Sz?k egy hetet adott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arra, hogy a magyar társadalom véleményt nyilvánítson a radioaktív hulladékok és kiégett f?t?elemek kezelésér?l szóló nemzeti programról. A nemzeti program kidolgozását minden tagország számára el?írja az Európai Unió. A magyar program egyik leglényegesebb hiányossága, hogy nem ad választ arra, mi lesz a Paksi Atomer?m? kiégett f?t?elemeinek végleges sorsa, azaz: hol fogják elhelyezni a radioaktív hulladékot. Az NFM szerint még nem áll rendelkezésre elegend? információ ennek eldöntéséhez, így ezt a jöv? feladatának tekintik – írja közleményében az Energiaklub.
A nemzeti program szerint összesen mintegy 1650 milliárd forintra lesz szükség a kiégett f?t?elemek és a radioaktív hulladékok majdani kezelésére, és a Paksi Atomer?m? leszerelésére 2084-ig. Jelenleg a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban (KNPA) gy?lik a pénz erre a célra. Az Alap legnagyobb befizet?je maga a Paksi Atomer?m?, vagyis a magyar áramfogyasztók.
Már most látszik azonban, hogy Paks befizetései a szükséges összeg kevesebb, mint a felét teszik majd ki ? a hiányzó összeget az adófizet?knek kell majd el?teremteniük. Ráadásul óriási kockázatot jelent, hogy a költségek nagy része az üzemid? lejárta után jelentkezik, amikor már nem történik befizetés az alapba. A nemzeti program nem tér ki arra, hogy ha nem gy?lik össze elég pénz a KNPA-ba, akkor a felmerül? költségeknek ki lesz a felel?se. Ez jelent?s kockázati tényez?, és a legnagyobb valószín?ség szerint újabb hatalmas összegeket kell majd a jöv? generációk adófizet?inek erre a célra áldozniuk.
Súlyos hiányossága a nemzeti programnak, hogy nem biztosítja a lehet?séget a települések, a lakosság és a társadalmi szervezetek számára, hogy ténylegesen részt vehessenek a kiégett f?t?elemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos döntéshozatali folyamatban, pedig ezt uniós direktíva is el?írja. A nemzeti program csak négy, meglév? vagy tervezett nukleáris létesítmény környezetében létrehozott, ún. ellen?rzési és információs célú önkormányzati társulást tervez a folyamatba bevonni. Így például Pécs ? amely nem tagja egyik társulásnak sem ?, Magyarország egyik legnagyobb városának lakossága nem jogosult arra, hogy megfelel? tájékoztatást és részvételi lehet?ségeket kapjon a szomszédjukban, Bodán, a kiégett f?t?elemek és nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésre tervezett tároló ügyében.
Az Európai Unió Tanácsának 2011/70/Euratom irányelve el?írja, hogy a tagországok nemzeti programot dolgozzanak ki az országukban keletkezett kiégett f?t?elemek és radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére, amely többek között meghatározza az erre vonatkozó koncepciókat, terveket és m?szaki megoldásokat, illetve a kivitelezés mérföldköveit.
„A magyar nemzeti program sajnos éppen ennek a célnak nem tud megfelelni. Minél tovább halogatja a kormány a döntést az egyes lényeges kérdésekben, annál nagyobb teher fog az adófizet?kre hárulni, hiszen az alapban álló, a hulladékkezelés céljára fel nem használt összegek után a magyar állam súlyos összegeket fizet be évr?l évre az értékállóság biztosítása érdekében” – nyilatkozta Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub szakért?je.
A nemzeti program ugyanakkor még nem teljesen végleges: egyel?re még zajlik a stratégiai környezeti vizsgálat nemzetközi szakasza, amelynek megállapításait be kell építeni a nemzeti programba. Ez idén ?szre várható.
