zállósági teljesítménnyel rendelkez?, helyiségek közötti építményszerkezetekben
a  szerkezeten átvezetett villamos vagy gépészeti vezetékrendszerek átvezetési helyein, a  vezeték és
az  építményszerkezet közötti résben, nyílásban, hézagban a  t?z átterjedését az  átvezetéssel érintett
építményszerkezetre el?írt t?zállóságiteljesítmény-követelmény id?tartamáig meg kell gátolni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átvezetéseknél, t?zgátló lezárás alkalmazása esetén a t?zgátló lezárást tartós jelöléssel kell
ellátni az átvezetéssel érintett építményszerkezet mindkét oldalán, a villamos és gépészeti aknák bels? felületének
kivételével. A jelölésnek magyar nyelven tartalmaznia kell az alkalmazott lezárás
a) megnevezését,
b) t?zvédelmi jellemz?it,
c) megfelel?ségi igazolásának vagy teljesítménynyilatkozatának azonosítóját,
d) kivitelezését végz? vállalkozás nevét,
e) kivitelezésének dátumát és
f) megbontása esetére figyelmeztetést a helyreállítás szükségességér?l.
(3) Gépészeti vezetékek, vezetékrendszerek B-E t?zvédelmi osztályú h?szigetelését a  t?zszakaszhatáron úgy
kell átvezetni, hogy az  átvezetés módja a  t?z átterjedését a  t?zszakaszhatárt képez? szerkezet t?zállósági
teljesítménykövetelményével megegyez? id?tartamig meggátolja.
(4) Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
(5) A  villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére szolgáló falát falazóelemekb?l vagy legalább 12 cm
vastag vasbetonból kell kialakítani.
(6) Az  építményszintek azonos t?zszakaszba tartozó részei között átvezetett villamos és gépészeti aknát úgy kell
kialakítani és elhelyezni, hogy a  t?z ne terjedhessen át az  egymás feletti építményszintek között az  emeletközi
födémre el?írt t?zállóságiteljesítmény-követelmény id?tartama alatt, kivéve a gépészeti vezetéken belüli terjedést.
(7) Az  építményszintek azonos t?zszakaszba tartozó részei között átvezetett szemétledobót, szennyesledobót vagy
hasonló berendezéseket úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a  t?z az  emeletközi födémre el?írt t?zállósági
teljesítménykövetelmény id?tartama alatt ne terjedhessen át
a) az egymás feletti építményszintek között vagy
b) a szemétledobó, szennyesledobó vagy hasonló berendezés elhelyezésére szolgáló helyiségen kívülre.
11. A t?zterjedés elleni védelem megoldásainak további követelményei
28. § (1) A t?zterjedés elleni gátak kialakítása, geometriája meg kell, hogy feleljen a 6. melléklet 1–5. ábráinak.
(2) Villamos vagy gépészeti vezetékrendszer a t?zterjedés elleni gátat csak úgy keresztezheti, ha a t?zterjedés elleni gát
védelmi síkjában a lángterjedést a vezetékrendszer mentén alkalmas védelmi intézkedés gátolja, vagy kialakításánál
és rendeltetésénél fogva a vezetékrendszer maga gátolja a t?z terjedését.
(3) Homlokzati t?zterjedés elleni gáton B-E t?zvédelmi osztályú burkolat, bevonat, szigetelés nem helyezhet? el.
(4) Tet?síkból kiemelked? tet?szinti t?zterjedés elleni gát két oldalán a felhajtott, elhelyezett B-E t?zvédelmi osztályú
h?- és csapadékvíz elleni szigetelés között a  gát felületén mért legkisebb távolságnak legalább 0,6 méternek kell
lennie.
29. § (1) A t?zfalat úgy kell kialakítani, hogy az épület egészét – beleértve a tet?szerkezetet is – függ?legesen metssze át.
(2) T?zfalban az  épületek közötti átjáráshoz, technológiai kapcsolatokhoz szükséges, t?zgátló nyílászáróval ellátott
nyílások kialakíthatóak, a t?zfal felületének 10%-át meg nem haladó összesített nyílásfelülettel.
30. § (1) A t?zgátló lezárás a t?zterjedés elleni védelmet folyamatosan csukott állapotával vagy a nyílás, áttörés, átvezetés t?z
esetén történ? automatikus lezárásával biztosítja.
(2) A  vizes helyiség szell?ztetésére szolgáló és legfeljebb 0,1 m átmér?j? vezeték kivételével, a  t?zszakaszhatáron
átvezetett légtechnikai vezeték t?zgátló lezárására a  beépített t?zjelz? berendezés által vezérelhet? t?zgátló
záróelemet kell alkalmazni és annak t?zjelz? berendezés általi, késedelem nélküli vezérlését biztosítani kell, ha
a) az  elválasztott terek legalább egyikének területét beépített t?zjelz? berendezés védi és t?zgátló lezárást
létesítenek vagy
b) a  t?zgátló lezárás létesítésére és az  elválasztott terek legalább egyikének területén beépített t?zjelz?
berendezés létesítésére egyaránt az érintett épület, épületrész létesítése vagy átalakítása keretében kerül sor

(3) A  (2)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti esetekben a  vizes helyiség szell?ztetésére szolgáló és legfeljebb 0,1 m
átmér?j? vezeték t?zszakaszhatáron való átvezetésénél a  vezetéken belüli t?zterjedés gátlására alkalmazható
reaktív elven m?köd? t?zgátló záróelem.
(4) A  beépített t?zjelz? berendezés által felügyelt területet ellátó központi szell?z?berendezést a  beépített t?zjelz?
berendezésnek az általa észlelt t?z esetén késleltetés nélkül le kell állítania.
(5) A  beépített t?zjelz? berendezés által vezérelt, a  t?zjelzéssel érintett t?zszakaszon belüli vagy annak határán
beépített, üzemszer?en nyitva tartott t?zgátló nyílászárók csukódását a  beépített t?zjelz? berendezésnek
késleltetés nélkül kell vezérelnie, kivéve a következ? eseteket:
a) ha a  járm?vek, szállítóeszközök közlekedési útvonalát, anyag- vagy termékmozgatás útvonalát metsz?
építményszerkezetbe a  közlekedési útvonalon, anyag- vagy termékmozgatás útvonalán beépített t?zgátló
nyílászárók csukódása a t?z érzékelését követ?en legalább 0,5, legfeljebb 1,0 perc perces késleltetéssel van
vezérelve, és a csukódásra a késleltetés ideje alatt az ott tartózkodó, közleked? személyek figyelmét felhívják,
b) ha az ajtó tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kiürítésére szolgál, és a késleltetés id?tartama nem haladja
meg a helyiség kiürítéséhez szükséges id?tartamot.
(6) A  t?zszakaszhatáron áthaladó technológiai szállítópálya leállítását és a  nyílás t?zgátló lezárását az  érintett
t?zszakaszok legalább egyikében lév? beépített t?zjelz? berendezés t?zjelzés esetén a  t?zszakaszhatáron lév?
nyílás szabaddá válását követ?en késleltetés nélkül vezérelje.
(7) A t?zvédelmi dokumentáció készítéséért felel?s személynek a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell
határoznia a t?zgátló ajtóknak az önm?köd? csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti besorolását.
12. Tet?k és tet?tér-beépítés követelményei
31. § (1) A tet?fedés
a) KK, MK mértékadó kockázati osztályú épület, önálló épületrész esetén A1-A2 t?zvédelmi osztályú,
b) NAK, AK mértékadó kockázati osztályú épület, önálló épületrész esetén legalább Broof(t1) osztályú legyen.
(2) E  vagy F t?zvédelmi osztályú anyag tet?fedésként alkalmazható, ha az  építmény legfeljebb egy emeletszinttel
rendelkezik és a t?zvédelmi hatóság azt az adott építményre engedélyezte.
(3) Tet?tér beépítése esetén a tet?téri helyiségek és a tet?szerkezet között olyan térelhatároló szerkezetet, burkolatot
kell kialakítani, amely t?zállósági teljesítménye teljesíti a  tet?födém tartószerkezetére el?írt követelményt.
A térelhatároló szerkezet t?zvédelmi osztálya A1-A2 legyen
a) KK mértékadó kockázati osztályú, a tet?tér szintjét nem számítva 4-nél több emeletes építmény,
b) MK mértékadó kockázati osztályú építmény
esetén.
(4) A  (3)  bekezdés szerinti térelhatároló szerkezetet vagy burkolatot nem kell alkalmazni a  fedélszerkezet tet?téri
helyiségen áthaladó elemein a következ? esetekben:
a) az áthaladó elem t?zállósági teljesítménye teljesíti a tet?födém tartószerkezetére el?írt követelményt,
b) az áthaladó elem t?zvédelmi osztálya
ba) NAK és AK mértékadó kockázati osztályú építmény esetén legalább D,
bb) KK mértékadó kockázati osztályú, a  tet?tér szintjét nem számítva legfeljebb 4 emeletes építmény
esetén legalább B és
c) az áthaladó elem és a térelhatároló szerkezet, burkolat csatlakozása t?zvédelmi szempontból megfelel?.
(5) A  (3)  bekezdés szerinti térelhatároló szerkezetet nem kell alkalmazni abban az  esetben, ha az  egyes önálló
rendeltetési egységek között, valamint az  önálló rendeltetési egység és a  tet?tér be nem épített része között
a t?zátterjedés lehet?ségét a tet?födém tartószerkezetére el?írt t?zállóságiteljesítmény-követelmény id?tartamáig
meggátolják.
(6) Tet?tér-beépítés esetén a magastet? h?szigetelése
a) NAK osztályú, egy lakást tartalmazó lakóépület vagy lakórendeltetés? önálló épületrész esetén A1-E
t?zvédelmi osztályú,
b) NAK osztályú, az a) ponttól eltér? épület, önálló épületrész esetében A1-D t?zvédelmi osztályú,
c) AK osztályú épület, önálló épületrész esetén A1-C t?zvédelmi osztályú és
d) KK, MK osztályú épület, önálló épületrész esetén A1-A2 t?zvédelmi osztályú
legyen.

32. § (1) KK, MK mértékadó kockázati osztályú épület esetén a legfeljebb 60 kg/m2
felülettömeg?, térelhatároló elemeket is
tartalmazó tet?födém
a) h?szigetelése A1-A2 t?zvédelmi osztályú,
b) a csapadékvíz elleni szigetelése A1-E t?zvédelmi osztályú
legyen.
(2) KK, MK mértékadó kockázati osztályú épület esetén a tet?szigetelési rendszer Broof(t1) kategóriájú legyen.
(3) NAK, AK mértékadó kockázati osztályú épület esetén a legfeljebb 60 kg/m2
felülettömeg? térelhatároló elemeket is
tartalmazó tet?födém h?szigetelése és a vízszigetelés anyaga A1-E t?zvédelmi osztályú legyen és a tet?szigetelési
rendszer Broof(t1) kategóriájú legyen.
(4) A tet?-felülvilágító bevilágító felületének t?zvédelmi osztálya
a) NAK és AK osztályú, tárolási, ipari, mez?gazdasági alaprendeltetés? kockázati egységek
aa) menekülési útvonalán legalább E d0,
ab) egyéb helyein legalább E, és
b) egyéb esetben legalább D d0
legyen.
(5) A  tet?n szabad nyílás, szell?z?, tet?-felülvilágító, h?- és füstelvezet? szerkezet a  t?zszakaszhatártól legalább
2,5 méter, a t?zfaltól legalább 5,0 méter távolságra helyezhet? el.

VII. FEJEZET
RENDELTETÉST?L FÜGG? LÉTESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK
33. § (1) A  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag el?állítására, feldolgozására, használatára, tárolására és
forgalmazására szolgáló alaprendeltetés? helyiséget más helyiségt?l t?zgátló építményszerkezettel kell elválasztani,
másik helyiséggel közvetlenül a  szabadba szell?ztetett t?zgátló el?térrel szabad összekapcsolni. Természetes
szell?zés esetén az el?tér alapterületének legalább az 1%-át, de minimum 0,16 m2
-t kell biztosítani hatásos szell?z?
felületként. Mesterséges kialakítás esetén az el?térben legalább 50 Pa (0,0005 bar) relatív túlnyomást kell biztosítani.
(2) A  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag el?állítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiség
padlóburkolata és lábazata, ha az anyag robbanásveszélyes állapotban fordul el?, mechanikai hatásra gyújtóképes
szikrát nem okozó, elektrosztatikus szempontból vezet?képes legyen. Éghet? folyadékok el?fordulása esetén
folyadékot át nem ereszt? kialakítású legyen.
(3) Az  épületen belüli szemétgy?jt? helyiség nem szabadba nyíló ajtaja legalább D t?zvédelmi osztályú és EI2
30-C
t?zállósági teljesítmény?, továbbá határoló falszerkezete legalább A2 t?zvédelmi osztályú és EI 30 t?zállósági
teljesítmény? legyen.
(4) KK vagy MK osztályba tartozó lakó- és közösségi épületekben a be nem épített tet?tér és a pince bejárata legalább
D t?zvédelmi osztályú EI2
30-C t?zállósági teljesítmény? ajtó legyen.
(5) A  100 m2
-nél nagyobb alapterület?, t?zveszélyes osztályú anyagok tárolására szolgáló helyiség falszerkezetét
födémt?l födémig kell kialakítani. A falszerkezet legalább A2 t?zvédelmi osztályú és EI 30 t?zállósági teljesítmény?,
ajtaja legalább D t?zvédelmi osztályú és EI2
30-C t?zállósági teljesítmény? legyen.
(6) Padlástérben csak külön helyiségben lehet elhelyezni, kialakítani központi szell?z? és klíma berendezéseket.
(7) Az adott épület mértékadó kockázati besorolásának megfelel? t?zgátló építményszerkezetekkel kell határolni
a) a 140 kW összteljesítmény feletti kazánhelyiséget,
b) a gázmotor tereket, ha az összteljesítmény meghaladja a 140 kW-t,
c) a 200 m2
alapterület fölötti gépészeti helyiségeket, szell?z? gépházakat,
d) a központi szell?z? berendezés padlástéri helyiségét,
e) a transzformátor helyiségeket,
f) a villamos kapcsoló helyiségeket és a biztonsági tápforrás berendezéseit tartalmazó helyiséget,
g) a t?zivíz ellátást biztosító nyomásfokozó szivattyút tartalmazó helyiséget,
h) a  kórházak, nemzeti létfontosságú rendszerelemek energiaellátását, üzemképességét fenntartó
berendezéseket tartalmazó helyiségeket,
i) a t?zoltósági beavatkozási központot és
j) a  nemzetbiztonsági, t?zbiztonsági szempontok alapján a  t?zvédelmi szakhatóság által meghatározott
helyiségeket.

(8) A  beépített t?zoltó berendezés oltóközpont-helyiségét, gépházát a  szomszédos helyiségekt?l a  berendezés
el?írt m?ködési id?tartamával legalább megegyez? id?tartamú építményszerkezetekkel kell elválasztani.
Abban az  esetben, ha a  m?ködésiid?tartam-követelmény meghaladja az  építmény teherhordó falára el?írt
t?zállóságiteljesítmény-követelmény id?tartamát, akkor a teherhordó falra vonatkozó t?zállósági teljesítményt kell
teljesítenie az elválasztó falnak.
(9) A  sprinkler t?zoltó berendezés sprinkler központjának, szivattyúházának megközelítését szabadból, füstmentes
lépcs?házból vagy füstmentes lépcs?ház el?teréb?l kell biztosítani.
34. § (1) A  szell?z?rendszereket úgy kell kialakítani, hogy az  egyes szintek, önálló rendeltetési egységek között az  esetleg
keletkez? t?z és füstgáz átterjedését a szell?z?rendszer ne tegye lehet?vé.
(2) A  gépészeti aknán kívül elhelyezett szell?z?-berendezés több t?zszakaszon átvezetett csatornáit és szigetelését
A1 vagy A2-s1 min?sítés? anyagból kell készíteni.
(3) A  gépészeti aknában, valamint t?zszakaszon belül más helyiségen is átvezetett szell?z?csatornának legalább
C t?zvédelmi osztályú anyagból kell készülnie, kivéve a robbanásveszélyes anyagok jelenléte esetén, ahol azok csak
A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályba tartozó anyagúak lehetnek.
(4) A szell?z?nyílások rácsszerkezetét A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályú anyagból kell készíteni.
(5) A mesterséges szell?ztetés villamos motorjával B-F t?zvédelmi osztályú építményszerkezet nem érintkezhet.
35. § (1) A  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag el?állítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségben,
robbanásveszélyes zónában a szell?zés lehet?ségét biztosítani kell.
(2) Mesterséges szell?zés esetén olyan szell?ztet? berendezést kell használni, hogy annak bekapcsolásakor, valamint
üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen keresztül küls? gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne
jelentsen.
(3) Jogszabályban vagy a  t?zvédelmi hatóság által megállapított esetekben olyan automatikus észlel?- és
jelz?berendezést kell alkalmazni, amely az  alsó éghet?ségi határkoncentráció 20%-ának elérésekor jelzést ad,
továbbá az  alsó éghet?ségi határkoncentráció 40%-ának elérésekor a  szükséges beavatkozásokat, vészszell?zés
indítását és technológia leállítását elvégzi.
(4) A  robbanásveszélyes t?zveszélyességi osztályba tartozó anyag el?állítására, feldolgozására, tárolására szolgáló
helyiségben, robbanásveszélyes zónában recirkulációs szell?ztetés nem alkalmazható.
(5) A szennyezett leveg? kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse.
(6) T?zveszélyes osztályba tartozó anyag elszívása esetén a  porkamra, ülepít? csak A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályba
tartozó anyagból alakítható ki. A bels? felület mechanikai hatásra gyújtóképes szikrát nem okozhat.
13. Lakó, üdül? rendeltetés
36. § (1) Lakó rendeltetés esetén NAK és AK osztályba tartozó épületekben a lakások közötti elválasztó falak legalább EI 30
t?zvédelmi teljesítmény?ek legyenek. A  KK és MK osztályba tartozó épületben a  lakások közötti elválasztó falat
legalább t?zgátló fallal egyenérték? t?zállósági teljesítmény? szerkezetként kell létesíteni.
(2) Lakó vagy üdül? rendeltetés esetén a  NAK osztály kivételével a  zárt folyosóra, menekülési útvonalra vagy
lépcs?házba nyíló lakossági tárolók ajtói legalább D t?zvédelmi osztályú és EI2
30-C t?zvédelmi teljesítmény?ek
legyenek.
(3) Lakó rendeltetés esetén, a NAK és az AK osztály kivételével a zárt közép vagy oldalfolyosóra, menekülési útvonalra
vagy lépcs?házba nyíló lakások ajtói legalább D t?zvédelmi osztályú és EI2
30 t?zvédelmi teljesítmény?ek legyenek.
14. Szállás rendeltetés
37. § (1) Szállás rendeltetés esetén a  szobaegységek közötti elválasztó fal legalább EI 30 perc t?zvédelmi teljesítmény?
legyen.
(2) A  NAK és AK osztály kivételével a  szobaegységek épületen belüli bejárati ajtói legalább D t?zvédelmi osztályú és
EI2
30-C t?zvédelmi teljesítmény?ek legyenek.
(3) A menekülési útvonalra nyíló 20 m2
-nél nagyobb alapterület? tárolóhelyiségek ajtói legalább D t?zvédelmi osztályú
és EI2
30-C teljesítmény?ek legyenek.
(4) A szállásrendeltetés? épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeinek

a) falburkolata, mennyezetburkolata és bels? oldali h?- és hangszigetelése legalább B-s1, d0 t?zvédelmi
osztályú és
b) padlóburkolata legalább Cfl
-s1 t?zvédelmi osztályú
legyen.
15. Oktatási, nevelési, gyermekfoglalkoztató, játszóház rendeltetés
38. § (1) Bölcs?dei rendeltetés kizárólag a földszinten vagy a kijárati szinten alakítható ki.
(2) Óvodai rendeltetés kizárólag a  földszinten vagy a  kijárati szinten, valamint az  annál legfeljebb 7,0 méterrel
magasabban elhelyezked? szinten alakítható ki.
(3) Az oktatási, nevelési önálló rendeltetési egységet a többi rendeltetési egységt?l t?zgátló építményszerkezettel kell
elválasztani.
(4) A gyermekek elhelyezésére, huzamos tartózkodására szolgáló helyiség
a) falburkolata KK osztály esetén legalább B-s1, d0, MK osztály esetén legalább A2-s1,d0 t?zvédelmi osztályú,
b) mennyezetburkolata KK osztály esetén legalább B-s1, d0, MK osztály esetén legalább A2-s1,d0, t?zvédelmi
osztályú,
c) padlóburkolata KK és MK osztály esetén legalább Bfl
-s1 t?zvédelmi osztályú és
d) bels? oldali h?- és hangszigetelése A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályú legyen.
(5) Ha a  rendeltetési egység teljes területét beépített automatikus t?zjelz? és oltóberendezés védi, akkor az  MK
osztályba tartozó rendeltetés esetén A2 t?zvédelmi osztály helyett megengedett a B t?zvédelmi osztályú anyagok
használata.
(6) A  gyermekek védelmér?l és a  gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti családi napközi esetében a  kiürítésre
vonatkozó általános t?zvédelmi követelményeket kell betartani.
(7) Az egy lakóegységen belül több, a gyermekek védelmér?l és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti családi
napközi kialakítása során, ha a  családi napközi nem az  épület földszintjén vagy els? emeletén helyezkedik el,
a (6) bekezdésben foglaltakon túlmen?en biztosítani kell a kétirányú kiürítés lehet?ségét, valamint a menekülésre
számításba vett átriumok, közleked?k h?- és füstelvezetése tekintetében az  e  rendeletben foglalt el?írások
teljesülését.
(8) A 200 m2
-nél nagyobb alapterület? játszóház létesítése esetén a gyermekek foglalkoztatására szolgáló helyiséget h?
és füst elleni védelemmel kell ellátni. Gravitációs füstelvezetés esetén a helyiség alapterületének 1%-át elér? hatásos
nyílásfelület? h?- és füstelvezet?, valamint légpótló felületet kell kialakítani. Gépi h?- és füstelvezetés esetén
a szükséges elszívási és légpótlási teljesítmény 2 m3
/s legyen a gravitációs füstelvezetéshez és légpótláshoz tartozó
hatásos nyílásfelület minden m2
-ére számítva.
16. Iroda, igazgatási rendeltetés
39. § Az iroda és igazgatási rendeltetés? épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeinek
a) falburkolata, mennyezetburkolata és bels? oldali h?- és hangszigetelése legalább B-s1, d0 t?zvédelmi
osztályú és
b) padlóburkolata legalább Cfl
-s1 t?zvédelmi osztályú legyen.
17. Egészségügyi rendeltetés
40. § (1) A  m?t?ket vagy központi m?t?i területeket – több m?t?egység esetén – a  technológiailag hozzá kapcsolódó
gépészeti, villamos és orvostechnológiai helyiségekkel együtt önálló t?zszakaszban kell elhelyezni úgy, hogy
a  m?t?k h?ellátása és villamosenergia-ellátása, a  légtechnikai és a  m?téteket kiszolgáló bármely egyéb
rendszerének m?köd?képessége a  szomszédos t?zszakaszok esetleges tüze esetén is biztosított legyen.
A szükséges m?ködési id?t az orvos-technológiai terv alapján kell meghatározni.
(2) Az  el?készítéssel menthet? vagy el?készítéssel sem menthet? személyek huzamos tartózkodására szolgáló
helyiségeit, helyiségcsoportjait minden más helyiségt?l t?zgátló építményszerkezettel és legalább D t?zvédelmi
osztályú, EI2
30-C t?zvédelmi teljesítmény?, és Sm füstgátló képesség? ajtóval kell leválasztani.
(3) A  kórházak intenzív részlegét és az  elkülönítést igényl? betegek ellátását, elhelyezését szolgáló épületrészt külön
t?zszakaszként kell kialakítani.

(4) A helyhez kötött betegek huzamos tartózkodására, valamint tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek
a) falburkolata, mennyezetburkolata és bels? oldali h?- és hangszigetelése legalább B-s1, d0 t?zvédelmi
osztályú,
b) padlóburkolata legalább Bfl
-s1 t?zvédelmi osztályú legyen.
18. Szociális rendeltetés
41. § (1) A szobaegységeket egymástól legalább EI 30 t?zállósági teljesítmény? falszerkezettel kell elválasztani.
(2) A szobaegységek épületen belüli bejárati ajtói legalább D t?zvédelmi osztályú és EI2
30-C t?zvédelmi teljesítmény?
legyenek.
(3) Ha a  fogyatékos személyek, a  pszichiátriai, a  szenvedélybetegek, valamint a  hajléktalan személyek részére
a  szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti lakhatási szolgáltatás legfeljebb tizenkét f?
számára kialakított lakásban vagy házban történik, akkor t?zvédelmi szempontból a lakó rendeltetésre vonatkozó
követelményeket kell érvényesíteni. Ha a  lakhatási szolgáltatás tizenkét f?nél több személy számára kialakított
lakásban vagy házban történik, akkor t?zvédelmi szempontból a szociális rendeltetésre vonatkozó követelményeket
kell érvényesíteni.
(4) A  legalább AK osztályú szociális rendeltetés? kockázati egységet, valamint a  6 év alatti gyermekek elhelyezésére
szolgáló gyermekotthont kizárólag a kijárati szinten és az azt követ?, legfeljebb 7,0 méter szintmagasságú szinten
lehet kialakítani.
(5) A tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek falburkolata, mennyezetburkolata és bels? oldali h?- és hangszigetelése
legalább B-s1,d0 osztályú, padlóburkolata legalább Bfl
-s1 osztályú legyen.
19. M?vel?dési, kulturális, hitéleti rendeltetés
42. § (1) A m?vel?dési, kulturális, hitéleti önálló rendeltetési egységet a többi rendeltetést?l t?zgátló építményszerkezettel
kell elválasztani.
(2) A  színházak tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeiben égéskésleltet? szerrel hatékonyan kezelt dekorációs
anyagok, installációk, díszletek és független akkreditált vizsgáló és min?sít? laboratórium által igazolt, a vonatkozó
m?szaki követelmény szerinti legalább 1-es osztálynak megfelel? függönyök alkalmazhatóak.
(3) A díszletanyagok tárolására szolgáló, 100 m2
-nél nagyobb alapterület? helyiséget t?zgátló építményszerkezetekkel
kell elválasztani a szomszédos helyiségekt?l.
(4) A színházi díszletkészít? és karbantartó m?helyeket t?zgátló építményszerkezetekkel kell elválasztani a szomszédos
helyiségekt?l.
(5) A  néz?tér jelleg? elrendezés esetén a  székeket 100 f?nél több, de 301 f?nél kevesebb személy befogadására
szolgáló helyiségekben egymáshoz vagy a  padlószerkezethez, a  tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeiben
a padlószerkezethez rögzítetten kell kialakítani.
43. § (1) KK és MK osztály esetén színház, filmszínház rendeltetésnél a  8 m magasságot meghaladó színpadnyílás esetén,
ha a  néz?téren tartózkodók létszáma meghaladja a  300 f?t, a  közönségforgalmi területeket az  üzemi terekt?l –
beleértve a színpadot is – külön t?zszakaszként kell kialakítani.
(2) A tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek falburkolata, mennyezetburkolata és bels? oldali h?- és hangszigetelése
legalább B-s1,d0 osztályú, padlóburkolata legalább Bfl
-s1 osztályú legyen.
20. Vendéglátás, valamint válogatott lemezbemutatás vagy él? el?adás útján nyújtott zeneszolgáltatás
rendeltetés
44. § (1) A  tömegtartózkodásra szolgáló zenés, táncos és színpadi rendezvények tartására szolgáló helyiségben
égéskésleltet? szerrel hatékonyan kezelt dekorációs anyagok és független akkreditált vizsgáló és min?sít?
laboratórium által igazolt, a vonatkozó m?szaki követelmény szerinti legalább 1-es osztálynak megfelel? függönyök
alkalmazhatóak.
(2) A  tömegtartózkodásra, valamint zenés, táncos és színpadi rendezvények tartására szolgáló helyiség falburkolata,
bels? oldali h?- és hangszigetelése legalább A2-s1,d0, mennyezetburkolata A2-s1,d0, padlóburkolata legalább Bfl
-s1
t?zvédelmi osztályú legyen.

21. Kereskedelmi rendeltetés
45. § (1) Tömegtartózkodásra szolgáló kereskedelmi rendeltetés? épületek 500 m2
-nél nagyobb alapterület?
tárolóhelyiségeit, helyiségcsoportjait a közönségforgalmi terekt?l t?zgátló építményszerkezetekkel kell elválasztani.
(2) A kereskedelmi rendeltetés? épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeinek
a) falburkolata, mennyezetburkolata és bels? oldali h?- és hangszigetelése legalább B-s1, d0 t?zvédelmi
osztályú és
b) padlóburkolata legalább Cfl
-s1 t?zvédelmi osztályú
legyen.
22. Kényszertartózkodásra szolgáló építmény
46. § (1) Építményen belül az adott t?zszakasz befogadóképességére méretezett védett teret kell kialakítani.
(2) A  kényszertartózkodási helyiségekben legalább A2 t?zvédelmi osztályú építményszerkezetek és burkolatok
építhet?k be.
23. Sportrendeltetés
47. § Sportrendeltetés? helyiség esetén a néz?tér
a) falburkolata és bels? oldali h?- és hangszigetelése KK mértékadó osztályba tartozó építmény esetén legalább
B-s1, d0, MK osztály esetén legalább A2-s1,d0 t?zvédelmi osztályú,
b) mennyezetburkolata KK mértékadó osztályba tartozó építmény esetén legalább B-s1, d0, MK osztály esetén
legalább A2-s1,d0 t?zvédelmi osztályú és
c) padlóburkolata KK és MK mértékadó osztályba tartozó építmény esetén legalább Bfl
-s1 t?zvédelmi osztályú
legyen.
24. Gépjárm?tároló rendeltetés
48. § (1) A gépjárm?vek tárolására szolgáló helyiséget 20 gépjárm? álláshely, parkolóhely fölött, önálló t?zszakaszként kell
kialakítani az egyéb, hozzá funkcionálisan nem kapcsolódó rendeltetésekt?l.
(2) A  20-nál több gépjárm? álláshely, parkolóhely esetén a  gépjárm?tároló helyiségében alkalmazható h?- és
hangszigetelés anyaga AK és NAK mértékadó osztályba tartozó építmény esetén B-s1, d0 t?zvédelmi osztályú, KK és
MK osztály esetén A2-s1 d0 t?zvédelmi osztályú.
(3) A  20 vagy annál kevesebb gépjárm? álláshely, parkolóhely esetén a  gépjárm?tároló helyiségében alkalmazható
h?szigetelés anyaga legalább D-s2, d0 t?zvédelmi osztályú.
25. Mez?gazdasági rendeltetés
49. § Az 1000 m2
-nél nagyobb alapterület?, állattartásra szolgáló építmények esetében az  állatok mentésére legalább
az építmény két ellentétes oldalán ki kell alakítani egy-egy, legalább 2 méter széles ajtót.
26. Ipari rendeltetés
50. § (1) Az  ipari rendeltetés? épület esetén a  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag el?állítására, feldolgozására,
használatára, tárolására és forgalmazására szolgáló alaprendeltetés? helyiség fal- és mennyezetburkolata, valamint
bels? oldali h?- és hangszigetelése legalább A2-s1,d0, padlóburkolata legalább Bfl
-s1 t?zvédelmi osztályú legyen.
(2) Az ipari rendeltetés? épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeinek
a) fal- és mennyezetburkolata, valamint bels? oldali h?- és hangszigetelése legalább B-s1, d0 t?zvédelmi
osztályú és
b) padlóburkolata legalább Cfl
-s1 t?zvédelmi osztályú
legyen

VIII. FEJEZET
KIÜRÍTÉS
27. A kiürítés általános követelményei
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy t?z esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a  tartózkodási helyüket képez? helyiséget elégséges számú, átbocsátóképesség? és megfelel?
helyen beépített kijáraton elhagyhassák,
ab) a  tartózkodási helyt?l mérve a  megengedett elérési távolságon belül menekülési útvonalra,
biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthet? személyek tartózkodási helye kielégít? védelmet nyújtson a t?z és kísér?jelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített átmeneti védett térb?l a mentés lehet?ségét biztosítani kell.
(3) Önállóan menekül? személyek menekülése akkor tervezhet? átmeneti védett térbe, ha azt önálló t?zszakaszként
alakítják ki, amelyb?l a  biztonságos térbe jutás a  t?zszakaszba lépés helyét?l a  megengedett elérési távolságon
belül biztosított.
(4) A speciális építmények kiürítését a XII. fejezet szerint kell biztosítani.
(5) A szabadtéri rendezvények kiürítését a 207–218. § szerint kell biztosítani.
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
a) a (2) és a (3) bekezdésben foglaltak szerint vagy
b) számítással
kell megtervezni.
(2) A menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúságát a 7. mellékletben foglalt 1. táblázat tartalmazza.
(3) Lépcs?n való haladás esetén a megtett út hosszúságaként a szintkülönbség háromszorosát kell számításba venni.
(4) A helyiség befogadóképességét az alábbi létszámadatok közül a nagyobb létszám jelenti:
a) tervez?i, üzemeltet?i adatszolgáltatás szerinti, kiüríthet? létszám,
b) a 7. mellékletben foglalt 2. táblázat szerinti fajlagos értékkel számított, kiüríthet? létszám.
53. § (1) A  menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a  menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési útvonalon menekül? személyek létszámának függvényében,
a 7. mellékletben foglalt 3. táblázat alapján kell meghatározni.
(2) A  menekülési útvonal ajtóinak és az  50 f? feletti befogadóképesség? helyiség menekülésre szolgáló ajtóinak
legkisebb szabad magassága 1,95 m.
28. Menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására,
gondozására szolgáló rendeltetés
54. § (1) A  menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására
szolgáló rendeltetés esetén a speciálisnak nem min?sül? általános iskolák kivételével, valamint ahol a rendeltetés
alapján e rendelet el?írja, a menekülésben korlátozott személyek részére a nem menthet? személyek kivételével
a) a kijárati szinten biztonságos térbe jutást,
b) a kijárati szintt?l eltér? építményszinten átmeneti védett térbe jutást
kell biztosítani.
(2) Az  (1)  bekezdést?l eltér? rendeltetés akadálymentesítése esetén a  t?zvédelmi szakhatóság el?írhatja átmeneti
védett tér szükségességét és jellemz?it.
(3) Menekülési felvonót kell létesíteni, ha azt a  t?zvédelmi szakhatóság a  menekülés, mentés el?segítése céljából
el?írja.
(4) A  menekülési felvonó feleljen meg a  t?zoltó felvonóra vonatkozó m?szaki követelményeknek, az  alábbi
kiegészítésekkel:
a) a felvonó aknaajtajának szabad szélessége legalább 0,9 méter legyen,
b) a felvonó aknaajtaja el?tt legalább 1,5 × 1,5 méter alapterület? szabad terület legyen,
c) a felvonónak legalább azokat az építményszinteket kell kiszolgálnia, amelyek kiürítéséhez figyelembe veszik.

29. Átmeneti védett tér követelményei
55. § (1) Az átmeneti védett tér lehet
a) önálló helyiség,
b) önálló menekülési útvonallal rendelkez? t?zszakasz,
c) füstmentes lépcs?ház pihen? része vagy
d) tet?födém.
(2) Az  átmeneti védett teret úgy kell méretezni, hogy befogadóképessége megfeleljen az  adott építményszinten
egyidej?leg tartózkodó, menekülésben korlátozott személyek maximális létszámának.
(3) Az átmeneti védett teret úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy az oda menekült, menekített személyek biztonságos
térbe mentése menekülési útvonalon keresztül végrehajtható legyen.
(4) A t?zvédelmi szakhatóság el?írhatja
a) a  kétirányú kommunikációs összeköttetés létesítését az  átmeneti védett tér és az  épület szakhatóság által
meghatározott pontja között, valamint
b) az átmeneti védett tér megközelítési útvonalán menekülési jelek elhelyezését.
56. § (1) Az önálló helyiségként kialakított átmeneti védett teret
a) menekülési útvonalat képez? közleked?höz, füstmentes lépcs?házhoz, füstmentes lépcs?házi el?térhez vagy
menekülési felvonó el?teréhez kapcsolódóan kell elhelyezni,
b) a szomszédos helyiségekt?l t?zgátló építményszerkezetekkel kell határolni,
c) a homlokzati t?zterjedés ellen védetten kell kialakítani,
d) biztonsági világítással kell ellátni és
e) a rendeltetésére utaló biztonsági jellel kell ellátni.
(2) Az  önálló helyiségként kialakított átmeneti védett tér bejárati ajtaja az  el?írt t?zállósági teljesítményen kívül
rendelkezzen Sm füstgátló min?sítéssel. Füstmentes lépcs?házból vagy el?teréb?l nyíló átmeneti védett tér bejárati
ajtaja esetében elegend? az Sa
min?sítés? füstgátló ajtó alkalmazása.
(3) A füstmentes lépcs?házi pihen? részeként kialakított átmeneti védett teret úgy kell a lépcs?házon belül elhelyezni,
hogy az  ott várakozó személyek ne akadályozzák a  nyílászárók használatát és a  menekülést. A  védett teret
a rendeltetésére utaló biztonsági jellel kell ellátni és a várakozásra kijelölt terület határait a padlón jelölni kell.
(4) Tet?födémen akkor alakítható ki átmeneti védett tér, ha
a) az (1) bekezdés a)–c) pontja nem megvalósíthatóak,
b) az ott haladó vagy várakozó személyeket a füst nem veszélyezteti és
c) a leesés elleni védelem biztosított.
(5) Tet?födémen kialakított átmeneti védett tér esetén
a) ha a  csapadékvíz elleni szigetelés felülr?l szabadon marad, a  tet?szigetelési rendszer Broof (t1) osztályú és
a h?szigetelés A1-A2 t?zvédelmi osztályú legyen vagy
b) megengedett B-E t?zvédelmi osztályú h?szigetelés alkalmazása, ha h?- vagy a csapadékvíz elleni szigetel?
réteget felülr?l legalább 5 cm vastag A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályú réteggel hézagmentesen fedik.
30. A tartózkodási hely védelme
57. § (1) Az el?készítéssel menthet? vagy el?készítéssel sem menthet? személyek tartózkodási helyét
a) a szomszédos helyiségekt?l t?zgátló építményszerkezetekkel kell határolni,
b) a homlokzati t?zterjedés ellen védetten kell kialakítani,
c) biztonsági világítással kell ellátni és
d) úgy kell kialakítani, hogy a  rendeltetésszer? m?ködés fenntartása, az  ehhez szükséges berendezések,
rendszerek m?ködése biztosított legyen.
(2) Az  (1)  bekezdés szerinti t?zgátló elhatárolás helyét és a  m?köd?képesség megtartásának szükséges id?tartamát
az üzemeltetési és az orvostechnológiai szempontok figyelembevételével a t?zvédelmi szakhatósággal egyeztetni
kell.
(3) Az  el?készítéssel menthet? személyek tartózkodási helyének, védettségének, m?köd?képességének id?tartamát
elegend? az el?készítéshez szükséges id?tartam alapján megállapítani, ha az el?készítést követ?en a biztonságos
térbe vagy átmeneti védett térbe mentés végrehajtható.

31. Menekülési útvonal követelményei
58. § (1) Menekülési útvonal lehet
a) közlekedési útvonalat képez? helyiség,
b) lépcs?ház,
c) szabadlépcs? vagy
d) átrium, nyitott folyosó, függ?folyosó.
(2) Csúszda, felvonó – kivéve a  menekülési felvonót –, mozgólépcs?, valamint 25%-nál meredekebb lejt? menekülés
céljából nem vehet? figyelembe, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(3) Vészlétrát, vészhágcsót menekülés céljára ipari, mez?gazdasági vagy tárolási rendeltetés esetén, valamint gépészeti
helyiség, gépészeti tér esetén lehet használni.
(4) A  menekülési útvonal építményszerkezeteinek t?zvédelmi jellemz?i feleljenek meg a  2.  mellékletben foglalt
1. táblázat szerinti követelményeknek.
(5) A menekülési útvonal h?- és füst elleni védelmét a X. fejezet szerint kell megoldani.
(6) A menekülési útvonalat biztonsági világítással, menekülési jelekkel és menekülési útirányjelz? rendszerrel kell ellátni
a XIII. fejezet szerint.
32. Menekülési útvonalon beépített nyílászárók
59. § (1) Az  50 f?nél nagyobb befogadóképesség? helyiség menekülésre szolgáló ajtói, valamint az  ilyen helyiségekben
tartózkodók menekülésére szolgáló ajtó
a) a kiürítés irányába nyíljon vagy a nyitásiránytól függetlenül menekülési útvonalon beépíthet? legyen,
b) a kinyithatóság szempontjából menekülési útvonalon beépíthet? legyen és
c) nyílásába legfeljebb 15 mm magas küszöb építhet? be.
(2) A menekülésre szolgáló, vezérléssel m?köd? ajtók esetében a kézi er?vel történ? nyitást minden esetben biztosítani
kell.
(3) A menekülési útvonalon beépített ajtónál függöny, szélfogó csak úgy helyezhet? el, hogy az széthúzáskor a kijáratot
ne sz?kítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, bels? széleit eltér? szín? csíkkal kell megjelölni.
(4) A  tömegtartózkodásra szolgáló helyiség menekülésre szolgáló ajtóit és a  tömegtartózkodásra szolgáló helyiség
menekülési útvonalán beépített ajtókat egy mozdulattal nyithatóan kell kialakítani.
(5) Az  ipari, mez?gazdasági és tárolási célú építményeknél a  menekülési útvonalon megengedett toló, billen?
és emelked? zsalus kapuk alkalmazása, ha azok mindkét oldalról és kézi úton 20 másodpercen belül legalább
az  53.  §-ban meghatározott szélességben és magasságban biztonságosan nyithatók és az  érintett helyiségben
tartózkodó személyek száma 20 m2
-enként az egy f?t nem haladja meg.
(6) A lakások, lakóépületek bejáratát, a lakásokhoz vezet? közleked?n beépített ajtókat abban az esetben lehet bezárni,
ha valamennyi érintett személy részére biztosítják a nyitás lehet?ségét.
(7) Menekülésre szolgáló, üzemszer?en kulcsra zárt ajtó nyithatósága abban az  esetben biztosítható kulcsdoboz
elhelyezésével, ha
a) az ajtón egyetlen zárat helyeznek el, amelynek kulcsát a kulcsdoboz tartalmazza,
b) a  kulcsdobozt a  menekül? személy számára elérhet? helyen, az  ajtótól legfeljebb 0,5 m távolságra és
biztonsági jellel megjelölve helyezik el,
c) az ajtón keresztül menekül? személyek száma legfeljebb 50 f? és
d) az adott helyen egyetlen, menekülésre szolgáló ajtó van beépítve.
(8) A menekülést akadályozó beléptet? rendszer alkalmazása esetén biztosítani kell
a) a  menekül? személy részére a  beléptetési ponton a  késedelem nélküli áthaladást, az  ehhez szükséges
vezérlést, eszközöket és használhatóságukat,
b) a beléptetési ponton a szabaddá váló útvonal szükséges szélességét, átbocsátóképességét,
c) az áthaladást gátló szerkezet menekülést nem akadályozó helyzetbe
ca) állását automatikusan vagy
cb) állíthatóságát kézzel, legfeljebb 220 N er?igénnyel.
(9) Az elektromos energiával m?köd?, menekülést akadályozó beléptet? rendszer az energiaellátás megsz?nése esetén
automatikusan tegye lehet?vé az áthaladást a (8) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint.

33. Menekülésre szolgáló lépcs?ház, lépcs? követelményei
60. § (1) A  menekülési útvonal függ?leges szakaszát lépcs?házban, épületen kívüli szabadlépcs?n vagy menekülési
útvonalnak min?sül? átriumban elhelyezett és legfeljebb 48 méter hosszúságú menekülési útvonalat képez?
lépcs?n kell vezetni.
(2) A menekülésre szolgáló lépcs?házat
a) abban az  esetben, ha a  lépcs?házból kivezet? kijárati szint és az  attól legtávolabbi, a  lépcs?házba vezet?
bejárati szint között a szintmagasság legfeljebb 14 méter, h?- és füstelvezetéssel rendelkez? lépcs?házként,
b) az  a)  ponttól eltér? szintmagasság esetén NAK, AK, KK mértékadó kockázati osztályú épületben, önálló
épületrészben füstmentes lépcs?házként,
c) MK osztályú kockázati egység menekülési útvonalát képez? lépcs?ház esetén természetes szell?zés?
füstmentes vagy el?teres túlnyomásos füstmentes lépcs?házként,
d) speciális építményben a XII. fejezet szerint
kell kialakítani.
(3) A szabadlépcs?t úgy kell elhelyezni, hogy a lépcs? szerkezetét és a lépcs? használóit a t?z és kísér?jelenségei, így
a láng, h?sugárzás, füst ne veszélyeztesse.
(4) A tömegtartózkodásra szolgáló épület menekülési útvonalát képez?, 4 méternél szélesebb lépcs?karokat korláttal
kell kettéválasztani, olyan módon, hogy a lépcs?kar egymástól elválasztott részeinek szabad szélessége 2,00–2,50
méter legyen.
(5) Íves, húzott karú vagy csigalépcs? menekülésre akkor alkalmazható, ha
a) a lépcs?n menekül? személyek száma legfeljebb 50 f? és a lépcs? legfeljebb 10 méter menekülésre használt
szintkülönbséget hidal át vagy
b) a lépcs?kar menekülésre használható karszélességén belül valamennyi lépcs?fok belép? szélessége
ba) lakáson, üdül?egységen belül legalább 0,24 méter,
bb) egyéb esetben legalább 0,30 méter.
(6) A menekülési útvonalat képez? füstmentes lépcs?házat úgy kell kialakítani, hogy a lépcs?házból
a) közvetlenül,
b) t?zgátló építményszerkezetekkel határolt közleked?n keresztül vagy
c) két, egymástól független menekülési útvonallal rendelkez? t?zszakaszon keresztül
biztonságos térbe lehessen jutni.
34. Helyiség, épületrész kiürítésének további követelményei
61. § Kényszertartózkodásra szolgáló épület kiürítési és beavatkozási feltételeit az  illetékes t?zvédelmi szakhatósággal
egyeztetni kell.
62. § (1) Tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek kialakítása esetén
a) a  tömegtartózkodásra szolgáló helyiség menekülési útvonalán 0,15 méternél magasabb küszöb, valamint
a menekülési útvonalon beépített ajtók nyílásába lépcs? nem építhet? be,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségekb?l legalább két, különböz? irányú kijáraton kell biztosítani
a kiürítést.
(2) A néz?terek, el?adótermek, rendezvénytermek kialakításakor a következ? szabályokat kell betartani:
a) legalább 2 db, egymástól legalább 10 méterre elhelyezett kijárattal kell kialakítani
aa) az  50 f?nél nagyobb befogadóképesség? pinceszinti és a  30 méter feletti padlóvonallal is
rendelkez?,
ab) a  100 f?nél nagyobb befogadóképesség?, nem a  terepszinti kijárattal azonos szinten lév?
padlóvonalú,
ac) a 200 f?nél nagyobb befogadóképesség?, nem rögzített székekkel kialakított
helyiségeket,
b) a  tömegtartózkodásra szolgáló helyiség csak állóhelyekkel, valamint rögzített ül?helyekkel tervezhet?,
alakítható ki úgy, hogy a  padlószerkezethez vagy egymáshoz szilárdan rögzített ül?helyek száma
a helyiségen belüli kapcsolódó kiürítési útvonaltól mérve legfeljebb 20 db legyen,
c) a helyiségeken belül az ül?helyeket úgy kell elrendezni és a közlekedési útvonalakat úgy kell kialakítani, hogy
a kijárathoz vezet? útvonal hossza ne haladja meg

ca) a széksorok között haladva a 12 m-t,
cb) lépcs?n, lépcs?zetes lelátón fölfelé haladva a 15 m-t,
cc) lépcs?n, lépcs?zetes lelátón lefelé haladva a 30 m-t és
cd) sík emelked?n és lejt?n, valamint vízszintesen haladva a 45 m-t és
d) az 5000 f?nél is nagyobb befogadóképesség? helyiségek esetében legalább minden megkezdett 1000 f?re
elkülönített menekülési útvonalakat kell kialakítani.
35. Kiürítési számítás
63. § Kiürítési számítás esetén a 7. mellékletben foglalt 4. táblázatban el?írt kiürítési normaid?k teljesülését kell igazolni.
36. Számítógépes szimuláció
64. § Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellen?rizni és igazolni kell, hogy a  menekül? személyek a  vizsgált
épületet, épületrészt
a) a kiürítés megengedett id?tartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e hagyni.

IX. FEJEZET
T?ZOLTÓ EGYSÉGEK BEAVATKOZÁSÁT BIZTOSÍTÓ KÖVETELMÉNYEK
37. Általános követelmények
65. § (1) A t?zoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfels? építményszint? épületek,
b) a 3000 m2
– szintenkénti összesített – alapterületet meghaladó kereskedelmi, vegyes rendeltetés? épületek,
c) az 5000 f? vagy azt meghaladó befogadóképesség? sportlétesítmények,
d) a 300 f? befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei vagy
e) a  300 f? befogadóképességet – beleértve az  ágyszámot, járóbeteg létszámot és a  személyzet létszámát –
meghaladó kórházak és menekülésben korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
(2) Az  épületek megközelítését szolgáló utakat, valamint a  t?zoltási felvonulási utat és területet els?dlegesen
közterületen kell biztosítani.
(3) T?zoltási felvonulási terület és út a  létesítend? építménnyel szomszédos telken – közterület kivételével – nem
jelölhet? és alakítható ki.
(4) A  t?zoltási felvonulási terület és útvonal kialakítását a  t?zvédelmi szakhatóság köteles a  helyi adottságoknak
megfelel?en – saját és segítségnyújtó egységek emel?inek, gépjárm?fecskend?inek paraméterei alapján –
a szakhatósági állásfoglalásában meghatározni az építési engedélyezési eljárás keretében.
(5) T?zoltási felvonulási terület és út lezárásának módját a t?zvédelmi hatósággal kell egyeztetni.
(6) A  t?zoltó gépjárm?vek közlekedésére alkalmas, a  létesítmény két külön oldalhatárán álló bejáratot kell létesíteni
a 30 000 m2
-nél nagyobb alapterület? létesítményeknél.
38. A t?zoltási felvonulási terület paraméterei
66. § (1) A t?zoltási felvonulási terület hossza az épület felvonulási terület felé néz? homlokzatának teljes hosszán biztosítja
a  beavatkozás és mentés feltételeit, szélessége legalább 6,0 méter. A  t?zvédelmi szakhatósággal egyeztetett
homlokzati mentési pontok el?tt legalább 7,5 méter széles – jól látható módon jelölt – talpalási helyet kell
kialakítani. A mentési homlokzattól a hosszanti tengely-távolsága 8–14 méter.
(2) Ha az  épületnek a  t?zoltási felvonulási terület felé es? homlokzatához alacsonyabb épületrész vagy építmény
csatlakozik, akkor annak homlokzatsíkja a  8.  mellékletben foglalt 3. táblázatban meghatározott távolságra lehet a
14 méter szintmagasság feletti legfels? építményszint? épületek homlokzati síkja el?tt.
(3) A  t?zoltási felvonulási területen, valamint a  t?zoltói vízszerzési helyeken gépjárm?parkolót kialakítani nem lehet.
Ezeken a helyeken a parkolási tilalmat táblával és a t?zvédelmi szakhatóság el?írása esetén útburkolati jellel jelölni
kell.

(4) A  t?zoltási felvonulási területen a  talpalási helyek épület fel?li oldalán, a  magasból ment? járm? m?ködését
légvezetékek és azok tartó és függeszt? elemei nem korlátozhatják.
(5) A t?zoltási felvonulási terület lejtése legfeljebb 5% lehet.
(6) Ha a  t?zoltási felvonulási területen vagy a  felvonulási terület és a  mentésre alkalmas homlokzat közötti területen
fasor telepítésére kerül sor, a fák egymás közötti távolsága a mentési oldalon legalább 15 m, kivéve, ha a kialakítás
megfelel a  (2)  bekezdésben meghatározott méreteknek. Ugyanez a  szabály vonatkozik a  villamos vagy egyéb
tartóoszlopok elhelyezésére is.
67. § (1) A  65.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti épületek t?zoltási felvonulási terület felé es? homlokzatán a  t?zvédelmi
szakhatósággal egyeztetett helyen a földszint feletti szinteken, de legfeljebb az 50 méteres padlószint magasságú
szintig, építményszintenként és t?zszakaszonként legalább egy homlokzati mentési pontot kell biztosítani.
A mentési pontnak az adott szinten és t?zszakaszban tartózkodók által megközelíthet?nek kell lennie.
(2) A  homlokzati mentési pont legfeljebb 1,0 méter mellvéd magasságú nyílászáró, lodzsa vagy erkély. A  mentésre
szolgáló nyílászáró osztás nélküli, kívülr?l kézi eszközökkel betörhet?, morzsalékosan tör? üvegezett felülete
legalább 0,90 méter szélesség? és 1,20 méter magasságú. A  mentésre szolgáló nyílászárók helyét a  homlokzaton
és az épületen belül a mentésre szolgáló nyílászárót tartalmazó helyiség, helyiségcsoport bejáratánál jól látható és
maradandó módon kell jelölni.
(3) A tet?síkban elhelyezett, mentést szolgáló ablak alsó éle és az ablak alatti, legalább 1,0 méter széles padozat közötti
távolság legfeljebb 0,6 méter lehet, és az ablaknak a mentést biztosító technikai eszközökkel elérhet?nek kell lennie.
A mentésre szolgáló ablaknak felnyíló kivitel?nek kell lennie.
(4) A  t?zoltási felvonulási területet megközelít? t?zoltási felvonulási útnak olyannak kell lennie, hogy a  t?zoltó
gépjárm?vek, a magasból ment? a helyszínt biztonságosan, tolatás nélkül el tudják hagyni.
(5) A  t?zoltáshoz szükséges vízellátási követelmények szempontjából az  épület t?zoltási felvonulási területét?l
az általános érvény? el?írásokon túl
a) legalább 1 t?zcsapnak a megközelítési útvonalon mérten legfeljebb 50 méterre kell lennie és
b) az 50 méternél hosszabb t?zoltási felvonulási terület esetén a t?zcsapok legfeljebb 50 m-ként helyezhet?k el.
68. § (1) Ha a  66.  §-ban megfogalmazott kritériumok közül 1 kritérium nem teljesül vagy a  67.  §-ban megfogalmazott
kritériumok közül 4 vagy több kritérium nem teljesül, akkor a t?zoltási felvonulási terület nem biztosított.
(2) Ha a  67.  §-ban megfogalmazott kritériumok közül legfeljebb 3 kritérium nem teljesül, akkor maradéktalanul nem
teljesülnek a t?zoltási felvonulási területre vonatkozó el?írások.
69. § (1) A t?zoltási felvonulási terület létesítésére kötelezett épületek esetében – a 30 méter szintmagasság feletti legfels?
építményszint? épületek kivételével –, ha a t?zoltási felvonulási területre vonatkozó el?írások maradéktalanul nem
biztosíthatók, a  (2)–(3)  bekezdésben foglalt követelményeket kell alkalmazni. Ha t?zoltási felvonulási terület nem
biztosított, a (4) vagy az (5) bekezdésben foglalt követelményeket kell alkalmazni.
(2) Egy lépcs?ház létesítése esetén el?térrel kialakított, túlnyomásos szell?ztetés? vagy természetes szell?zés?
füstmentes lépcs?házat kell kialakítani.
(3) Több lépcs?ház létesítése esetén az  egyik lépcs?házat füstmentes lépcs?házként kell kialakítani, és a  kiürítésre
figyelembe vett lépcs?házak között az átjárást minden szinten biztosítani kell.
(4) Ha nem létesíthet? t?zoltási felvonulási terület, akkor MK mértékadó kockázati osztálynak megfelel?
építményszerkezeteket kell alkalmazni, az  épület teljes területére kiterjed?, a  vonatkozó el?írásoknak megfelel?
automatikus t?zjelz? és oltóberendezést kell létesíteni – a  lakóépületek kivételével –, valamennyi kiürítésre
figyelembe vett lépcs?házat füstmentes lépcs?házként kell kialakításra és a  lépcs?házak között az  átjárást
valamennyi szinten biztosítani kell. Lakóépületek esetén a  közösségi terekre kiterjed? automatikus t?zjelz?
berendezést kell létesíteni.
(5) A  meglév? lakóépületek emeletráépítése, tet?tér-beépítése esetében MK mértékadó kockázati osztálynak
megfelel? építményszerkezeteket kell alkalmazni, valamennyi kiürítésre figyelembe vett lépcs?ház füstmentes
lépcs?házként kell kialakítani, és a lépcs?házak között az átjárás az újonnan létesül? szinten biztosítani kell.
70. § (1) A  30 méter szintmagasság feletti legfels? építményszint? épületek esetében, ha a  t?zoltási felvonulási területre
vonatkozó el?írások maradéktalanul nem biztosíthatók, a (2) bekezdésben foglalt követelményeket kell teljesíteni.
(2) Az épületben szintenként legalább 2 t?zszakaszt kell kialakítani, és kétszintenként vízszintesen is t?zszakaszolni kell.
Valamennyi t?zszakaszban legalább 1-1 el?térrel kialakított túlnyomásos szell?ztetés? vagy természetes szell?zés?

füstmentes lépcs?házat kell létesíteni, hozzá kapcsolódó biztonsági felvonóval. A  lépcs?házak között az  átjárási
lehet?séget minden szinten biztosítani szükséges.
(3) Ha nem létesíthet? t?zoltási felvonulási terület, akkor a (2) bekezdésben meghatározott t?zszakaszoláson, valamint
a  biztonsági felvonón túl, az  épület teljes területére kiterjed?, beépített automatikus t?zjelz? és oltóberendezést
kell létesíteni, valamennyi lépcs?házat el?térrel kialakított, túlnyomásos szell?ztetés? vagy természetes szell?zés?
füstmentes lépcs?házként kell kialakítani és a  lépcs?házak között az  átjárást valamennyi szinten biztosítani kell.
A fentieken túl közösségi épületben, annak teljes területén evakuációs hangosító rendszert kell kiépíteni.
39. A t?zoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítása
71. § A t?zoltó vízforrások, falit?zcsapok telepítési helyét a t?zvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell.
72. § (1) T?zoltás céljára a szükséges oltóvíz-intenzitást a mértékadó t?zszakasz alapterülete alapján a 8. mellékletben foglalt
1. táblázat szerint kell meghatározni.
(2) Az  1200 m2
-nél nagyobb alapterület?, állattartásra szolgáló épületeknél a  szükséges oltóvíz-intenzitás
1800 liter/perc.
(3) Az oltóvizet folyamatosan – a létesítmény mértékadó t?zszakaszára – a mértékadó t?zszakaszt befogadó kockázati
egység kockázati osztálya függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül
kell biztosítani.
(4) A  10 MVA-nál nagyobb beépített névleges összteljesítmény feletti transzformátorállomásokon – a  legnagyobb
transzformátor küls? f?méreteib?l számított burkoló felületére az  alapfelület nélkül számított – 16 liter/perc × m2
fajlagos térfogatáram mellett, a 10 perc oltási id?nek megfelel? oltóvízmennyiség háromszorosát kell biztosítani.
(5) A  kommunális hulladéklerakó szabadtéri tároló területére 1800 liter/perc oltóvíz-intenzitást kell biztosítani másfél
órán keresztül.
(6) A mértékadó t?zszakasz teljes területére kiépített vízzel oltó berendezés esetén a 8. mellékletben foglalt 1. táblázat
szerint szükséges oltóvíz-intenzitás mértéke legfeljebb 70%-ig csökkenthet? a  sprinklerberendezés m?ködéséhez
a  vonatkozó m?szaki követelmény alapján szükséges vízkészlet (literben) és az  oltóvíz – az  (1)  bekezdés szerint
folyamatosan biztosítandó – idejének (percben) hányadosával.
(7) Az  oltóvíz-intenzitás mértékének (6)  bekezdés szerinti csökkentése esetén a  sprinklerberendezés tároló- vagy
közbens? tartályát a 82. § (2), (3) és (6)–(8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell kialakítani.
(8) Minden vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az  t?zoltó gépjárm?vel mindenkor megközelíthet?, az  el?írt
oltóvíz mennyiség akadálytalanul kivehet? legyen az  id?járástól és természetes felszíni vizek esetén a  vízállástól
függetlenül.
73. § (1) A  mértékadó t?zszakasz területére meghatározott vízmennyiséget vízvezetékr?l vagy – ha az  más módon nem
oldható meg – oltóvíztározóból kell biztosítani.
(2) Oltóvízként számításba vehet?k – a t?zvédelmi hatóság engedélyével – azok a nem id?szakos természetes felszíni
vizek is, amelyek a védend? építményt?l 200 méternél nincsenek nagyobb távolságra. A távolságot a megközelítési
útvonalon kell mérni.
(3) Település, valamint létesítmény létesítése vagy b?vítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok használatbavételével
egyidej?leg kell biztosítani.
(4) Az oltóvíz szomszédos létesítményeknél – a t?zvédelmi hatóság engedélyével – közösen is biztosítható.
(5) A  vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az  t?zoltó gépjárm?vel mindenkor megközelíthet?, az  oltóvíz
akadálytalanul kivehet? legyen.
(6) A  kábel- és közm?alagútnál, valamint a  közm?folyosóknál t?zszakaszonként két helyen kell biztosítani
az oltóanyagok bejuttatásának lehet?ségét.

40. Oltóvízhálózat kialakítása
74. § (1) Az  oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat bels? átmér?jét az  oltóvíz-intenzitás és a  kifolyási nyomásigény alapján,
valamint a közm?rendszer kialakítását figyelembe véve kell méretezni. Egyirányú táplálás esetén a vezeték legalább
NA 100, körvezeték esetén pedig legalább NA 80.
(2) A  t?zvédelmi hatóság engedélyével az  oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat az  (1)  bekezdést?l eltér?en
méretezhet? azon az 1000 f?nél kevesebb állandó lakosú településen,
a) amelyben vagy azon kívül, de annak minden védend? építményét?l, valamint szabadterét?l 200 méteres
távolságon belül oltóvízellátásra figyelembe vehet? – a  mértékadó t?zszakasz területének megfelel?
mennyiség? vizet biztosító – természetes vagy mesterséges víznyer? helyre épített vízkivételi m? található
vagy
b) amelyben a  mértékadó t?zszakasz területének megfelel? oltóvíz-intenzitást más m?szaki megoldásokkal
biztosítják.
41. T?zcsapok kialakítása
75. § (1) Vezetékes vízellátás létesítése esetén az oltóvizet föld feletti t?zcsapokkal kell biztosítani.
(2) Az  oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat felújítása, átalakítása során érintett meglév? föld alatti t?zcsapokat föld
feletti t?zcsapokra kell kicserélni.
(3) Az  oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a  vízkivétel szempontjából legkedvez?tlenebb t?zcsapnál – közterületi
t?zcsapok kivételével –, fali t?zcsapnál 200 mm2
-es kiáramlási keresztmetszetnél legalább 200 kPa (2 bar) kifolyási
nyomást kell biztosítani.
(4) A  (3)  bekezdést?l eltér?en a  30 méter szintmagasság feletti legfels? építményszint? épületek esetén a  vízkivétel
szempontjából legkedvez?tlenebb fali t?zcsapnál 200 mm2
-es kiáramlási keresztmetszetnél 600 kPa (6 bar) kifolyási
nyomást kell biztosítani. Ezen épületek minden fali t?zcsapjánál a t?zoltó egységek számára biztosítani kell külön
egy 52-C méret? csatlakozási lehet?séget.
(5) A  (3)  bekezdést?l eltér?en az  éghet? folyadékot feldolgozó létesítményeknél, valamint az  I-II. t?zveszélyességi
fokozatú éghet? folyadékot 1000 m3
-nél nagyobb tárolási egységekben tároló tartálytelepeken, valamint azon
gáztároló esetében, ahol a  nyomás alatti vagy mélyh?tött robbanásveszélyes osztályba tartozó gázt tároló tartály
befogadóképessége meghaladja a  200 tonnát, olyan oltóvízvezeték-hálózatot kell létesíteni, amely a  vízkivétel
szempontjából legkedvez?tlenebb t?zcsapnál 200 mm2
-es kiáramlási keresztmetszetnél legalább 1200 kPa (12 bar)
kifolyási nyomást biztosít.
76. § (1) A t?zcsapok a védend? szabadtéri éghet?anyag-tároló területét?l, építményt?l a megközelítési útvonalon mérten
100 méternél távolabb és – a t?zcsapcsoportok kivételével – egymáshoz 5 méternél közelebb nem helyezhet?k el.
(2) A  létesítményben nem szükséges t?zcsapokat kiépíteni, ha a  közterület t?zcsapjai az  oltáshoz szükséges
vízmennyiséget biztosítják és az (1) bekezdés követelményei is teljesülnek.
(3) A  t?zcsapoknál a  t?zoltó gépjárm?vek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább
2,75 méter közlekedési út szabadon maradjon.
77. § (1) A gyártói el?írás szerint telepített föld feletti t?zcsap fels? kifolyócsonkjai középvonala magasságának a talajszintt?l
mérve 650 és 900 mm között kell lennie.
(2) A  föld feletti t?zcsap szelepének m?ködtetését a  vonatkozó m?szaki követelménynek megfelel? föld feletti
t?zcsapkulccsal kell biztosítani.
(3) A  föld feletti t?zcsapok kifolyócsonkjait 2 db meglazulás, elfordulás ellen biztosított, legalább 65 mm bels?
átmér?j?, a 8. melléklet 1. ábrája szerinti 75-B méret? csonkkapoccsal kell szerelni.
(4) A  föld feletti t?zcsap ellátható biztonsági házzal vagy házakkal. A  házat úgy kell kialakítani, hogy a  föld
feletti t?zcsapkulccsal biztonságosan nyitható és zárható legyen, a  t?zoltó nyomótöml?k csatlakoztatását és
a csatlakoztatáshoz használt kapocskulcsok használatát ne akadályozza.
78. § (1) A csonkkapcsokat elveszés ellen biztosított kupakkapoccsal kell lezárni.
(2) A  kupakkapocs anyagának 1600 kPa (16 bar) üzemi nyomásig alkalmazott t?zcsapok esetében szilárdságilag
a vonatkozó m?szaki követelménynek megfelel?nek kell lennie.

(3) A legfeljebb 1000 kPa (10 bar) üzemi nyomásig alkalmazott t?zcsapok csonkkapcsai m?anyag kupakkapcsokkal is
lezárhatók.
(4) A kupakkapcsok és a m?anyag kupakkapcsok kapocskulccsal történ? biztonságosan nyithatóságát és zárhatóságát
biztosítani kell.
42. Fali t?zcsapok kialakítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén – a  legfeljebb 14 méter legfels? padlószintmagasságú lakóépületek kivételével – fali
t?zcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály el?írja,
b) egynél több szintes gépjárm?tárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2
-nél, a KK osztályba tartozó 500 m2
-nél, és az AK osztályba tartozó 1000 m2
-nél
nagyobb alapterület? kockázati egységekben.
(2) Nem kell fali t?zcsapot létesíteni a  nyitott vagy részben nyitott építményekben, a  h?t?házak h?tött tereiben,
az állattartásra szolgáló épületekben, valamint az ömlesztett terménytároló épületek tároló részein.
(3) Nem létesíthet? fali t?zcsap azokban a t?zszakaszokban, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat
vagy a t?z terjedését el?segítheti.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott helyeken, továbbá ahol a víz nem alkalmas az építményben keletkezhet?
t?z oltására, a  fali t?zcsap helyett az  ott lév? anyag oltására alkalmas – a  t?zvédelmi hatósággal egyeztetett –
t?zoltó berendezést, eszközt, készüléket, felszerelést és anyagot kell a helyszínen készenlétben tartani.
(5) Füstmentes lépcs?házakban és el?tereikben fali t?zcsap nem helyezhet? el.
(6) A falit?zcsap-hálózatot a 8. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint kell kialakítani, méretezni.
(7) A fali t?zcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy azok a legtávolabbi hely oltását is tudják biztosítani – a megközelítési
utat töml?fektetési nyomvonalon kell figyelembe venni –, valamint a  fali t?zcsapok lefedjék a  t?zszakasz teljes
területét. Egy helyiségen belül 5 méter vízsugár figyelembe vehet?, ha azt építményszerkezet vagy beépített bútor,
berendezés nem akadályozza.
80. § (1) A  fali t?zcsapok elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy a  fali t?zcsap csak az  adott t?zszakasz védelmét
biztosíthatja, másik t?zszakasz védelmére nem tervezhet? be.
(2) A  fali t?zcsapok létesítésekor a  kifolyási nyomás szempontjából legkedvez?tlenebb helyen lév? fali t?zcsapnál
ellen?rzésre szolgáló nyomásmér?t kell elhelyezni.
(3) A fali t?zcsapok használatbavétele el?tt a kivitelez? köteles nyomáspróbát és teljesítménymérést – az egyidej?ség
figyelembevételével – végezni vagy végeztetni és annak eredményét a t?zvédelmi szakhatóság részére igazolni.
(4) A száraz felszálló tüzivízvezetéket id?szakosan továbbra is felül kell vizsgáltatni, azt elbontani csak akkor lehet, ha
helyette nedves falit?zcsap-hálózat épül ki.
81. § (1) A meglév? száraz felszálló tüzivízvezeték a t?zvédelmi hatóság engedélyével átalakítható.
(2) A meglév? száraz felszálló tüzivízvezeték átalakítása során
a) a vízkivételi helyet csak a hatodik és fölötte minden második emeleten kell biztosítani,
b) a vízkivételi helyeket zárt szekrényben elhelyezett csatlakozócsonkokkal kell biztosítani, a nyithatóság módját
a t?zvédelmi hatósággal kell engedélyeztetni és
c) az  átalakított száraz felszálló tüzivízrendszert a  bejáratoknál – a  csatlakozó szintek feltüntetésével – és
az adott szinteken biztonsági jellel kell megjelölni.
43. Oltóvíztározók
82. § (1) A  víztároló befogadóképessége nem lehet kisebb 30 m3
-nél, alsó szintje pedig legfeljebb 7 méterrel lehet
mélyebben a talajszintnél.
(2) A víztároló kivételi helyét úgy kell kialakítani, hogy az t?zoltó gépjárm?vel megközelíthet? legyen.
(3) A  víztároló és a  védeni kívánt építmény, szabadterület közötti távolság nem haladhatja meg a  200 métert.
A távolságot a megközelítési útvonalon kell mérni.
(4) Oltóvízként figyelembe vehet?
a) a  h?t?torony vízmedencéjének vagy az  egyéb, technológiai víznek – a  t?zoltásra való felhasználás miatt –
a technológiai berendezésben veszélyt nem el?idéz? vagy

b) a település közüzemi vízm?ve víztárolójának t?zoltási célra biztosított
vízmennyisége is, ha azokon a t?zoltóság járm?veinek csatlakozására megfelel? vízkivételi lehet?ség van kiépítve.
(5) A  t?zoltási célra figyelembe vehet? 100 m3
alatti önálló víztárolót legalább egy, az  ennél nagyobbakat pedig
minden megkezdett 100 m3
térfogat után egy-egy szívócs?vezetékkel kell ellátni.
(6) A szívóvezeték bels? átmér?je legalább NA 100 legyen, alsó végz?dését sz?r?vel, fels? vízszintes irányú végz?dését
pedig szabványos A  jel? (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal kell ellátni. A  szívócsonk-csatlakozó helyet
vízszintesen, a talajszintt?l 0,8–1,2 méter magasságban kell kialakítani.
(7) A szívócs?vezetékeket egymástól legalább 5 méter távolságra kell elhelyezni.
(8) A  vízszerzési helyet úgy kell kiépíteni, hogy az  t?zoltó gépjárm?vel mindenkor megközelíthet? és az  oltóvíz
– a vízállástól függetlenül – mindig akadálytalanul kiemelhet? legyen.
44. T?zoltósági kulcsszéf
83. § Kulcsszéfeket kell telepíteni
a) a  10 000 m2
-nél nagyobb alapterület? ipari, mez?gazdasági, termel?, tároló és feldolgozó létesítmények
esetében,
b) bármely rendeltetés?, 30 méter feletti szintmagasságú épületben,
c) a 6000 m2
-nél nagyobb alapterület? közösségi épületekben,
d) a 10 000 m2
-nél nagyobb alapterület? kereskedelmi épületekben, logisztikai központokban,
e) a  10 000 m2
-nél nagyobb alapterület? m?emlék és nemzeti értékek elhelyezésére szolgáló épületekben,
valamint
f) ott, ahol a t?zvédelmi szakhatóság el?írja a roncsolásmentes bejutás érdekében,
ha az épület területén beépített t?zjelz? berendezés létesül.
45. T?zoltósági beavatkozási központ
84. § (1) T?zoltósági beavatkozási központot kell kialakítani, ha
a) az  építményben vagy részében beépített t?zjelz? berendezés üzemel és a  jelzésadók száma meghaladja
az 1000-et és
b) azon építményrészek száma meghaladja a 30-at, amelyek h? és füst elleni védelmét önállóan lehet vezérelni
a h?- és füstelvezetés t?zoltósági vezérl?tablóján.
(2) A  t?zoltósági beavatkozási központban a  t?zvédelmi szakhatóság által meghatározott t?zoltó-technikai eszközök
vezérléseit kell biztosítani.
(3) A  vezérlések m?ködését és a  visszajelzések fogadását a  vezérelt t?zoltó-technikai eszközök el?írt
m?köd?képességéig kell biztosítani.
46. T?zoltósági rádióer?sít?
85. § (1) Az  építményekben – ha egyéb jogszabály másként nem rendelkezik – biztosítani kell a  kárelhárítás során
együttm?köd? szervek rádióforgalmazási feltételeit, melynek megfelel?ségét a  használatbavételi eljárást
megel?z?en vizsgálni kell.
(2) Az  építményekben a  kárelhárítás során együttm?köd? szervek által használt mindenkori rádiótávközlési rendszer
vonatkozásában a  beltéri kézi rádiós ellátottságot, azaz a  kézi rádió berendezés számára az  üzemszer? állapotot
biztosító berendezés kiépítését az építmény tulajdonosának kell biztosítania.
47. T?zoltó felvonó
86. § (1) T?zoltó felvonót kell létesíteni
a) magas épületben,
b) 3-nál több pinceszinttel rendelkez? épületben vagy
c) ahol a t?zvédelmi szakhatóság el?írja a t?zoltói beavatkozás biztosítása érdekében.
(2) A t?zoltó felvonó elhelyezését egyeztetni kell a t?zvédelmi szakhatósággal.

(3) A t?zoltó felvonó lehet
a) normál felvonó, amely teljesíti a t?zoltó felvonóra el?írt követelményeket vagy
b) kifejezetten erre a célra létesített felvonó.
48. Napelemek
87. § (1) A napelem modulok közvetlen közelében, a DC oldalon villamos távm?ködtetés? és kézi lekapcsolási lehet?séget
kell kialakítani.
(2) A távkioldó egység kapcsolóját az építmény villamos t?zeseti f?kapcsolója közvetlen közelében kell elhelyezni.
(3) A kapcsoló felett „napelem lekapcsolás” feliratot kell elhelyezni.
(4) Abban az  esetben, ha az  épület homlokzatán helyezik el a  napelemet, az  épületre vonatkozó homlokzati
t?zterjedési határértéket kell teljesíteni.
(5) Napelemes tet?fedés alkalmazása esetén a  tet?fedésnek a  héjalásokra vonatkozó t?zvédelmi követelményeket is
teljesítenie kell.

X. FEJEZET
H? ÉS FÜST ELLENI VÉDELEM
49. Általános el?írások
88. § (1) H?- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1200 m2
-nél nagyobb alapterület? helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcs?ház, a füstmentes lépcs?házi el?tér és a t?zgátló el?tér kivételével,
d) 100 m2
-nél nagyobb alapterület? pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet el?írja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a  rendeltetés és a  füstfejl?dés jellemz?i alapján, a  kiürítés és a  t?zoltó beavatkozás feltételeinek
biztosítása céljából a t?zvédelmi szakhatóság el?írja.
(2) Az (1) bekezdést?l eltér?en nem kötelez? h?- és füstelvezetést létesíteni
a) a  legfeljebb 500 m2
alapterület? és legalább EI2
15 C min?sítés? bejárati ajtóval rendelkez? gépészeti
helyiségben vagy helyiségcsoportban,
b) a  legfeljebb 500 m2
alapterület?, nem közösségi rendeltetés? helyiségben, amelyben jellemz?en nem
t?zveszélyes osztályba tartozó anyagot tárolnak,
c) a  legfeljebb 200 m2
alapterület? helyiségben, ha a  belmagasság fels? harmadában az  alapterület legalább
5%-ának megfelel? szabad nyílásméret?, üvegezett, padlószintr?l nyitható homlokzati nyílászáróval
rendelkezik,
d) a kizárólag nem t?zveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy éghet?
anyagú csomagolás és tárolóeszköz nélküli tárolására szolgáló, földszintes tárolóépületben,
e) az ömlesztett tárolású mez?gazdasági terménytároló helyiségben,
f) az  olyan – beépített t?zoltó berendezéssel nem védett – raktárhelyiségben, amelynek tet?fedése vagy
a helyiséget felülr?l lezáró egyéb szerkezete a t?zzel szemben számottev? ellenállással nem rendelkezik,
g) menekülési útvonalon lév?, legfeljebb 20 m2
alapterület?
ga) szélfogó helyiségben,
gb) biztonságos térbe nyíló kijárati ajtóval rendelkez? közleked?kben és
h) a  térfeltöltés elvén m?köd?, teljes elárasztásos beépített t?zoltó berendezéssel védett helyiségben,
a menekülési útvonal kivételével.
(3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcs?házban,
b) ahol a  t?zvédelmi szakhatóság a  rendeltetés és a  füstfejl?dés jellemz?i alapján, a  kiürítés és a  t?zoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából el?írja vagy
c) ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából el?írja.

50. M?ködtetés, vezérlés
89. § (1) A h?- és füstelvezetés és a füstmentesítés kézi m?ködtetését biztosítani kell
a) lépcs?ház esetében
aa) a  lépcs?házba nyíló, a  menekülésre szolgáló ajtók – lépcs?ház fel?l nézve – küls? oldala mellett,
a menekülés valamennyi irányából észlelhet? helyen és
ab) a  lépcs?ház kijárati szintjén a  lépcs?házból kivezet?, menekülésre szolgáló ajtó küls? vagy bels?
oldala mellett,
b) egyéb esetben a t?zvédelmi szakhatósággal egyeztetett helyen és módon.
(2) A t?zvédelmi szakhatóság a kiürítés és a t?zoltói beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából el?írhatja
a) a kézi nyitást vagy távnyitást követ? visszazárás és újranyitás kiépítését és
b) t?zoltósági vezérl?tabló kialakítását.
(3) A  h? és füst elleni védelem t?zoltósági vezérl?tablóján meg kell jeleníteni a  vezérelt eszközök üzemállapotait:
üzemkész, m?ködik, hiba.
(4) Több füstszakaszból álló helyiség esetén az  egyes füstszakaszok h?- és füstelvezetésének kézi m?ködtetését egy
helyr?l kell biztosítani.
(5) Beépített t?zjelz? berendezéssel védett helyiség h? és füst elleni védelmének eszközeit a  beépített t?zjelz?
berendezésnek vezérelnie kell. A  vezérlés nem aktiválódhat kézi jelzésadó jelére abban az  esetben, ha a  kézi
jelzésadó jele nem szolgáltat egyértelm?, a  h? és füst elleni védelem megfelel? m?ködéséhez szükséges
információt.
(6) Beépített t?zoltó berendezéssel ellátott helyiségben a  beépített t?zjelz? berendezés általi vezérlést a  t?zoltó
berendezés hatékony m?ködését nem korlátozó módon kell biztosítani.
51. H?- és füstelvezetés
90. § (1) A h?- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton h?- és füstelvezet? szerkezettel,
b) gépi úton h?- és füstelvezet? berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
(2) Szell?z?berendezés h?- és füstelvezetés céljára abban az esetben alkalmazható, ha t?z esetén
a) a h?- és füstelvezetésre el?írt követelményeket maradéktalanul teljesíti vagy
b) a  h?- és füstelvezetésre el?írt követelményeket a  h?állóság kivételével teljesíti és a  füst h?mérséklete és
a térh?mérséklet számítással igazolt módon 50 °C fok alatt marad.
(3) A h?- és füstelvezetés megfelel?ségét számítással kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó belmagasságú, lépcs?háznak nem min?sül? térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által el?írtnál nagyobb belépési sebesség? gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes légpótlás e  rendelet által el?írtnál nagyobb belépési
sebesség? gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
(4) A természetes h?- és füstelvezetés legkisebb mértékét a 9. mellékletben foglalt 1. táblázat szerint vagy számítással
kell megállapítani.
(5) Gépi h?- és füstelvezetés esetén a  szükséges elszívási teljesítmény 2 m3
/s a  természetes füstelvezetéshez tartozó
hatásos nyílásfelület minden m2
-ére számítva.
(6) A  h?- és füstelvezetés tervezése során figyelembe kell venni a  túlnyomásos füstmentesítéssel ellátott terek és
a füstelvezetéssel ellátott terek kapcsolatát, az egyidej? m?ködés során kialakuló nyomásviszonyokat és biztosítani
kell a nyílászárók kézi nyithatóságát a 98. § (8) bekezdésében foglaltak szerint.

52. H?- és füstelvezet? szerkezet
91. § (1) A h?- és füstelvezet? szerkezet
a) bevilágító felületének, kupolájának t?zvédelmi osztálya A1-D,
b) megbízhatósági nyitási ciklusainak száma
ba) közösségi rendeltetés? füstszakasz esetén Re 1000,
bb) egyéb rendeltetés? füstszakasz esetén Re 300,
bc) közösségi rendeltetés? füstszakaszban kétfunkciójú szerkezet esetén Re 10 000 + 1000,
bd) kétfunkciójú szerkezet esetén Re 10 000 + 300,
c) szélterel?inek vibrációja 10 Hz-nél nagyobb csillapítású,
d) küls? szívóhatással szembeni ellenállása (statikus ellenállás, jelzése: WLmin) 1500 Pa,
e) h?vel szembeni ellenállása B = 300 °C és
f) égvecsepegési kategóriája – a  vízszinteshez képest 120°-nál nagyobb mértékben kinyíló szerkezet
kivételével – d0.
(2) A  h?- és füstelvezet? szerkezet nyitását biztosítani kell legfeljebb 250 Pa függ?leges megoszló teher (hóteher,
jelzése: SL) esetében is.
(3) Az alacsony bels? h?mérsékleten történ? nyitást
a) általános rendeltetés? helyiségeknél T = 0 °C és
b) h?t?házi technológiánál a nyitást legalább T = –15 °C
h?mérsékleten kell biztosítani.
(4) A h?- és füstelvezet? szerkezet átfolyási tényez?jét vizsgálattal kell megállapítani.
(5) Meglév? épület, épületrész füstelvezetésének létesítésénél, átalakításánál, felújításánál oldalfalba épített meglév?
nyílászáró füstelvezet? szerkezetként való alkalmazása esetén, vizsgálati eredmény hiányában alkalmazható
a 9. mellékletben foglalt 2. táblázat szerinti átfolyási tényez?, ha az alkalmazást az átalakítás mértékének, körének
figyelembevételével a t?zvédelmi szakhatósággal egyeztették.
53. H?- és füstelvezet? berendezés
92. § (1) A füstelszívó ventilátor és a füstelvezet? légcsatorna követelményét a 9. mellékletben foglalt 3. táblázat tartalmazza.
(2) A füstelvezet? légcsatornát és függeszt?-tartószerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy a t?z esetén fellép? h?tágulás
felvételére alkalmas legyen.
(3) A  gépi füstelvezetés elszívó-teljesítményét úgy kell megállapítani, hogy az  épület bármely t?zszakaszában, annak
bármely szintjén valamennyi füstelvezetéssel érintett helyiségben egyidej?leg m?ködhessen a gépi füstelvezetés.
(4) Egymástól füstköténnyel elválasztott füstszakaszokból álló helyiség esetén a  füstelvezet? ventilátor elszívó-
teljesítményét annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a két legnagyobb mérték? füstelvezetést igényl?
füstszakasz füstelvezetése egyidej?leg biztosított legyen.
(5) Az  egyszakaszos füstcsappantyú követelménye 600 °C-os t?zhatás szerinti vizsgálattal legalább E600 30-S (i?o) C,
a többszakaszos füstcsappantyú követelménye legalább EI 30-S (i?o) C.
(6) A  h?- és füstelvezetést légcserével biztosító kialakításra a  füstelvezetés és a  légpótlás követelményeit alkalmazni
kell.
54. Füstszakaszok kialakítása
93. § (1) A h?- és füstelvezetéssel érintett helyiségben füstszakaszokat kell létesíteni, ha
a) közleked?, folyosó esetén a  (2)  bekezdés szerinti, menekülésre számításba vett útvonal legnagyobb
hosszúsága meghaladja a 40 métert vagy
b) egyéb helyiség esetén annak alapterülete meghaladja az 1600 m2
-t vagy hosszúsága a 80 métert.
(2) A menekülésre számításba vett útvonal a menekülés során a füstszakaszba lépés helyét?l a füstszakaszból kilépés
helyéig tart.
(3) 1200 m2
-nél nagyobb alapterület? és 4 méternél nagyobb belmagasságú helyiség esetén a  füstszakasz
alapterületének mérete
a) legfeljebb 2000 m2
-re növelhet?, ha a  h?- és füstelvezet? szerkezetek füstszakaszra el?írt hatásos
nyílásfelületét minden megkezdett 100 m2
-ként 10%-os arányban növelik vagy

b) számítással meghatározott mértékben növelhet?, ha a  számítás eredménye igazolja e  rendelet által el?írt
füstszegény leveg?réteg biztosítását.
(4) A közleked?i, folyosói szomszédos füstszakaszokat
a) a  menekülési útvonal határoló falára el?írt t?zvédelmi osztálykövetelménnyel megegyez? t?zvédelmi
osztályú fallal és abba épített füstgátló ajtóval vagy
b) t?z esetén a  padlószintig leengedett, a  menekülési irányt metsz? elhelyezés esetén menekülést lehet?vé
tév? mobil füstköténnyel
kell elválasztani egymástól.
(5) A  közleked?nek nem min?sül? helyiségben a  szomszédos füstszakaszokat egymástól mobil vagy stabil
füstköténnyel kell elválasztani. A füstkötényt helyettesítheti tömör építményszerkezet, ha annak t?zvédelmi osztálya
B vagy kedvez?bb és t?zállósági teljesítménye legalább E15.
(6) A füstgy?jt? térbe anyag-, terméktárolás akkor tervezhet?, létesíthet?, ha
a) a füstgy?jt? tér maradék térfogata és a füstelvezetés teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a h?
és a füst elvezetését és
b) a füstgy?jt? tér h?mérséklete számítással igazolt módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség teljes
területe ESFR sprinklerberendezéssel védett.
94. § (1) A füstszakaszhatáron alkalmazott ajtó
a) legalább Sa
C min?sítés? legyen
aa) közleked?i füstszakasz esetén,
ab) beépített vízzel oltó berendezéssel teljeskör?en védett t?zszakaszon belül,
b) egyéb esetben Sm C min?sítés? legyen.
(2) A t?zvédelmi dokumentáció készítéséért felel?s személynek a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell
határoznia a füstgátló ajtóknak az önm?köd? csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti besorolását.
(3) A  füstkötény id?/h?mérséklet-követelménye Dx, ahol x megegyezik a  füstszakaszt befogadó épület, önálló
épületrészben a füstkötényt rögzít? tartószerkezetre el?írt t?zállóságiteljesítmény-követelmény id?tartamával.
55. Légpótlás
95. § (1) A  természetes légpótlás mértéke megegyezik a  természetes füstelvezetés 9.  mellékletben foglalt 1. táblázatban
el?írt mértékével.
(2) A gépi légpótlás mértéke a gépi füstelvezetés el?írt legkisebb mértékének 90–100%-a.
(3) Egy légteret képez? és több füstszakaszból álló helyiségben a  légpótlást a  legnagyobb mérték? füstelvezetésre
kötelezett füstszakasz alapján,
a) két füstszakasz esetén a másik füstszakasz füstelvezetésének 1/3-ával,
b) három füstszakasz esetében a másik két füstszakasz füstelvezetésének 1/3-ával,
c) négy vagy több füstszakasz esetében a  második, harmadik és a  negyedik legnagyobb mérték?
füstelvezetésre kötelezett füstszakasz füstelvezetésének 1/3-ával
megnövelve kell méretezni.
(4) A  légpótlást biztosító ventilátorra a  füstelvezet? ventilátor követelményei vonatkoznak, a  h?állósági követelmény
kivételével. A  légpótlást biztosító légcsatorna-hálózatra a  9.  mellékletben foglalt 3. táblázatban el?írtakat kell
betartani.
(5) Gépi légpótlás esetén a 91. § (3) bekezdésében foglalt esetek kivételével a leveg? belépési sebessége
a) legfeljebb 3 m/s olyan helyiségben, ahol füstszegény leveg?réteget kell biztosítani,
b) legfeljebb 5 m/s egyéb esetben.
(6) A  légpótló szerkezet átfolyási tényez?jét vizsgálattal vagy a  9.  mellékletben foglalt 4. táblázat szerint kell
megállapítani.
56. Beépítési hely
96. § (1) A füst szabadba vezetésének helyét úgy kell megválasztani, hogy a kijutó füst
a) ne veszélyeztesse
aa) a menekülési útvonalakat,
ab) a h?- és füstelvezetéshez szükséges légpótlást,

ac) a füstmentesítés légellátását,
ad) a t?zoltó beavatkozást,
ae) a szomszédos épületekben, t?zszakaszban tartózkodókat és
b) ne idézzen el? másodlagos gyújtási veszélyt.
(2) A füstmentesítés és a légpótlás légbevezetésének helyét úgy kell megválasztani, hogy ezeken a helyeken keresztül
a füst nem kerülhet vissza az épületbe vagy visszakerülése, visszaszívása elkerülhet? legyen.
(3) Természetes h?- és füstelvezet? vagy légpótló szerkezet alkalmazása esetén az uralkodó szélirányt figyelembe kell
venni a szerkezet elhelyezésénél.
(4) A h?- és füstelvezet? szerkezetet a tet? vagy a küls? határoló fal füstkiáramlást el?segít? helyén, a padlósíktól mért
fels? harmadában kell beépíteni.
(5) 1200 m2
-nél nagyobb alapterület? helyiség esetén a  tet?n a  szomszédos h?- és füstelvezet? szerkezeteket
egymástól legalább akkora távolságra kell beépíteni, mint kett?jük nagyobbik oldalméreteinek vagy átmér?inek
összege.
(6) Természetes füstelvezetés alkalmazásánál 1200 m2
-nél nagyobb alapterület? helyiségben – közösségi funkció
esetén 200 m2
-ként, egyéb esetben 300 m2
-ként – legalább egy h?- és füstelvezet? szerkezetet kell beépíteni. A h?-
és füstelvezet?knek az egymástól vagy a tet? szélét?l és a falaktól mért távolsága legfeljebb 20 m lehet.
(7) A h?- és füstelvezet? tet?felületen való elhelyezésénél figyelembe kell venni a 32. § (5) bekezdésében foglaltakat.
(8) A légpótlást a helyiségbe
a) 4 méternél nagyobb belmagasságú helyiség esetén a füstszegény leveg?rétegben,
b) átrium esetén annak alsó részén,
c) lépcs?ház esetén annak legalsó szintjén vagy a kijárati szinten,
d) közleked?, folyosó esetén a padlósíktól mért 2 méteres magasságon belül,
e) egyéb esetben a belmagasság alsó harmadában elhelyezked? helyen
kell bejuttatni.
(9) Álmennyezettel kialakított helyiség gépi h?- és füstelvezetése abban az esetben biztosítható az álmennyezeti térb?l,
ha
a) az álmennyezet kialakítása, áttörtsége a füst áramlását nem befolyásolja kedvez?tlenül,
b) az  álmennyezeti elemek, az  álmennyezet feletti térben lév? berendezések, tárgyak nem mozdulnak el
helyükr?l a füstelvezetést veszélyeztet? mértékben annak m?ködésekor és
c) az  álmennyezeti térbe jutó égéstermék nem veszélyezteti a  biztonsági berendezések m?ködését és nem
jelent gyújtási veszélyt.
57. Füstmentesítés
97. § (1) A  lépcs?ház füstmentesítését természetes átszell?zéssel vagy gépészet útján a  lépcs?házba juttatott leveg?
túlnyomásával kell biztosítani.
(2) A  természetes szell?zés? füstmentes lépcs?ház légtere folyamatosan vagy t?z esetén automatikusan a  lépcs?ház
talajszint feletti valamennyi szintjén
a) a lépcs?házi alapterület legalább 20%-át elér?, de minimum 4 m2
összefügg? nyitott felülettel vagy
b) az a) pont szerinti felülettel kialakított, nyitott füstmentes el?téren át
kapcsolódik a küls? szabad légtérhez.
(3) A  (2)  bekezdés a)  pontja szerinti lépcs?ház közleked? fel?li nyílásától mért 3 méteres távolságon belül nem
a lépcs?házhoz tartozó homlokzati nyílászáró nem helyezhet? el.
(4) A túlnyomásos füstmentes lépcs?ház gépészetének
a) valamennyi lépcs?házi nyílászáró csukott állapota esetén 50 Pa ± 10% relatív túlnyomást,
b) egy nyitott lépcs?házi ajtó esetén 10 Pa túlnyomást,
c) a  (6)  bekezdésben meghatározott darabszámú lépcs?házi nyílászáró nyitott állapota esetén a  nyitott
nyílászárók keresztmetszetében legalább 1 m/s sebesség? légáramlást
kell biztosítania.
(5) El?teres túlnyomásos füstmentes lépcs?ház esetén a  (4)  bekezdés a)  pontja szerinti relatív túlnyomás mértéke
a lépcs?házban az el?térhez viszonyítva 50 Pa ± 10%, az el?térben 10–15 Pa.
(6) A  lépcs?ház méretezése során a  kijárati szinten és a  lépcs?házba nyíló 4 szintenként további egy szinten
a  menekülésre szolgáló lépcs?házi és el?téri ajtók teljes keresztmetszetében nyitott állapotát kell feltételezni.
Többszárnyú ajtó esetén a meneküléshez szükséges ajtószélességet kell számításba venni.

(7) A lépcs?házi gépészet megengedett reakcióideje a (4) bekezdésben el?írt jellemz?k biztosítására a bekapcsolásnál,
majd a m?ködés során bekövetkez? nyomásesés vagy nyomásemelkedés esetén legfeljebb 3 másodperc.
(8) A túlnyomásos füstmentes lépcs?házhoz vagy el?teréhez kapcsolódó menekülési útvonalon a túlnyomásos térb?l
bejutó leveg? automatikus elvezetését meg kell oldani.
58. Füstmentes lépcs?házi helyiségkapcsolatok, nyílászárók
98. § (1) A füstmentes lépcs?házban kizárólag kézi vagy automatikus t?zeseti vezérléssel ellátott felvonót lehet elhelyezni.
(2) A  füstmentes lépcs?házhoz és el?teréhez csatlakozhat az  (1)  bekezdés szerinti felvonó aknája, ha más helyiségbe
nem nyílik aknaajtó.
(3) A természetes szell?zés? füstmentes lépcs?ház legfeljebb egy pinceszintet szolgálhat ki.
(4) Több pinceszintet kiszolgáló lépcs?ház és a  pinceszinti helyiségek között túlnyomásos füstmentes el?teret kell
kialakítani, amelyben t?z esetén 20–25 Pa túlnyomást kell biztosítani.
(5) A  füstmentes lépcs?házba és a  füstmentes el?térbe a  9.  mellékletben foglalt 5. táblázat szerinti helyiségek
nyílhatnak, az ott meghatározott nyílászárókkal.
(6) Meglév?, nem lakórendeltetés? épület vagy épületrész meglév? lépcs?házának túlnyomásos füstmentessé alakítása
során a lépcs?házba nyíló, meglév? helyiségek nyílhatnak a füstmentes lépcs?házba, ha
a) a nyílászáró Sm-C és legalább EI2
60-C t?zállósági teljesítmény? és
b) az érintett t?zszakasz teljes területét beépített oltóberendezés védi.
(7) A túlnyomásos füstmentes lépcs?ház és a túlnyomásos füstmentes el?tér ajtónak nem min?sül? nyílászáróját úgy
kell kialakítani, hogy az
a) t?z esetén automatikusan csukódjon vagy
b) állandóan zárt állapotú legyen és csak segédeszközzel legyen nyitható.
(8) A  túlnyomásos füstmentes lépcs?ház és a  túlnyomásos füstmentes el?tér menekülésre szolgáló nyílászáróinak
használatát a  kialakuló túlnyomás nem akadályozhatja, a  nyitáshoz szükséges er?kifejtés nem haladhatja meg a
100 N-t.

XI. FEJEZET
HASADÓ ÉS HASADÓ-NYÍLÓ FELÜLETEK
99. § Azon ipari vagy tárolási alaprendeltetés? kockázati egység helyiségében, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó
anyag gyártása, feldolgozása, tárolása történik, a robbanási túlnyomás levezetése céljából hasadó vagy hasadó-nyíló
felületet kell létesíteni.
100. § E fejezet vonatkozik az ipari, tárolási és mez?gazdasági rendeltetés? helyiségekben keletkez? esetleges térrobbanás
vagy nem robbanóanyag által okozott egyéb robbanás túlnyomásának levezetésére való – a jogszabályok, m?szaki
el?írások által meghatározott esetekben alkalmazandó – lefúvató hasadó vagy hasadó-nyíló felületek kialakítási
követelményeire.
59. A hasadó felületek felületnagyságának meghatározása
101. § A hasadó felület nagyságát a 10. melléklet 1. számítása szerint kell meghatározni, a 104. §-ban rögzített különleges
esetek figyelembevétele nélkül.
102. § A hasadó-nyíló felületek megnyílási nyomása – ha ezt egyéb igények, így betörésvédelem vagy technológiai
túlnyomás nem növelik – a beépítési helyükön várható szélszívás 10%-kal növelt értékénél nem lehet nagyobb.
60. A hasadó-nyíló felületek felületnagyságának meghatározása
103. § A hasadó-nyíló felület nagyságát a  10.  melléklet 2. számítása szerint kell meghatározni, a  104.  §-ban rögzített
különleges esetek figyelembevétele nélkül.

61. Különleges esetek
104. § (1) Ha a helyiség hossza legalább négyszerese a szélességének, akkor a 101–103. § szerint számított értékeket 20%-kal
meg kell növelni.
(2) Kivételesen megengedett a  lefúvatási befogadótérbe végzend? lefúvatás, ha a  bels? tér megnyitására más
lehet?ség nincs. Ebben az esetben a befogadótér térfogata legalább ötszöröse legyen a lefúvatott tér térfogatának
és legyen a szabad tér felé hasadó vagy hasadó-nyíló felülete.
(3) Megengedhet? az  angol akna felhasználása lefúvatásra, ha a  falainak geometriai viszonyai a  lefúvatás irányában
a  106.  § (4)  bekezdésének, a  106.  § (6)  bekezdés a) vagy b)  pontjának, valamint a  106.  § (7)  bekezdésének
követelményeit kielégítik.
(4) Ha hasadó és hasadó-nyíló felületek kombinált beépítésére kerül sor, és a hasadó-nyíló felületek nagysága nem éri
el a  hasadó felületek nagyságát vagy megnyílási nyomása 1 kN/m2
felett van, akkor az  együttes felületnagyságot
a 101. § szerint kell meghatározni.
(5) Ha a  hasadó és a  hasadó-nyíló felületek kombinált beépítésére kerül sor, és a  hasadó-nyíló felületek nagysága
eléri vagy meghaladja a  hasadó felületek nagyságát, akkor az  együttes felületek nagyságát a  103.  § szerint kell
meghatározni.
(6) Ha a hasadó-nyíló felületek megnyílási nyomása 1–3 kN/m2
között van, akkor a felületnagyságot a 101. § szerint kell
meghatározni.
62. Másodlagos robbanás elleni védelem
105. § Azokat a  berendezéseket, amelyek önmagukban is robbanásveszélyesek és tönkremenetelük a  közvetlen
környezetre másodlagos robbanásveszélyt jelent, a  további robbanásveszélyt hordozó környezett?l eltér? helyre
kell lefúvatni.
63. A lefúvatás környezetének védelme
106. § (1) A közlekedési útvonalak és terek védelme érdekében a lefúvató felületet a helyiségek födémén kell kialakítani.
(2) Ha m?szakilag nem megoldható a  lefúvató felületek födémen történ? kialakítása, akkor az  oldalfalakban is
kialakítható, a (3)–(7) bekezdésben rögzített követelményeknek megfelel?en.
(3) A lefúvatás irányában a véd?távolságot a 10. melléklet 1. ábrája szerint kell meghatározni.
(4) Véd?távolságon belül az üzemi közlekedési útvonalon kívül egyéb közlekedési útvonal vagy személy tartózkodására
alkalmas tér csak véd?fal, terel?fal vagy veszélytelen irányba terel? hatású hasadó-nyíló felület alkalmazásával lehet.
(5) A  véd?- és a  terel?falnak meg kell gátolnia, hogy a  lefúvató felületen át kiáramló közeg az  üzemi közlekedési
útvonalon kívül egyéb közlekedési útvonalat vagy személy tartózkodására alkalmas teret veszélyeztessen,
a 10. melléklet 2. ábrája szerint.
(6) A  véd?- és a  terel?falat úgy kell kialakítani, hogy a  lefúvatást az  elhelyezkedésével ne zavarja, legyen elegend?
lefúvatási szabad tér
a) max 60°, a 10. melléklet 3. ábrája alapján,
b) max 30°, a 10. melléklet 4. ábrája alapján,
c) max 30°, de kiegészít? szöge minimum 60°, a 10. melléklet 5. ábrája alapján.
(7) Ha a  védend? közleked?tér olyan robbanásveszélyes épület mellé kerül, ahol a  tet?n keresztül is végeznek
lefúvatást, akkor
a) a megadott véd?távolságok hasadó felületek esetén a (3) és az (5) bekezdés szerintiek,
b) veszélyes irányú terel?hatású hasadó-nyíló felületek alkalmazása esetén a  véd?távolság a  10.  melléklet
6. ábrája szerintiek,
c) veszélytelen irányú terel?hatású hasadó-nyíló felület esetén – ha az oldalfal-lefúvatások egyébként lehet?vé
teszik – a véd?távolság a 10. melléklet 7. ábrája alapján 8,00 méter.
107. § (1) A lefúvatás irányában 10 méteren belül ajtó, ablak nem lehet, valamint más épület vagy épületrész 6 m-nél közelebb
nem lehet. Az  el?z? távolságokon túl elhelyezked? építményszerkezeteket a  106.  § (7)  bekezdés szerint kell
méretezni.

(2) Hasadó vagy hasadó-nyíló felületek el?tt 3 m-nél közelebb lév? berendezések esetén a  berendezések hasadó,
hasadó-nyíló felületre vonatkozó 60°-os vetületének felületét a  lefúvató felületek nagyságának meghatározásakor
a 10. melléklet 8. ábrája szerint figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Ha egy berendezés a  lefúvató felületekhez a  lefúvatás irányában 6 méternél közelebb van, akkor a  berendezést
a terel?falakra vonatkozó lefúvató nyomás felvételére alkalmasan kell méretezni.
64. Az építményszerkezetekre ható terhelések
108. § (1) Ha a 101. §-ban leírt hasadó felületek kerülnek alkalmazásra, akkor a bels? térben minden irányban az els?dleges
tartószerkezetekre ható 3 kN/m2
statikus terhelést kell rendkívüli teherként figyelembe venni.
(2) Ha a 103. §-ban leírt hasadó-nyíló felület kerül alkalmazásra, akkor a bels? térben minden irányban az els?dleges
tartószerkezetekre ható 2 kN/m2
statikus terhelést kell rendkívüli teherként figyelembe venni.
(3) Ha a (2) bekezdésben leírt vagy kis nyomású berendezésen kialakított hasadó-nyíló felületek kerülnek alkalmazásra,
akkor redukált túlnyomást kell figyelembe venni 0,02 sec hatásid?tartammal, vagy leírható nyomás-id?
állapotgörbe felhasználásával.
(4) A hasadó és a hasadó-nyíló felületeket a határoló felületeken egyenletesen kell elosztani vagy oda kell koncentrálni,
ahol a robbanás nagy valószín?séggel el?re várható. A hasadó felületek egymástól mért távolsága 12 m-nél több
nem lehet egy nyomásmentesít? téren belül.
(5) A  hasadó és a  hasadó-nyíló felületekkel védend? tér tartószerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy egyes elemeinek
tönkremenetele ne lehessen progresszív összeomlás okozója.
(6) Törekedni kell arra, hogy az építmény másodlagos építményszerkezetei az els?dleges építményszerkezetekre csak
korlátozott mértékben tudjanak er?hatást átadni, ezáltal csökkentve azok túlterhelését.
(7) A véd?falakra és a terel?falakra ható terhelések, ha a véd?falak és a terel?falak a lefúvató felületekt?l
a) 5 m-en belül vannak: 6 kN/m2
,
b) 5–10 m között vannak: 5 kN/m2
,
c) 10–20 m között vannak: 3 kN/m2
,
d) 20 m felett vannak: 1 kN/m2
a lefúvatás irányába ható statikus teherre kell a falakat méretezni. A szívóhatás miatt a terhek 20%-át a lefúvatással
ellentétes irányban is számításba kell venni.

XII. FEJEZET
SPECIÁLIS ÉPÍTMÉNYEK T?ZVÉDELME
109. § Az e fejezetben nem szabályozott követelmények esetén az általános fejezeteket kell alkalmazni.
65. Közúti alagutak
110. § (1) A legfeljebb 300 méter hosszú közúti alagutak az AK osztályba, 300 méternél hosszabb, de legfeljebb 1000 m hosszú
közúti alagutak a KK osztályba, az 1000 méternél hosszabbak az MK osztályba tartoznak.
(2) Az MK osztályú közúti alagutakban 100 méterenként föld feletti t?zcsapot kell kialakítani. A t?zcsapok mechanikai
védelmét biztosítani kell. A t?zcsaphálózatot úgy kell kialakítani, hogy bármely 4 t?zcsap egyidej? m?ködése esetén
4800 l/perc vízmennyiség biztosított legyen 180 percen keresztül.
(3) A közúti alagutakban vészkijáratot kell kiépíteni, két vészkijárat között a távolság nem lehet 500 méternél nagyobb.
Vészkijáratként figyelembe vehet?k az  alagút szabadba vezet? végei, az  alagutak vágatai közötti, t?zgátló
nyílászáróval rendelkez? védett terek, melyeken keresztül a szabadba jutás lehet?sége biztosított.
(4) A közúti alagutakba A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályú építményszerkezetek építhet?k be.
(5) A közúti alagutakra maximális t?zszakasz méret követelmény nem vonatkozik.
(6) Az alagutat határoló fal, födém és héj
a) AK osztályú közúti alagutaknál az  MSZ EN 1363-2 szabvány szerinti szénhidrogén t?zgörbe szerinti
vizsgálattal legalább REI 60,
b) KK osztályú közúti alagutaknál az MSZ EN 1363-2 szabvány szerinti szénhidrogén t?zgörbe vagy RABT ZTV
közúti alagútt?z t?zgörbe szerinti vizsgálattal legalább REI 90 vagy
c) MK osztályú közúti alagutaknál a RABT ZTV közúti alagútt?z t?zgörbe szerinti vizsgálattal legalább REI 120
t?zállósági teljesítmény? legyenek.

(7) A  víz alatt vagy épületek alatt vezetett alagutak állékonyságvesztése t?z esetén vízbeáramlást vagy az  épületek
károsodását nem eredményezheti.
111. § (1) A védett tér építményszerkezetei az MSZ 1363-2 szabvány szerinti szénhidrogén t?zgörbe vagy a RABT ZTV közúti
alagútt?z t?zgörbe szerinti vizsgálattal legalább EI 120 t?zállósági teljesítmény? legyen.
(2) A  vészkijárati ajtók az  MSZ EN 1363-1 szabvány t?zgörbéje, illetve az  MSZ 1634-1 szabvány szerinti vizsgálattal
legalább EI1
90, MK osztály esetén legalább EI1
120 t?zállósági teljesítmény? legyen. Az ajtók t?zvédelmi osztálya
legalább A2 legyen.
(3) Az  MK osztályú ikervágatú közúti alagutak esetében, a  káreset során beavatkozó egységek számára – legalább
1500 méterenként – megfelel? ?rszelvény?, t?zgátló nyílászáró szerkezetekkel határolt összeköt? alagutakat kell
biztosítani.
(4) Ahol megengedett a  veszélyes áruk szállítása, az  alagút keresztmetszetében kialakított lefolyók vagy egyéb
intézkedések révén biztosítani kell a  gyúlékony vagy mérgez? folyadékok elvezetését. A  lefolyórendszert úgy
kell kialakítani és karbantartani, hogy megel?zhet? legyen a  t?z, valamint a  gyúlékony vagy mérgez? folyadékok
továbbterjedése az alagútban, átterjedése az alagút vágatai között, továbbá az alagúton kívülre.
(5) A  KK osztályú alagút szabadba vezet? végénél a  t?zvédelmi biztonsági berendezések vezérlési lehet?ségét
biztosítani kell.
(6) Az MK osztályú alagutaknál t?zoltósági beavatkozási központot kell kialakítani.
(7) A  t?zoltósági beavatkozási központot és a  t?zvédelmi biztonsági berendezések vezérlési lehet?ségét az  alagúton
kívül kell elhelyezni.
(8) A  t?zoltósági beavatkozási központban kell elhelyezni a  t?zvédelmi berendezések kézi indítási egységeit,
szerelvényeit, a menekülést segít? hírközl? rendszereket, valamint a t?zjelz? berendezés központját.
112. § (1) Az AK osztályú alagutaknál természetes szell?zés? h?- és füstelvezetés is alkalmazható.
(2) A KK és MK osztályú alagutaknál, legfeljebb 3000 m-ig hosszirányú vagy kombinált h?- és füstelvezetés csak akkor
megengedett, ha veszélyhelyzet esetén a  forgalom- és menekülésirányítás megoldott, valamint az  MK osztályú
alagútnál 300 méterre csökkentették a vészkijáratok közötti távolságot.
(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, az alagutakban keresztirányú h?- és füstelvezet? rendszert
kell alkalmazni.
(4) A  h?- és füstelvezet? rendszer üzemképességét legalább 120 percig kell biztosítani az  MSZ EN 1363-1 szabvány
t?zgörbéje szerinti vizsgálattal.
(5) A  h?- és füstelvezet? rendszert úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa a  benntartózkodók biztonságos menekülését,
mentését.
(6) Természetes szell?zés? h?- és füstelvezetés alkalmazása esetén az  alagút szabad keresztmetszete nem lehet
kevesebb az alagút alapterületének 1%-ánál.
(7) Gépi h?- és füstelvezetés alkalmazása esetén a h?- és füstelvezet? rendszernek alkalmasnak kell lennie a 300 MW
felszabaduló h?teljesítmény elvezetésére.
(8) A h?- és füstelvezet? rendszer automatikus és kézi indítását biztosítani kell. A kézi indítást a t?zoltósági beavatkozási
központból, valamint az alagút végeinél kell biztosítani.
113. § (1) A  t?zoltó egységek számára a  közúti alagutakban a  t?z vagy egyéb káresemény során történ? hírforgalmazásra
olyan vezeték nélküli hírközl? rendszert kell létesíteni, amellyel a  beavatkozást végz? egységek és a  t?zoltó
egységek m?veletirányító központja, valamint az alagút-üzemeltet? m?szaki személyzet között összeköttetést lehet
biztosítani.
(2) A  közúti alagutakban biztonsági világítást, valamint magasan és alacsonyan telepített, kívülr?l vagy belülr?l
megvilágított menekülési jeleket kell elhelyezni, kialakítani. A  biztonsági világítást, valamint világító menekülési
jeleket úgy kell tervezni, hogy egy meghibásodás miatt legfeljebb 50 m hosszúságú szakasz eszközei válhatnak
üzemképtelenné.
(3) Az  alagút mindkét oldalfalán 50 méterenként el kell helyezni a  két legközelebbi vészkijárat távolságát és irányát
tartalmazó jelölést. A jelölésnek legalább 25 m távolságból felismerhet?nek kell lennie, és nem lehet magasabban
2 m-nél.
(4) A 300 méternél hosszabb alagutak vágataiban és a menekülésre tervezett útvonalakon 200 méterenként kétirányú
kommunikációs összeköttetést kell kiépíteni.

(5) 1000 méternél hosszabb közúti alagutaknál a  kialakításra kerül? átmeneti védett terekben 200 méterenként
kétirányú kommunikációs összeköttetést kell kiépíteni a védett tér és a t?zoltósági beavatkozási központ között.
(6) 3000 méternél hosszabb közúti alagutaknál az  átmeneti védett térben és a  menekülésre tervezett útvonalakon
a  (4)  bekezdésben foglaltakon felül olyan berendezéseket kell felszerelni, melyekkel tájékoztatni, irányítani lehet
az alagút használóit.
(7) A technológiai vezetékek és villamos kábelek számára készült zárt, épített csatornákat és közm?alagutakat úgy kell
megépíteni, hogy azok bármely részébe t?z esetén az oltóanyag bejuttatható legyen.
(8) A  közúti alagutakban csak halogénmentes kábeleket és szerelési rendszereket lehet alkalmazni. A  kábelek
t?zterjedés gátlását, t?zterjedés elleni szakaszolását 200 méterenként kell kialakítani.
114. § (1) A KK és MK osztályba tartozó alagutaknál kett?s biztonságú villamos betáplálást kell létesíteni a t?zeseti fogyasztók
biztonságos ellátására. Az  üzemszer? energiaellátás, tápellátás kimaradása esetén a  második betáplálásra történ?
automatikus átkapcsolásról gondoskodni kell.
(2) A biztonsági berendezések táp- és vezérl? kábeleinek mechanikai védelmét biztosítani kell.
(3) A föld alatti telepítés? áramátalakítókban csak száraz transzformátorok alkalmazhatók.
66. Gyalogos aluljárók
115. § (1) A csak gyalogosforgalomra használt aluljáró AK osztályba, ha az aluljáróban üzletet vagy egyéb közönségforgalmi
helyiséget is elhelyeznek, akkor KK osztályba tartozik.
(2) Az  AK osztályba és a  40 méternél nem hosszabb, KK osztályba tartozó aluljáróban a  h?- és füstelvezetés céljára
elegend? a le- és a feljáratok állandóan biztosított szabad nyílás-keresztmetszete.
(3) Az  aluljáróban lév? 50 m2
-nél nagyobb összesített alapterület? üzletekben a  h? és füst elvezetését közvetlenül
a szabadba kell biztosítani.
(4) Ha a  KK osztályba tartozó aluljáró tömegtartózkodásra szolgáló épület, felszín alatti vasútvonal menekülésre
tervezett útvonala is egyben, akkor az aluljáró h?- és füstelvezetésér?l is gondoskodni kell.
(5) Az 50 m2
-nél nagyobb összesített alapterület? helyiségek, valamint a KK osztályú aluljárók h?- és füstelvezet?inek
hatásos nyílásfelülete az  alapterület legalább 1%-a. A  légutánpótlás hatásos nyílásfelülete azonos vagy nagyobb
a  h?- és füstelvezet?k hatásos nyílásfelületével. A  h?- és füstelvezet? kiváltható gépi elszívással, a  légutánpótló
nyílásfelületek kiválthatóak befúvással úgy, hogy a  hatásos nyílásfelület minden négyzetmétere helyett a  h?- és
füstelvezet? és légpótló berendezésnek 2 m3
/s légszállítási teljesítményt kell biztosítania.
(6) Ha az  aluljáró egy másik építményhez csatlakozik, akkor az  aluljárót az  építményt?l külön t?zszakaszként kell
kialakítani.
116. § (1) Ha a  KK osztályba tartozó aluljáró tömegtartózkodásra szolgáló épület, felszín alatti vasútvonal menekülési
útvonalául szolgál, akkor az  aluljáró üzleteinek portálszerkezetei legalább A2 EI 30, nyílászárói legalább A2 EI2
30
t?zállósági teljesítmény?ek legyenek.
(2) Abban az  esetben, ha az  üzlet területén beépített t?zjelz? és oltóberendezés van kiépítve, az  (1)  bekezdésben
foglalt portálszerkezetre t?zállóságiteljesítmény-követelmény nem vonatkozik.
(3) Az  aluljárókra maximális t?zszakaszméret-követelmény nem vonatkozik, de az  aluljáróban lév?, egymás melletti
üzleteket egymástól legalább A2 EI 60 t?zállósági teljesítmény? építményszerkezettel kell elválasztani. Ezen
az elválasztó szerkezeten átvezetett kábelek, szell?z? és egyéb gépészeti vezetékek faláttöréseinek tömítése feleljen
meg a falszerkezetre vonatkozó t?zállóságiteljesítmény-követelménynek.
(4) Az aluljáró kiszolgálásához tartozó egymás melletti egyéb helyiségek egymástól és az üzletekt?l legalább A2 EI 60,
az aluljáró felé legalább A2 EI 30 t?zállósági teljesítmény? építményszerkezettel kell elválasztani.
(5) Ha az  üzletek összesített alapterülete meghaladja az  500 m2
-t és központi szell?z?rendszer van kiépítve, akkor
a szell?z?vezetékbe t?zgátló csappantyút kell beépíteni az üzletek határoló szerkezeteinél.
(6) Az aluljáró t?zeseti lekapcsolását, valamint ahol szükséges, az aluljáróban h?- és füstelvezetés m?ködtetését, a h?-
és füstelvezet? kézi indítási lehet?ségét az aluljáró funkciójához tartozó helyiségben kell biztosítani és ezt a helyiség
ajtaján jelezni kell. Azokban az  üzletekben, ahol h?- és füstelvezetés kerül kialakításra kézi indítási lehet?séget
az üzlet bejáratánál, az üzleten belül kell biztosítani.
(7) A KK osztályba tartozó aluljárókban h?szigetel?, burkoló anyagként, valamint nyílászáróként A1 vagy A2 t?zvédelmi
osztályú anyagok alkalmazhatók.

(8) A  KK osztályba tartozó aluljáró esetében a  fali t?zcsap kialakításának szükségességét és módját a  t?zvédelmi
szakhatósággal kell egyeztetni.
67. Felszín alatti vasútvonal
117. § (1) A  felszín alatti vasútvonal föld alatti állomásai, valamint a  vonalalagutak az  MK osztályba tartoznak. A  felszíni
állomás és építmény KK osztályúnak min?sül.
(2) A felszín alatti vasútvonal állomásainál a felszínen legalább 8 db t?zoltó gépjárm? m?ködésére alkalmas t?zoltási
felvonulási területet kell biztosítani. A t?zoltási felvonulási terület kialakítását elhelyezés, megközelítés, teherbírás,
méretek tekintetében egyeztetni kell a t?zvédelmi szakhatósággal.
(3) A  t?zoltási felvonulási területen legalább 4 db föld feletti t?zcsapot kell kiépíteni úgy, hogy egyidej? m?ködésük
esetén legalább 3600 l/perc vízmennyiség biztosított legyen 120 percen keresztül. Ha az  állomás mértékadó
t?zszakasza alapján a  szükséges oltóvízmennyiség nagyobb, akkor a  fennmaradó részt 100 méteren belüli
t?zcsapokról kell biztosítani.
(4) A  mélyállomás üzemi területén a  t?zoltói beavatkozás könnyítése céljából száraz tüzivízvezeték-rendszert
kell kiépíteni úgy, hogy minden szinten a  rácsatlakozás lehet?sége biztosított legyen. A  száraztüzivíz-vezeték
megtáplálási pontját a felszínen kell kialakítani, a t?zoltási felvonulási területt?l legfeljebb 20 méter távolságra.
(5) A  felszín alatti vasútvonal állomásain, valamint a  vonalalagútban falit?zcsap-hálózatot kell kiépíteni. A  t?zoltó
egységek felszereléseinek a fali t?zcsapokhoz való csatlakozását és m?ködését biztosítani kell.
(6) A  vonalalagutakban falit?zcsap-szekrényt, töml?t, sugárcsövet nem szükséges elhelyezni, de ebben az  esetben
az állomás utasforgalmi területén kell biztosítani az ezekhez a fali t?zcsapokhoz tartozó töml?khöz és legalább 2 db
sugárcs?höz hozzáférést.
(7) A vonalalagutakban a fali t?zcsapok távolsága egymástól legfeljebb 50 méter lehet.
118. § (1) A felszín alatti vasútvonalra maximális t?zszakaszméret-követelmény nem vonatkozik.
(2) A t?zterjedés megakadályozása érdekében
a) a  föld alatti állomások területén az  állomás üzemi területeit különálló t?zszakaszként kell kialakítani
az utasforgalmi terekt?l,
b) a vonalalagút ?rszelvényét az állomás csatlakozásánál beépített oltóberendezéssel kell védeni és
c) a  párhuzamosan vezetett vonalalagutakat egymástól – az  állomás peronterületét kivéve – t?zgátló
szerkezetekkel kell elválasztani.
(3) A teherhordó és t?zgátló szerkezetek
a) KK osztályú állomás esetén legalább REI 60,
b) MK osztályú állomás esetén – kivéve alagutak – legalább REI 90,
c) metró alagutak esetén az MSZ EN 1363-2 szabvány szerinti szénhidrogén t?zgörbe vagy a RABT ZTV vasúti
t?zgörbe szerint legalább REI 120,
d) teherszállításra is használt vasúti alagutak a RABT ZTV vasúti t?zgörbe szerint legalább REI 120 és
e) az  alagutak menekülésre tervezett útvonalain és a  védett térben az  MSZ EN 1363-2 szabvány szerinti
szénhidrogén t?zgörbe vagy a RABT ZTV vasúti t?zgörbe szerint legalább REI 90
t?zállósági teljesítmény? legyen.
(4) Az alagútban lév? vészkijárati ajtók az MSZ EN 1363-1 szabvány t?zgörbéje és az MSZ EN 1634-1 vizsgálat szerint
legalább EI1
90-C t?zállósági teljesítmény? legyen. Az ajtók t?zvédelmi osztálya legalább A2 legyen.
(5) Ha az állomás egy másik építményhez csatlakozik, akkor az állomás az építményt?l külön t?zszakaszt képez.
(6) Az  állomások pinceszinti helyiségeiben a  h?- és füstelvezetést, valamint a  légutánpótlást biztosítani kell, kivéve
az 50 m2
-nél kisebb alapterület? helyiségeket.
(7) A  vonalalagutakban a  h?- és füstelvezetést, valamint a  légutánpótlást biztosítani kell úgy, hogy az  alagútban
tartózkodó személyek biztonságos menekülése biztosított legyen.
(8) Az  állomások h?- és füstelvezet? rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a  peron, utasforgalmi terület legalább
30 percig a menekülést nem gátló módon füstszegény maradjon.
(9) A  h?- és füstelvezet? berendezésben alkalmazott ventilátoroknak, a  meghajtó villamos motoroknak legalább
400 °C-os füstgázh?mérsékletet figyelembe véve legalább 60 percig kell üzemképesnek lenniük. A  h?-
és füstelvezet? rendszer elvezet? légcsatorna-hálózata legalább A1 EI 60 (i?o) S, a  légpótlást biztosító
csatornahálózata legalább A1 EI 60 (o?i) t?zvédelmi osztályú és t?zállósági teljesítmény? legyen, az MSZ EN 1363-1
szabvány t?zgörbéje szerinti vizsgálattal

119. § (1) A h?- és füstelvezet? rendszer tervezésénél figyelembe kell venni a szerelvény h?felszabadulási sebességét.
(2) Az  állomások területén lév? személyek menekítésére figyelembe lehet venni a  118.  § (8)  bekezdés szerinti
füstmentes peronon, utasforgalmi területen kialakított mozgólépcs?ket és lifteket.
(3) Az állomások kiürítési ideje a közlekedési társaság üzemeltetési határáig maximálisan 10 perc.
(4) A  mélyállomások területén legalább 1 db túlnyomásos füstmentes lépcs?házat kell kialakítani úgy, hogy minden
szint megközelíthet? legyen a lépcs?házon keresztül.
120. § (1) Elektronikus jegyellen?rz?, utasforgalmi beléptet? rendszer létesítése során, veszélyhelyzet esetére biztosítani kell
a  menekülés lehet?ségét. A  telepített t?zjelz? berendezésnek automatikusan, valamint az  állomási ügyeletesnek
az ügyeleti helyér?l manuálisan kell biztosítani a menekülést, menekítést korlátozó szerkezetek nyitását.
(2) A párhuzamos vezetés? vonalalagutaknál 300 méterenként, t?zgátló nyílászáró szerkezetekkel határolt, összeköt?
alagutat kell kialakítani, vagy 300 méterenként közvetlenül a szabadba kell biztosítani a kiürítést, menekítést.
(3) Egy vonalalagút esetén 300 méterenként t?zgátló építményszerkezetekkel határolt átmeneti védett térbe vagy
300 méterenként közvetlenül a  szabadba kell biztosítani a  kiürítést, menekítést. Az  átmeneti védett térb?l
biztosítani kell közvetlenül a szabadba történ? kijutást.
121. § (1) A vonalalagutakban a szerelvényekb?l az oldalajtókon, és ha szükséges, a homlokajtókon történ? menekülés céljára
legalább 80 cm szabad szélesség? járdát, járószintet kell kialakítani.
(2) Az  utasok alagútból való menekülése, mentése és a  pályaszintr?l a  peronra jutása céljából, az  állomásperonok
mindkét végén legalább A2 t?zvédelmi osztályú fix lépcs?ket vagy hágcsókat kell elhelyezni.
(3) A  káreset során beavatkozó egységek részére az  alagutakban és az  állomások területén a  t?z vagy egyéb
káresemény során történ? hírforgalmazásra olyan vezeték nélküli hírközl? rendszert kell létesíteni, amellyel
a beavatkozást végz? egységek és a t?zoltó egységek m?veletirányítási központja, valamint a közlekedési társaság
m?szaki személyzete között összeköttetést lehet biztosítani.
(4) Az állomások teljes területén címezhet?, intelligens, analóg beépített t?zjelz? berendezést kell kiépíteni.
(5) Az állomások területén automatikus oltóberendezést kell kiépíteni az alábbi helyeken:
a) mozgólépcs? alatti térben,
b) peron alatti kábeltérben,
c) meglév?, üzemel? üzletekben az üzlet átalakítása során és
d) a szerelvény padlólemeze alatti tér oltása érdekében a peron melletti vágányoknál.
122. § (1) A technológiai vezetékek és villamos kábelek számára készült zárt, épített csatornákat és közm?alagutakat úgy kell
megépíteni, hogy azokba t?z esetén az oltóanyag bejuttatható legyen.
(2) Az állomások területén kialakított fali t?zcsap, valamint t?zoltó készülékek elhelyezésére szolgáló szekrények ajtóira
elektromos zárat kell felszerelni. A  t?zjelz? berendezésnek automatikusan, valamint az  állomási ügyeletesnek
az ügyeleti helyér?l manuálisan beavatkozva kell biztosítania t?z esetén a nyithatóságot.
(3) Kett?s biztonságú villamos betáplálást kell létesíteni a  t?zeseti fogyasztók biztonságos ellátására. Az  üzemszer?
energiaellátás, tápellátás kimaradása esetén a  második betáplálásra történ? automatikus átkapcsolásról
gondoskodni kell.
(4) Az  állomásokon és a  vonalalagutakban csak halogénmentes kábeleket és szerelési rendszereket lehet alkalmazni.
A kábelek t?zterjedés gátlását 200 méterenként kell kialakítani.
(5) A földalatti telepítés? áramátalakítókban csak száraz transzformátorok alkalmazhatók.
(6) A t?zoltó egységek részére a felszín és az állomásperon között egy legalább 20 kVA teljesítmény átvitelére alkalmas,
háromfázisú, 0,4 kV-os kábel-összeköttetést kell kiépíteni t?zálló kábelrendszerrel, szintenkénti leágazással, melyet
a mentést végz? egység saját áramfejleszt?vel táplál.
(7) A  vonalalagutakban, valamint az  állomások területén biztonsági világítást, valamint kívülr?l vagy belülr?l
megvilágított menekülési jeleket kell elhelyezni, kialakítani. Menekülési útirány-jelz? rendszert kell elhelyezni,
kialakítani a peron padlójában.
123. § (1) A  föld alatti terekben burkoló, díszít? anyagként valamint nyílászáróként A1 vagy A2-s1,d0 t?zvédelmi osztályú
anyagok alkalmazhatók.
(2) Az állomások területén üzletek, elárusító helyek – jegypénztár kivételével – nem létesíthet?k.

68. Kilátó
124. § (1) A kilátók kockázati osztályát az 1. mellékletben foglalt 1. táblázat szerint kell meghatározni.
(2) A  NAK és AK osztályba tartozó, szabadon álló kilátók építményszerkezeteire t?zvédelmi osztály és
t?zállóságihatárérték-követelmény nem vonatkozik.
(3) A szabadon álló kilátók építményszerkezete
a) KK osztály esetén legalább C t?zvédelmi osztályú,
b) MK osztály esetén legalább A2 t?zvédelmi osztályú legyen, és MSZ EN 1363-2 szabvány szerinti küls?
t?zhatás t?zgörbe szerinti vizsgálattal igazoltan 30 percig álljon ellen a t?z hatásainak.
(4) Szabadon álló kilátókra maximális t?zszakaszméret-követelmény nem vonatkozik.
(5) Az  épületen vagy épületen belül kialakított kilátók építményszerkezeti követelményei az  épület kockázati
osztályától függenek.
(6) Épületen belül nem kell a  kilátóhoz vezet? lépcs?nek t?zállósági teljesítménnyel rendelkeznie, ha a  lépcs? tere
az épület többi részét?l t?zgátló szerkezetekkel elhatároltan van kialakítva, a földszinten a szabadba nyíló kijárattal
rendelkezik és a lépcs?szerkezet A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályú anyagból készült.
(7) A  legfeljebb KK osztályba tartozó épületen belül a  kilátóhoz vezet? lépcs?re nem vonatkozik t?zvédelmi osztály
és t?zállóságihatárérték-követelmény, ha a  kilátó és a  hozzá vezet? lépcs? tere különálló t?zszakaszként van
kialakítva az épület többi részét?l, a földszinten a szabadba nyíló kijárattal rendelkezik és a kilátó t?zszakasz területe
automatikus t?zjelz? berendezéssel védett.
(8) Épületen belüli lépcs?térnek a h?- és füstelvezetésér?l – a NAK osztályba tartozó épület kivételével – gondoskodni
kell. A kialakítás módját a t?zvédelmi szakhatósággal kell egyeztetni.
125. § (1) Az  MK osztályba tartozó kilátó kialakítása esetén menekülési felvonó szükségességét a  t?zvédelmi szakhatóság
állapítja meg.
(2) A KK és MK osztályba tartozó kilátóban – kivéve a szabadon álló kilátót – fali t?zcsaphálózatot kell kiépíteni.
(3) Az  épületen vagy épületen belül létesített kilátó, valamint naplemente után is üzemel?, szabadon álló KK és MK
osztályba tartozó kilátó esetében a  menekülésre figyelembe vett útvonalon kívülr?l vagy belülr?l megvilágított
menekülési jelet, jeleket kell elhelyezni, kialakítani.
69. Ponyvaszerkezet? építmények
126. § (1) A  ponyvaszerkezet? építmények kockázati osztályát az  1.  mellékletben foglalt 1–2. táblázat szerint kell
meghatározni.
(2) Ezen alcím rendelkezései azon közösségi rendeltetés? ponyvaszerkezet? építményekre vonatkoznak, amelyek
500 m2
-nél nagyobb alapterület?ek vagy tömegtartózkodásra szolgálnak.
(3) Emberi tartózkodásra szolgáló tér ponyvaszerkezet? építményben csak a földszinten létesíthet?.
(4) A  ponyvaszerkezet? építményekre t?zállóságiteljesítmény-követelmény nem vonatkozik. A  ponyvaszerkezet?
építmények ponyvafelületét megtámasztó tartószerkezet a  NAK osztály esetén D, AK osztály esetén B, KK és MK
osztály esetén A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályú.
(5) A  ponyvahéjazat anyaga legalább B-s2, d0 t?zvédelmi osztályú, ha az  építmény 2000 f?nél nagyobb
befogadóképesség?. Ha az építmény befogadóképessége 300 f?nél nagyobb, de nem haladja meg a 2000 f?t, akkor
legalább C-s2, d0 követelményt kell teljesítenie.
(6) A ponyvaszerkezet? építmények maximális megengedett alapterülete
a) 6000 m2
, ha a ponyvahéjazat anyaga legalább B-s2, d0,
b) 4000 m2
, ha a ponyvahéjazat anyaga legalább C-s2, d0 vagy
c) 1000 m2
egyéb ponyvahéjazat esetében.
(7) Ha a  ponyvaszerkezet? építmény egyéb épülettel szervesen összeépül, akkor a  ponyvaszerkezettel fedett
alapterület is beleszámít az  épület alapterületébe. A  ponyvaszerkezet? építményre és egyéb épületre vonatkozó
t?zszakasz-követelmények közül a kisebbet kell figyelembe venni.
127. § (1) Az  építményben alkalmazott h?- és hangszigetelés t?zvédelmi osztálya legalább azonos a  ponyvahéjazat
anyagával, a padlóburkolat anyaga legalább Cfl
-s2 legyen.
(2) A ponyvaszerkezet? építmények kijáratainak számát és a kijáratok szélességi méretét úgy kell kialakítani, hogy az
a) a B-s2, d0 követelményt teljesít? ponyvahéjazat esetén 4 perc,

b) a C-s2, d0 követelményt teljesít? ponyvahéjazat esetén 2 perc,
c) egyéb ponyvahéjazat esetén 1 perc
alatt kiüríthet? legyen.
(3) Kiürítésre figyelembe vehet? a  menekülés irányába nyíló ajtó, valamint az  üzemelés alatt állandóan biztosított
nyílásfelület.
(4) A kijáratoknál küszöb, szintkülönbség vagy bármilyen biztonságos haladást akadályozó kialakítás nem lehet.
128. § (1) A ponyvaszerkezet? építmények egyéb építményekt?l való t?ztávolsága
a) a B-s2, d0 követelményt teljesít? ponyvahéjazat esetén legalább 10 méter,
b) a C-s2, d0 követelményt teljesít? ponyvahéjazat esetén legalább 12 méter,
c) egyéb ponyvahéjazat esetén legalább 14 méter.
(2) Ha két vagy több egymás mellé helyezett ponyvaszerkezet? építmény együttes alapterülete nem haladja meg
a  126.  § (6)  bekezdésében meghatározott mértéket, azok egy építményként vehet?k figyelembe, és közöttük
az el?z?ekben leírt távolságokat nem kell biztosítani, mivel az egy t?zszakasznak min?sül.
(3) Világításra a  ponyvaszerkezet? építményben csak villamos energia alkalmazható. A  ponyvaszerkezet?
építményeken belül elhelyezett villamos berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy azok központilag és szakaszosan
is leválaszthatók legyenek.
(4) A ponyvaszerkezet? építményekben biztonsági világítást, valamint kívülr?l vagy belülr?l megvilágított menekülési
jeleket kell elhelyezni.
70. Állvány jelleg? építmények
129. § (1) Az állvány jelleg? építmények kockázati osztályát az 1. mellékletben foglalt 1–4. táblázat szerint kell meghatározni.
(2) Az állvány jelleg? építményekre t?zállóságiteljesítmény-követelmény nem vonatkozik.
(3) Az állvány jelleg? építmények függ?leges, vízszintes, valamint a lépcs? tartószerkezete
a) 10 f? felett, de legfeljebb 50 f? tartózkodásra szolgáló építmény esetén legalább D,
b) 50 f? felett, de legfeljebb 300 f? tartózkodásra szolgáló építmény esetén legalább C,
c) 300 f? felett, de legfeljebb 500 f? tartózkodásra szolgáló építmény esetén legalább B,
d) 500 f? feletti tartózkodásra szolgáló építmény esetén legalább A2
t?zvédelmi osztályú.
(4) Az ipari rendeltetés? építménynél a függ?leges, vízszintes és lépcs? tartószerkezet A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályú.
A t?zállósági teljesítmény meghatározásánál figyelembe kell venni a robbanásveszélyes vagy t?zveszélyes osztályba
tartozó anyagok jelenlétét, amelyek t?z esetén a tartószerkezet állékonyságát veszélyeztetik.
(5) Az állvány jelleg? építményekre maximális t?zszakaszméret-követelmény nem vonatkozik.
(6) Az állvány jelleg? építmények kiürítési útvonalait, kijáratainak számát, méretét úgy kell kialakítani, hogy
a) a D t?zvédelmi osztályú tartószerkezettel rendelkez? építmény 1 perc,
b) a C t?zvédelmi osztályú tartószerkezettel rendelkez? építmény 2 perc,
c) az A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályú tartószerkezettel rendelkez? építmény 6 perc
alatt kiüríthet? legyen.
130. § (1) Az  50 f? feletti tartózkodásra szolgáló állvány jelleg? építmény esetén menekülési útirányt jelz? rendszert kell
kialakítani.
(2) A tömegtartózkodásra szolgáló állvány jelleg? építmény esetén, ha naplementét követ?en használják az építményt,
akkor biztonsági világítást kell kialakítani.
71. Szín építmények
131. § (1) A szín építmények kockázati osztályát az 1. mellékletben foglalt 1–4. táblázat szerint kell meghatározni.
(2) A szín építményszerkezeteire t?zállóságiteljesítmény-követelmény nem vonatkozik.
(3) A szín tartószerkezete
a) legfeljebb 50 f? tartózkodására szolgáló építmény esetén legalább D,
b) 50 f? feletti, de legfeljebb 300 f? tartózkodására szolgáló építmény esetén legalább C,
c) 300 f? feletti, de legfeljebb 2000 f? tartózkodására szolgáló építmény esetén legalább B,
d) 2000 f? feletti tartózkodásra szolgáló építmény esetén legalább A2

) A szín tet?- és egyéb térelhatároló szerkezete
a) 300 f? feletti, de legfeljebb 2000 f? tartózkodására szolgáló építmény esetén legalább B,
b) 2000 f? feletti tartózkodásra szolgáló építmény esetén legalább A2
t?zvédelmi osztályú.
(5) Az ipari rendeltetés? szín tartószerkezete, valamint tet?- és egyéb térelhatároló szerkezete legalább A2 t?zvédelmi
osztályú.
(6) A szín kiürítési útvonalait, kijáratainak számát, méretét úgy kell kialakítani, hogy
a) a  D t?zvédelmi osztályú tartó-, valamint tet?- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkez? építmény
0,5 perc,
b) a C t?zvédelmi osztályú tartó-, valamint tet?- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkez? építmény 1 perc,
c) a B t?zvédelmi osztályú tartó-, valamint tet?- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkez? építmény 2 perc,
d) az  A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályú tartó-, valamint tet?- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkez?
építmény 4 perc
alatt kiüríthet? legyen.
(7) Ha a  tartószerkezetnél alacsonyabb t?zvédelmi osztályba tartozó térelhatároló szerkezetet alkalmaznak, akkor
a térelhatároló szerkezet t?zvédelmi osztályát kell figyelembe venni a kiürítési id? meghatározásánál.
(8) A kiürítési számítást a szín tet?szerkezetének vízszintes vetületéig kell számolni.
132. § (1) Színben történ? tárolás esetén t?zszakasz- és t?ztávolság-követelményként a  szabadtéri tárolásra vonatkozó
el?írásokat kell betartani.
(2) A szín megengedett alapterülete
a) legfeljebb 1000 m2
, ha a szín tartószerkezete, valamint tet?- és egyéb térelhatároló szerkezete legalább D,
b) legfeljebb 2000 m2
, ha a szín tartószerkezete, valamint tet?- és egyéb térelhatároló szerkezete legalább C,
c) legfeljebb 4000 m2
, ha a szín tartószerkezete, valamint tet?- és egyéb térelhatároló szerkezete legalább B,
d) legfeljebb 8000 m2
, ha a szín tartószerkezete, valamint tet?- és egyéb térelhatároló szerkezete legalább A2
t?zvédelmi osztályú.
(3) Ha a  tartószerkezetnél alacsonyabb t?zvédelmi osztályba tartozó térelhatároló szerkezetet alkalmaznak, akkor
a térelhatároló szerkezet t?zvédelmi osztályát kell figyelembe venni a megengedett alapterület meghatározásánál.
(4) Ha a szín egy épülettel szervesen összeépül, akkor a szín alapterülete is beleszámít az épület alapterületébe.
133. § (1) A szín építmények egyéb építményekt?l való t?ztávolsága
a) a  D t?zvédelmi osztályú tartó-, valamint tet?- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkez? építmény
esetén legalább 14 m,
b) a C t?zvédelmi osztályú tartó-, valamint tet?- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkez? építmény esetén
legalább 12 m,
c) a B t?zvédelmi osztályú tartó-, valamint tet?- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkez? építmény esetén
legalább 10 m,
d) az  A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályú tartó-, valamint tet?- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkez?
építmény esetén legalább 8 m.
(2) Ha a  tartószerkezetnél alacsonyabb t?zvédelmi osztályba tartozó térelhatároló szerkezetet alkalmaznak, akkor
a térelhatároló szerkezet t?zvédelmi osztályát kell figyelembe venni a t?ztávolság meghatározásánál.
(3) Ha két vagy több, egymás mellé helyezett szín együttes alapterülete nem haladja meg a 132. § (2) bekezdésében
meghatározott mértéket, azok egy t?zszakasznak min?sülnek.
134. § (1) Az 50 f? feletti tartózkodásra szolgáló szín építmény esetén menekülési jeleket kell elhelyezni.
(2) A  tömegtartózkodásra szolgáló építmény esetén, ha naplementét követ?en használják az  építményt, biztonsági
világítást és kívülr?l vagy belülr?l megvilágított menekülési jelet, jeleket kell elhelyezni.

XIII. FEJEZET
VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK
72. Kisfeszültség? er?sáramú villamos berendezések t?zvédelmi létesítési követelményei
135. § (1) Az építmény minden, központi normál és biztonsági tápforrásról táplált villamos berendezését, valamint a központi
szünetmentes energiaforrásokat úgy kell kialakítani, hogy az  építmény egésze egy helyr?l lekapcsolható legyen.
Az  építményrészek külön lekapcsolásának szükségességét és kialakítását a  t?zvédelmi szakhatósággal kell
egyeztetni.
(2) A t?zeseti lekapcsolást úgy kell kialakítani, hogy a t?zeseti beavatkozás során a t?zeseti fogyasztók csoportjai külön
legyenek lekapcsolhatók, m?ködtetésük az egyéb áramkörök lekapcsolása esetén is biztosítható legyen.
(3) Több t?zszakaszon áthaladó vezetékrendszert úgy kell kialakítani, hogy a  t?zeseti lekapcsolással érintett
t?zszakaszban beavatkozó t?zoltót áramütés ne veszélyeztesse.
(4) A  csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók, f?kapcsolók és túláramvédelmi készülékek rendeltetését, továbbá
e kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét jelölni kell.
136. § Ha a KK és az MK osztályba tartozó épület villamosenergia-ellátását középfeszültség? rendszer – az épületben több
szinten áthaladó középfeszültség? kábel – biztosítja, akkor
a) az  épület teljes középfeszültség? hálózata az  épület földszintjén vagy pincéjében elhelyezett kapcsoló
helyiségben lekapcsolható legyen,
b) a  –1. szinten és a  földszinten elhelyezett transzformátorok kivételével kizárólag száraz transzformátorok
kerülhetnek alkalmazásra,
c) az  egyes transzformátorokhoz csatlakozó fogyasztó berendezések a  transzformátorokhoz tartozó
kisfeszültség? kapcsoló berendezésben t?zszakaszonként csoportosítva lekapcsolható legyen és
d) a legalsó transzformátorhoz csatlakozó kisfeszültség? kapcsoló-berendezésben a t?zeseti fogyasztók részére
külön fogyasztócsoportokat és külön lekapcsolható leágazásokat kell kialakítani.
73. T?zeseti fogyasztók m?köd?képessége
137. § (1) A t?zeseti fogyasztók létesítése, beépítése, kialakítása során biztosítani kell, hogy t?z esetén m?köd?képességüket
a  11.  mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti id?tartam és a  teherhordó falra vonatkozó t?zállóságiteljesítménykövetelmény
id?tartama közül a kisebb id?tartamig megtarthassák.
(2) A m?köd?képesség-megtartás megvalósul, ha t?z esetén
a) az el?írt m?ködési id?tartamig
aa) a t?zeseti fogyasztó m?ködéséhez szükséges teljesítmény? villamos energia rendelkezésre áll,
ab) a  tápforrás és a  t?zeseti fogyasztó közötti energiaátvitel és a  m?ködtetést, vezérlést biztosító
vezetékrendszer épületen belüli és f?elosztón kívüli szakaszainak t?zhatás elleni védelme vagy
138. § szerinti kialakítása biztosított,
ac) a t?zeseti fogyasztó m?ködtetése, vezérlése biztosított,
ad) a t?zeseti fogyasztó rögzítése és a rögzítést fogadó építményszerkezet állékonysága biztosított,
b) normál és biztonsági tápforrás együttes alkalmazása esetén a  normál tápforrás kiesésekor a  biztonsági
tápforrásra való, el?írt id?n belüli átkapcsolás automatikus és
c) a t?zeseti fogyasztó kialakítása megfelel a vonatkozó m?szaki követelménynek vagy azzal egyenérték?.
(3) Biztonsági tápforrást kell alkalmazni
a) az MK mértékadó kockázati osztályú építmények, önálló épületrészek t?zeseti fogyasztóinak ellátására,
b) létfontosságú rendszerelemek,
c) fekv?beteg-ellátásra szolgáló intézmény és
d) el?készítés nélkül menthet? személyek lakóotthona, oktatási intézménye
esetén.
(4) A normál és a biztonsági tápforrás közötti átállás megengedett id?tartama
a) biztonsági világítás és menekülési jelzések esetén 1 másodperc,
b) egyéb t?zeseti fogyasztó esetén 90 másodperc.

(5) Közüzemi villamos hálózat biztonsági tápforrásként akkor alkalmazható, ha az  egyes tápforrásokat képez?
betáplálásoknak 120 kV-os vagy nagyobb feszültség? állomások középfeszültség? hálózatrészén van közös pontjuk.
(6) T?zeseti fogyasztó biztonsági tápellátására gázmotor nem alkalmazható.
138. § Nem szükséges a  tápforrás és a  t?zeseti fogyasztó közötti energiaátvitel és a  m?ködtetést, vezérlést biztosító
vezetékrendszer t?zhatás elleni védelmét biztosítani, ha
a) a biztonsági tápforrást a t?zeseti fogyasztóban helyezték el vagy
b) a  t?zeseti fogyasztók t?zszakaszon belüli kiesését a  11.  mellékletben foglalt 2. táblázat szerint korlátozzák
és az  energiaátvitelt, m?ködtetést, vezérlést biztosító vezetékrendszer a  kiesés által érintett fogyasztókkal
azonos t?zszakaszban található.
74. Villámvédelem
139. § (1) Ezen alcím rendelkezései – a  járm?vek kivételével – vonatkoznak az  ideiglenes és állandó jelleg? építmények
villámvédelmi követelményeire.
(2) Az  építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét a  rendeltetés figyelembevételével az  emberi élet
elvesztésének, a  közszolgáltatás kiesésének és a  kulturális örökség elvesztésének kockázata szempontjából kell
biztosítani.
140. § (1) Új építménynél, valamint a  meglév? építmény rendeltetésének megváltozása során vagy annak az  eredeti
alapterület 40%-át meghaladó mérték? b?vítése esetén a  villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma
szerinti villámvédelemmel (jelölése: NV) kell biztosítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet a meglév?, nem
norma szerinti villámvédelemmel is lehet biztosítani.
(3) A  meglév?, nem norma szerinti villámvédelmi berendezés b?vítésének meg kell felelnie a  villámvédelem
létesítésekor vagy az utolsó felülvizsgálatakor érvényes m?szaki követelménynek.
(4) Ha meglév? építmény eredetileg nem norma szerinti villámvédelmét norma szerintivé alakítják, akkor ezt követ?en
a nem norma szerinti villámvédelem követelményrendszere már nem alkalmazható rá.
141. § A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelel?,
a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére
vonatkozóan kisebb, mint 10-5, a közszolgáltatás kiesésére és a kulturális örökség elvesztésére vonatkozóan
kisebb, mint 10-4,
b) ha a 12. mellékletben foglalt táblázatban foglalt építmények villámvédelme megfelel az ott leírtaknak, és
c) ha az ideiglenes építmény villámvédelmi intézkedései a 143. §-ban foglaltaknak megfelelnek.
142. § (1) Villámvédelmet kell létesíteni a  12.  mellékletben foglalt táblázatban megjelölt építmények esetében, az  ott
meghatározott védelmi szint biztosításával, továbbá abban az  építményben, ahol a  villámcsapások hatásaival
szembeni védelem csak így biztosítható.
(2) Ha a  12.  mellékletben foglalt táblázatban szerepl? védelmi szinthez képest a  vonatkozó m?szaki követelmény
szigorúbb védelmi szintet állapít meg, akkor a szigorúbb követelményt kell alkalmazni.
143. § (1) Villámvédelmet kell kialakítani azoknál az ideiglenes építményeknél, felvonulási és építési területek építményeinél,
amelyeknél az építmény fennállási ideje április 1. és október 31. közötti id?szak bármely napjára esik.
(2) Ideiglenes építmények villámvédelmére olyan villámvédelem is elfogadható, amelynek alkalmazása esetén az egy
évre vetített villámvédelmi kockázat az  emberi élet elvesztésére kisebb, mint 10-4 és a  közszolgáltatás kiesésére
kisebb, mint 10-2.
(3) Ideiglenes építmények villámvédelmének biztosítására üzemeltetési, használati vagy munkautasítást kell készíteni.
144. § Nem kötelez? villámvédelmet létesíteni a 10 méternél nem nagyobb gerincmagasságú,
a) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben,
b) legfeljebb 400 m2
alapterület?, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, ha a tet?
anyaga A1-A2 t?zvédelmi osztályba tartozik vagy
c) a legfeljebb 200 m2
alapterület? – a 12. melléklet táblázatában nem szerepl? – közösségi épületen.

75. Elektrosztatikus feltölt?dés és kisülés elleni védelem
145. § (1) Ezen alcím hatálya nem terjed ki a technológiai berendezések elektrosztatikus feltölt?dés elleni védelmére.
(2) Azokon a  területeken, szabadtereken, robbanásveszélyes zónákban, ahol robbanásveszélyes osztályba
tartozó anyagokat állítanak el?, dolgoznak fel, használnak – ide nem értve a  kizárólag csak a  fizikai jellemz?k
megváltozását –, tárolnak vagy forgalomba hoznak és az elektrosztatikus feltölt?dés tüzet vagy robbanást okozhat,
elektrosztatikus feltölt?dés elleni védelmet kell biztosítani. A  tervezés és kivitelezés során az  elektrosztatikus
gyújtás megakadályozása érdekében dokumentált védelmi intézkedéseket kell végrehajtani és meg kell határozni
az elektrosztatikai kockázatot.
(3) A  villamos tervezés és kivitelezés során biztosítani kell az  elektrosztatikai földelések megfelel? biztonságú és
min?ség? kialakítását az antisztatikus burkolatok, az elektrosztatikai célú potenciálkiegyenlítések számára minden
olyan helyen, ahol az elektrosztatikus kisülés nem engedhet? meg.
(4) Az  elektrosztatikus feltölt?dés elleni védelem megfelel?, ha a  tervezést, létesítést, üzemeltetést és karbantartást
a  vonatkozó m?szaki követelmény szerint vagy azzal legalább egyenérték? biztonságot nyújtó módon végzik és
az elektrosztatikus feltölt?dés elleni védelmet a felülvizsgálatot követ?en a felülvizsgáló megfelel?nek min?síti.
76. Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelz? rendszer
146. § (1) Biztonsági világítást kell létesíteni
a) a KK és MK osztályú épület menekülési útvonalán,
b) óvoda, iskola, gyermekjóléti, gyermekfoglalkoztató, kényszertartózkodásra szolgáló intézmény menekülési
útvonalán,
c) átmeneti védett térben és a t?zoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon,
d) biztonsági felvonó el?terében,
e) t?zoltósági beavatkozási központban és a  t?zoltó egységek részére a  helyiség megközelítésére használt
útvonalon,
f) t?zeseti f?kapcsolót tartalmazó helyiségben és a  t?zoltó egységek részére a  helyiség megközelítésére
használt útvonalon,
g) t?zjelz? központ helyiségében és a t?zoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon,
h) beépített t?zoltó berendezés elzáró szerelvényét tartalmazó helyiségben és a  t?zoltó egységek részére
a helyiség megközelítésére használt útvonalon,
i) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
j) ahol e rendelet el?írja és
k) ahol a t?zvédelmi szakhatóság a menekülés biztosítása érdekében el?írja.
(2) Kívülr?l vagy belülr?l megvilágított magasan, vagy ha nem lehetséges, középmagasan elhelyezett menekülési
jeleket kell létesíteni
a) az AK, KK és MK osztályú épület menekülési útvonalán vagy
b) a 100 f? feletti befogadóképesség? helyiségben.
(3) Alacsonyan telepített menekülési jeleket kell létesíteni – a  füstmentes lépcs?házak kivételével – a  magasan
telepített biztonsági jelek kiegészítéseként
a) az 1000 f? feletti befogadóképesség? helyiség menekülési útvonalán vagy
b) ahol e rendelet el?írja.
(4) A (2) bekezdésben el?írt menekülési jelek megvilágításának a használat id?tartama alatt folyamatos üzem?nek kell
lennie abban az épületrészben, ahol a menekül? személyek nem rendelkeznek helyismerettel.
(5) Pánik elleni világítást kell létesíteni
a) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben és
b) a nem menthet? vagy el?készítéssel menthet? személyek elhelyezésére szolgáló helyiségekben.
(6) Menekülési útirányt jelz? rendszert kell létesíteni
a) 3000 f? feletti befogadóképesség? helyiség menekülési útvonalán és
b) ott, ahol a t?zvédelmi szakhatóság a menekülés biztosítása, a füstfejl?dés jellemz?i alapján el?írja.
147. § Biztonsági jel lehet kívülr?l vagy belülr?l megvilágított vagy utánvilágító jel, amely legalább a vonatkozó m?szaki
követelményben meghatározott ideig és mértékben alkalmas a céljának megfelel? fény kibocsátására.

148. § (1) A 147. §-ban foglaltaknak megfelel? t?zvédelmi jelekkel kell megjelölni az elhelyezett
a) t?zoltó készülékeket,
b) fali t?zcsapokat, t?zcsapszerelvény-szekrényeket, a száraz oltóvízvezeték betáplálási és vízkivételi pontjait,
c) bármely tartózkodási helyr?l nem látható t?zjelz? kézi jelzésadókat,
d) kézi indítású t?zoltó-technikai termékek kezel? szerkezeteit és
e) beépített t?zoltó berendezés oltóközpontjainak bejáratát.
(2) A 147. §-ban foglaltaknak megfelel?en a helyiség bejáratánál, a helyiségben vagy az érintett szabadtéren tiltó jellel
kell jelölni
a) a gyújtóforrás alkalmazásnak és az adott területre vitelének tilalmát,
b) a dohányzás tilalmát és
c) a vízzel oltás tilalmát.
(3) A 147. §-ban foglaltaknak megfelel? biztonsági jellel kell figyelmeztetni
a) a 20 liternél/kilogrammnál több robbanásveszélyes anyag jelenlétére,
b) a radioaktív anyag jelenlétére és
c) az épület f?bejárata mellett kívülr?l a napelem jelenlétére.
(4) A közm?vek f?elzáró szerelvényeinek helyét az építmény f?bejáratánál jelezni kell.
(5) A  robbanásveszélyre figyelmeztet?, valamint a  (2)  bekezdés szerinti figyelmeztet? és tiltó rendelkezéseket
tartalmazó biztonsági jeleket a 20 m2
-nél kisebb helyiségben nem szükséges elhelyezni, csak azok bejáratánál.
149. § A t?zvédelmi eszközök helyét jelz? biztonsági jeleket az  eszköz, felszerelés felett legalább 1,8 méteres
magasságban, legfeljebb 2,5 méter magasságban kell elhelyezni úgy, hogy azok könnyen felismerhet?ek legyenek,
a 13. melléklet 1. ábrája alapján.
150. § A két szintnél magasabb vagy egynél több pinceszinttel rendelkez? épület esetében a  szintszámot jelölni kell
minden lépcs? vagy lépcs?ház csatlakozó szintjén, kivéve a  NAK osztályba tartozó lakóépületeket. A  KK és az  MK
osztályba tartozó épületekben a  lépcs? vagy lépcs?ház kijárati szintjén lév? ajtónál jelölni kell, hogy az  adott
lépcs?n az épület mely szintjei érhet?k el.
151. § (1) A  füstgátló ajtókat „Füstszakaszhatár! Az  ajtó önm?köd? csukódását biztosítani kell.” felirattal vagy jelzéssel kell
ellátni, tartós, jól észlelhet? és olvasható méret? kivitelben.
(2) A t?zszakaszhatáron lév? t?zgátló ajtókat „T?zszakaszhatár! Az ajtó önm?köd? csukódását biztosítani kell.” felirattal
vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhet? és olvasható méret? kivitelben.
152. § (1) A 146. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a 13. melléklet 2. és 3. ábrája szerint a kijárati és vészkijárati
ajtót az  ajtó fölé, vagy ha arra más lehet?ség nincs, akkor az  ajtó mellett menekülési jellel kell megjelölni.
A  menekülési jelet tilos az  ajtóra szerelni. A  pánikrúddal ellátott ajtókon jelölni kell azok nyitási mechanizmusát
a kezelésükre utaló biztonsági jellel.
(2) Az  épületben elhelyezett felvonók esetén a  biztonsági felvonóknál az  erre vonatkozó, hagyományos felvonóknál,
pedig a  vonatkozó m?szaki követelmény szerinti a  „T?z esetén a  liftet használni TILOS!” biztonsági jelet kell
valamennyi szinten elhelyezni. Közösségi épületekben, ha külföldi személyek is el?fordulhatnak, a biztonsági jeleket
angol és német nyelven, valamint a  nagy számban el?forduló külföldi személyek anyanyelvén is fel kell tüntetni
vagy ezeket helyettesít? piktogramot kell elhelyezni.
153. § (1) A  magasan telepített menekülési jelek felismerhet?ségi távolságát a  vonatkozó m?szaki el?írás szerint kell
meghatározni. Az  ilyen magasságban rögzített, menekülési útirányt jelz? biztonsági jeleket a  kijárati ajtók fölé,
valamint a  menekülési út minden irányváltoztatási pontjában el kell helyezni. A  menekülési út bármely pontján,
minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie.
(2) Középmagasan elhelyezett menekülési jeleket úgy kell elhelyezni, ahogy azt a veszélyforrás igényli. Középmagasan
telepített biztonsági jeleket els?sorban a  közlekedési utakon és az  olyan helyiségekben kell kiépíteni, ahol egy
esetleges t?zben nem vagy csekély mértékben kell füstfejl?déssel számolni az ott tárolt, beépített vagy elhelyezett
anyagokra, berendezési tárgyakra tekintettel. A  menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy
jelnek láthatónak kell lennie.
(3) Az  alacsonyan telepített menekülési jeleknek folyamatosan kell az  útirányt mutatniuk, és a  biztonsági jeleknek
5,0 méter távolságból felismerhet?nek kell lenniük.

(4) A menekülési jelek telepítésénél minden esetben figyelembe kell venni a helyiség belmagasságát, valamint az ott
található anyagok füstfejleszt? képességét.

XIV. FEJEZET
BEÉPÍTETT T?ZJELZ? ÉS T?ZOLTÓ BERENDEZÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI
77. Létesítési kötelezettség
154. § (1) Beépített t?zjelz? berendezést, beépített t?zoltó berendezést kell létesíteni
a) a 14. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott esetekben vagy
b) ahol azt a  fennálló veszélyhelyzetre, az  építmény nemzetgazdasági, m?emlékvédelmi vagy adatvédelmi
jellegére, az  építményben tartózkodók biztonságára, a  t?zoltóság vonulási távolságára, valamint
a létfontosságú rendszerelem védelmére tekintettel a t?zvédelmi hatóság el?írja.
(2) A meglév? berendezés átalakítását, b?vítését nem kell engedélyeztetni, ha egyeztetések alapján a  t?zvédelmi
hatóság arról írásban nyilatkozik, azonban a változtatást a megvalósulási tervben a tervez?nek át kell vezetnie és le
kell folytatni az üzembe helyezési eljárást,
a) ha az automatikus érzékel?k, kézi jelzésadók száma nem csökken vagy a naptári évben legfeljebb összesen
10 darabbal n? és a jelzési zóna határa nem változik,
b) ha a zárt szórófejes vízzel oltó berendezés szórófejeinek száma nem csökken vagy a naptári évben legfeljebb
10 darabbal n? vagy
c) megváltozik a t?zjelz? vagy oltásvezérl? központ állandó felügyeletének helye vagy módja.
155. § A berendezés gyártója, a  gyártó meghatalmazott képvisel?je, az  import?r vagy a  forgalmazó köteles
a  berendezés használatához, ellen?rzéséhez, felülvizsgálatához, karbantartásához szükséges információkat,
teljesítménynyilatkozatokat és iratokat a megrendel? vagy képvisel?je részére biztosítani.
78. T?z- és hibaátjelzés
156. § (1) Az állandó felügyelet biztosítása mellett, a t?zjelzést automatikus átjelzéssel továbbítani kell az els? fokú t?zvédelmi
hatóság által meghatározott, a katasztrófavédelmi szerv által felügyelt helyre
a) 30 méter feletti legfels? használati szint? épület,
b) fekv?beteg ellátásra szolgáló intézmény,
c) felszín alatti vasútvonal alagútja és állomása
esetében.
(2) Ha a  beépített t?zjelz? berendezés, beépített t?zoltó berendezés állandó felügyelete a  t?zjelz? vagy oltásvezérl?
központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a  létesítményen kívül kialakított állandó felügyeleti helyre,
távfelügyeletre történik, a távfelügyelet köteles a t?zátjelzést az els? fokú t?zvédelmi hatóság által meghatározott,
a katasztrófavédelmi szerv által felügyelt helyre elektronikus úton továbbítani.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott esetekben a t?zátjelzést automatikus és felügyelt kapcsolaton keresztül kell
megvalósítani.
79. Megfelel?ség, képesítés és jogosultság
157. § Az üzemeltetést – felügyeletet, kezelést, üzemeltet?i ellen?rzést – ellátó személyt a  tevékenység végzéséhez
szükséges ismeretekr?l a  berendezés üzembe helyezésekor és a  t?zjelz? berendezésen eszközölt bármely
változtatás alkalmával ki kell oktatni, és az oktatás tényét rögzíteni kell a berendezés üzemeltetési naplójában, vagy
arról jegyz?könyvet kell felvenni.
80. Üzembe helyezés, használatbavétel
158. § (1) Üzembe helyezés során az  üzembe helyez? mérnöknek teljes kör?en meg kell gy?z?dnie arról, hogy a  telepítést
kielégít? módon végezték, a  felhasznált eljárások, anyagok és részegységek megfelelnek jogszabálynak
és a  vonatkozó m?szaki követelménynek, az  engedélyezett vagy elfogadott tervdokumentációban foglalt

követelményeknek, továbbá, hogy a  megvalósulási tervdokumentáció szöveges és rajzos elemei, valamint
az átadásra kerül? kezelési utasítások a telepített rendszerre alkalmazhatóak.
(2) Az üzembe helyez? mérnöknek szemrevételezéssel és üzemi próbák során vizsgálnia és ellen?riznie kell a telepített
rendszer helyes m?ködését.
(3) A  berendezés üzembe helyezésére csak az  üzembe helyez? mérnök jogosult, aki az  üzembe helyezés tényér?l,
annak körülményeir?l, megállapításairól üzembe helyez?i nyilatkozatot állít ki.
(4) T?zjelz? berendezések esetében az üzemi próbáknak ki kell terjednie
a) a t?zjelz? központ és kapcsolódó távkezel?, távkijelz? egységek, nyomtatók tekintetében
aa) a t?zjelz? központ el?írásoknak megfelel? elhelyezésére,
ab) arra, hogy a  t?zjelz? központ kezel? szervei rendelkeznek-e a  kezelést és a  t?z vagy hibajelzés
beazonosítását biztosító magyar nyelv? jelöléssel,
ac) a t?zjelz? központ – szükség esetén: távkijelz? egység – minden jelzésének m?ködésére (beépített
hangjelz?, beépített fényjelz?, LCD kijelz?) és
ad) a t?zjelz? központ – szükség esetén: távkijelz? egység – által adott információk helytállóságára és
arra, hogy az információk megfelelnek a követelményeknek,
b) üzemi és tartalék áramforrás tekintetében
ba) az üzemi és a biztonsági áramforrás megfelel?ségére és
bb) arra, hogy a  biztonsági áramforrásra történ? átkapcsolás automatikusan, késleltetés nélkül
megtörténik-e, a hálózati leválasztást követ?en,
c) érzékel?k, kézi jelzésadók tekintetében
ca) minden érzékel? és a kézi jelzésadó eszköz elhelyezésének megfelel?ségére,
cb) minden érzékel?re és kézi jelzésadóra úgy, hogy a  gyártó által javasolt eszköz, berendezés, anyag
segítségével m?ködési próba alá kell vetni,
cc) valamennyi hurok, jelzési zóna esetében a hiba korlátozás gyakorlati megvalósulására,
cd) az érzékel?k, kézi jelzésadók azonosító jelöléseinek meglétére, helyes tartalmára és láthatóságára,
d) hangjelz? és fényjelz? eszközök tekintetében
da) minden hangjelz? és fényjelz? eszköz elhelyezésének megfelel?ségére,
db) minden hangjelz? és fényjelz? eszköz m?ködési próba során vizsgált m?ködésére és
dc) minden hangjelz? és fényjelz? azonosító jelöléseinek meglétére, helyes tartalmára és láthatóságára,
e) az  automatikus t?z- és hibaátjelz? berendezés tekintetében a  fogadó állomással az  eredményeket utólag
egyeztetve
ea) arra, hogy legalább egy t?z- és egy hibajelzés a fogadó helyre a tervezett módon átjut, az üzenetek
megfelel?ek és egyértelm?ek vagy
eb) elkülönített, több területre bontott t?zjelzés esetén valamennyi t?z- és hibajelzés a  fogadó helyre
a tervezett módon átjut, az üzenetek megfelel?ek és egyértelm?ek
f) vezérlések, kapcsoló eszközök tekintetében az  indokolatlan, magas költségkihatással, vagy kárral járó
m?ködtetés, oltórendszer elindítása vagy h?- és füstelvezet? patronok kioldása mell?zésével
fa) a t?zjelz? központ, vagy a vezérl? elem vezérl?jelének leadására,
fb) a vezérelt szerkezetek, berendezések rendeltetésszer? m?ködésére és
fc) késleltetett vezérlések esetén a  késleltetésnek megfelel? ideig tartó tartalékenergia
megfelel?ségére,
g) egyéb eszközök, vezetékek tekintetében
ga) arra, hogy az  el?z?ekben nem említett eszközök elhelyezése, jelölése megfelel?-e, m?ködésük
biztosított-e,
gb) arra, hogy a  vezetékek nyomvonala, az  alkalmazott kábeltípusok megfelelnek-e
a követelményeknek és
gc) arra, hogy a fal és födém áttörésen való kábel átvezetés tömítettsége megfelel?-e.
(5) Üzembe helyezés el?tt a  t?zoltó berendezés nyomásnak kitett részeinek szilárdságát és tömörségét együttesen
vagy szakaszonként, nyomáspróbával kell ellen?rizni.
(6) M?ködési próbák során
a) az  önm?köd? indítást az  érzékel?k, a  vezérl?egységek mesterséges m?ködtetésével és a  m?ködési
állapotnak megfelel? helyzet el?állításával kell próbálni és

b) indítási módozatonként külön-külön ellen?rizni kell
ba) a védett helyiségben a vészjelzés m?ködését,
bb) a m?ködés tényének és helyének jelzését és
bc) a vezérlések m?ködését, ha nem az oltó- vagy hatóanyag nyomásával m?ködnek.
(7) Szivattyúval rendelkez? beépített t?zoltó berendezések vizsgálatánál el kell végezni
a) a nyomástartó és nyomásfokozó szivattyúk egyenkénti indítási próbáját,
b) próbavezetéken a térfogatáram mérését, végponti méréseket és
c) száraz rendszernél a kompresszor ellen?rzését.
159. § (1) A használatbavételkor a berendezésnek üzemkész és ellen?rzött állapotban kell lennie és rendelkezésre kell állnia
a) a berendezés megvalósulási tervének,
b) a berendezés kezelési és karbantartási utasításának,
c) a  teljesítménynyilatkozatok, a  min?ségi bizonyítványok és a  nyomás-, a  mechanikai, továbbá a  villamos
próbák – és a  helyiség teljes elárasztásával m?köd? beépített gázzal oltók esetén az  oltásikoncentráció-
megtartási id? – ellen?rzései jegyz?könyveinek,
d) az üzemeltetési naplónak a kezel?k megnevezésével és a berendezés adatainak a feltüntetésével és
e) a  kivitelezésért felel?s m?szaki vezet? nyilatkozatának, hogy a  berendezés a  terveknek megfelel és
az elvégzett üzemi próbák alapján üzemképes állapotban van.
(2) Az  elkészült berendezésr?l a  kivitelez?nek a  használatbavételkor rendelkeznie kell megvalósulási tervvel és hitelt
érdeml? módon igazolnia kell
a) beépített t?zjelz? berendezés esetén
aa) a beépített elemek és anyagok, vezetékek megfelel?sségét, teljesítményét,
ab) a  vezetékhálózat megfelel?sségét, hurokellenállás mérés megfelel?sségét, és a  szigetelési
ellenállásmérés megtörténtét,
ac) a berendezés érintésvédelmi felülvizsgálatának megtörténtét,
ad) az üzembe helyezés megtörténtét, az üzemi próbák elvégzését és
ae) a kezel?személyzet oktatását,
b) beépített t?zoltó berendezés esetén
ba) a beépített szerkezeti elemek és anyagok, cs?vezetékek megfelel?ségét, teljesítményét,
bb) a berendezés cs?vezetékeinek tisztításának, átmosásának elvégzését,
bc) az üzembe helyezés megtörténtét, az üzemi próbák elvégzését,
bd) a kezel?személyzet oktatását,
be) az oltóberendezés helyszíni nyomáspróbájának megtörténtét és
bf) a berendezés érintésvédelmi felülvizsgálatának megtörténtét.
(3) A  (2)  bekezdés szerinti iratok, dokumentációk egy példányát a  használatbavételi engedélyezési eljárás során
a t?zvédelmi hatóság részére át kell adni.
160. § (1) Az üzembe helyez?i nyilatkozat tartalmazza
a) az  üzembe helyez? mérnök megállapítását arra vonatkozóan, hogy a  berendezés megfelel a  vonatkozó
m?szaki követelménynek vagy azokkal legalább egyenérték? biztonságot nyújt, továbbá a hatósági el?írás,
valamint a létesítéshez kapcsolódó egyeztetések során rögzített követelmények és az ezt tükröz? elfogadott,
engedélyezett tervdokumentáció szerint készült,
b) a berendezés rendeltetésszer? használatra való alkalmasságának megállapítását és
c) az elfogadásra és használatbavételre vonatkozó javaslatot.
(2) Az üzembe helyezési jegyz?könyv tartalmazza
a) az ellen?rzés tárgyát, beleértve a létesített berendezés típusát és a létesítés helyét,
b) a berendezés m?ködésének ellen?rzése során tapasztalt tényeket,
c) az ellen?rzésen résztvev?k nevét és az adott létesítés során betöltött szerepét,
d) az ellen?rzés és a jegyz?könyvkészítés id?pontját és helyét és
e) az ellen?rzésen résztvev?k aláírását.

XV. FEJEZET
A BEÉPÍTETT T?ZJELZ? BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
81. A létesítés általános szabályai
161. § (1) A részegységek elhelyezését és jelölését a gyártói utasításban foglaltak szerint kell elvégezni.
(2) A beépített t?zjelz? berendezést úgy kell megtervezni, hogy a vezetékek vagy csatlakozások egyszeres és kétszeres
hibáinak hatása korlátozott legyen.
(3) A  vezetékrendszer nyomvonala, kialakítása tegye lehet?vé fizikai sérülés, az  elektromágneses zavarok és a  t?z
m?ködést befolyásoló hatásainak korlátozását.
(4) A beépített t?zjelz? berendezés t?zjelzéseinek – állandó felügyeleti helyen történ? beazonosítása érdekében –
az  érzékel?k, kézi jelzésadók helyét szövegesen tartalmazó zónakimutatást kell készíteni és az  állandó felügyeleti
helyen kell elhelyezni, a távfelügyeleti központ kivételével.
(5) A beépített t?zjelz? berendezés riasztást megjelenít? részegységeit (hangjelz?, fényjelz?, hangbemondás)
a helyiségben, t?zszakaszban, épületben, építményben tartózkodók számára jól beazonosíthatóan kell elhelyezni,
hogy más jelzésekt?l elkülöníthet?en jelezzék a t?zriasztást.
(6) A (4) bekezdésben el?írtakon túl, a helyszín beazonosíthatóságáról grafikus megjelenítéssel kell gondoskodni abban
az esetben, ha
a) az épület t?zjelz?vel védett alapterülete a 10 000 m2
-t meghaladja vagy
b) az épületben létesített automatikus érzékel?k és kézi jelzésadók száma összesen több mint 1000.
162. § (1) A vezetékek nyomvonalának meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a t?z során keletkez? h? ne befolyásolja
a berendezés alap-, az érzékeléssel, t?zriasztással, vezérléssel t?z- és hibaátjelzéssel kapcsolatos m?ködését.
(2) A vezetékeknek mint
a) a t?zjelz? központ és a hangjelz?k, fényjelz?k, kiürítési riasztást hangosító rendszer közötti vezetékek,
b) a t?zjelz? központ és bármely különálló tápegység közötti vezetékek,
c) a t?zjelz? központ és bármely távkijelz?, távkezel? és kijelz? egység közötti vezeték,
d) a t?zjelz? központ különálló részeit összeköt? vezetékek,
e) a  t?zjelz? berendezés vezérléseinek vezetékei, kivéve, ha a  vezérl?kábel sérülése kiváltja a  szükséges
vezérlést,
f) a t?zjelz? központ és a t?z- és hibaátjelz? berendezést összeköt? vezetékek,
g) azokon a kábelszakaszokon, ahol a visszatér? hurok mindkét iránya egyetlen véletlen esemény (t?z) hatására
károsodhat
legalább 30 percig ellen kell állniuk a t?znek vagy ilyen id?tartamú védettséget kell számukra biztosítani.
(3) A  vezérlések vezetékei, a  hangjelz?, és a  t?z- és hibaátjelz? berendezés vezérlésének kivételével készülhetnek
a t?znek nem ellenálló vagy védelem nélküli kábelekb?l, ha
a) valamennyi vezérlés késleltetés nélkül indítja a vezérelt eszközt és
b) a vezérlési vezetékek füstérzékel?vel védett tereken haladnak át.
(4) Hurokáramkörök tervezésekor ügyelni kell arra, hogy a  hurok két ága egyetlen véletlen esemény hatására
ne károsodjon. Ha ez  a  veszély fennáll, akkor ez  ellen vagy mechanikai védelemmel, vagy az  ágak, megfelel?
elkülönítésével kell védekezni.
82. Védelmi jelleg és szint
163. § (1) A beépített t?zjelz? berendezést a rendeltetéshez kapcsolódó védelmi jelleg, továbbá e rendeletben el?írt védelmi
szint szerint kell megtervezni.
(2) Életvédelmi és kombinált védelmi jelleg esetén, ha a teljes kör? védelmet jogszabály, t?zvédelmi hatóság nem írja
el?, legalább a menekülési útvonal védelmét biztosítani kell.
(3) Teljes kör? védelmet kell biztosítani
a) a közösségi rendeltetés esetén új épületekben,
b) a meglév? közösségi épületben és

c) ahol azt
ca) az építményben tartózkodók biztonságának érdekében,
cb) a t?zoltóság vonulási távolságára tekintettel vagy
cc) a létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmében
a t?zvédelmi hatóság el?írja.
83. Címezhet?ség
164. § Címezhet? érzékel?ket kell alkalmazni
a) közösségi rendeltetés? kockázati egységekben
aa) NAK kockázati osztály esetén 20 f? elhelyezése felett,
ab) AK, KK, MK kockázati osztály esetén minden esetben,
b) ipari, mez?gazdasági, tárolási rendeltetés? kockázati egységekben
ba) AK kockázati osztály esetén 1000 m2
felett,
bb) KK, MK kockázati osztály esetén minden esetben,
c) az a)  pontban nem említett esetekben, ha egy zóna 5 vagy több helyiség védelmét látja el és nem
alkalmaznak fényjelz? eszközöket (másodkijelz?ket),
d) a kiürítési id?tartam vagy t?zszakaszméret növelése, felvonulási terület korlátozottsága miatt létesített
berendezések esetében,
e) ahol azt a  fennálló veszélyhelyzet, az  építményben tartózkodók biztonságának, valamint a  t?zoltóság
beavatkozási adottságainak figyelembevételével, a  t?z helyszínének gyors beazonosítása érdekében
a t?zvédelmi hatóság el?írja.

XVI. FEJEZET
A BEÉPÍTETT T?ZOLTÓ BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
165. § (1) Ha a beépített t?zoltó berendezés alkalmazhatóságát harmonizált m?szaki el?írás, nemzeti m?szaki értékelés vagy
m?szaki követelmény nem szabályozza, akkor az alkalmasságát t?zteszttel kell igazolni.
(2) Zárt szórófejes vízzel oltó berendezés esetében a védett tér alatti épületszinteken nem szükséges beépített t?zoltó
berendezés létesítése, ha a védett szint emeletközi födéme t?zgátló kialakítású.
84. Feliratok, tájékoztatás, biztonsági el?írások
166. § (1) A  beépített t?zoltó berendezéssel védett helyiségben vagy annak közelében – sprinkler- és vízköddel oltó
berendezések kivételével – fel kell tüntetni
a) – ha kialakításra került – a kézi indítási, tiltási lehet?ségeket,
b) a vízt?l eltér? oltóanyag nevét és élettani hatását,
c) ha van késleltetés, a késleltetési id?t,
d) szükség esetén a helyiség elhagyásának kötelezettségét és módját,
e) az oltás közbeni és utáni teend?ket az oltóberendezéssel összefüggésben és
f) a f?elzáró szerelvények üzemszer? állapotát (nyitott vagy zárt).
(2) Az ismert egészségkárosító hatást elér? vagy meghaladó oltó-, hajtóanyag-koncentrációt alkalmazó, a teljes légtér
elárasztására tervezett beépített t?zoltó berendezéseknek emberek által bejárható helyiségbe, térbe történ?
beépítése esetén
a) olyan riasztóberendezést kell létesíteni, amely az oltóberendezés m?ködésbe lépése el?tt – jogszabályokban
meghatározott kiürítési id?t is számításba véve – figyelmeztet? jelzést ad, kivéve, ha a  belépés csak
kikapcsolt oltóberendezés mellett lehetséges és
b) az oltóanyag kiáramlásának megakadályozása alkalmas blokkoló szerkezetet vagy kapcsolót kell beépíteni.
(3) Abban az esetben is a (2) bekezdés szerinti biztonsági megoldások alkalmazása szükséges, ha az egészségkárosító
hatás határértékét jelent? koncentráció nincs meghatározva.

XVII. FEJEZET
ÉGHET? FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK TÁROLÁSÁRA, KIMÉRÉSÉRE VONATKOZÓ LÉTESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK
85. Általános követelmények
167. § (1) Az  éghet? folyadékok és olvadékok t?zveszélyességi csoportosítását a  vonatkozó m?szaki követelmények szerint
kell elvégezni.
(2) Az éghet? folyadékokat és olvadékokat atmoszférikus nyomáson tároló tartályoknak és szerelvényeknek meg kell
felelniük az  adott üzemelési, környezeti feltételeknek és a  tárolt anyagok hatásaival szemben ellenállóaknak kell
lenniük.
(3) A tartályokat úgy kell kialakítani, hogy a környezeti h?mérsékletingadozásból adódó bels? nyomáskülönbségek ne
veszélyeztessék a tartály stabilitását.
(4) Ha e  fejezet az  I-II. és a  III-IV. t?zveszélyességi fokozatú folyadékokra eltér? el?írást tartalmaz és a  környezeti
hatások vagy a  melegítés következtében az  enyhébb t?zveszélyességi fokozatba tartozó folyadék h?mérséklete
elérheti annak lobbanáspontját, akkor a  veszélyesebb t?zveszélyességi fokozatnak megfelel? vonatkozó m?szaki
követelményeket kell alkalmazni.
(5) Ha különböz? t?zveszélyességi fokozatú folyadékokat együtt tárolnak és az  enyhébb t?zveszélyesség? folyadék
tárolási területére a  veszélyesebb anyag g?zei bejuthatnak, akkor a  biztonsági szerelvényezést a  veszélyesebb
anyagnak megfelel? módon kell kialakítani.
(6) Ha az  éghet? folyadékok és olvadékok tárolására szolgáló tartályt és annak szerelvényeit h?szigetelni kell, akkor
a h?szigetelés A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályú legyen.
86. Elhelyezési és véd?távolságok
168. § (1) Az éghet? folyadékok és olvadékok tárolására szolgáló tartályok esetében az elhelyezési távolságok mérése a tartály
vízszintes vetületét?l történik. Ha a távolság meghatározása a tartályátmér?n alapul, különböz? átmér?j? tartályok
esetén a nagyobbik tartály átmér?je a mértékadó.
(2) Az  éghet? folyadékok és olvadékok tárolására szolgáló tárolótelep véd?távolságait más, nem a  tárolótelephez
tartozó létesítményt?l, építményt?l mérve a 15. mellékletben foglalt 1. táblázat tartalmazza.
87. Üzemanyagtölt? állomás
169. § (1) Az  üzemanyagtölt? állomás építményei és a  szomszédos – nem a  tölt?állomáshoz tartozó – építmények
megengedett legkisebb véd?távolságait a  15.  mellékletben foglalt 2. táblázat, a  tölt?állomás építményei között
megengedett legkisebb elhelyezési távolságokat a 15. mellékletben foglalt 3. táblázat tartalmazza.
(2) A 15. mellékletben foglalt 3. táblázat által meghatározott távolságok az alábbiak szerint csökkenthet?ek:
a) a  táblázat 2. sorának B és C oszlopában rögzített távolságértékek legfeljebb 1 méterig, ha az  építmény
és a  berendezés között a  berendezés méreteit minden irányban legalább 0,5 méterrel meghaladó,
A1 t?zvédelmi osztályú, nyomásálló véd?fal kerül kiépítésre,
b) a  táblázat 3. sorának B és C oszlopában rögzített távolságértékek legfeljebb 1 méterig, ha az  építmény és
a  III-IV. t?zveszélyességi fokozatú folyadékot kiszolgáló berendezés között a  berendezés méreteit minden
irányban legalább 0,5 méterrel meghaladó, A1 t?zvédelmi osztályú, EI 90 t?zállóságiteljesítmény-jellemz?j?
véd?fal kerül kiépítésre,
c) a  táblázat 3. sorának B és C oszlopában rögzített távolságértékek legfeljebb 1 méterig, ha az  építmény és
a  I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadékot kiszolgáló berendezés között a  berendezés méreteit minden
irányban legalább 0,5 méterrel meghaladó, A1 t?zvédelmi osztályú, nyomásálló véd?fal kerül kiépítésre.
(3) Konténerkút telepítése esetén a kiszolgáláshoz szükséges kezel?szervek a konténerházon kívül is elhelyezhet?ek.
170. § (1) Épületek alatt üzemanyagtölt? állomás a  tömegtartózkodásra szolgáló vagy MK osztályú épületek kivételével
kialakítható. Az üzemanyagtölt? állomást kizárólag az épület terepcsatlakozási szintjén lehet kialakítani.
(2) Önkiszolgáló tölt?állomás épület alatt nem alakítható ki.
(3) Az  épületek alatt, a  terepcsatlakozás szintjén kialakított üzemanyagtölt? állomás területe alatt és felett t?zgátló
födémet kell kialakítani. Álmennyezet kialakítása esetén az álmennyezet anyaga A1 t?zvédelmi osztályú legyen.

171. § (1) A tölt?állomáson I-II. t?zveszélyességi fokozatú éghet? folyadék az alábbi módokon tárolható:
a) föld alatti vagy földtakaróval borított – acél vagy m?anyag – duplafalú, egyter? vagy rekeszekre osztott,
fekv?hengeres tartályban vagy
b) föld feletti konténerkútban, legfeljebb 10 000 liter mennyiségben.
(2) A tölt?állomáson legfeljebb III. t?zveszélyességi fokozatú éghet? folyadék az alábbi módokon tárolható:
a) föld alatti vagy földtakaróval borított acél vagy m?anyag duplafalú, egyter? vagy rekeszekre osztott,
fekv?hengeres tartályban vagy
b) föld feletti konténerkútban, legfeljebb 30 000 liter mennyiségben.
(3) Üzemi tölt?állomáson az  üzemanyag föld feletti tartályban is tárolható duplafalú tartályban, a  konténerkutakra
vonatkozó mennyiségben.
172. § (1) I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadék III. t?zveszélyességi fokozatú folyadékkal közösen is tárolható rekeszekre
osztott, duplafalú, lyukadásjelz?vel és elektromos szintmér? berendezéssel ellátott, föld alatti, földtakaróval borított
tartályban vagy konténerkútban oly módon, hogy a tárolt folyadék összmennyisége
a) föld alatti, földtakaróval borított tartály esetén nem haladhatja meg a  60 000 litert, amelyb?l az  I-II.
t?zveszélyességi fokozatú folyadék mennyisége nem haladhatja meg a 30 000 litert,
b) konténerkút esetén nem haladhatja meg a 30 000 litert, amelyb?l az I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadék
mennyisége nem haladhatja meg a 10 000 litert.
(2) Egymás mellett legfeljebb 3 különálló konténerkút vagy föld feletti tartállyal ellátott üzemanyagtölt? berendezés
helyezhet? el.
(3) Üzemi tölt?állomáson – ha a környezetvédelmi el?írások a föld alatti tartállyal ellátott berendezés kialakítását nem
teszik lehet?vé vagy a  technológia indokolja – III. t?zveszélyességi fokozatú folyadék esetén megengedett 1 db,
legfeljebb 100 m3
?rtartalmú föld feletti fekv?hengeres, kizárólag üzemanyag tárolására szolgáló tartály elhelyezése,
mely duplafalú, lyukadásjelz?vel és elektromos szintmér? berendezéssel van ellátva.
(4) A  (3)  bekezdésben említett tároló tartály és az  üzemanyagtölt? berendezés közötti távolság nem lehet kevesebb,
mint 15 méter. A tároló tartályhoz közvetlenül kútoszlop nem csatlakoztatható, a tartályról közvetlenül üzemanyag
nem szolgálható ki. A  tároló tartályt, valamint a  tölt?állomáshoz csatlakozó vezetéket úgy kell kialakítani, hogy
az gépjárm? ütközése vagy egyéb küls? károsodás ellen védett legyen.
(5) A  tölt? el?tti úttestr?l az  esetleg kifolyt éghet? folyadéknak eltávolíthatónak kell lennie, és be kell vezetni
az olajfogó m?tárgyba.
(6) Az  I-II. t?zveszélyességi fokozatba tartozó üzemanyag esetében az  üzemanyagtölt? állomáson kizárólag
a  vonatkozó jogszabály szerint hitelesített és robbanásbiztonsági vizsgálattal megfelel?nek tanúsított
üzemanyagtölt? berendezések használhatók.
(7) Az I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadékot kiszolgáló konténerkút tartálya duplafalú kialakítású.
(8) Az  I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadékot kiszolgáló konténerkút a  vonatkozó jogszabály szerinti t?z- vagy
robbanásveszélyes készüléknek, gépnek, berendezésnek min?sül.
173. § (1) A tölt?állomások oltóvízellátása a mértékadó t?zszakasz alapján történik.
(2) A mértékadó t?zszakasz alapterületét a tölt?állomáson elhelyezett zárt épületek legnagyobb t?zszakasza, valamint
a  szabadban, a  szekrényben vagy a  konténerben tárolt anyagok által elfoglalt terek és a  gépjárm?vek töltésére
szolgáló terület összesített alapterülete adja. Tölt?oszlopok, földalatti tartályok körzeteit mértékadó t?zszakaszként
vagy az oltóvíz-intenzitás számításánál nem kell figyelembe venni.
174. § (1) A tölt?állomás területén csak „1” kategóriájú PB-gáz cseretelep telepíthet?.
(2) A tárolóhely legalább 3 oldalról nyitott és jól szell?z? legyen. Rakfelülete, padozata sík, sztatikus feltölt?dést nem
okozó, szikrát nem adó és A1-A2 t?zvédelmi osztályú, a tölt?állomás útburkolatának a szintjét?l legalább 0,1 m-re
emelkedik ki.
(3) A tárolóhely véd?távolságait a 15. mellékletben foglalt 2. táblázat, elhelyezési távolságait a 15. mellékletben foglalt
3. táblázat tartalmazza.
88. PB-gáz cseretelepek t?zvédelmi követelményei
175. § (1) A tárolható PB-gáz mennyisége alapján a következ? cseretelepek létesíthet?k:
a) „1” kategória: legfeljebb 1150 kg, üzemanyagtölt? állomáson legfeljebb 1800 kg PB-gáz,

b) „2” kategória: 1151–3000 kg PB-gáz,
c) „3” kategória: 3001–8000 kg PB-gáz,
d) „4” kategória: 8001–50 000 kg PB-gáz, vagy
e) „kategórián felüli”: 50 000 kg fölötti mennyiség? PB-gáz.
(2) A cseretelep telepítési távolságait a 15. mellékletben foglalt 4. táblázat tartalmazza.
(3) Az „1” kategóriájú cseretelep épület falához is telepíthet? – MK és KK osztályú épület kivételével –, ha abban
rendeltetésszer?en 50 f?nél több személy egyidej?leg nem tartózkodik és az épületfal t?zfal, vagy az épületfalon
a  tárolótól vízszintes irányban 5 méteren belül, függ?leges irányban az  épület teljes magasságáig nyílászáró
szerkezet nincs. A  vízszintes irányban el?írt távolság 2 m-re csökkenthet?, ha a  tároló és a  nyílászáró szerkezet
között legalább A2 REI 90 min?sítés? terel?fal van építve. A terel?fal a tároló magasságával és szélességével egyenl?
nagyságú. Ha az épület csak egy kijárattal rendelkezik vagy a t?zfalon nyílászáró szerkezet van, akkor az 5 méteres
távolságot meg kell tartani.
(4) Ha a cseretelep épületben van elhelyezve, akkor
a) a  cseretelepet határoló építményszerkezetekbe kémény, füst- és lefolyócsatorna, ezek nyílásai, gázvezeték
nem építhet? be,
b) a cseretelep helyiségének nyílászáró szerkezetei kizárólag A1-A2 t?zvédelmi osztályú anyagból készülhetnek,
c) a cseretelep helyiségének ajtaja kifelé nyíljon és legalább 0,8 m szélesség? legyen és
d) a  cseretelep-helyiség minden megkezdett 20 m2
alapterülete után legalább 1 db, minimum 0,15 m2
nagyságú, keresztirányú szell?zést biztosító nyílás kerüljön kialakításra a padozat vonalában.
(5) A cseretelep elhelyezésére szolgáló épület MK osztályba tartozik.
(6) A konténerketrec anyaga A1 vagy A2 t?zvédelmi osztályú.
(7) A konténerketrecben a palackok legfeljebb 2 szinten tárolhatók.
(8) Az  „1” és „2” kategóriájú cseretelepek körül legalább 3 méter, a  magasabb kategóriáknál legalább 5 méter
véd?távolságot kell tartani. A  véd?távolságon belül a  technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tevékenység
vagy a  technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tárolás nem végezhet?. A  véd?távolság csökkenthet?, ha
a  tároló méreteit minden irányban legalább 0,5 méterrel meghaladó, A1 t?zvédelmi osztályú, EI 90 t?zállósági
teljesítmény jellemz?j? véd?fal kerül kiépítésre.

XVIII. FEJEZET
HASZNÁLATI SZABÁLYOK
176. § E fejezet a  létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és – a  robbanó és robbantó anyagok
kivételével – az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó t?zvédelmi rendelkezéseket állapítja
meg.
89. A használatra vonatkozó általános t?zvédelmi szabályok
177. § (1) A T?zvédelmi M?szaki Megfelel?ségi Kézikönyvet az  üzemeltet?nek vagy társasház esetén a  közös képviseletnek
az adott létesítmény, épület területén kell tartania.
(2) Az  építményt, építményrészt, a  vegyes rendeltetés? épületet, szabadteret csak a  használatbavételi, üzemeltetési,
m?ködési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó t?zvédelmi követelményeknek
megfelel?en szabad használni.
(3) A  termelést, a  használatot, a  tárolást, a  forgalomba hozatalt, valamint az  egyéb tevékenységet (a  továbbiakban
együtt: tevékenység) csak a  t?zvédelmi követelményeknek megfelel? szabadtéren, helyiségben, t?zszakaszban,
rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni.
(4) A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és
eszköz tartható.
(5) T?ztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhet?. Ezen területet a  hulladékoktól, száraz aljnövényzett?l
mentesen kell tartani.
(6) A helyiségb?l, a szabadtérb?l, a gépr?l, a berendezésr?l, az eszközr?l, a készülékr?l a tevékenység során keletkezett
robbanásveszélyes és t?zveszélyes osztályba tartozó anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább m?szakonként,
valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani.
(7) I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot jól záró fed?vel ellátott, nem t?zveszélyes
anyagú edényben kell gy?jteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.

178. § (1) Az I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadékot, robbanásveszélyes és t?zveszélyes osztályba tartozó és égést tápláló
gázt szállító cs?rendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az  I-II.
t?zveszélyességi fokozatú folyadék csepegését, elfolyását vagy a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt,
kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szell?ztetni, és a felitatott anyagot erre a célra
kijelölt helyen kell tárolni.
(2) Az  üzemszer?en csepeg? I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadékot nem t?zveszélyes osztályba tartozó anyagú
edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a m?szak befejezésével ki kell üríteni, és az erre
a célra kijelölt helyen kell tárolni.
(3) Az  I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadékot alkalomszer?en csak szabadban vagy hatékonyan szell?ztetett
helyiségben szabad használni, ahol egyidej?leg gyújtóforrás nincs.
179. § (1) Olajos, zsíros munkaruha, véd?ruha – ruhatár-rendszer? öltöz? kivételével – csak fémszekrényben helyezhet? el.
(2) A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után a munkát végz?nek ellen?rizni kell a t?zvédelmi
használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni.
(3) A helyiség – szükség szerint az építmény, létesítmény – bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a t?z- vagy
robbanásveszélyre, valamint a  vonatkozó el?írásokra figyelmeztet? és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági
jelet kell elhelyezni.
(4) A közm? nyitó- és zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni.
(5) Ha robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul el? a helyiségben, olyan ruha,
lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet.
(6) A t?zoltó vízforrásokat a vonatkozó m?szaki követelmény szerinti jelz?táblával kell jelölni.
(7) A t?zoltó vízforrások, falit?zcsapok akadálytalan megközelíthet?ségét biztosítani kell.
(8) A  67.  § (1)  bekezdés szerint kialakított homlokzati mentési pontok megközelíthet?ségét az  adott szinten és
t?zszakaszban tartózkodók részére biztosítani kell.
(9) A mentésre szolgáló nyílászárók helyét – a lakóépületek kivételével – a homlokzaton és az épületen belül a mentésre
szolgáló nyílászárót tartalmazó helyiség, helyiségcsoport bejáratánál jól látható és maradandó módon kell jelölni.
180. § (1) Ahol jogszabály önm?köd? csukószerkezet alkalmazását írja el?, ott az ajtót csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési
okokból nem lehetséges, vagy a  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul
el?, akkor a  nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletr?l kell gondoskodni, vagy biztosítani kell, hogy
az ajtó t?zjelz? jelére csukódjon.
(2) A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre
számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a  tevékenység jellege az  ajtók zárva tartását szükségessé teszi
– veszély esetére – az  ajtók küls? nyithatóságát a  t?zvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani
kell. A bels? nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja.
90. Speciális építmények használati szabályai
181. § (1) A felszín alatti vasútvonal területén robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok nem tárolhatók, kivéve, amelyek
a  folyamatos karbantartáshoz, üzemeltetéshez szükségesek, de egy állomáson legfeljebb 30 kg vagy 30 liter
tárolható megfelel? biztonságot nyújtó tárolóban.
(2) A felszín alatti vasútvonal meglév? állomásainak területén a létesítés során kialakított kijáratokat nyitott állapotban
kell tartani az üzemelés id?tartama alatt.
(3) A  felszín alatti vasútvonal állomásainak területén lév? üzletek, elárusító helyek csak az  üzlethelyiségen belül
helyezhetik el az áruikat, reklámhordozóikat, szolgáltatásaikkal kapcsolatos berendezéseiket, bútoraikat.
(4) A  felszín alatti vasútvonal meglév? állomásainak területén lév? üzletekben, elárusító helyeken robbanásveszélyes
osztályba tartozó anyagok árusítása, tárolása, használata, forgalmazása tilos.
(5) A  felszín alatti vasútvonalhoz tartozó peron, utasforgalmi tér területén lév? fali t?zcsap ajtóinak nyitása csak
a szerelvények tápellátását biztosító áramkörök feszültségmentesítése után történhet.
182. § (1) Ponyvaszerkezet? építmény nem alkalmazható
a) a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolására, forgalmazására, árusítására,
b) a menekülésben korlátozott személyek huzamos elhelyezésére és
c) azokban az esetekben, ahol azt jogszabály tiltja.

(2) A ponyvaszerkezet? építmény üzemeltet?je, a rendezvény szervez?je köteles betartani, betartatni az építményben
tartózkodók maximális létszámára vonatkozó el?írást. Az  építményben tartózkodók létszámáról az  építmény
bejáratánál információval kell rendelkeznie a  beléptetést felügyel? személyeknek. A  felügyel? személy
helyettesíthet? az  erre a  célra szolgáló beléptet? rendszerrel, ha az  veszélyhelyzetben a  kimenekülést is
automatikusan biztosítja.
(3) A ponyvaszerkezet? építmény kijárata el?tt a szabadtéren, a kijárat szélességének megfelel? méretben, de legalább
3 méteres szakaszon és minimum a kijárattól mért 10 méter távolságon belül nem helyezhet? el kiürítést akadályozó
szerkezet, berendezés, anyag.
(4) A  széksorokkal berendezett ponyvaszerkezet? építményben az  egy oldalról megközelíthet? ülések száma nem
haladhatja meg a 20 darabot, a két oldalról megközelíthet? ülések száma pedig a 40 darabot. A 10 széknél hosszabb
sorokban a  székeket teljes sorhosszban egymáshoz kell rögzíteni. A  20 széknél hosszabb sorokban a  székeket
egymáshoz és a  padozathoz, talajhoz kell rögzíteni. Az  üléssorokat egymástól legalább 1 méterre kell elhelyezni.
A kiürítésre számításba vett utak szélessége nem lehet kisebb 1,6 méternél.
(5) A  (2)–(4)  bekezdések rendelkezései a  közösségi rendeltetés? és 500 m2
-nél nagyobb alapterület? vagy
tömegtartózkodásra szolgáló ponyvaszerkezet? építményekre vonatkoznak.
(6) A  ponyvaszerkezet? építményekbe gépi berendezés csak akkor telepíthet?, f?tésére berendezés csak akkor
alkalmazható, ha az a közvetlen környezetre t?zveszélyt nem jelent.
183. § Állvány jelleg? építmények alatt tárolni, helyiséget kialakítani tilos.
91. T?zveszélyes tevékenység
184. § (1) T?zveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
(2) Állandó jelleg? t?zveszélyes tevékenység csak a  t?zvédelmi követelményeknek megfelel?, erre a  célra alkalmas
helyen végezhet?.
(3) Alkalomszer? t?zveszélyes tevékenységet – a  (5)  bekezdésben foglaltak kivételével – az  el?zetesen írásban,
a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása
a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végz? személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy
feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végz? kötelezettsége.
(4) A  munkát közvetlenül irányító személy köteles ellen?rizni a  munkát végz? személyek t?zvédelmi szakvizsgabizonyítványának
meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén
a munkavégzésre való utasítás nem adható ki.
(5) Ha az alkalomszer? t?zveszélyes tevékenységet végz? magánszemély azt saját tulajdonában lév? létesítményben,
épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.
(6) A  küls? szervezet vagy személy által végzett t?zveszélyes tevékenység feltételeit a  tevékenység helye szerinti
létesítmény vezet?jével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a  helyi sajátosságnak
megfelel? – t?zvédelmi el?írásokkal egészíti ki.
(7) Az alkalomszer? t?zveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység id?pontját,
helyét, leírását, a  munkavégz? nevét és – t?zvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a  bizonyítvány
számát, valamint a vonatkozó t?zvédelmi szabályokat és el?írásokat.
185. § (1) Jogszabályban meghatározott szakvizsgához kötött t?zveszélyes tevékenységet csak érvényes t?zvédelmi
szakvizsgával rendelkez?, egyéb t?zveszélyes tevékenységet a  t?zvédelmi szabályokra, el?írásokra kioktatott
személy végezhet.
(2) A  t?zveszélyes környezetben végzett t?zveszélyes tevékenységhez a  munka kezdését?l annak befejezéséig,
a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végz? személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy,
ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végz? – szükség esetén m?szeres – felügyeletet köteles biztosítani.
(3) A  t?zveszélyes tevékenységhez a  munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a  munkát végz? személyek
tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a  munkát végz?, valamint a  184.  §
(5)  bekezdésében foglaltak szerint tevékenységet végz? magánszemély, az  ott keletkezhet? t?z oltására alkalmas
t?zoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.
(4) A t?zveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végz? személyek a helyszínt és annak környezetét t?zvédelmi
szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre
közvetlenül utasítást adó, a munkát végz? személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen

személy, akkor a  munkát végz?nek a  munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény
vezet?jének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel id?pontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni
kell.
186. § A meleg leveg? felhajtó hatásán alapuló nyílt lánggal m?köd? repül? szerkezet – a  h?légballon és a  h?léghajó
kivételével – nem üzemeltethet?.
92. Dohányzás
187. § (1) Ég? dohánynem?t, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az  tüzet vagy
robbanást okozhat.
(2) Dohányozni nem szabad olyan helyiségben, szabadtéren, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot
el?állítanak, tárolnak, feldolgoznak. A dohányzási tilalmat biztonsági jellel kell jelölni.
(3) Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségbe vagy
szabadtérbe, gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszer? t?zveszélyes tevékenységre jogosító, írásban
meghatározott feltételek alapján szabad.
93. Szállítás és vontatás
188. § (1) Veszélyes áruk szállítása esetén e  fejezet el?írásait csak abban az  esetben kell alkalmazni, ha a  veszélyes áruk
szállításáról szóló nemzetközi egyezmények t?zvédelmi el?írásai másként nem rendelkeznek.
(2) Ahol a  robbanásveszélyes osztályú anyag robbanásveszélyes állapotban fordul el?, ott csak robbanásveszélyes
terekre min?sített járm?vek használhatók, amelyeknél a  biztonsági el?írások megtartása és rendeltetésszer?
használata esetén t?z- vagy robbanásveszély nem következhet be.
(3) A  vasúti mozdonyok a  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag szabadtéri tárolóját és a  robbanásveszélyes
osztályba tartozó anyagot feldolgozó technológiai berendezést a  vonatkozó m?szaki követelményekben
meghatározottak szerint, az  ezekben nem szabályozott esetekben legfeljebb 50 méterre közelíthetik meg.
A megközelítés határát felt?n? módon meg kell jelölni.
(4) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító járm?vön, valamint a t?zveszélyes osztályba tartozó anyagot
szállító járm? rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad.
(5) A járm?vek robbanásveszélyes és t?zveszélyes osztályba tartozó rakományát a veszélyes mérték? felmelegedést?l,
valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást el?idézhet? veszélyekt?l védeni kell.
189. § (1) I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadékot, a  robbanásveszélyes és t?zveszélyes osztályba tartozó gázt, égést
tápláló gázt csak a  nemzetközi vagy egyéb t?zvédelmi el?írásnak megfelel?, hibátlan állapotban lev?, tömören
zárható vagy zárt edényben, valamint konténerben, tartályban, tartányban és erre a  célra engedélyezett típusú
tartálykocsikon szabad szállítani.
(2) Az I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó zárt edényt a járm?vön kiönt?nyílásával felfelé fordítva úgy
kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el és ne sérüljön meg.
(3) I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadékot, a  robbanásveszélyes és t?zveszélyes osztályba tartozó gázt, valamint
égést tápláló gázt szállító tartálykocsi, tehergépjárm? mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan a  veszélyre
utaló feliratot vagy biztonsági jelet kell elhelyezni. A  veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi
megállapodás, m?szaki követelmények hatálya alá tartozó anyagokat szállító járm?vek, vontatmányok esetében
e felirat vagy biztonsági jel mell?zhet?.
(4) A  25 liternél nem nagyobb névleges ?rtartalmú, robbanásveszélyes és t?zveszélyes osztályba tartozó folyadékot
tartalmazó zárt edényeket – megfelel? sorelválasztással, egymás felett több sorban – járm?vön legfeljebb
a  rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. A  25 liternél nagyobb
névleges ?rtartalmú, I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó zárt edények csak egy sorban helyezhet?k
el.
(5) A robbanásveszélyes és t?zveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító járm?vön a járm?vezet?n és a járm?kísér?n
kívül más személy nem tartózkodhat.

94. Tárolás szabályai
190. § (1) Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az  ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges
robbanásveszélyes vagy t?zveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Az  építményben tárolt anyag, termék
mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget.
(2) T?zgátló el?térben, füstmentes lépcs?házban és el?terében mindennem? tárolás tilos.
(3) A  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot – ha azt nem nyomástartó edényzetben hozták forgalomba –
a t?zveszélyes osztályba tartozó anyagra vonatkozó követelmények szerint csak zárt csomagolásban lehet tárolni.
(4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb robbanásveszélyes és t?zveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá
olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása h?t fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben
nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag h?mérsékletét naponta vagy – ha azt az anyag tulajdonságai
szükségessé teszik – folyamatosan ellen?rizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni.
(5) A tárolás területét éghet? hulladéktól, száraz növényzett?l mentesen kell tartani.
(6) Ipari, mez?gazdasági, tároló létesítményben való raktározás, tárolás esetén
a) 200 m2
feletti tároló helyiség födém- vagy tet?szerkezete, valamint a  tárolt anyag között legalább 1 méter
távolságot kell biztosítani,
b) a helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a füstkötény alsó síkjának vonalát, kivéve,
ha már létesítéskor ett?l eltér? tárolás engedélyezése történt vagy számítással igazolható az eltér? tárolás,
c) a tárolt anyag és a füstkötény függ?leges síkja között 1 méter távolságot kell tartani.
95. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási el?írásai
191. § (1) A  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadékot kiszerelni, csomagolni
csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs
gyújtóforrás és a hatékony szell?zést biztosították.
(2) A  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint az  I-III. t?zveszélyességi fokozatú folyadékot csak zárt
csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni.
(3) A  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, valamint az  I-III. t?zveszélyességi fokozatú folyadék egyedi és
gy?jt?csomagolásán – ha jogszabály ett?l eltér?en nem rendelkezik – az  anyag robbanásra vagy heves égésre
való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A  jelölést a  gyártó vagy a  csomagoló, a  kiszerel? vagy
a forgalomba hozó, valamint – a felhasználáshoz külföldr?l közvetlenül érkez? anyag, I-II. t?zveszélyességi fokozatú
folyadék esetében – a felhasználó szervezet köteles elvégezni.
(4) Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tet?térben, pinceszinti helyiségben, továbbá 300 liter
vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben.
(5) Padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I-III. t?zveszélyességi fokozatú folyadék és gáz nem
tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhet? el, hogy azok a  tet?szerkezet,
valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tet?szerkezet éghet?
anyagú elemeit?l, és a kéményt?l legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el.
(6) Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárm?tárolókban gázpalackot tárolni tilos.
(7) Többszintes lakóépületben – az  egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével – lakóegységenként nem
használható vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack.
(8) Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás
a tartószerkezet összeomlását idézheti el?.
192. § Kereskedelmi rendeltetés? épületek, önálló rendeltetési egységek talajszint feletti eladótereiben propán-bután
gázpalackot maximum 20 kg mennyiségben lehet forgalmazni.
96. T?zoltási út, terület és egyéb utak
193. § (1) Az  üzemi helyiségben és a  raktározásnál – ömlesztett tárolást kivéve – legalább a  következ? szélesség? utat kell
biztosítani:
a) a  40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a  80 méternél szélesebb helyiségben
pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben
30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat,

b) a  40 méternél nem szélesebb, de 15 méternél szélesebb helyiségben, hosszirányban 2,40 méter széles,
valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat,
c) a  10–15 méter széles helyiségben 1,2 méter, a  10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles
hosszirányú utat,
d) éghet? anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási
magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat,
e) a  h?t?házak h?tött tereiben, valamint az  állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a  – ha
az  a)–d)  pontokban meghatározott szélesség nem biztosítható – technológia szerinti, a  t?zvédelmi
hatósággal egyeztetett szélesség? utat.
(2) A  létesítmény közlekedési, t?zoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezet? útjait
állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a  t?zoltó gépjárm?vek közlekedésére és
m?ködtetésére.
(3) Az  építményben, helyiségben és szabadtéren a  villamos berendezés kapcsolója, a  közm? nyitó- és
zárószerkezetének, a  t?zjelz? kézi jelzésadójának, a  nyomásfokozó szivattyúnak, valamint h?- és füstelvezet?
kezel?szerkezetének, nyílásainak, továbbá a  t?zvédelmi berendezés, felszerelés és készülék hozzáférésének,
megközelítésének lehet?ségét állandóan biztosítani kell, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.
(4) Az üzemi és tárolóhelyiségekben – a 400 m2
-nél kisebb alapterület? helyiség és az állványos raktározás kivételével –
a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat,
amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak.
(5) A  kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket – kivéve a  legfeljebb 50 f? tartózkodására
szolgáló helyiségeket és az arra min?sített nyílászárókat –, míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad.
194. § (1) Az épületek menekülésre számításba vett közleked?in, lépcs?házaiban robbanásveszélyes és t?zveszélyes osztályba
tartozó anyagok nem helyezhet?ek el. Ez  alól kivételt képeznek a  beépített építési termékek és biztonsági jelek,
valamint azok az installációk, dekorációk, sz?nyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló tárgyak, amelyek
az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le.
(2) Füstmentes lépcs?házban nem helyezhet? el robbanásveszélyes és t?zveszélyes osztályba tartozó anyag.
(3) A  menekülésre számításba vett közleked?kben, nem füstmentes lépcs?házakban és a  pinceszinti helyiségekben
elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a h?- és füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják.
(4) Tömegtartózkodásra szolgáló vagy a  vonatkozó jogszabály szerinti zenés, táncos rendezvények tartására szolgáló
helyiségben égéskésleltet? szerrel hatékonyan kezelt dekoranyagok vagy akkreditált laboratórium által igazolt,
a vonatkozó m?szaki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelel? függönyök alkalmazhatóak.
(5) Épületek menekülési útvonalai nem sz?kíthet?k le.
97. Tüzel?-, f?t?berendezések
195. § (1) Az építményben, helyiségben csak olyan f?tési rendszer létesíthet?, használható, amely rendeltetésszer? m?ködése
során nem okoz tüzet vagy robbanást.
(2) A  helyiségben ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárolnak, el?állítanak, felhasználnak,
forgalmaznak nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemel? berendezés – a  tevékenységet
kiszolgáló technológiai berendezés kivételével – nem helyezhet? el. Technológiai tüzel?berendezés létesítése
esetén a t?z vagy robbanás keletkezésének lehet?ségét megfelel? biztonsági berendezéssel kell megakadályozni.
(3) Az  I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadékkal vagy robbanásveszélyes és t?zveszélyes osztályba tartozó gázzal
üzemeltetett tüzel?- vagy f?t?berendezés, készülék m?ködtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak
megfelel? felügyeletr?l kell gondoskodni.
(4) A  munkahelyen a  munka befejezésekor az  égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelés? berendezésben a  tüzelést
meg kell szüntetni, a  vaskályhákban pedig a  tüzet el kell oltani és a  salakot el kell távolítani. Cserépkályhában
a tüzelést a munka befejezése el?tt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni.
A munkahely elhagyása el?tt meg kell gy?z?dni a f?t?berendezés veszélytelenségér?l.
(5) Salakot és hamut csak teljesen leh?tött állapotban, erre a  célra szolgáló edénybe, a  kijelölt salaktárolóba vagy
a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni.
(6) A  tüzel?- és a  f?t?berendezés, az  égéstermék-elvezet?, valamint a  környezetében lev? éghet? anyag között
olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan h?szigetelést kell alkalmazni, hogy az  éghet? anyag felületén mért

h?mérséklet a  legnagyobb h?terheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az  éghet? anyagra gyújtási
veszélyt.
98. Szell?ztetés
196. § (1) Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szell?ztetés mellett
végezhet?.
(2) Ha a  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag jelenléte során vagy ahol robbanásveszélyes és t?zveszélyes
osztályba tartozó anyag lerakódásával számolni lehet, a  szell?ztet? berendezéseket a  gyártó által meghatározott
rendszerességgel tisztítani kell.
(3) A szell?ztet? rendszer nyílásait eltorlaszolni tilos.
(4) A  h?- és füstelvezet? rendszer – általános célú – szell?ztetésre igénybe vehet?, ha a  szell?ztetés révén a  h?- és
füstelvezet? rendszerben éghet? anyag megjelenésével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni.
(5) A  14 méternél magasabban lév? legfels? használati szinttel rendelkez? lakóépület központi szell?z? rendszerét,
valamint étterem konyhai szell?z? (szagelszívó) rendszerét a  gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak
hiányában lakóépületben 3 évente, étterem rendeltetés estében félévente tisztítani és annak elvégzését írásban
igazolni kell.
99. H?- és füstelvezetés
197. § (1) A természetes és a gépi füstelvezet?, légpótló, valamint a füstmentesítést biztosító nyílások nyílászáróinak szabad
mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztet? tartós, jól észlelhet?
és olvasható méret? feliratot a nyílászárón vagy a nyílás mellett el kell helyezni.
(2) Az installációk, dekorációk, anyagok nem csökkenthetik a füstelvezetéshez, légpótláshoz szükséges nyílásfelületet,
nem korlátozhatják a h? és füst elleni védelem eszközeinek mozgását, m?ködését.
(3) Az (1) bekezdés szerinti feliratokat, továbbá a h?- és füstelvezet? rendszer, füstmentesítés eszközei m?ködtetésére
szolgáló kapcsolók feliratát – a magyaron kívül – idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész
használóinak nyelvismerete indokolja.
100. Csatornahálózat
198. § (1) Robbanásveszélyes és t?zveszélyes osztályba tartozó gázt, g?zt vagy I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadékot,
az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lép?, robbanásveszélyes
vagy t?zveszélyes osztályba tartozó gázt fejleszt? anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni tilos.
(2) Abban a  létesítményben, ahol a  szenny- és csapadékvíz I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazhat,
a csatornahálózatot berobbanás ellen – az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával – vízzárral szakaszokra kell
bontani.
101. Gépi berendezés
199. § (1) Kizárólag olyan er?- és munkagép helyezhet? el és használható, amely rendeltetésszer? használata esetén
környezetére gyújtási veszélyt nem jelent.
(2) Robbanásveszélyes zónában csak robbanásbiztos er?- és munkagép, készülék, eszköz helyezhet? el és használható.
(3) A  pinceszinti helyiségben, térben, ahol a  0,8-nál nagyobb relatív s?r?ség? t?z- vagy robbanásveszélyes gáz vagy
g?z jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhet? el, amely a környezetére t?z- és
robbanásveszélyt nem jelent.
(4) Azoknál a  gépeknél, amelyeknél a  h?fejl?dés vagy a  nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet el?,
a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép m?ködését
és a  h?mérséklet vagy nyomás további emelkedését – technológiai utasításban meghatározott biztonsági
határérték elérésekor – megszünteti.
(5) Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról.
(6) A  forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél a  berendezésre és környezetére t?zveszélyt jelent? felmelegedést
meg kell el?zni.

(7) A t?zveszélyes gépeket a gyártó, külföldi termék esetében a forgalomba hozó a biztonságos használatra vonatkozó
technológiai, és kezelési utasítással köteles ellátni.
102. Villamos berendezés
200. § (1) Csak olyan villamos berendezés használható, amely rendeltetésszer? használata esetén a  környezetére nézve
gyújtásveszélyt nem jelent.
(2) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Nem vonatkozik
ez az el?írás azokra a készülékekre, amelyek rendeltetésükb?l következ?en folyamatos üzemre lettek tervezve. Ezen
alcím szempontjából kikapcsolt állapotnak számít az  elektronikai, informatikai és hasonló készülékek készenléti
állapota is.
(3) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket használaton kívül helyezésük esetén a villamos tápellátásról le
kell választani.
(4) Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, a kijárati útvonalak id?leges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén
a  téves jelzést adó menekülési jelek m?ködését szüneteltetni kell. Ha a  biztonsági jel kikapcsolt állapotában is
hordoz információt, az ne legyen látható.
103. Beépített t?zjelz? és beépített oltóberendezés, t?zoltó készülék, felszerelés
201. § (1) A  beépített t?zjelz?, t?zoltó, t?zterjedésgátló berendezést, a  t?zoltósági kulcsszéfet az  építmény tulajdonosának
állandóan üzemképes állapotban kell tartania.
(2) Az  építményekben a  kárelhárítás során együttm?köd? szervek által használt mindenkori rádiótávközlési rendszer
vonatkozásában a  beltéri kézi rádiós ellátottságot, azaz a  kézi rádió berendezés folyamatos m?ködtetéshez
szükséges feltételeket az építmény tulajdonosának kell biztosítania.
202. § (1) A  nyilvános távbeszél? készülékek mellett, továbbá a  távbeszél? alközpontokban – ennek hiányában
a  létesítmények f?vonalú távbeszél? készülékei mellett – a  t?zoltóság hívószámát vagy az  egységes segélyhívó
számát jól láthatóan fel kell tüntetni.
(2) Az  üzemeltet? a  beépített t?zjelz? berendezés, beépített t?zoltó berendezés állandó felügyeletét folyamatosan
biztosítja
a) kioktatott személyzet jelenlétével abban a  helyiségben, ahol a  t?zjelz? vagy oltásvezérl? központ jelzéseit
megjelenít? készüléket elhelyezték,
b) a  t?zjelz? vagy oltásvezérl? központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a  létesítményen belül kialakított
állandó felügyeleti helyre vagy
c) a  t?zjelz? vagy oltásvezérl? központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a  létesítményen kívül kialakított
állandó felügyeleti helyre (távfelügyelet).
(3) A berendezés felügyeletét folyamatosan, egy id?ben ellátó személyek száma legalább két f? abban az esetben, ha
a jelzéseket megjelenít? eszköz felügyeletén túl más, a helyiség esetleges elhagyását igényl? feladatuk is van. A két
személy közül egynek folyamatosan a jelzéseket megjelenít? eszköz helyiségében kell tartózkodnia.
(4) A berendezés üzemeltetése során biztosítani kell
a) a berendezés üzemképes állapotát,
b) a jelzések (t?z, hiba) folyamatos felügyeletét, fogadását,
c) az üzemeltet?i ellen?rzés végrehajtását,
d) a felülvizsgálat, karbantartás végrehajtását,
e) az üzemképességet fenntartó vagy helyreállító javítást, tisztítást, cserét és
f) az üzemeltetéshez szükséges dokumentációt.
(5) A  berendezés – közte a  t?z- és hibaátjelz? – tervszer?, részleges vagy teljes üzemszünetét, a  kikapcsolás el?tt
legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelezni
kell az els? fokú t?zvédelmi hatóság által meghatározott helyen.
(6) A  berendezés tervszer? üzemszünetének, meghibásodásának esetén a  biztonsági feltételeket az  üzembentartó
a helyi kockázatnak megfelel?en biztosítja.
(7) A helyi felügyeletet kiváltó átjelzés meghibásodása esetén a berendezés felügyeletér?l haladéktalanul gondoskodni
kell.

(8) A téves riasztások elkerülése érdekében az érzékel?k t?zjellemz?jére hasonlító hatás idejére az adott érzékel?, zóna,
vagy zónák kiiktatása akkor lehetséges, ha
a) a  kiiktatott érzékel?, zóna csak a  téves riasztást okozó hatás helyiségében lév? automatikus érzékel?k
m?ködését korlátozza,
b) a  kiiktatott érzékel?, zóna a  téves riasztást okozó hatás helyiségében lév? kézi jelzésadók m?ködését nem
korlátozza,
c) a berendezés m?szaki kialakítását ismer? szakemberrel a zónakiiktatás körülményei egyeztetve vannak olyan
módon, hogy az  a  létesítéssel, karbantartással, felülvizsgálattal összefügg? jogokat, kötelezettségeket nem
sérti és
d) az  érzékel?, zóna kiiktatásának és visszaállításának körülményei, annak felel?sségi köre, az  ellensúlyozó
intézkedések a T?zvédelmi Szabályzatban rögzítve vannak.
203. § (1) A  t?z- és hibaátjelzést fogadó központot állandóan üzemkész állapotban kell tartani, kezelését felkészített
személyzettel kell biztosítani.
(2) A t?z- és hibaátjelzést fogadó központ helyiségében hozzáférhet? helyen kell tartani
a) a t?z- és hibaátjelz? rendszer megfelel?ségét igazoló tanúsítvány vagy teljesítménynyilatkozat másolatát,
b) a  t?z- és hibajelzésre, a  t?z- és hibaátjelz? rendszer meghibásodása esetére meghatározott intézkedési
utasításokat, terveket és
c) a t?z- és hibaátjelzést fogadó központ kezelésére felkészített személyek névsorát.
(3) A t?z- és hibaátjelzést fogadó központban nyílván kell tartani
a) a t?zjelzést adó létesítmény címét, nevét, rendeltetését,
b) a t?zjelzést adó létesítményt befogadó épület – föld feletti, föld alatti – szintszámát,
c) az oltást nehezít? körülményeket, így különösen gázpalackok, éghet? folyadék, izotóp,
d) a közm?elzárók – így különösen gáz, víz, elektromos, távh? – helyét,
e) a küls? t?zoltó vízforrások (t?zcsap, tartály, medence) helyét,
f) a  t?zoltást segít? körülményeket, mint h?- és füstelvezetés indítása, leállítása, beépített oltóberendezés,
t?zoltósági beavatkozási központ helye és
g) a kapcsolattartó nevét, telefonszámát.
(4) A  t?zjelzést adó létesítmény tulajdonosa, üzemeltet?je, kezel?je, használója és a  távfelügyeleti központ
üzemeltet?je közötti szolgáltatói szerz?dés tartalmazza a  téves riasztásokból bekövetkez? események – mint
a  kivonulás vagy a  vonulásból való visszahívás – elfogadható számát és az  ezen felül történ? eseményekb?l
származó költségek mértékét, megtérítésének felel?sségét és módját.
(5) Ha a  távfelügyelet vagy az  els? fokú t?zvédelmi hatóság által a  t?zátjelzés fogadásra meghatározott helyszín
megváltozik, az  új helyszínre az  automatikus t?zátjelzés továbbítását 90 napon belül – a  berendezés állandó
felügyeletének folyamatos biztosítása mellett – kell megvalósítani.
(6) Ha a t?zjelzés az állandó felügyeletr?l, telefonon, szóban történik, akkor az kizárólag a nemzeti segélyhívó számon
történhet, és a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adatokról a jelzésfogadót tájékoztatni kell.
204. § (1) T?zoltó készülékek esetében az oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyagegység-mennyiségeket a 16. mellékletben
foglalt 1. táblázat tartalmazza.
(2) Abban az esetben, ha egy önálló rendeltetési egységben A és B osztályú tüzek is el?fordulhatnak és a készenlétben
tartott t?zoltó készülék olyan A  és B osztályú t?z oltására alkalmas, melyekhez különböz? oltóanyag-egységek
tartoznak, akkor a kisebb oltóanyag-egységet kell figyelembe venni.
(3) T?zoltó készüléket kell készenlétben tartani
a) az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként,
b) ahol e rendelet el?írja és
c) jogszabályban meghatározott esetekben
a 16. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint.
(4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell t?zoltó készüléket elhelyezni a  lakás vagy nem kereskedelmi
szálláshelyként m?köd? üdül? céljára szolgáló építményekben, t?zszakaszokban és a  hozzájuk tartozó szabad
területeken, kivéve a  lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetés? helyiségeket, amelyek tekintetében
– gazdálkodó vagy rendeltetési egységenként – az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A  t?zvédelmi hatóság az  (1)  bekezdésben meghatározottakon túl további t?zoltó készülékek, eszközök,
felszerelések és anyagok elhelyezését is el?írhatja.

(6) A  t?zoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyen hozzáférhet?en, úgy kell elhelyezni, hogy a  t?zoltó készülék
a  legkedvez?tlenebb helyen keletkez? t?z oltására a  legrövidebb id? alatt felhasználható legyen, és állandóan
használható, üzemképes állapotban kell tartani.
(7) Legalább 2 kg töltettömeg?, vízalapú t?zoltó készülékek esetén legalább 2 l töltettérfogatú t?zoltó készülékeket
kell készenlétben tartani.
104. Lakó- és szállásépületek
205. § (1) Az  épületben éghet? anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, a  rendeltetéshez alkalomszer?en
kapcsolódó tevékenységek kivételével olyan tevékenység nem folytatható, amely a  rendeltetésszer? használattól
eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.
(2) Lakórendeltetés? épületek, épületrészek területén a  menekülésre számításba vett közleked?kön, lépcs?házakban
éghet? anyagok és a  menekülési útvonalat lesz?kít? tárgyak – a  (3)  bekezdésben foglalt kivétellel – nem
helyezhet?k el.
(3) Lakórendeltetés? épületek, épületrészek menekülésre számításba vett közleked?in, lépcs?házak pihen?in növények
elhelyezhet?k, ha a menekülési útvonalat az el?írt minimális méret alá nem sz?kítik le.
105. Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár
206. § (1) A  m?vel?dési, sport- és oktatási létesítményekben, helyiségekben esetenként nem az  eredeti rendeltetésnek
megfelel? rendezvényekre, valamint az  500 f?nél nagyobb befogadóképesség? nem m?vel?dési és
sportlétesítményekben, helyiségben tartott alkalomszer? kulturális és sportrendezvényekre a  vonatkozó
t?zvédelmi el?írásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény felel?s szervez?je köteles írásban meghatározni és
a rendezvény id?pontja el?tt 15 nappal azt tájékoztatás céljából a t?zvédelmi hatóságnak megküldeni.
(2) A  rendezvény felel?s szervez?je által az  (1)  bekezdésben meghatározott rendezvényekre vonatkozó biztonsági
intézkedés tartalmazza
a) a kiürítési számítást,
b) a  rendezvény helyszínén a  résztvev?k tervezett elhelyezkedését és létszámát, a  kiürítési útvonalakat,
a  kijáratokat, t?zoltási felvonulási utakat és területeket, közm?vek nyitó és záró szerkezetét feltüntet? és
az  oltóvízforrásokat, a  menekülésben korlátozott személyek tervezett elhelyezését és létszámát tartalmazó
méretarányos helyszínrajzot,
c) a kiürítés lebonyolítását felügyel? biztonsági személyzet feladatait,
d) a t?z esetén szükséges teend?ket és
e) a t?z jelzésének és oltásának módját.
(3) A rendezvény felel?s szervez?jének a rendezvény lebonyolításának t?zvédelmi el?írásait tartalmazó iratokat és azok
mellékleteit a rendezvényt követ?en legalább egy évig meg kell ?riznie.
(4) Az  ipari, a  kereskedelmi vagy a  mez?gazdasági vásár területén biztosítani kell a  t?zoltójárm?vek közlekedéséhez
szükséges utat. A  létesítmények kiürítési útvonalait és kijáratait a  várható legnagyobb látogatási létszám
figyelembevételével, számítás alapján kell méretezni. A  rendezvény felel?s szervez?jének a  létesítményekre és
szabadtérre a  tervezett helyszíneket, a  résztvev?k tervezett elhelyezkedését és létszámát, a  kiürítési útvonalakat,
a  kijáratokat, t?zoltási felvonulási utakat és területeket, közm?vek nyitó és záró szerkezetét feltüntet? és
az  oltóvízforrásokat, valamint azok vízellátását biztosító nyitó és zárószerkezetek helyét tartalmazó méretarányos
helyszínrajzot kell készíteni, és azt el?zetesen, a  rendezvény id?pontja el?tt 15 nappal tájékoztatás céljából
az t?zvédelmi hatóságnak meg kell küldeni.
106. Szabadtéri rendezvények
207. § (1) Szabadtéri rendezvény veszélyeztetett területér?l a  gyors és biztonságos menekülés, menekítés érdekében
menekülési lehet?séget kell biztosítani.
(2) A szabadtéri rendezvény területén a menekülés irányát – a napnyugta utáni id?szakban is látogatható rendezvény
esetén – világító menekülési biztonsági jelekkel kell jelölni. A jelölések láthatóságát oly módon kell biztosítani, hogy
a résztvev?k számára a szabadtéri rendezvény területének bármely pontjáról, annak teljes id?tartama alatt legalább
egy jelölés látható és felismerhet? legyen.
(3) A (2) bekezdés szerinti jelölések, biztonsági jelek legkisebb mérete 1200 × 600 mm.

(4) A  napnyugta utáni id?szakban is látogatható rendezvény területén a  közlekedési útvonalak megvilágítását
biztosítani kell.
(5) A szabadtéri rendezvény területén közterületi világítással rendelkez? közlekedési és menekülési útvonalakon, külön
megvilágítás és a megvilágításhoz tartalék energiaforrás kiépítése nem szükséges.
(6) A szabadtéri rendezvény területének minden pontjáról a kiüríthet?séget – a várható legnagyobb létszámot alapul
véve – biztosítani kell oly módon, hogy az  adott pont 40 méteres körzetét az  ott tartózkodók 4 percen belül
maradéktalanul el tudják hagyni.
(7) Az  egymás mellett elhelyezked? szabadtéri rendezvények kiüríthet?ségét a  rendezvények együttes vizsgálatával
kell meghatározni, egymásra hatásuk figyelembevételével úgy, hogy a (6) bekezdés szerinti követelmény teljesüljön.
(8) Menekülésre nem vehet? figyelembe 25%-nál meredekebb lejt?, emelked? és olyan terület, amelynek esetében
a gyalogos közlekedés lehet?sége korlátozott.
208. § (1) A  rendezvényen a  menekülésben korlátozott személyek számára a  menekülés, menekítés lehet?ségét biztosítani
kell.
(2) A szabadtéri rendezvény területén menekülésre figyelembe vett útvonal szabad szélessége legalább 2,5 méter kell,
hogy legyen.
(3) Szabadtéri rendezvények menekülésre figyelembe vett útvonalán nyílt lánggal járó megvilágítás nem alkalmazható.
209. § (1) A  szabadtéri rendezvény alatt a  rendezvény és a  helyszín jellegzetességeihez, a  résztvev?k menekülési
képességeihez, valamint a  helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzetet, de legalább
minden megkezdett 200 f? résztvev?re 1 f?t kell biztosítani, melynek meglétéért a rendezvény szervez?je felel.
(2) Ha a  rendezvényen jellemz?en menekülésben korlátozott személyek jelenléte várható, akkor a  rendezvény alatt
minden megkezdett 100 f? résztvev?re legalább 1 f? biztonsági személyzetet kell biztosítani.
210. § (1) Ha a  szabadtéri rendezvény területén telepítenek legalább 2 méter képátlóval rendelkez? kivetít?t, azon
a rendezvény területének menekülésre figyelembe vett útvonalait, biztonsági tájékoztató pontjait be kell mutatni
legalább a rendezvény, koncert megkezdése el?tt, szünetében és a végén.
(2) Ha önkéntes vállalás útján legalább 2 méter képátlóval rendelkez? kivetít?t nem telepítenek a rendezvény területén,
akkor a hangosító rendszeren, berendezésen vagy villamos hálózattól független hangosító eszközön keresztül kell
megtenni az  (1)  bekezdés szerinti tájékoztatást, kiegészítve a  t?z- vagy káresemény bekövetkezésekor szükséges
teend?k ismertetésével.
(3) Ha hangosító rendszer nem kerül kiépítésre, akkor a  szabadtéri rendezvény területét és adottságait figyelembe
véve minden megkezdett 3000 m2
területre legalább 1 db villamos hálózattól független hangosító eszközt kell
készenlétben tartani.
(4) Ha hangosító rendszer kiépítésre kerül, de a  tartalék energiaellátása legalább 30 percen át nem biztosított, akkor
annak kiegészítésére a (3) bekezdésben meghatározott számú, villamos hálózattól független hangosító eszközt kell
készenlétben tartani.
(5) A  hangosító rendszert és a  villamos hálózattól független hangosító eszközöket a  pánikhelyzet kialakulásának
megakadályozására, a menekül?k informálására, mozgásuk irányítására késedelem nélkül alkalmazni kell.
(6) Szabadtéri rendezvény hangosítását úgy kell megoldani, hogy a  tervezett – a  rendezvényen résztvev?k számára
kialakított – terület bármely pontján hallható legyen a rendezvény alatt.
211. § (1) A  szabadtéri rendezvény megközelítésére és annak területén a  t?zvédelmi hatósággal egyeztetett, a  t?zoltó
gépjárm?vek közlekedésére alkalmas utat kell biztosítani.
(2) A helyszín és a tervezett létszám ismeretében az illetékes els? fokú t?zvédelmi hatóság a rendezvényen résztvev?k
biztonsága érdekében megfelel? számú t?zoltó gépjárm? és hozzá tartozó személyzet felügyeletét írhatja el?,
melynek költségét a rendezvény szervez?je viseli.
212. § (1) Szabadtéri rendezvényen
a) a színpad védelmére minden megkezdett 50 m2
után 1 db 34A teljesítmény?,
b) az öltöz?k, raktárak védelmére minden megkezdett 50 m2
után 1 db 34A teljesítmény?,
c) a  vendéglátó és kereskedelmi egységek védelmére minden megkezdett 100 m2
után 1 db 34A, 183B C
teljesítmény?
t?zoltó készüléket kell készenlétben tartani.

(2) A  színpad alatt tárolni, raktározni tilos, ott csak a  funkció ellátásához legszükségesebb eszközök, berendezések
lehetnek, melyek elhelyezésének módjával biztosítani kell a  t?zoltó készülékkel történ?, késedelem nélküli
beavatkozás lehet?ségét.
213. § (1) A  szabadtéri rendezvény ül?helyekkel tervezett néz?terén – a  padok kivételével – csak a  padlóhoz, a  talajhoz
vagy egy-egy soron belül egymáshoz rögzített ül?helyekkel alakítható ki. Az  ül?helyeket úgy kell elrendezni és
a menekülésre tervezett útvonalakat úgy kell kialakítani, hogy az útvonalak hossza ne haladja meg
a) a széksorok között haladva a 15 métert,
b) lépcs?n, lépcs?zetes lelátón fölfelé haladva a 15 métert,
c) lépcs?n, lépcs?zetes lelátón lefelé haladva a 30 métert és
d) sík emelked?n és lejt?n, valamint vízszintesen haladva a 45 métert.
(2) Az  ül?helyek esetében alkalmazott lépcs?k, közleked?k legkisebb szabad szélessége 1,10 méter, a  szektorokat
elválasztó lépcs?k, közleked?k esetében 2,10 méter. Ha a  rendezvény asztalokkal és azok körül elhelyezett
ül?helyekkel kerül megrendezésre, akkor azok elhelyezésekor az (1) bekezdés d) pontjában foglalt követelményt kell
betartani.
214. § A felvonulás- vagy verseny jelleg? szabadtéri rendezvények esetén a  szabadtéri rendezvényekre vonatkozó
t?zvédelmi szabályok csak a gyülekezési pontok esetében alkalmazandók.
215. § (1) A  szabadtéri rendezvényekre a  vonatkozó t?zvédelmi el?írásokat, biztonsági intézkedéseket – a  zenés, táncos
rendezvények m?ködésének biztonságosabbá tételér?l szóló kormányrendelet szerinti zenés, táncos rendezvények
kivételével – a rendezvény szervez?je köteles írásban meghatározni és a rendezvény kezdetének id?pontja el?tt tíz
nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes els? fokú t?zvédelmi hatóságnak eljuttatni.
(2) Adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott szabadtéri rendezvény
esetében az (1) bekezdésben meghatározott t?zvédelmi el?írásokat, biztonsági intézkedéseket csak az els? alkalom
esetén kell kidolgozni. A  kés?bbiekben csak a  t?zvédelmi szempontot érint? változást kell az  (1)  bekezdésben
meghatározottak szerint bejelenteni.
(3) A rendezvény szervez?je gondoskodik a rendezvény megkezdése el?tt, annak folyamán feladatot ellátó személyek
dokumentált t?zvédelmi oktatásáról, melyet a rendezvény teljes id?tartama alatt a helyszínen kell tartani.
(4) A  t?zvédelmi el?írásokat, biztonsági intézkedéseket tartalmazó dokumentációt a  rendezvény szervez?jének
a szabadtéri rendezvényt vagy annak megszüntetésének bejelentését követ?en legalább egy évig meg kell ?riznie.
107. Kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvények
216. § (1) A  kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvényekre a  szabadtéri rendezvények vonatkozó szabályait az  alábbi
eltérésekkel kell megfelel?en alkalmazni.
(2) A  t?zvédelmi el?írásokat, biztonsági intézkedéseket tartalmazó dokumentáció kiürítésre, menekítésre vonatkozó
nyilvánosságra hozható kivonatát a rendezvény szervez?je tájékoztatásként a rendezvény megjelenítésére használt
honlapon elektronikusan letölthet? formában közzéteszi.
(3) A  helyszínen a  menekülés biztosítását szolgáló – rendezvény miatt telepített – villamos táplálású berendezések
tartalék energiaellátását a szabadtéri rendezvény területének kiürítéséhez szükséges ideig, de legalább 30 percen át
biztosítani kell.
(4) A  szabadtéri rendezvények m?sorszámaival érintett területén legalább 2 méter képátlóval rendelkez? kivetít?ket
kell telepíteni els?dlegesen a rendezvény résztvev?inek biztonsági tájékoztatása céljából, arra alkalmas helyeken.
(5) A résztev?k biztonsága érdekében léptékhelyes alaprajzokat kell elhelyezni a rendezvény területén a menekülésre
figyelembe vett útvonalak közelében és azokon a  helyeken, ahol a  résztvev?k koncentrálódása várható.
Az alaprajzokon a menekülést és eligazodást segít? rajzi elemeket, menekülésre figyelembe vett útvonalat fel kell
tüntetni.
217. § (1) A rendezvény szervez?jének irányítási pontot kell létrehozni, ahol legalább a rendezvény szervez?je, a rendezvény
biztonsági vezet?je, a rendezvény t?zvédelmi felel?se és esetleges káreset során a rend?rség, a ment?k, valamint
a katasztrófavédelem intézkedésre jogosult képvisel?i végeznek irányítói feladatokat.
(2) Az  irányítási ponton keresztül a  rendezvény szervez?je biztosítja a  kommunikációs és tömegtájékoztatási
lehet?séget.

(3) Az  irányítási ponton 2 db 55A, 233B, C teljesítmény? t?zoltó készüléket kell készenlétben tartani, melyeket nem
szükséges az e rendeletben meghatározottak szerint biztonsági jellel megjelölni.
(4) Az irányítási ponton a t?zvédelmi el?írásokat, biztonsági intézkedéseket tartalmazó dokumentáció egy példányát el
kell helyezni.
218. § A rendezvény id?tartama alatt a  szükséges oltóvizet és annak kivehet?ségét a  legveszélyeztetettebb helyszín
védelme érdekében a  rendezvény szervez?jének kell biztosítania, mely történhet egyedi, eseti m?szaki megoldás
felhasználásával is. A  szükséges oltóvíz mennyiségét, helyét és követelményeit adott rendezvényre vonatkozóan
egyedileg – egyeztetés keretén belül – az illetékes els? fokú t?zvédelmi hatóság határozza meg.
108. Járm?vek
219. § (1) A járm?vön a vonatkozó jogszabály szerint elhelyezett t?zoltó készüléknek állandóan hozzáférhet?nek és vontatás
esetén a vontató és a szállítmány t?zvédelmére egyaránt felhasználhatónak kell lennie.
(2) Az éghet? folyadékot vagy gázt szállító tartálykocsinál – minden töltés és lefejtés után közvetlenül – az üzemben
tartó vagy megbízottja köteles ellen?rizni és biztosítani a tartályok csepegés- és szivárgásmentességét.
(3) A  járm? el?melegítésére csak olyan eszköz, anyag használható, amely tüzet vagy robbanást nem okozhat. Erre
a célra nyílt lángot használni tilos.
(4) A járó motorú járm? üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni tilos.
(5) A járm? utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos.
220. § (1) Az  éghet? folyadékot és gázt szállító gépjárm? csak erre a  célra létesített külön gépjárm?tároló helyiségben
vagy tárolóhelyen, más gépjárm?vekt?l elkülönítve helyezhet? el úgy, hogy azok bármelyike a  többi gépjárm?
mozgatása nélkül kiállhasson. A gépjárm?tárolóban álló járm? villamos berendezését feszültségmentesíteni kell.
(2) Gépjárm? épület kapualjában – a családi házak kivételével – nem tárolható.
(3) Gépjárm?tároló helyiségben vagy tárolóhelyen üzemanyagot, éghet? folyadékot, gázt lefejteni, a  gépjárm?vet
üzemanyaggal feltölteni, t?zveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a  gázüzemanyag-ellátó berendezésen javítást
végezni tilos.
(4) A tisztán gázüzem?, a vegyes üzem? és a kett?s üzem? járm? nem helyezhet? el
a) cseppfolyós (propán-bután) üzemanyag esetén jóváhagyási jellel ellátott és jóváhagyási jellel ellátott
berendezéssel felszerelt járm?vek kivételével
aa) pinceszinti, járm? tárolására alkalmas terekben,
ab) olyan járm?tárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy
amelyb?l pinceszinti vagy olyan helyiség nyílik, amelynek teljes leveg?cseréje nem biztosított,
ac) ahol az akadálytalan átszell?zés folyamatosan nem biztosított,
b) s?rített földgáz üzemanyag esetén
ba) tömegtartózkodásra szolgáló vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem
szell?zött terekben,
bb) ahol az akadálytalan átszell?zés folyamatosan nem biztosított.
(5) A  (4)  bekezdés a)  pontjában meghatározott terek bejáratánál, jól látható módon, a „Biztonsági szelep nélküli LPG
üzem? járm? részére tilos a behajtás” feliratú táblát kell elhelyezni.
109. Aratás
221. § (1) A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell el?ször elvégezni.
(2) A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és
legalább 3 méter széles véd?szántást kell alkalmazni.
(3) Gabonatáblán dohányozni még a járm?vek, er?- és munkagépek vezet? fülkéiben is tilos.
(4) Az  aratás idejére a  gabonatáblától legalább 15 méterre éghet? anyagtól és növényzett?l mentes dohányzóhelyet
lehet kijelölni. A  dohányzóhelyen a  dohánynem? gy?jtéséhez és eloltásához megfelel? mennyiség? vizet
tartalmazó edényt kell elhelyezni.

110. Szér?, rostnövénytároló, kazal
222. § (1) A  mez?n összerakott kazal, valamint a  szér? és rostnövénytároló elhelyezésénél a  széls? tárolási egység és
a környez?
a) robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok el?állítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy
forgalmazására szolgáló építményekt?l legalább 200 méter,
b) egyéb építményekt?l legalább 100 méter,
c) vasúti vágányoktól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100 méter,
d) közúttól, erd?t?l, lábon álló gabonától legalább 25 méter és
e) nagyfeszültség?, föld feletti villamos vezetékt?l a  legfels? villamos vezeték és talaj közötti távolság
háromszorosa, de legalább 20 méter
t?ztávolságot kell tartani.
(2) Az  állattartó telepeken a  legfeljebb egy évre elegend? alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi
tárolásnak kell tekinteni.
(3) A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban lev? kazal az el?z? sorban lev? két kazal közé kerüljön.
(4) A  kazlak, valamint a  sorok között a  nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell
biztosítani.
(5) A  mez?n összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles véd?szántással kell
körülvenni.
223. § Dohányozni szélcsendes id?ben a kazaltól legalább 30 méter távolságra szabad.
224. § (1) A rostnövény osztályozása esetén egy id?ben legfeljebb 4 kazal vagy tárolási egység bontható meg.
(2) A rostnövény csak a tárolón kívül és a széls? kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden
megkezdett 10 000 m2
alapterület után 10 méteres t?ztávolságot kell biztosítani.
111. A szabadtéri t?zgyújtás és t?zmegel?zés szabályai
225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a  lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és
a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
(2) Mentesül az  égetési, t?zgyújtási tilalom alól a  katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a  károk
csökkentésére, a t?z terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghet? hulladéktól
és további hasznosításra nem kerül? száraz növényzett?l mentesen tartani.
(4) A kilátókat, magaslati ponton elhelyezked? létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv
vezet?je által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történ? észlelése céljából térítésmentesen
igénybe vehetik.
226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a t?zvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefügg?
területen irányított égetést végezhet.
(2) Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza
a) a kérelmez? nevét és címét,
b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének id?pontját (év, hónap, nap, óra, perc),
d) az irányított égetés indokát,
e) az égetéssel érintett terület nagyságát,
f) az égetés folyamatának pontos leírását,
g) az égetést végz? személyek nevét, címét,
h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
i) a t?z továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
j) a  helyszínen biztosított, a  t?z továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök
felsorolását.
(3) A  kérelmet legkés?bb az  égetés tervezett id?pontját megel?z? 10. napig be kell nyújtani az  engedélyez?
t?zvédelmi hatósághoz.

(4) A t?zvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezését?l számított 5 munkanapon belül bírálja el.
(5) Az irányított égetés során a t?z nem hagyható ?rizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték,
azt azonnal el kell oltani.
(6) Az irányított égetés csak úgy végezhet?, hogy az a környezetére t?z- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
(7) Az  irányított égetés befejezése után a  helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a  parázslást, izzást – vízzel,
földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
227. § (1) Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhet?:
a) a  tarlónak minden oldalról egyidej?leg történ? felgyújtása tilos; az  égetéshez csak a  tarlómaradványok
használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
b) a  tarlót vagy az  érintett szakaszokat a  tarlóégetés megkezdése el?tt legalább 3 méter szélességben körül
kell szántani, és az  adott területen az  apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell
végrehajtani, a  fasorok, facsoportok védelmére a  helyi adottságoknak megfelel?, de legalább 6 méteres
véd?sávot kell szántással biztosítani,
c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhet?, és csak az  egyik szakasz felégetése után
lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
d) a  tarlóégetés során t?zoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelel? létszámú, kioktatott személy
jelenlétér?l kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
(2) A  lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az  (1)  bekezdés szabályait kell
alkalmazni.
228. § (1) A  szabadtéren keletkez? tüzek megel?zése érdekében a  vasút és a  közút mindkét oldalán annak kezel?je köteles
a  széls? vasúti vágánytengelyt?l mérve legalább 4,0 méter széles, a  közút szélét?l mérve legalább 3 méter széles
véd?sávot kialakítani.
(2) A véd?sávot éghet? aljnövényzett?l, gallytól tisztán kell tartani.
(3) A folyamatos tisztántartásról, éghet? anyagtól mentes állapotban tartásról a véd?sávval érintett terület tulajdonosa,
kezel?je, haszonbérl?je köteles gondoskodni.
112. A mez?gazdasági er?- és munkagépek
229. § (1) A  kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati
egységt?z oltására alkalmas t?zoltó készülékkel is ellátott er?- és munkagép, valamint egyéb járm? vehet részt,
amelynek t?zvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megel?z?en az üzemeltet? elvégezte. A járm? megfelel?ségér?l
szemle keretében kell meggy?z?dni. A  betakarítási munkák során használt, ötnél több mez?gazdasági járm?vet
érint? m?szaki ellen?rzés esetén, annak tervezett id?pontját 10 nappal el?bb írásban a  t?zvédelmi hatóságnak
be kell jelenteni. A  m?szaki ellen?rzésr?l jegyz?könyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a  járm?vön el kell
helyezni.
(2) Az üzemel? er?- és munkagép kezel?je a munkavégzés megkezdése el?tt és annak befejezése után közvetlenül és
munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratör? m?szaki állapotát felülvizsgálni és
a rárakódott éghet? anyagtól szükség esetén megtisztítani.
(3) A  tartalék üzem- és ken?anyagot az  er?- és munkagépt?l, a  kazaltól és a  gabonatáblától legalább 20 méter
távolságra kell elhelyezni éghet? hulladéktól, növényzett?l mentes területen.
(4) Er?- és munkagépen, gépjárm?vön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár vagy üzemanyag
elfolyásával járhat, gabonatáblán, szér?n és a rostnövénytároló területén nem végezhet?.
(5) Munkaszünet idejére az  aratógépet, az  er?gépet és az  egyéb munkagépet a  lábon álló kalászos terményt?l,
a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghet? hulladéktól, növényzett?l mentes
területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles véd?szántáson kívül kell az arató-, er?-
és az egyéb munkagépet elhelyezni.
(6) Az  aratógépet hajlékony földel?vezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghet?, villamosságot nem
vezet? anyagú véd?burkolattal kell ellátni.
(7) Az er?- és munkagépet, aratógépet a kezel? üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.
230. § (1) A szalmaösszehúzást és a kazalozást végz? er?gép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti
meg, hogy az er?gép égésterméke vagy annak elvezet? csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.

(2) A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vev? er?gépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell
tisztítani.
(3) Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2
-t.
113. A terményszárítás szabályai
231. § Terményszárító berendezéssel történ? szárítás esetén a  t?zvédelmi el?írások megtartásáért és annak folyamatos
üzemelés közbeni ellen?rzéséért az üzemeltet? és a kezel? személyzet a felel?s. A szárítóberendezés üzemeltetése
során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.

XIX. FEJEZET
ÉGHET? FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK HASZNÁLATI SZABÁLYAI
114. Éghet? folyadékok tárolása és szállítása
232. § (1) Robbanásveszélyes osztályú aeroszol és I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadék pinceszinten, padlástérben,
menekülési útvonalon nem tárolható.
(2) Éghet? folyadék csak a  folyadék hatásának ellenálló, a  folyadékra gyújtási veszélyt nem jelent?, jól zárható
edényben tárolható.
(3) A sérülékeny edények gy?jt?csomagolásának vagy véd?burkolásának sérülés (törés, felszakadás) ellen védelmet kell
nyújtania.
(4) Az edények csak kiönt?nyílásukkal felfelé, lezárt állapotban tárolhatók és szállíthatók. Kiürített, de ki nem tisztított
edények tárolására és szállítására a  megtöltöttekre vonatkozó el?írások irányadók. A  tárolható anyagmennyiség
a tárolóedények ?rtartalmának összesített értékét jelenti.
(5) A lakóépületeket kivéve a I-III. t?zveszélyességi fokozatú folyadékot és a robbanásveszélyes osztályú aeroszolt nem
éghet? anyagú polcon vagy a 235. § (2) bekezdés szerinti szekrényben kell tárolni.
(6) I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadékok maximum 20 liter ?rtartalmú tárolóeszközben tárolhatók.
(7) 20 litert meghaladó mennyiség? I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadék egy helyiségen belüli tárolása esetén
legalább 1 db szóróeszközt, továbbá
a) legfeljebb 1 liter ?rtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,02 m3
mennyiség? felitató anyagot,
b) 1 litert meghaladó ?rtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,05 m3
mennyiség? felitató anyagot
kell a tárolás helyét?l legfeljebb 15 méter távolságra tartani.
(8) 4-nél több parkolóállásos gépkocsitároló helyiségében legalább 1 db szóróeszközt és legalább 0,05 m3
mennyiség?
felitató anyagot kell hozzáférhet? helyen tartani.
(9) Személyszállító felvonó éghet? folyadék szállítására legfeljebb 20 liter mennyiségig és legfeljebb 1 személy
kíséretében használható.
115. Tárolás lakásban és garázsban
233. § (1) Többlakásos épületben lév? lakásban legfeljebb 10 liter I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadék, valamint
robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 30 liter III. t?zveszélyességi fokozatú folyadék tárolható.
(2) Önálló, egylakásos lakóépületben legfeljebb 20 liter I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadék valamint
robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 60 liter III. t?zveszélyességi fokozatú folyadék tárolható.
(3) Lakóépülethez, lakórendeltetés? épületrészhez tartozó gépkocsitároló-helyiségben a  gépkocsikba épített
üzemanyagtartályon kívül
a) parkolóállásonként és
b) tárolóhelyiségenként
legfeljebb 5 liter, a gépkocsi vagy más robbanómotoros gép üzemeltetéséhez és a háztartásban használatos éghet?
folyadék tárolható.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltér? gépjárm?tároló helyiségben vagy tárolóhelyen éghet? folyadék, éghet? gáz
– a gépjárm?be épített üzemanyagtartály kivételével – nem tárolható.

116. Tárolás és forgalmazás kereskedelmi rendeltetés esetén
234. § (1) Kereskedelmi egység területén a  17.  mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti mennyiség?, bontatlan csomagolású
I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol tárolható, forgalmazható.
(2) A  vas-, barkács-, festék- és épít?anyagot, háztartási cikket forgalmazó kereskedelmi egység, helyiségében az  I-II.
t?zveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol legnagyobb megengedett mennyisége
az (1) bekezdés szerinti mennyiség háromszorosa, ha a kereskedelmi egységet a szomszédos helyiségekt?l t?zgátló
építményszerkezetek választják el.
(3) Pinceszinti kereskedelmi rendeltetés? helyiségben I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes
osztályú aeroszol nem tárolható és nem forgalmazható.
117. Tárolás egyéb közösségi rendeltetés esetén
235. § (1) Kereskedelminek nem min?sül? közösségi rendeltetés esetén csak a  rendeltetésnek megfelel? tevékenységhez
szükséges, legfeljebb a 17. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint meghatározott mennyiség? I-III. t?zveszélyességi
fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol tárolható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti anyagok maximális tárolási mennyisége
a) fémszekrényben 20 liter,
b) robbanásgátló szekrényben 50 liter,
c) folyadéktárolásra alkalmas t?zálló szekrényben 60 liter.
(3) A (2) bekezdésben szerepl? szekrényeken kívül legfeljebb 5 liter anyagmennyiség tárolható helyiségenként.
236. § (1) Tömegközlekedésre használatos járm?vön éghet? folyadékot tartalmazó edények nem szállíthatók, kivéve éghet?
folyadék összetev?t tartalmazó élelmiszereket, háztartási cikkeket, lakkokat, festékanyagokat, valamint ezek
oldószereit, személyenként legfeljebb 5 liter mennyiségben.
(2) Szállítás közben az  éghet? folyadékot tartalmazó edényeket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne borulhassanak fel
vagy sérülhessenek meg.
(3) Éghet? folyadékot tartalmazó üvegedények és az  ezeket tartalmazó göngyölegek egymásra helyezve nem
szállíthatók.
(4) Kézi er?vel legfeljebb 20 liter éghet? folyadék szállítható.
118. Éghet? folyadékok és olvadékok tárolása fekv?, hengeres acéltartályokban
237. § (1) Többkamrás tartályok használatakor azok rekeszeiben nem tárolhatók olyan folyadékok, amelyek egymással
veszélyes reakcióba léphetnek.
(2) A tartályok közelében hordozható t?zoltó készüléket kell készenlétben tartani. A t?zoltó készülékek mennyiségének
meghatározása a mértékadó t?zfelület alapján történjen. A t?zoltó készülék föld alatti tartályok esetén legalább 34A
és 144B vizsgálati egységt?z oltására, föld feletti tartályok pedig legalább 55A és 233B vizsgálati egységt?z oltására
legyen alkalmas.
(3) Az  esetleg szabadba kikerült és szétfolyt folyadékot haladéktalanul fel kell itatni. Erre a  célra a  tárolótéren
tartálycsoportonként 0,1 m3 száraz homok vagy 0,05 m3
száraz, nem éghet? abszorbens felitató anyagot kell tartani.
119. Éghet? folyadékok tárolása kamrában
238. § (1) A kamrában az elcsepegett folyadék felitatására alkalmas eszközt, felitató anyagot vagy 0,5 m3
száraz homokot és
1 db szórólapátot kell készenlétben tartani.
(2) Ha a kamrában I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadékok kimérését végzik, akkor a kamrában 1 db, legalább 2 m2
nagyságú t?zoltó takarót kell elhelyezni.
(3) A  kamra bejárata közelében – a  kamrán kívül – 2 db, egymás mellé épített kamrák esetén a  további kamrákhoz
1-1 db, legalább 55A és 233B jel? vizsgálati egységt?z oltására alkalmas t?zoltó készüléket kell elhelyezni.
(4) A kamra ajtajának küls? felületén 1 db, a t?z- vagy robbanásveszélyre figyelmeztet? piktogramot kell maradandó
módon elhelyezni.

120. Üzemanyagtölt? állomás el?írásai
239. § (1) Ken?anyag és egyéb éghet? folyadék kezel?épületen kívül csak A1-A2 t?zvédelmi osztályú, legfeljebb 500 liter
?rtartalmú szekrényben, kirakatszekrényben vagy konténerben tárolható zárt edényben, kombinált csomagolásban.
Ezekben robbanásveszélyes és t?zveszélyes osztályú anyagok együtt is tárolhatók. A  szekrényeknek és
a konténereknek zárhatóknak kell lenniük.
(2) A  tároló szekrényb?l, konténerb?l kútoszloponként legfeljebb 2 db helyezhet? el, de az  üzemanyagtölt? állomás
területén az árusított anyagok mennyisége legfeljebb 5 m3
lehet. A konténerekben f?t?berendezés nem lehet.
121. Éghet? folyadék tárolása, szállítása üzemanyagtölt? állomás kezel?épületén belül
240. § (1) A tároló edények kiönt?nyílásukkal felfelé, légmentesen lezárt állapotban tárolhatók.
(2) Kiürített, de ki nem tisztított edények tárolására a megtöltöttekre vonatkozó el?írások irányadók.
(3) Egy helyiségben robbanásveszélyes és t?zveszélyes osztályú anyagok együtt is tárolhatók.
(4) A  sérülékeny tároló edények gy?jt?csomagolásának vagy véd?burkolásának sérülés, így törés, felszakadás ellen
védelmet kell nyújtania.
(5) A  folyadék hatásának ellenálló, jól zárható palackban vagy flakonban I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadékból
legfeljebb 500 l, III. t?zveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 500 l tárolható. A palack és a flakon ?rtartalma
nem haladhatja meg a 2 l-t.
(6) Jól zárható üzemanyagkannában, egyéb dobozban vagy kannában a I-II. t?zveszélyességi fokozatú folyadékokból
legfeljebb 100 l, a III. t?zveszélyességi fokozatú folyadékokból pedig legfeljebb 3000 l tárolható. A doboz vagy kanna
?rtartalma nem haladhatja meg a 20 l-t.
(7) Fémhordóban I-II. t?zveszélyességi fokozatú, m?anyag hordóban csak III. t?zveszélyességi fokozatú folyadékok
tárolhatók.
241. § (1) Üzemanyagtölt? állomáson belül az éghet? folyadékot tartalmazó edények csak a megfelel? szállítóeszközzel vagy
kézi er?vel szállíthatók.
(2) Éghet? folyadékot tartalmazó üvegedények és az ezeket tartalmazó göngyölegek egymásra rakva nem szállíthatók.
122. Üzemanyagtölt? állomáson elhelyezett t?zoltó készülékek
242. § (1) A tölt?állomásokon 3 kútoszlopig 2 db, minden további megkezdett 3 kútoszlop után legalább 1-1 db és legalább
34A és 144B jel? vizsgálati egységt?z oltására alkalmas t?zoltó készüléket kell elhelyezni a  kútoszlopok, valamint
legalább 1 db-ot a tölt?akna 30 méteren belüli környezetében.
(2) Önkiszolgáló tölt?állomásokon minden kútoszlophoz 1 db, legalább 34A és 144B jel? vizsgálati egységt?z oltására
alkalmas t?zoltó készüléket kell a kútoszlopok közelében elhelyezni.
(3) 1 db, legalább 34A, 144B és C oltásteljesítmény? t?zoltó készüléket kell elhelyezni a  tölt?állomáson lev? PB-gáz
cseretelep közelében, jól láthatóan, könnyen hozzáférhet?en. A  készüléket együtt lehet tárolni a  kútoszlopoknál
vagy a  kezel?épületben tárolt készülékekkel, de a  készülék és a  cseretelep közötti távolság nem lehet több mint
30 méter.
(4) 1-1 db legalább 55A és 233B jel? vizsgálati egységt?z oltására alkalmas t?zoltó készülék kell minden I-II.
t?zveszélyességi fokozatú folyadékot tároló föld feletti tartályhoz, valamint 2 db minden III. t?zveszélyességi
fokozatú folyadékot tároló föld feletti tartályhoz.
(5) A legfeljebb 10 000 literes konténerkúthoz legalább 2 db, a 10 000 liternél nagyobb konténerkúthoz 3 db, legalább
55A és 233B jel? vizsgálati egységt?z oltására alkalmas t?zoltó készüléket kell készenlétben tartani.
(6) Az  üzemanyagtölt? állomásokon minden megkezdett 3 kútoszlop után és a  tölt?aknánál a  legalább 100
liter folyékony szénhidrogén felitatására alkalmas anyagot vagy 0,05 m3
nem éghet? száraz felitató anyagot
(kovaföld-zeolit tartalmú ?rleményt vagy egyéb szorbens anyagot) kell készenlétben tartani 1-1 db hosszú nyel?
szórólapáttal.
(7) A  kezel?épületben jól hozzáférhet?en 1 db, legalább 2 m2
nagyságú t?zoltó takarót kell elhelyezni a  személyek
mentésére.

123. Éghet? folyadékok töltése üzemanyagtölt? állomáson
243. § (1) Az  üzemanyag kizárólag álló motorú és rögzített helyzet? járm? tartályába vagy megfelel? antisztatikus edénybe
vagy fém kannába, hordóba tölthet?.
(2) Tölt?állomásokon üzemanyag kiszolgálásakor, töltésekor nem kell antisztatikus ruházatot viselni.
(3) Üzemanyag acélból készült, tömören zárható, töltésiszint-korlátozóval nem rendelkez? edényekbe az  edények
?rtartalmának 97%-ig, korlátozás nélkül tölthet?.
(4) 5 liter feletti térfogatú edénybe benzin csak akkor szolgálható ki, ha az  a  kiszolgált folyadék tárolására
biztonságosan alkalmas, elektrosztatikus feltölt?dés ellen védett.
124. PB-gáz cseretelep üzemeltetési el?írásai
244. § (1) A  cseretelep kezelése, palackok visszavétele, kiadása t?zvédelmi szakvizsgával nem rendelkez? személyre nem
ruházható át.
(2) Az „1”-„2” kategóriájú cseretelepek kivételével a  palackok kiadása és bevételezése csak testhezálló, az  üzemeltet?
által beszerzett véd?ruhában, fedett f?vel és szikrát nem okozó, antisztatikus lábbeliben végezhet?. M?szálból
készült alsó- és fels? ruházat nem viselhet?.
245. § (1) Az „1” kategóriájú cseretelepek 5 m-es körzetén belül – konyhakerti és dísznövény, valamint sz?l?, gyep és él?fa
kivételével – növényzet nem lehet. Egyéb kategóriájú cseretelepeken növényzet él?fa, gyep kivételével nem lehet.
(2) A „2”-„4” kategóriájú cseretelepeket szükségvilágítás céljára el kell látni legalább 1 db, a „kategórián felülit” legalább
2 db robbanásbiztos védettség? hordozható kézilámpával.
(3) Azokon a cseretelepeken, ahol acél palackok tárolása és forgalmazása is történik, a robbanásveszélyes övezetekben
csak szikrát nem okozó szerszámokkal lehet dolgozni, acél szerszámok használata tilos.
(4) A cseretelepen villamos szerelési tevékenységet csak szakképzett személy végezhet. A veszélyességi övezeten belül
csak feszültségmentesítés után lehet munkát végezni. A  munkavégzést naplóban kell rögzíteni. A  villanyszerelési
munkát a  szerel? csak akkor kezdheti el, ha el?zetesen írásban igazolta a  robbanásveszély tudomásulvételét.
A munka elvégzése után a robbanásbiztos szerelés hibátlanságáról meg kell gy?z?dni és azt dokumentálni.
(5) Palackból a  PB-gáz átfejtése csak a  legfeljebb 5 kg töltettömeg? turista használatú palackba, a  hatáskörrel és
illetékességgel rendelkez? hatóság engedélyének birtokában végezhet?. Egyéb esetekben palackból a PB-gáz nem
fejthet? át.
(6) PB-gáz cseretelepen csak a külön jogszabályoknak megfelel?en PB-gáz palacktölt? üzemben töltött és ellen?rzött
– kivéve a turista használatú palackot –, az engedélyes gázforgalmazótól értékesítésre átvett PB-gázpalack tárolható
és értékesíthet?.
(7) PB-gáz cseretelepeken palacktöltés nem végezhet?. Minden olyan tevékenység, amely során a  PB-gázpalack
szelepén keresztül, a  gázpalackba pébégáz kerül – a  legfeljebb 5 kg töltettömeg? turista használatú palackba
történ? átfejtés kivételével –, palacktöltésnek min?sül.
246. § (1) A gázpalack mechanikai igénybevételnek, különösen ütésnek vagy dobásnak nem tehet? ki. A padozathoz lefagyott
gázpalack legfeljebb 40 °C-os vízzel lazítható fel, majd gondoskodni kell a padozat víztelenítésér?l.
(2) Az „1” kategórián felüli cseretelepen a PB-gázpalackokon és a forgalmazáshoz el?írt felszerelésen kívül egyéb anyag
nem helyezhet? el.
(3) A cseretelepeket a 17. mellékletben foglalt 3. táblázat szerinti t?zoltó készülékkel kell ellátni.
(4) A  t?zoltó készülékeket a  cseretelepek közelében – a  tárolón, konténer ketrecen kívül – jól látható, könnyen
hozzáférhet? helyen kell elhelyezni. I. kategóriájú cseretelep esetén a  t?zoltó készülék a  cseretelep kezel?inek
állandó tartózkodására szolgáló területen, helyiségben is tárolható.
(5) A t?zoltóság telefonszámát jól látható helyen és id?tálló kivitelben el kell helyezni.
(6) A  cseretelepeken keletkez? t?z eloltására, a  t?z közelében lev? palackok védelmére vonatkozóan az  üzemeltet?
írásban – ha kötelezett t?zvédelmi szabályzat készítésére, akkor annak mellékleteként – intézkedik és szükség
esetén az ebben foglaltak szerint jár el.
(7) A palackot sérültnek kell tekinteni és továbbiakban nem használható, ha
a) legalább 1 m magasságból kemény talajra esett,
b) égésnyomok látszanak rajta,
c) éles bemetszés? sérülése vagy horpadása van,

d) a szállítójárm?vet közlekedési baleset érte vagy
e) átalakítás nyomai észlelhet?k rajta.
(8) Az üzemeltetés során keletkezett sérülésr?l az illetékes tölt?vállalatot, cseretelepet tájékoztatni kell.
125. Üzemanyagtölt? állomás területén elhelyezett PB-gáz cseretelep el?írásai
247. § (1) Az  üzemanyagtölt? állomás területén létesített PB-gáz cseretelep üzemeltetése a  244–246.  §-ban foglaltak
figyelembevételével történhet.
(2) A  töltött és a  kiürült PB-gázpalackok egy PB-gázpalack-tárolón belül együtt is tárolhatók úgy, hogy a  kiürült
PB-gázpalackokat meg kell jelölni.

XX. FEJEZET
ELLEN?RZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT
126. Általános el?írások
248. § (1) Az  üzemeltet? köteles az  érintett m?szaki megoldás üzemeltet?i ellen?rzésér?l, id?szakos felülvizsgálatáról,
karbantartásáról a  18.  mellékletben foglalt táblázatban meghatározott módon és gyakorisággal, valamint
a javításáról szükség szerint gondoskodni.
(2) Az  üzemeltet? a  m?köd?képességet kedvez?tlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét
a m?ködésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton aláírásával és az aláírás dátumának feltüntetésével igazolja.
(3) Az  üzemeltet? köteles az  érintett m?szaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról és a  hibák kijavításáról az  annak
elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság tudomására jutása után azonnal, egyéb esetben legfeljebb
10 munkanapon belül gondoskodni, ha
a) az  érintett m?szaki megoldás nem töltötte be t?zvédelmi rendeltetését t?zeset, t?zriadó gyakorlat vagy
egyéb esemény során vagy
b) az érintett m?szaki megoldás nem alkalmas a t?zvédelmi rendeltetésének megfelel? m?ködésre.
(4) Az  üzemeltet?i ellen?rzést, az  id?szakos felülvizsgálatot, a  karbantartást és a  javítást el kell végezni és annak
eredményét írásban kell dokumentálni.
(5) Az  üzemeltet?i ellen?rzés, az  id?szakos és a  rendkívüli felülvizsgálat, a  karbantartás és a  javítás során figyelembe
kell venni az érintett m?szaki megoldás gyártójának vonatkozó el?írásait.
249. § (1) Az üzemeltet?i ellen?rzést végz? személy az ellen?rzés során
a) vizsgálja az id?szakos felülvizsgálat és a karbantartás esedékességét,
b) szemrevételezéssel, és ha e  rendelet el?írja, gyakorlati próbával ellen?rzi az  érintett m?szaki megoldás
m?köd?képességét, ennek keretében ellen?rzi a (2) bekezdésben el?írtakat,
c) az  ellen?rzés elvégzését, megállapításait az  ellen?rzés helyszínén annak id?tartama alatt írásban
dokumentálja és
d) a  m?köd?képességet kedvez?tlenül befolyásoló körülményt és a  m?ködésképtelenség megállapítását
az üzemeltet?nek az ellen?rzés befejezését követ?en azonnal írásban jelzi.
(2) Az üzemeltet?i ellen?rzés magába foglalja az érintett m?szaki megoldás
a) kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezésér?l,
b) sértetlen állapotáról,
c) észlelhet?ségér?l és hozzáférhet?ségér?l,
d) m?ködtet? eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhet?ségér?l és helyességér?l,
e) m?köd?képessége szempontjából lényeges kijelz?k, állapotjelzések alapján a m?szaki megoldás állapotáról
és
f) m?köd?képességét, m?ködését kedvez?tlenül befolyásoló szennyez?dés vagy környezeti körülmények
jelenlétér?l
való szemrevételezéses meggy?z?dést.
(3) Az üzemeltet?i ellen?rzés kiváltható automatikus ellen?rzéssel, ha az automatikus ellen?rz? rendszer
a) az üzemeltet?i ellen?rzést végz? személy feladatát az el?írt gyakorisággal ellátja és
b) az ellen?rzés elvégzését és eredményét hatósági ellen?rzés során bemutatható formában dokumentálja.

250. § (1) A jogosult személy az id?szakos felülvizsgálat során
a) vizsgálja az el?írt üzemeltet?i ellen?rzés, a karbantartás megtörténtét, dokumentálását, szükségességét,
b) szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szét- és összeszereléssel, méréssel és
a mérési eredmények értékelésével meggy?z?dik a m?köd?képességr?l és a hatékonyságról,
c) a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és
d) a  m?köd?képességet, hatékonyságot kedvez?tlenül befolyásoló körülményt és a  m?köd?képesség vagy
a  hatékonyság hiányának megállapítását az  ellen?rzés befejezését követ?en azonnal az  üzemeltet?nek
írásban jelzi.
(2) A  jogosult személy a  rendkívüli felülvizsgálat során elvégzi az  id?szakos felülvizsgálatot, amelynek keretében
vizsgálja az  érintett m?szaki megoldás m?ködésképtelenségét vagy nem megfelel? m?ködését kiváltó okokat,
körülményeket is. A rendkívüli felülvizsgálat elvégzését írásban dokumentálja és az üzemeltet?nek 1 példányt annak
elvégzése után a helyszínen átad vagy 5 munkanapon belül részére megküld.
(3) A jogosult személy a karbantartás során
a) vizsgálja az  el?írt üzemeltet?i ellen?rzés, az  id?szakos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentálását,
szükségességét,
b) elvégzi a gyártó által el?írt karbantartási feladatokat,
c) a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja,
d) a  m?köd?képességet, hatékonyságot kedvez?tlenül befolyásoló körülményt, és a  m?köd?képesség vagy
a hatékonyság hiányának megállapítását az üzemeltet?nek az ellen?rzés helyszínén annak id?tartama alatt
írásban jelzi és
e) indokolt esetben az üzemeltet?nek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának s?rítésére.
251. § (1) Az  üzemeltet? köteles az  üzemeltet?i ellen?rzés, a  karbantartás, az  id?szakos és a  rendkívüli felülvizsgálat során
megállapított hibák javításáról a  hiba súlyosságától függ? id?n belül gondoskodni. A  hiba súlyosságát a  jogosult
személy, üzemeltet?i ellen?rzés esetén az üzemeltet? vagy az általa megbízott személy a (2) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével állapítja meg.
(2) Súlyos, haladéktalanul javítandó hibának min?sül
a) a t?z- vagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy
b) az érintett m?szaki megoldás t?zvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba.
252. § (1) Az  üzemeltet?nek a  felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején csökken? védelmi szintet alkalmas megoldásokkal
ellensúlyoznia kell. Az ellensúlyozás keretében az üzemeltet?
a) a vonatkozó m?szaki követelményben foglalt megoldást alkalmaz,
b) felfüggeszti az üzemelést, használatot, tevékenységet a védelmi szint helyreállásáig,
c) azonos védelmi szintet biztosító tartalék m?szaki megoldásokat helyez készenlétbe vagy
d) a t?zvédelmi hatósággal el?zetesen egyeztetett más megoldást alkalmaz.
(2) Az üzemeltet? kötelezettségeinek végrehajtását más személy vagy szervezet írásos megállapodásban teljes kör?en
vagy részben átvállalhatja. A más személy vagy szervezet kötelességei megegyeznek az üzemeltet?ével.
(3) Az üzemeltet?i ellen?rzést végz? személynek rendelkeznie kell az ellen?rzés megfelel? végrehajtásához szükséges
ismeretekkel és az üzemeltet? által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással.
127. Beépített t?zjelz?, beépített t?zoltó berendezés karbantartása és felülvizsgálata
253. § (1) Az üzemeltet? a gyártó, kivitelez? kezelési utasításai és az alkalmazott m?szaki követelmény betartásával biztosítja
a beépített t?zjelz?, beépített t?zoltó berendezés biztonságos és hatékony üzemeltetését.
(2) A beépített t?zjelz?, beépített t?zoltó berendezés kezelését csak annak m?ködésére kioktatott személy végezheti.
(3) Az üzemeltetés, felülvizsgálat vagy karbantartás során jelentkez? hibákat haladéktalanul ki kell javítani.
(4) A felülvizsgálat és karbantartás során minden, a gyártó által el?írt vizsgálatot és próbát el kell végezni.
254. § (1) A beépített t?zjelz? és beépített t?zoltó berendezés üzemeltetésér?l és karbantartásáról naplót kell vezetni, mely
tartalmazza
a) a berendezés f?bb adatait,
b) a kezel?k nevét,
c) az üzemeltet?i ellen?rzések id?pontját és megállapításait,

d) azt, hogy a karbantartás milyen specifikáció alapján történt,
e) az észlelt és kijavított hibákat,
f) a beépített t?zjelz? és beépített t?zoltó berendezés m?ködésbe lépését és okát, valamint a meghibásodás
id?pontját (óra, perc),
g) a ki- és bekapcsolás id?pontjait (nap, óra, perc) és
h) az ellen?rzést, karbantartást végz? szervezet, személy nevét, aláírását, elérhet?ségét.
(2) A naplót az utolsó bejegyzést?l számított legalább öt évig meg kell ?rizni.
(3) A  napló vezetését csak a  beépített t?zjelz? és beépített t?zoltó berendezés m?ködésére kioktatott személyek
végezhetik.
(4) A beépített t?zjelz? és beépített t?zoltó berendezés kezelési utasítását és az üzemeltetési naplót meg kell ?rizni és
a hatóság részére ellen?rzéskor be kell mutatni.
255. § (1) Az  üzembentartó által a  beépített t?zjelz? berendezés központja (távkijelz?, távkezel? egység) felügyeletével és
kezelésével megbízott személy vagy szolgáltató a berendezés m?ködésének vizsgálata kapcsán naponta ellen?rzi,
hogy
a) ha a rendszer nincs nyugalmi helyzetben, akkor a kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték-e, és,
ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel – nem a hálózat id?leges kimaradásáról van szó –, értesítették-e
a karbantartót,
b) az el?z? nap bejegyzett hibára történt-e megfelel? intézkedés,
c) a t?zjelz? központ valamennyi állapotjelz?je m?ködik-e.
(2) Ha az  állandó felügyelet távfelügyeleten keresztül valósul meg, az  (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározottak
helyett elégséges meggy?z?dni, a központtal való kapcsolatról és rendszerállapotról.
(3) Az  ellen?rzés célja, hogy megállapítást nyerjen a  bels? hangjelz?, a  központ fényjelz? és információ-kijelz?i
megfelel?en m?ködik-e.
(4) Az ellen?rzés a gyártó által javasolt módon történik.
(5) Az üzembentartó által a beépített t?zjelz? berendezés megfelel? m?ködésének, a személyi, környezeti és m?szaki
feltételek ellen?rzésével megbízott személy havonta ellen?rzi
a) az (1)–(4) bekezdésben foglaltak betartását,
b) hogy az üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik-e,
c) hogy a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelel? oktatáson,
d) hogy a  nyomtatók m?ködéséhez szükséges eszközök, anyagok (papír festék, festékszalag) rendelkezésre
állnak-e.
(6) Az üzembentartó által a beépített t?zjelz? berendezés megfelel? m?ködésének, a személyi, környezeti és m?szaki
feltételek ellen?rzésével megbízott személy háromhavonta ellen?rzi
a) a (4) bekezdésben foglaltak betartását,
b) hogy történtek-e az  épület használatában, technológiájában, kialakításában olyan változások, amelyek
befolyásolják a t?zjelz? berendezés m?ködését, különösen az automatikus érzékel?k érzékelési képességét,
a kézi jelzésadók hozzáférhet?ségét, a hangjelz?k hallhatóságát és
c) hogy a jelzések beazonosítására vonatkozó kimutatások, rajzok rendelkezésre állnak-e, a grafikus megjelenít?
eszköz üzemképes-e.
(7) A  felülvizsgálatok és karbantartások között, rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatok vannak. A  rendszeres
felülvizsgálatok célja a  t?zjelz? rendszer megfelel? m?köd?képességének normál körülmények között történ?
ellen?rzése. Rendkívüli felülvizsgálatot kell végrehajtani
a) t?zeset után,
b) téves riasztás esetén,
c) a rendszer meghibásodása esetén,
d) a rendszer változtatása esetén,
e) hosszú üzemszünet után vagy
f) új karbantartóval kötött szerz?dés után.
256. § (1) Beépített t?zoltó berendezések esetén az üzemeltet? kioktatott személyzete
a) hetente szemrevételezéssel ellen?rzi az  oltóanyag mennyiségét, az  üzemképességgel összefügg?
jelz?eszközök értékeit és a megengedettnél nagyobb oltóanyaghiány esetén a kezelési utasítás szerint jár el,

b) havonta szemrevételezéssel megvizsgálja a  fúvókák, a  cs?vezeték és az  oltóközpont állapotát, és ellen?rzi
az oltóberendezéssel kapcsolatba kerül? munkavállalók képzettségét,
c) az oltóberendezés cs?vezetékeit és szerelvényeit tisztán tartja, a rájuk rakódó szennyez?déseket eltávolítja és
d) az  oltóanyag-kiöml? nyílás és a  védend? anyag között az  oltóanyag bejuttatása érdekében megfelel?
távolságot szabadon hagyja.
(2) Automatikus m?ködés? vízalapú berendezések üzemeltet?i
a) heti ellen?rzése kiterjed
aa) a víz- és oltóanyag-ellátás szemrevételezésére,
ab) a nyomásérték és a vízszintek ellen?rzésére,
ac) a nyilvánvaló hiányosságok feltárására,
ad) a fagymentességet biztosító f?tés hatásosságának ellen?rzésére, a kondenzvízgy?jt?k ürítésére,
ae) a próbariasztás ellen?rzésére szelep, szelepek nyitásával,
af) a  szivattyúk automata és kézi indítására és újraindíthatóságára, a  szivattyú próbaüzemére,
elektromos meghajtás esetén legalább 15 perc, bels? égés? motor esetén legalább 20 perc
– beleértve a habanyag bekever? szivattyút – és
ag) a vízellátást üzemi hálózatról tápláló vízáram és nyomás ellen?rzésére,
b) havi ellen?rzése kiterjed
ba) a bels? égés? motor töml?csatlakozásainak szivárgásmentességének ellen?rzésére és
bb) a tartalék áramforrás ellen?rzésére.
(3) Az ellen?rzést a személyzet nélkül üzemel? létesítményekben nem szükséges elvégezni, ha a távfelügyelet az (1) és
(2) bekezdésben meghatározott paramétereket kontrollálni képes.
257. § (1) T?zjelz? berendezések esetében a féléves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során az üzemeltet? biztosítja,
hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkez? személy
a) ellen?rizze a t?zjelz? berendezés (távkezel?, távkijelz? egység) üzemeltetésének személyi feltételeit,
b) ellen?rizze az  üzemeltetési napló bejegyzéseit és tegye meg a  szükséges beavatkozásokat a  berendezés
helyes m?ködésének érdekében,
c) értékelje az  üzembentartó által végzett ellen?rzés tapasztalatait, ha szükséges tegyen javaslatot
a berendezés helyes m?ködésének helyreállítására,
d) m?ködtessen minden zónában legalább egy érzékel?t vagy kézi jelzésadót, és ellen?rizze, hogy a  t?zjelz?
központ helyesen észleli és jelzi ki az  eseményeket, megszólaltatja-e a  riasztásjelz? eszközöket (hang-,
fényjelz?k) és m?ködteti-e a vezérlési funkciókat, a sérülés életveszély vagy károsodás (oltóanyag kiáramlása)
elkerülésének érdekében megfelel? eljárásokat kell alkalmazni,
e) ellen?rizze le az els?dleges és másodlagos tápforrások m?ködését,
f) ellen?rizze a t?zjelz? központ (távkezel?, távkijelz? egység) hibajelzési funkcióinak m?ködését,
g) t?z- és hibaátjelz? berendezés esetén ellen?rizze a  kapcsolatot a  fogadó állomások (összevont ügyelet,
t?zoltóság, távfelügyeleti állomás) felé és
h) végezzen el minden további ellen?rzést és vizsgálatot, amit a telepít?, forgalmazó vagy a gyártó el?írt.
(2) Éves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során, az  üzemeltet?nek legalább évente kell biztosítania, hogy
a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkez? személy
a) elvégezze az (1) bekezdésben foglalt feladatokat,
b) ellen?rizze le az  összes érzékel? helyes m?ködését a  gyártó ajánlásainak megfelel?en, az  automatikus
érzékel?k, és kézi jelzésadók mennyiségét figyelembe véve; az  összes érzékel? ellen?rzése felbontható, és
elosztható a féléves (megállapodás esetén) negyedéves felülvizsgálatokra és karbantartásokra, ha ezek során
az érzékel?k 50-50%-át (25-25%-át) ellen?rzik,
c) szemrevételezéssel ellen?rizze, hogy az  összes vezeték szerelvény és berendezés biztonságosan van-e
rögzítve, sértetlen és megfelel?en védett-e,
d) szemrevételezés során és az  üzemeltet? adatszolgáltatása figyelembevételével pontosítsa, hogy történt-e
bármilyen a  t?zjelz? berendezés megfelel? m?ködését – különösen az  automatikus érzékel?k, kézi
jelzésadók, hangjelz?k, fényjelz?k elhelyezésének megfelel?sségét – befolyásoló változás, az  épület vagy
a  helyiségek rendeltetésében, használatában, a  technológiában, az  épületszerkezetekben, épületgépészeti
elemekben.

(3) A rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás során az üzembentartó biztosítja, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra
vonatkozó képesítéssel rendelkez? személy, a  (4)–(5)  bekezdésben, továbbá a  258.  § (1)–(4)  bekezdésben
meghatározottakat elvégezze.
(4) T?zeset után
a) – függetlenül attól, hogy azt a  t?zjelz? berendezés jelezte-e – szemrevételezéssel teljes kör?en, meg kell
vizsgálni a  t?z helyszínén és annak környezetében, hogy történt-e a  berendezés m?ködését befolyásoló
károsodás vagy meghibásodás,
b) meg kell vizsgálni, hogy a  t?zjelz? berendezés a  tüzet észlelte-e, továbbá megfelel? formában és
részletességgel megjelenítette-e,
c) meg kell vizsgálni, hogy a  t?zjelz? berendezés szükséges m?ködtetéseket – vezérlés, hangjelzés,
riasztástovábbítás – elvégezte-e, és
d) ha az  ellen?rzés során a  berendezés károsodása, meghibásodása vagy beavatkozást igényl? elváltozása
tapasztalható a  szükséges javítást, cserét – a  jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell
végezni.
(5) Téves riasztás esetén
a) meg kell vizsgálni, hogy milyen objektív és szubjektív körülmények vezettek a téves riasztáshoz,
b) ha megállapítható a téves riasztást okozó körülmény, javaslatot kell tenni a felszámolására,
c) a  téves riasztást okozó körülmény kialakulásának megakadályozása érdekében a  szükséges átalakítást,
javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni.
258. § (1) A t?zjelz? berendezés meghibásodása esetén
a) meg kell vizsgálni, hogy milyen körülmények, okok vezettek a meghibásodáshoz,
b) meg kell vizsgálni, hogy milyen következményekkel járt a meghibásodás a t?zjelz? berendezés m?ködésére
vonatkozóan és
c) a  hiba elhárításához szükséges átalakítást, javítást, cserét – a  jogszabályban foglalt feltételek megtartása
mellett – el kell végezni.
(2) A  t?zjelz? berendezés változása esetén a  megváltozott részekre és területre vonatkoztatva az  éves rendszeres
felülvizsgálatot kell elvégezni.
(3) 30 napnál hosszabb teljes kör? leállás (a továbbiakban: hosszú üzemszünet) után az éves rendszeres felülvizsgálatot
kell elvégezni.
(4) Új karbantartóval kötött szerz?dés után
a) ellen?rizni kell a szükséges iratok meglétét és
b) el kell végezni az éves rendszeres felülvizsgálatot.
(5) Dokumentálás keretében az ellen?rzés, a felülvizsgálat során tapasztaltakat az üzemeltetési naplóba rögzíteni kell.
A  berendezés m?ködésével, m?köd?képességével kapcsolatban tett észrevételeket, javaslatokat az  érintettek
– a t?zjelz? központ felügyeletét ellátó, az ellen?rzéssel megbízott, a felülvizsgálatot, karbantartást végz? személy –,
ha azok további intézkedést igényelnek, írásban jelezik az intézkedésre jogosult felé.
(6) A napi ellen?rzés elektronikusan is lehet rögzíteni, ha az alkalmas a felel?sség nyomon követésére.
259. § (1) Az  üzemeltet? kijelöl a  t?zjelz? berendezés megfelel? m?ködésének, a  személyi, környezeti és m?szaki feltételek
ellen?rzésére egy személyt (a továbbiakban: felel?s személy), és biztosítja az  el?írt ellen?rzések megtartását,
továbbá az ellen?rzések során feltárt hiányosságokat megszünteti.
(2) Az  üzemeltet? biztosítja a  rendszeres és rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás megtartását, továbbá a  feltárt
hiányosságokat megszünteti.
(3) A  felel?s személy a  meghatározott id?szakonként szükséges ellen?rzéseket végrehajtja és a  tapasztaltak
figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezet? felé igazolt módon írásban jelzi.
(4) A  felülvizsgálatot, karbantartást végz? személy a  szolgáltatásra vonatkozó szerz?désben foglaltak szerint
meghatározott id?nként a  felülvizsgálatot, karbantartást végrehajtja, a  tapasztaltak figyelembevételével
a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezet? felé igazolt módon írásban jelzi, az üzemeltet? megbízása esetén
a javításokat, cseréket elvégzi.
(5) A  felülvizsgálat és karbantartás szolgáltatására vonatkozó szerz?dést?l való eltérés, az  abban foglaltak figyelmen
kívül hagyása vagy megsértése esetén a t?zjelz? berendezés nem tekinthet? felülvizsgáltnak és karbantartottnak.
(6) A  beépített t?zjelz? berendezés karbantartásának, szükség szerint javításának elvégzésre a  jogszabályban, gyártó
által kiadott utasításban foglaltak irányadók.

260. § (1) A t?zjelz? berendezés felülvizsgálata során a felülvizsgálatot végz? személy
a) ellen?rzi a központ hang- és fényjelzéseit,
b) ellen?rzi a t?zjelz? központ kezel? gombjainak m?ködését,
c) az els?dleges tápellátás leválasztását követ?en ellen?rzi, hogy a t?zjelz? központ megfelel?en jelzi-e a hibát,
d) az  els?dleges tápellátás visszaállítását követ?en az  akkumulátort (akkumulátorokat) leválasztva ellen?rzi,
hogy a központ megfelel?en jelzi-e a hibát,
e) a c) és d) pont szerinti vizsgálat alatt ellen?rzi a t?zjelz? központ m?köd?képességét,
f) hibaállapotokat (zárlat, szakadás, földzárlat) szimulál a  t?zjelz? központ által felügyelt összes áramkörön,
és ellen?rzi, hogy a központ megfelel?en jelzi-e a hibákat, az egyes jelz?áramkörökön, a hang- fényjelz?ket
vezérl? kimeneteken, egyéb kimeneteken (távfelügyelet, oltó kimenet) és
g) ellen?rzi a biztosítékok állapotát a gyártó által el?írt megfelel?ség szerint (típus/érték).
(2) Az energiaellátás ellen?rzése során az ellen?rzést végz? személy
a) szemrevételezéssel ellen?rzi, hogy az  akkumulátorok nem duzzadtak-e, nincs-e elektrolit szivárgás,
a  csatlakozók nem lazultak-e meg, a  csatlakozások biztosak-e és nincs-e túlmelegedett cella, mely
az akkumulátor meghibásodására utal,
b) méréssel ellen?rzi a töltést, melynek során
ba) ellen?rzi, hogy az elmúlt 24 órában a központ csak a nyugalmi terhelésre dolgozott-e,
bb) megméri a csatlakoztatott akkumulátor (akkumulátorok) kapocsfeszültségét, ahol a mért értéknek
13,5–13,8V – sorba kötött két akkumulátor esetén 27–27,6V – között kell lennie,
c) ellen?rzi a hálózati tápegységet, mely során az akkumulátor (akkumulátorok) leválasztása után teljes riasztási
terhelést kell szimulálni, majd ellen?rizni kell, hogy a t?zjelz? központ megfelel?en m?ködik-e és
d) ellen?rzi az akkumulátor életkorát; 4 évesnél régebbi akkumulátor cseréjér?l gondoskodni kell.
(3) Automatikus érzékel?k ellen?rzése során az ellen?rzést végz? személy
a) megvizsgálja, hogy mechanikailag nem sérült vagy szennyezett-e (nincsen lefestve, részlegesen vagy teljesen
elzáródva, eltakarva) és
b) a környezeti változásokat értékelve megállapítja, hogy az érzékel? megfelel? m?ködése biztosított-e, típusa
megfelel-e a  környezet t?zkockázatának, védelmi jellegének, és a  lehetséges t?zjellemz?knek. Az  érzékel?
m?köd?képességének ellen?rzése során annak vizsgálata történik, hogy az eszköz megfelel?en csatlakozik-e
a  t?zjelz? rendszerhez, és jelz?képes-e, az  ellen?rzések során használt eszközök és anyagok illeszkednek-e
az  érzékel? gyártója által javasoltakhoz, és olyanok-e, melyek sem az  érzékel?t sem a  környezetet nem
károsítják.
(4) Kézi jelzésadók m?köd?képességének ellen?rzése során az ellen?rzést végz? személy
a) szemrevételezéssel ellen?rzi, hogy a kézi jeladó sérült-e, megfelel? pozícióba van-e szerelve, jól látható-e és
könnyen megközelíthet?-e,
b) m?anyag lapkájának benyomásával (visszaállítható típus), a  tör?üveg kivételével (üvegtör?s típus) vagy
az ellen?rzésre szolgáló tesztkulccsal m?ködtetve a kézi jelzésadót ellen?rzi, hogy a t?zjelz? központ képes
fogadni a jelzését és
c) kültéri alkalmazásnál, robbanásveszélyes környezetben ellen?rzi, hogy a kábelbevezetésnél vagy a fedélnél
a zárás nem sérült meg.
(5) Bemeneti eszközök (monitor, hagyományos hurokilleszt?), modulok m?köd?képességének ellen?rzése során
az ellen?rzést végz? személy
a) a  modulra csatlakozó kontaktusokat, eszközöket egyedileg bejeleztetve ellen?rzi, hogy a  központ képes-e
észlelni a jelzést és
b) ha a modulra több kontaktus, eszköz is csatlakozik, ellen?rzi, hogy a hibák hatásának korlátozására vonatkozó
követelmények teljesülnek-e.
(6) Vezérlések m?köd?képességének ellen?rzése során a vizsgálatot végz? személy
a) megvizsgálja, hogy a  t?zjelz? központ konfigurációjában megadott bemeneti események hatására,
a megfelel? helyen, id?ben és ideig aktiválódnak-e a kimeneti eszközök,
b) felügyelt kimenet esetén a kimenet m?köd?képessége mellett ellen?rzi azt is, hogy a központ megfelel?en
tudja-e jelezni a  kimenet vagy vezetékezésének meghibásodását (vezetékezés zárlat/szakadás, vagy
a m?ködtet? tápfeszültség hiánya),
c) az ellen?rzések során nem aktiválható kimeneteket írásban egyezteti az épület, létesítmény üzemeltet?jével,
használójával; az  adott funkciótól függ?en ezek a  kimenetek az  ellen?rzés idejére letilthatók vagy

m?terheléssel ellátva ellen?rizhet?k, évente egy alkalommal azonban – valamilyen módon – mindenképpen
ellen?rizni kell m?köd?képességüket.
261. § (1) Hang- és fényjelz? eszközök ellen?rzése során a vizsgálatot végz? személy
a) ellen?rzi, hogy a  hang- és fényjelz? eszközök mechanikailag nem sérültek és nem szennyezettek-e, a  terv
szerinti megfelel? pozícióban vannak-e és az  épület esetleges módosításai, így új falak, határolók, polcok
nem csökkentették-e hatékonyságukat,
b) a hang- és fényjelz?k gyakorlati próbája el?tt a létesítményért felel?s személlyel, az épület üzemeltet?jével,
használójával egyezteti, hogy az ellen?rzések ne zavarják meg az ott tartózkodókat,
c) ellen?rzi, hogy felügyelt kimenet esetén az eszközöket vezérl? kimenet meghibásodását képes-e a központ
jelezni,
d) az ellen?rzések során vizsgálja, hogy mindegyik hangjelz? m?ködik-e és azonos hangmintával szólal-e meg
és
e) ellen?rzi, hogy mindegyik fényjelz? m?ködik-e, lencséik tiszták-e és nincsenek-e takarásban.
(2) Riasztás- és hibaátjelz? eszközöket vagy csatolót m?ködtet? kimenetek ellen?rzése során az  ellen?rzést végz?
személy
a) az  ellen?rzés megkezdése el?tt értesíti a  távfelügyeletet az  ellen?rzések elkezdésér?l és várható
id?tartamáról, valamint leállítja az ellen?rzések alatt az átjelzést,
b) a t?zjelz? berendezés egyéb részegységei ellen?rzésének befejezésekor az átjelzést újra engedélyezi, melyr?l
értesíteni kell a  távfelügyeletet ellátót, ezután – a  távfelügyelettel egyeztetve – ellen?rzi, hogy a  rendszer
t?zjelzését vagy hibajelzését a riasztás- és hibaátjelz? eszköz vagy csatoló megfelel?en továbbítja és a jelzést
a távfelügyelet venni tudja,
c) ha a  távfelügyeletre nem csak összevont riasztás- és hibaátjelzés történik, akkor valamennyi átjelzést
ellen?rizni kell,
d) az ellen?rzések megtörténte után a távfelügyelet az adott helyszínr?l beérkez? minden jelzést éles jelzésnek
tekint.
(3) Távkezel?, távkijelz? egységek, nyomtatók ellen?rzése során az ellen?rzést végz? személy ellen?rzi, hogy
a) a  távkezel?, illetve távkijelz?-kezelési funkciók mindegyike megfelel?en végrehajtható-e, a  kijelz?k jól
láthatók-e és megfelel?en olvashatók-e,
b) a nyomtató minden karaktert megfelel?en, olvashatóan nyomtat-e (nyomtató bels? teszt üzemmódja) és
c) a jelzések bekövetkezésekor a nyomtató megfelel?en m?ködik-e.
(4) A segéd tápegységek ellen?rzése megegyezik a t?zjelz? központ tápegységének és akkumulátorainak vizsgálatával.
(5) A téves riasztások oka lehet
a) környezeti körülmény vagy olyan tevékenység, amely az adott t?zjellemz?höz hasonló, és vele azonos hatást
(riasztási állapotot) vált ki,
b) az automatikus érzékel? elszennyez?dése,
c) az  eszköz meghibásodása, tönkremenetele fizikai, elektromos vagy elektromágneses behatásra, amely
a riasztási állapottal megegyez? hatást okoz,
d) a kézi jelzésadó jó szándékú m?ködtetése,
e) a kézi jelzésadó szándékos félrevezet?, rossz szándékú vagy véletlen m?ködtetése vagy
f) egyéb az a)–e) pontokba nem sorolható ok.
262. § (1) Az üzemeltet? köteles legalább évenként a teljes beépített t?zoltó berendezést felülvizsgáltatni és a karbantartását
elvégeztetni.
(2) A felülvizsgálat során a gyártói el?írások figyelembevételével ellen?rizni kell
a) a beépített t?zoltó berendezés általános állapotát,
b) a beépített t?zoltó berendezés környezetét annak m?ködésével összefüggésben,
c) az oltóanyag-mennyiséget térfogat, tömeg vagy nyomás paraméterek vizsgálatával,
d) az indító-, a jelz?- és a kiegészít? berendezések m?ködését,
e) a tartalék oltóanyag és egyéb tartalék anyagok mennyiségét,
f) a  beépített t?zoltó berendezéssel összefügg?, de nem a  karbantartó feladatkörébe tartozó ismételt
vizsgálatok esedékességét,
g) az üzemeltet?i karbantartási munkák végrehajtását,
h) az üzemeltetési naplót,

i) a beépített t?zoltó berendezés üzemképességét m?ködési próbával,
j) az átjelzéseket és
k) ha habképz? anyagot vagy haboldatot alkalmaznak, akkor annak min?ségét, a  vonatkozó m?szaki
követelmény szerint.
(3) A  karbantartás során végre kell hajtani a  tömítetlen csövek, cs?kötése cseréjét, és ha a  karbantartó személy
a  beépített t?zoltó berendezés m?ködésképtelenségét tapasztalja – melyet nem tud kijavítani –, írásban értesíti
az üzemeltet?t.
128. T?zoltó készülékek ellen?rzése és karbantartása
263. § (1) T?zoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelel?, a hatóság által nyilvántartásba vett
karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerz?déses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti.
(2) T?zoltó készülék karbantartását az  arra vonatkozó, érvényes t?zvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkez?
karbantartó személy végezheti.
264. § (1) A készenlétben tartó vagy képvisel?je rendszeresen, legalább negyedévente ellen?rzi, hogy a t?zoltó készülék
a) az el?írt készenléti helyen van-e,
b) rögzítése biztonságos-e,
c) látható-e,
d) magyar nyelv? használati utasítása a t?zoltó készülékkel szemben állva olvasható-e,
e) használata nem ütközik-e akadályba,
f) valamennyi nyomásmér? vagy jelz? m?szerének jelzése a m?ködési zónában található-e,
g) hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e,
h) fém vagy m?anyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a  karbantartó szervezet OKF
azonosító jele sértetlen-e,
i) karbantartása esedékes-e,
j) készenléti helyét jelöl? biztonsági jel látható, felismerhet?-e és
k) állapota kifogástalan, üzemszer?-e.
(2) A vizsgálatot a jogszabályi feltételeknek megfelel?, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy
az ilyen karbantartó szervezettel szerz?déses jogviszonyban álló felülvizsgáló is végezheti.
(3) Ha a készenlétben tartó az ellen?rzés során hiányosságot észlel, gondoskodik annak megszüntetésér?l.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott id?szakot a t?zvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha
azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja.
(5) A  készenlétben tartó gondoskodik a  készenlétben tartott t?zoltó készülékek 18.  mellékletben foglalt táblázatban
meghatározott id?közönkénti karbantartásáról, a  részben vagy teljesen kiürült, kiürített t?zoltó készülékek
újratöltésér?l.
(6) A  ciklusid?k számítása alapkarbantartás esetében a  legutolsó karbantartástól, els? alapkarbantartás esetén
a  gyártási vagy végellen?rzési id?ponttól, közép- és teljes kör? karbantartás esetében a  t?zoltó készüléken
feltüntetett gyártási id?ponttól történik. Ha gyártási id?pontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31.,
ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév els? hónapjának utolsó napja a gyártási id?pont.
(7) A  t?zoltó készülékekr?l a  készenlétben tartó az  általa végzett ellen?rzésekr?l, valamint a  t?zoltó készülék
karbantartásokról t?zvédelmi üzemeltetési naplót vezet, mely tartalmazza
a) a létesítmény nevét és címét,
b) a t?zoltó készülékek típusjelét,
c) a  t?zoltó készülékek egyértelm? azonosítását készenléti hely vagy a  t?zoltó készülék gyártási száma
megadásával,
d) a  t?zoltó készülékek ellen?rzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellen?rzés,
alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes kör? karbantartás) és dátumát,
e) a t?zoltó készülékek ellen?rzését vagy karbantartását végz? személy nevét és aláírását.
265. § (1) A  szén-dioxiddal oltó és a  hajtóanyagpalack kivételével a  t?zoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem
haladhatja meg a 20 évet.

(2) A  25 kg és az  annál nagyobb töltettömeg? t?zoltó készülék a  gyártást követ? 20 év után a  t?zvédelmi szakért?i
névjegyzékben t?zoltó készülék szakért?i területen szerepl? személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható
készenlétben. Az élettartam a 20. évt?l számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg.
(3) A t?zoltó készülékek selejtezésér?l a tulajdonos gondoskodik.
129. T?zoltó-vízforrások felülvizsgálata
266. § A t?zoltó-vízforrások üzemképességér?l, megközelíthet?ségér?l, fagy elleni védelmér?l, az  el?írt rendszeres
ellen?rzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák (ezen alcím vonatkozásában a  továbbiakban együtt:
felülvizsgálat) elvégzésér?l az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felel?s szervezet gondoskodik.
267. § (1) A  felülvizsgálatot – a  falit?zcsapszekrényeknek a  felel?s személy általi szokásos ellen?rzését kivéve – t?zoltó-
vízforrások felülvizsgálatára vonatkozó érvényes t?zvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkez? személy
végezheti.
(2) A  felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok megszüntetésér?l az  oltóvízhálózat üzemben tartásáért felel?s
szervezet gondoskodik, amely a  meghibásodott t?zoltóvízforrások és azok szerelvényeinek javítására, szükség
esetén cseréjére azonnal intézkedik.
(3) Az  oltóvízhálózat üzemben tartásáért felel?s szervezet a  t?zoltóvízforrásokról nyilvántartással rendelkezik.
A nyilvántartás vezetése a felülvizsgálatot végz? személy kötelessége.
(4) A t?zoltóvízforrásokról vezetett nyilvántartás tartalmazza
a) a t?zoltóvízforrás egyértelm? azonosítását,
b) a felülvizsgálat id?pontját,
c) a felülvizsgálatot végz? nevét, szakvizsga-bizonyítványának számát és
d) a felülvizsgálat megnevezését és megállapításait.
268. § A t?zoltóvízforrások felülvizsgálata során a felülvizsgálatot végz? személy minden esetben
a) megvizsgálja
aa) a t?zoltó-vízforrások jelz?tábláinak meglétét, adatainak helyességét és épségét,
ab) az el?írt feliratok, jelzések meglétét, olvashatóságát,
ac) a  (szabadtéri) t?zoltóvízforrásoknak az  év minden szakában t?zoltógépjárm?vel történ?
megközelíthet?ségét, a  szerelvények hozzáférhet?ségét, a  szerelvények és a  tartozékok
rendeltetésszer? használhatóságát,
ad) a korrózió elleni védelem épségét,
b) elvégzi
ba) a  vízhálózatról m?köd? t?zoltóvízforrások esetében a  hálózat átöblítését a  mechanikai
szennyez?désekt?l mentes víz megjelenéséig és
bb) a korrózióvédelem sérülése esetén az üzemben tartásért felel?s szervezet írásbeli értesítését.
269. § (1) Száraz felszálló vezetékkel kialakított fali t?zcsapot és szekrényt (a  továbbiakban: szárazt?zivízvezeték-rendszert)
legalább félévenként kell felülvizsgálni és ötévenként nyomáspróbázni.
(2) A szárazt?zivízvezeték-rendszer féléves felülvizsgálata során a 268. §-ban meghatározott általános feladatokon felül
a felülvizsgálatot végz? személy ellen?rzi
a) a betáplálási pont t?zoltógépjárm?vel történ? akadálytalan megközelíthet?ségét,
b) a száraz felszállóvezeték betáplálási pontján 2 db „B” jel? csonkkapocs meglétét,
c) a szekrények akadálytalan megközelíthet?ségét,
d) az ajtók értelemszer? és megfelel? m?ködését,
e) a szerelvények épségét, m?ködtethet?ségét,
f) a szekrényben a t?zcsap és a rászerelt „C” jel? csonkkapocs és az azt lezáró kupakkapocs meglétét,
g) szekrény nélküli kiépítés esetén a  szabad megközelíthet?séget, az  elzáró szerelvények, a  csonkkapcsok és
a kupakkapcsok meglétét és
h) a cs?vezeték légteleníthet?ségét.
(3) A  felülvizsgálatot végz? személy a  tapasztalt hiányosságok esetén írásban értesíti a  t?zoltóvízforrás üzemben
tartásáért felel?s szervezetet, vagy a hiányosságot azonnal megszünteti.
(4) A t?zcsapszekrényb?l az oda nem ill? tárgyakat a felülvizsgálatot végz? személy eltávolítja.

(5) A  teljes szárazt?zivízvezeték-rendszer nyomáspróbája 5 évenként vízzel történik, a  próbanyomás értéke
– a  betápláló csonknál mérve – 1,5 MPa, a  nyomáspróba alatt az  elzáró szerelvényeknél minimális csepegés
megengedett.
(6) Pinceszinti és nehezen megközelíthet? területek védelmére kialakított szárazt?zivízvezeték-rendszer féléves
felülvizsgálata során a felülvizsgálatot végz? személy az általános feladatokon felül ellen?rzi a t?zvédelmi hatóság
által el?írt csatlakozási lehet?ségek meglétét, megfelel?ségét.
270. § (1) Föld alatti és föld feletti t?zcsapok esetében az  épületek, építmények használatba vételi eljárása során a  kérelem
benyújtása el?tt legfeljebb fél évvel korábban készült, a  legkedvez?tlenebb fogyasztási id?szakban végzett,
a  t?zcsapok vízhozamának mérésér?l felvett vízhozammérési jegyz?könyvvel igazolni kell az  el?írt oltóvíz
mennyiség meglétét. A  mérést az  épület, építmény 100 m-es körzetén belüli t?zcsapok egyidej? m?ködésével
kell elvégezni. Ha az  oltáshoz szükséges oltóvíz víztározóról és vízhálózatról együttesen került biztosításra, akkor
a vízhozammérés csak a vízhálózatból kiveend? vízmennyiségre vonatkozik.
(2) A  föld alatti és föld feletti t?zcsapokat legalább félévenként a  gyártó el?írásai és a  268.  §-ban meghatározott
általános feladatok alapján kell felülvizsgálni, és évenként teljes kör? felülvizsgálatot kell végezni.
(3) A föld feletti t?zcsapok éves teljes kör? felülvizsgálata során a féléves felülvizsgálat feladatain felül a felülvizsgálatot
végz? személy ellen?rzi
a) a csonkkapcsok állapotát, rögzítettségét,
b) a tömítések épségét, állapotát,
c) a kupakkapcsok állapotát, szerelhet?ségét,
d) tömítéssel ellátott kupakkapocsnál a tömítés épségét, állapotát,
e) az elveszés elleni biztosítás meglétét,
f) a biztonsági ház, házak állapotát, nyithatóságát, zárhatóságát,
g) a kupakkapcsok levétele után a t?zcsapszelep m?ködtetésével a t?zcsap üzemképességét,
h) a t?zcsapban mérhet? statikus nyomást,
i) a t?zcsap kifolyási nyomását 200 mm2
kiáramlási keresztmetszetnél vagy a t?zcsap vízhozamát és
j) a víztelenít? rendszer m?ködését.
(4) A  föld alatti t?zcsapok féléves felülvizsgálatakor a  268.  §-ban meghatározott általános feladatokon felül
a felülvizsgálatot végz? személy elvégzi
a) a t?zcsap környezetének tisztítását,
b) a t?zcsapszekrény nyithatóságának ellen?rzését,
c) a t?zcsapszekrény kitisztítását,
d) a  fejszerelvényt véd? fedél vagy menetes záró- vagy véd?sapka állapotának és föld alatti t?zcsapkulccsal
történ? nyithatóságának ellen?rzését,
e) a ház és a szelep szivárgásának ellen?rzését,
f) a víztelenít? rendszer ellen?rzését és
g) a csatlakozó menet zsírozását.
(5) A föld alatti t?zcsapszekrények esetében a nyitott fedél nem akadályozhatja a t?zcsap m?ködtetését.
(6) A föld alatti t?zcsapok éves teljes kör? felülvizsgálata során a féléves felülvizsgálat feladatain felül a felülvizsgálatot
végz? személy ellen?rzi
a) csatlakozófej állapotát, illeszkedési próbával a menet épségét, a tömít? felület állapotát,
b) üzempróbával a t?zcsap m?ködését,
c) a t?zcsapban mérhet? statikus nyomást,
d) a t?zcsap kifolyási nyomását 200 mm2
kiáramlási keresztmetszetnél vagy a t?zcsap vízhozamát és
e) a víztelenít? rendszer m?ködését.
(7) A  falit?zcsap-szekrények felülvizsgálata feleljen meg a  vonatkozó m?szaki követelménynek vagy azzal legalább
egyenérték? biztonságot nyújtson.
271. § (1) A  szerelvényszekrények és szerelvényei, tartozékai legalább félévenkénti felülvizsgálatáról és évenként teljes kör?
felülvizsgálatáról az üzemben tartásért felel?s szervezet gondoskodik.
(2) A  felülvizsgálat gyakoriságának megállapítása a  kérdéses szekrény környezeti körülményei, a  t?zveszély és
kockázat figyelembevételével történik. A legalább félévenkénti felülvizsgálat a 268. §-ban meghatározott általános
feladatokon túl kiterjed arra, hogy
a) a szerelvényszekrény kielégíti-e a vonatkozó m?szaki követelmény el?írásait,

b) a szerelvényszekrény elhelyezkedése jól láthatóan jelölt-e,
c) a fali felfüggesztés esetén a felfüggeszt? szilárd és a célnak megfelel?-e,
d) a szerelvényszekrény sérülésmentes, ajtaja szabadon nyitható-e,
e) az el?írt szerelvények, tartozékok megtalálhatók-e,
f) a szerelvények, tartozékok rögzítettek-e és
g) van-e megfigyelhet? hiányosság, korrózió okozta vagy egyéb károsodás akár a  szerelvényszekrényen, akár
a benne lév? szerelvényeken, tartozékokon.
(3) A  felülvizsgálatot végz? személy ellen?rzi a  tárolt szerelvények, tartozékok és a  szerelvényszekrény
sérülésmentességét, a  tartozékként elhelyezett vízzáró lapos töml?ket áthajtogatja, az  áthajtogatás során
szemrevételezéssel ellen?rzi a  töml? állapotát és a  korrodált vagy sérült szerelvényr?l, tartozékról írásban értesíti
az üzemben tartásért felel?s szervezetet.
(4) Az éves teljes kör? felülvizsgálat során a 268. §-ban meghatározott általános feladatokon és a (2)–(3) bekezdésekben
el?írt féléves feladatokon felül a felülvizsgálatot végz? személy
a) ellen?rzi
aa) a szerelvényszekrényben elhelyezett szerelvények, tartozékok állapotát,
ab) a  föld alatti vagy föld feletti t?zcsapkulcs vagy az  egyetemes kapocskulcsok megfelel?sségét és
biztonságos használhatóságát gyakorlati próbával; a  kulcsokon rendellenes deformáció, repedés
nem megengedett,
ac) az állványcs? m?ködtethet?ségét vagy az áttétkapocs állapotát és
ad) a sugárcs? biztonságos és könny? m?ködtethet?ségét,
b) elvégzi a szerelvényszekrényen és a szerelvényeken, tartozékokon a gyártó által el?írt karbantartásokat és
c) a  vizsgálat során nem megfelel?nek min?sített szerelvényekr?l, tartozékokról írásban értesíti az  üzemben
tartásért felel?s szervezetet.
272. § A szerelvényszekrényekben elhelyezett állványcsövet, nyomótöml?-szerelvényt, áttétkapcsot 5 évenként
nyomáspróbának kell alávetni.
273. § A föld alatti t?zcsaphoz elhelyezett állványcsövön az  ötévenkénti nyomáspróba alkalmával illeszkedési próbával
ellen?rizni kell a  csatlakozó menet épségét, a  föld alatti t?zcsap kifolyócsonkjával egyez? csonkra függ?leges
helyzetben felszerelt állványcsövön a  szerelvények zárt és nyitott állásában – a  nyitott esetben a  csonkok
kupakkapoccsal zárt állapota mellett – 1,0 MPa túlnyomású vízzel tömítettségi próbát kell végezni. A  vizsgálat
eredményes, ha 2 perc vizsgálati id? alatt a  kiöml? ágakon és az  állványcs? egyéb részein szivárgás nem
tapasztalható.
274. § (1) Medencék, tartályok (a  továbbiakban együtt: víztárolók) és egyéb vízforrások félévenkénti felülvizsgálatáról,
ötévenkénti teljes kör? felülvizsgálatáról az  üzemben tartásáért felel?s szervezet gondoskodik. Gondoskodik
továbbá azon tartozékok nyomáspróbázásáról, amelyek a használat során nyomásnak vannak kitéve.
(2) A  féléves felülvizsgálat során a  268.  §-ban meghatározott általános feladatokon felül a  felülvizsgálatot végz?
személy megvizsgálja az oltóvíz mennyiségét, az utántöltésre való szerelvények állapotát, a szívóvezeték állapotát,
a lábszelep m?köd?képességét, f?tött víztárolók esetén a f?tési rendszer m?köd?képességét.
(3) Szükség esetén a  felülvizsgálatot végz? személy az  oltóvíz algásodásáról, iszaposodásáról, nagymérték? szivárgás
észlelése esetén a szivárgás tényér?l írásban értesíti az üzemben tartásért felel?s szervezetet.
(4) Szükség esetén a  felülvizsgálatot végz? személy a  fémb?l készült tartályoknál a  korrózió elleni védelem
szükségességér?l írásban értesíti az üzemben tartásért felel?s szervezetet.
275. § (1) Víztárolók esetében az  ötéves teljes kör? felülvizsgálat során az  általános és féléves feladatokon felül
a felülvizsgálatot végz? személy elvégzi
a) a víztároló tisztítását,
b) a víztároló szerkezetének, szigetelésének szükség szerinti javítását,
c) a szívóvezeték nyomáspróbáját,
d) a fémszerkezetek festését és
e) a tároló feltöltését, a szerelvények próbáját.
(2) A  szívóvezeték nyomáspróbája a  szívókosár nélküli, lezárt szívóvezetéken vízzel történik, a  próbanyomás értéke
1,5 MPa, id?tartama 5 perc. A nyomáspróba alatt a szerelvényeknél szivárgás nem megengedett.

(3) Egyéb víztároló esetén a szívócs? meglétének, karbantartottságának, a t?zoltásra tartalékolt, el?írt víz meglétének
és a  vízvételezés céljára kialakított kifolyócsonk megközelíthet?ségének félévenkénti ellen?rzésér?l a  fenntartó
gondoskodik.
(4) A természetes vízforrások, mint t?zoltóvízforrások felülvizsgálatakor a kialakítástól függ?en kell az el?írásokat kell
alkalmazni.
130. A kisfeszültség? er?sáramú villamos berendezések id?szakos t?zvédelmi felülvizsgálata
276. § (1) Az  id?szakos t?zvédelmi felülvizsgálat a  lakóépületek – kivéve a  fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges
áramer?sség? túláramvédelem utáni áramköröket –, közösségi, ipari, mez?gazdasági és raktárlétesítmények,
továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, vagy áthelyezhet? építmények, valamint a  kiköt?k
következ? villamos berendezéseire terjed ki:
a) váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültség?
áramkörök,
b) a  készülékek bels? áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültség? villamos
berendezésb?l származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen m?ködik, különösen kisül?lámpa-világítás,
elektrosztatikus sz?r?berendezés áramköre, távközlés, jelz?rendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli,
er?sáramú táphálózata és
c) szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés.
(2) Az alcím el?írásai nem vonatkoznak
a) az új berendezések üzembe helyezése el?tt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálatra,
b) az áramszolgáltatói elosztóhálózatokra, a  vasutak munkavezetékeire, a  járm?vek villamos berendezéseire
és a bányák mélyszinti, föld alatti er?sáramú berendezéseire, továbbá az olyan hordozható berendezésekre,
amelyekben az áramforrás a berendezés részét képezi.
(3) Nem vonatkozik ezen alcím azokra a  gyógyászati berendezésekre, amelyek villamos áramnak a  gyógyászati
kezeléshez történ? felhasználására szolgálnak, továbbá a  villamos vontatás készülékeire, beleértve a  vasúti
járm?vek villamos szerkezeteit és a jelz?készülékeket, az autók villamos szerkezeteire, beleértve a villamos autókat,
a  hajófedélzeti, mobil és rögzített partközeli létesítmények villamos berendezéseire, a  repül?gépek villamos
berendezéseire, azokra a közvilágítási villamos berendezésekre, amelyek a közcélú hálózat részei.
277. § (1) A  villamos berendezés használatbavételét követ?en a  berendezés üzemeltet?je, ha jogszabály másként nem
rendelkezik,
a) 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiség? robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag
gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább
3 évenként,
b) egyéb esetben legalább 6 évenként
a villamos berendezés t?zvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a  tapasztalt hiányosságokat a  min?sít? iratban
a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdeml? módon igazolja.
(2) A t?zvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.
(3) A  telep- vagy m?ködési engedélyhez, bejelentéshez kötött átalakítás vagy rendeltetésváltás során a  helyiségben,
épületben elhelyezett villamos berendezéseken a  berendezés üzemeltet?je a  t?zvédelmi felülvizsgálatot
elvégezteti, ha az új rendeltetéshez a jogszabály gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg.
(4) A  villamos berendezések t?zvédelmi felülvizsgálata, a  berendezés min?sítése a  létesítéskor érvényes vonatkozó
m?szaki követelmény szerint történik.
(5) A  felülvizsgálat része a  villamos berendezés környezetének értékelése és a  hely robbanásveszélyes
zónabesorolásának tisztázása.
(6) A  felülvizsgálat kiterjed azokra a  hordozható berendezésekre is, amelyeket az  üzemeltet? nyilatkozata szerint
a technológiából adódóan rendszeresen használnak.
131. Az elektrosztatikus feltölt?dés és kisülés elleni védelem id?szakos t?zvédelmi felülvizsgálata
278. § (1) Az  elektrosztatikus feltölt?dés elleni védelem megfelel?, ha a  tervezést, létesítést, üzemeltetést és karbantartást
a vonatkozó m?szaki követelmény szerint végzik, és az elektrosztatikus feltölt?dés elleni védelmet a felülvizsgálatot
követ?en a felülvizsgáló megfelel?nek min?síti.

(2) A felülvizsgálat elvégzése kötelez?
a) az üzembe helyezés el?tt,
b) az átalakítás, b?vítés után,
c) t?zesetet követ?en,
d) a technológia változása után vagy
e) a meglév? építmény, szabadtér elektrosztatikus védelmén legalább 3 évente, ha gyártó, telepít? a m?szaki
leírásban, dokumentációban vagy a  telepítési technológiai dokumentációban nem rendelkezik ennél
rövidebb id?tartamról.
(3) A felülvizsgálat során a felülvizsgálatot végz? személy az elektrosztatikus feltölt?dés elleni védelmet szolgáló
a) megoldások, eszközök, intézkedések,
b) elektrosztatikai földelések és
c) burkolatok
megfelel?ségét vizsgálja.
(4) A felülvizsgálatról a felülvizsgálatot végz? személy min?sít? iratot készít és ebben feltüntetni
a) az ellen?rzés és a megel?z? vizsgálat id?pontját,
b) a vizsgált létesítmény megnevezését a vizsgálat tárgyának egyértelm? meghatározásával,
c) a felhasznált szabványokat, tanúsítványokat, el?írásokat, m?szaki irányelveket,
d) a mérési körülményeket és a mér?eszközök adatait,
e) a mért eredményeket,
f) a mérési eredmények és az elektrosztatikai kockázat kiértékelését,
g) min?sít? véleményt – indokolással – a  vizsgálat tárgyának megfelel?ségér?l, a  hiányosságok felsorolását,
ezek kijavítására szükséges intézkedéseket és
h) az  ellen?rzést végz? személy nevét, székhelyét, aláírását, szakképzettségét, szakért?i bizonyítványának
számát, szervezet esetén az el?bbieken túl a szervezet székhelyét és a cégszer? aláírást.
(5) Az  elektrosztatikus feltölt?dés és kisülés elleni védelem id?szakos t?zvédelmi felülvizsgálata szempontjából
a naptári napot kell figyelembe venni.
132. Villámvédelem felülvizsgálata
279. § A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a  villámvédelem
felülvizsgálatát
a) a létesítést követ?en az átadás el?tt,
b) e rendeletben el?írt id?szakonként vagy
c) a  villámvédelem vagy az  építmény átalakítását, b?vítését és a  vonatkozó m?szaki követelményben foglalt
különleges eseményt követ?en
kell elvégezni.
280. § (1) A  nem norma szerinti meglév? villámvédelem id?szakos felülvizsgálatát a  létesítéskor érvényben lév? vonatkozó
m?szaki követelménynek megfelel?en kell végezni.
(2) A  nem norma szerinti meglév? villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, t?zvédelmi
szempontból
a) a  300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására,
feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetés? építmény vagy
szabadtér esetén legalább 3 évenként,
b) egyéb esetben legalább 6 évenként,
c) a  villámvédelem (LPS és SPM) vagy a  védett épület vagy építmény minden olyan b?vítése, átalakítása,
javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja,
d) sérülés, er?s korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan
befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát,
felül kell vizsgáltatni és a  tapasztalt hiányosságokat a  min?sít? iratban meghatározott határnapig meg kell
szüntetni, melynek tényét hitelt érdeml? módon igazolni kell.
281. § (1) A  norma szerinti villámvédelemr?l szóló m?szaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott
építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát

a) a létesítés során, a kés?bb eltakarásra kerül? részek eltakarása el?tt,
b) a létesítést követ?en az átadás el?tt,
c) a 18. mellékletben foglalt táblázatban el?írt id?szakonként és
d) a  villámvédelem vagy az  építmény átalakítását, b?vítését és a  vonatkozó m?szaki követelményben foglalt
különleges eseményt követ?en
kell elvégezni.
(2) A villámvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.

XXI. FEJEZET
T?ZVÉDELMI M?SZAKI MEGFELEL?SÉGI KÉZIKÖNYV
133. Általános követelmények
282. § (1) Az  építmény használatbavételét követ? 60 napon belül az  építmény tulajdonosának, társasház esetén
a társasháznak az építményre vonatkozó T?zvédelmi M?szaki Megfelel?ségi Kézikönyvvel (a továbbiakban: TMMK)
kell rendelkeznie
a) az 5 szintesnél magasabb lakóépületek,
b) az 1000 m2
-nél nagyobb közösségi épületek,
c) az 1000 m2
-nél nagyobb ipari épületek,
d) a 3000 m2
-nél nagyobb mez?gazdasági épületek,
e) a 2000 m2
-nél nagyobb tárolási épületek vagy
f) speciális építménynek min?sül? közúti alagút, valamint felszín alatti vasút
esetében.
(2) A TMMK-ban az építmény t?zvédelmi helyzetét érint? változásokat át kell vezetni, fel kell tüntetni a változást követ?
30 napon belül.
(3) Több tulajdonos esetén a TMMK tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek.
(4) A TMMK az építmény tartozéka, tulajdonos változásakor, az új tulajdonos részére át kell adni.
(5) A tulajdonos köteles az üzemeltet? részére a TMMK hozzáférhet?ségét biztosítani.
283. § (1) A TMMK-t elektronikus vagy nyomtatott formátumban kell elkészíteni, vezetni és az építmény területén kell tartani.
(2) Az  építmény használatbavételét követ? 5. évben, majd azt követ?en 5 éves ciklusid?vel a  tulajdonos köteles
felülvizsgáltatni az építmény TMMK-ban foglaltaknak megfelel? kialakítását, állapotát, az alábbiak szerint:
a) az építésügyi engedélyezési tervdokumentáció tartalmának megfelel-e az építmény,
b) a változtatások, átalakítások a vonatkozó jogszabályoknak, el?írásoknak megfelelnek-e és
c) a változtatásokat, átalakításokat rögzítették-e a TMMK-ban.
284. § A TMMK tartalmazza
a) az építmény t?zvédelmi, létesítési követelményeit:
aa) az építészeti kialakítást a t?zvédelmi követelményekkel,
ab) a villamos rendszer és villámvédelem kialakítását és
ac) a felvonók és mozgólépcs?k, speciális épületgépészeti rendszerek kialakítását,
b) a t?zjelz? berendezés, t?zoltó berendezés, vészhangosítási rendszer és h?- és füstelleni védelem kialakítását,
c) a rajzi mellékletet,
d) a TMMK készít?jének nevét, címét és jogosultságát és
e) az 5 évenkénti felülvizsgálat elvégzését igazoló dokumentumot.

XXII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
285. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követ? 90. napon lép hatályba.
(2) A 288. § (2) bekezdése 2015. július 1-jén lép hatályba.
286. § (1) Az  e  rendelet hatálybalépését követ?en indult eljárásokban az  Országos T?zvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011.
(IX. 6.) BM rendelet rendelkezéseinek megfelel?en készített t?zvédelmi tervdokumentáció is benyújtható, ha

az  annak készítésére vonatkozó tervezési szerz?dést e  rendelet hatálybalépését megel?z? 180 napnál nem
korábban kötötték meg.
(2) A 156. § (2) bekezdése szerinti t?zátjelzést 2015. július 1-jéig kell megvalósítani.
(3) A 282. §-ban foglaltakat e rendelet hatálybalépését követ?en használatba vett építmények esetében kell alkalmazni.
287. § (1) A bejelentésköteles t?zvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól
szóló 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet „T?zoltó készülék karbantartása” alcíme a következ? 4/A–4/G. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) A t?zoltó készülék nem vehet? át karbantartásra, ha
a) a gyártó által el?írt alkatrészek, oltóanyag és technológiai utasítás nem áll rendelkezésre,
b) a forgalomból kivonták vagy szabálytalanul hozták forgalomba,
c) újra nem tölthet? t?zoltó készülék,
d) a gyártója, gyártási id?pontja nem állapítható meg (nem olvasható) vagy
e) életkora a 9. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott élettartamot elérte.
(2) A karbantartó személynek írásban kell értesítenie a készenlétben tartót, ha a t?zoltó készülékek karbantartása
nem végezhet? el.
4/B. § (1) A karbantartás elvégzését a karbantartást igazoló címke és az OKF azonosító jel felragasztása jelöli.
(2) Az OKF azonosító jelet úgy kell felragasztani, hogy a karbantartást igazoló címkét részben fedje át, de az adatokat
vagy a gyártó jelöléseit ne takarja el. Az OKF azonosító jel kizárólag a karbantartást igazoló címkével együtt és csak
egyszer használható fel.
(3) A  karbantartás során a  korábban használt karbantartást igazoló címkék eltávolítása – a  legutolsó közép- vagy
teljes kör? karbantartást és gyártói végellen?rzést, vagy újratöltést igazoló címkék kivételével – az OKF azonosító
jellel együtt történik.
(4) A karbantartást igazoló címke tartalmazza
a) a „KARBANTARTVA” szót,
b) a karbantartó szervezet nevét és címét,
c) a karbantartó személy aláírását vagy az aláírással egyenérték? azonosító jelzést,
d) a karbantartás jellegét (alap-, közép-, teljes kör? karbantartás, újratöltés),
e) a karbantartás dátumát (év, hónap, nap) és
f) a következ? karbantartás esedékességét id?ponttal megadva (év, hónap, nap).
(5) A karbantartást igazoló címke
a) öntapadós kivitel?,
b) közérthet? nyelvezet?,
c) segédeszköz nélkül olvasható, (a bet?méret minimum 3 mm),
d) logóval, emblémával, és a  (4)  bekezdés f)  pontjában megadott adatok angol vagy német nyelv? feliratával
kiegészíthet? és
e) olyan anyagú, melynek élettartama a karbantartás érvényességi idejével arányos.
4/C.  § (1) A  karbantartó szervezetnek a  karbantartó m?helyében rendelkeznie kell a  tevékenység végzéséhez
szükséges valamennyi általános és speciális felszereléssel, m?szaki útmutatással, technológiát tartalmazó leírással.
(2) Az  oltópor tárolása, átfejtése és a  vizes technológiát igényl? m?veletek ugyanabban a  helyiségben nem
végezhet?k.
(3) A  karbantartó szervezet által használt mér?- és ellen?rz? eszközöknek, felszereléseknek a  mérések m?szaki
igényeinek és a  joghatású mérésre vonatkozó jogszabályoknak kell megfelelniük. A  karbantartó szervezet
rendelkezik
a) a  mérend? tömegnek megfelel? méréshatárú, osztású és – hajtóanyag palack esetében legfeljebb 1 grammos
osztású és legalább 1 grammos – pontosságú mérleggel,
b) világító tartályvizsgáló tükörrel,
c) a mérend? nyomásnak megfelel? méréshatárú – 1,6% pontosságú – nyomásmér?vel,
d) nagyítóval,
e) a menetek ellen?rzésére alkalmas eszközzel,
f) nyomáspróba berendezéssel (tartály, fej szerelvény, portöml? vizsgálatához),
g) zártrendszer? portölt?vel,
h) páratartalom mér?vel,
i) szükség esetén biztonsági szelep beállítóval,
j) nyomaték kulccsal,

k) tolómércével,
l) gyártó által el?írt célszerszámokkal,
m) csavarkulcsokkal, fogókkal,
n) befogó-rögzít? szerkezettel,
o) azonosítható lenyomatú plombafogóval és
p) tartályszárításra alkalmas géppel, berendezéssel.
(4) A  karbantartás a  karbantartó szervezet karbantartó m?helyében, az  e  rendelet szerint felszerelt mozgó
szervizben vagy a készenlétben tartó által rendelkezésre bocsátott helyiségben is elvégezhet?, ha az e rendeletben
el?írt feltételek adottak.
4/D.  § (1) A  karbantartó személy ellen?rzi, hogy a  t?zoltó készülék használatra alkalmas-e, és nem tartozik-e
a 4/A. §-ban felsorolt t?zoltó készülékek közé.
(2) A karbantartó személy a t?zoltó készüléket készenlétben tartásra alkalmatlannak min?síti, ha
a) a  t?zoltó készülék tartályán vagy szerelvényein olyan mérték? sérülés található, amely a  t?zoltó készülék
biztonságos készenlétben tartását és használatát veszélyezteti,
b) a t?zoltó készülék alkalmazása esetén veszélyes lehet,
c) a t?zoltó készülék állapota miatt nem m?köd?képes vagy
d) a t?zoltó készülék vagy a hajtóanyagpalack töltetének vesztesége, nyomásának csökkenése meghaladja a gyártó
által megadott értéket.
(3) Ha a  t?zoltó készüléken a  hiba a  helyszínen nem javítható ki, a  karbantartó személy a  t?zoltó készüléken
jól látható helyen a  karbantartást végz? szervezet adatait, a  dátumot és a „KARBANTARTÁSRA SZORUL” feliratot
tartalmazó címkével látja el, és írásban tájékoztatja a készenlétben tartót.
(4) A  nem karbantartható vagy a  4/A.  §-ban felsoroltak közé tartozó t?zoltó készüléket a  karbantartó személy
„SELEJT” felirattal látja el, és err?l írásban tájékoztatja a készenlétben tartót.
(5) Ha a  karbantartás a  készenléti helyen történik, a  karbantartó személy a  t?zoltó készülék rögzítését és egyéb
felszereléseit is megvizsgálja.
(6) A karbantartó személy a tapasztalt hibáról, sérülésr?l a készenlétben tartót írásban tájékoztatja.
4/E.  § (1) Az  újratöltött t?zoltó készüléken a  karbantartó személy legalább alapkarbantartást végez vagy a  soron
következ? fokozat (közép- vagy teljes kör? karbantartás) m?veletei is elvégezhet?ek.
(2) A karbantartó személy a részlegesen használt t?zoltó készüléket teljesen kiüríti és az oltóanyagot selejtezi.
(3) A t?zoltó készülék újratöltése a gyártó által megadott eljárások és utasítások szerint történik.
(4) Az újratöltött t?zoltó készüléken fel kell tüntetni az újratöltés id?pontját.
(5) Alkatrészek pótlásakor és újratöltés esetén kizárólag a  gyártó által megadott, jóváhagyott vagy szállított
alkatrészek és oltóanyag használható fel.
4/F.  § (1) Azok a  m?veletek, melyek során az  oltópor a  légköri leveg?vel érintkezik, csak olyan helyiségben
végezhet?k, ahol a relatív páratartalom legfeljebb 70% és a helyiség h?mérséklete legalább 15 °C.
(2) Az  oltóport érint? m?veletek megkezdése el?tt a  karbantartást végz? személy biztosítja, hogy
az (1) bekezdésben el?írt feltételek teljesülnek.
(3) Az  oltóportípusoknak egymáshoz vagy a  szennyez? anyagokhoz való keveredésének megakadályozása
érdekében egyidej?leg csak azonos típusú oltóport tartalmazó t?zoltó készülékek szerelhet?k szét.
(4) A megbontott csomagolású, de teljesen fel nem használt oltóporokat a környezeti leveg?t?l elzárva kell tárolni.
(5) A  halon, HCFC, HFC, és a  környezeti elemekre, különösen a  légkörre káros töltet? t?zoltó készülék a  légkörbe
nem üríthet? ki. A  töltési és lefejtési m?veletek az  oltóanyag visszanyerésére alkalmas, zárt rendszer? eljárás
alkalmazásával történik, szükség esetén az ilyen oltóanyag regenerálásával vagy ártalmatlanításával.
4/G. § (1) Az alapkarbantartás m?veleteit a 10. melléklet tartalmazza.
(2) A középkarbantartáskor a karbantartást végz? személy – az alapkarbantartás keretébe tartozó m?veleteken túl –
a) ellen?rzi a  nyomásjelz? m?köd?képességét a  nyomásjelz? m?szerrel felszerelt, állandó nyomású t?zoltó
készüléken, a gyártó el?írásai szerint,
b) kiüríti a t?zoltó készüléket,
c) megvizsgálja az oltóanyagot a gyártó útmutatása szerint,
d) nagyítóval részletesen megvizsgálja a t?zoltó készüléket,
da) a zárószerelvények,
db) az elsüt?fej-szerelvény,
dc) a nyomásmér? és jelz? eszköz,
dd) a töml?- és a pisztolyszerelvény,

korróziójának, sérülésének megállapítása érdekében,
e) világítóeszköz és tükör segítségével megvizsgálja a  tartály belsejét, különös tekintettel a  korróziós nyomokra,
a  bels? bevonat hibátlanságára és a  hegesztési varratok épségére, melynek során a  gyártó el?írásai szerint jár el,
kétes esetekben pedig a gyártóhoz fordul,
f) megvizsgál minden záróelemet, a csatlakozó menet, alak, méret és bevonat szempontjából,
g) a t?zoltó készülékek felszállócsövén vagy bels? hajtóanyagpalackján maradandó módon jelöli
ga) a karbantartás dátumát,
gb) a karbantartó szervezet nevét vagy azonosító jelét és
gc) a karbantartó személy aláírását és
h) a t?zoltó készüléket, a gyártó el?írásait figyelembe véve megtölti oltóanyaggal, és összeszereli.
(3) A  teljes kör? karbantartáskor a  karbantartást végz? személy – az  alap- és középkarbantartás keretébe tartozó
m?veleteken túl –
a) a t?zoltó készülék teljes szétszerelését követ?en a hibás vagy a lejárt élettartamú részeket selejtezi, majd ezeket
újjal pótolja,
b) a tartályt a rajta lév? jelölés értékének megfelel? nyomáson nyomáspróbának veti alá,
c) a jelöletlen tartályokat selejtezi,
d) az  MSZ 1040 szabvány szerint gyártott t?zoltó készüléknél a  nyomáspróbát a  legfeljebb 25 kg össztömeg?
t?zoltó készülék esetén festetlen, az  annál nagyobb össztömeg? t?zoltó készülék esetén a  hegesztési varratok
környezetében fémtiszta állapotban végzi, kivéve
da) a porszórásos festéssel gyártott tartályokat,
db) a szén-dioxiddal oltók alumínium palackjait vagy
dc) az olyan bels? véd?bevonattal rendelkez? tartályokat, melyeknél a festékeltávolítás vagy az újrafestés a bels?
bevonat épségét megsértheti,
e) nyomáspróbának veti alá a biztonsági szelepet és a t?zoltó készülék mindazon szerelvényét, amely a m?ködtetés
során a nyomás által terhelt és
f) a biztonsági szerelvényt a gyártó el?írásait figyelembe véve ellen?rzi és szükség esetén beállítja vagy cseréli.
(4) Amikor a t?zoltó készülékek teljes kör? karbantartása esedékes, akkor az újratöltésre vonatkozó és a gyártó által
megadott el?írások is irányadók.
(5) Ha a  karbantartást végz? személy vizet alkalmaz a  különböz? eljárásoknál, a  t?zoltó készüléket az  újratöltést
megel?z?en teljesen kiszárítja.”
(2) A bejelentésköteles t?zvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól
szóló 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet
a) a 19. melléklet szerinti 9. melléklettel, valamint
b) a 20. melléklet szerinti 10. melléklettel
egészül ki.
288. § (1) Hatályát veszti az Országos T?zvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet.
(2) Hatályát veszti a 203. § (6) bekezdése.
289. § E rendelet tervezetének a  m?szaki szabványok és szabályok terén történ? információszolgáltatási eljárás és
az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 8–10. cikke
szerinti el?zetes bejelentése megtörtént.

Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter