A megújuló energiaforrások használatának szükségességét kiváltó tényez?k A leveg?, a víz és a talaj szennyezésének csökkentése.Az üvegház hatású gázok kibocsátásának lehet? legnagyobb mérték? minimalizálása.A véges fosszilis tüzel?anyagok elfogyása illetve azok egyre körülményesebb hozzáférhet?sége és azok világpiaci árának szükségszer? növekedése.A létfenntartó energiát mindenki számára elérhet?vé kell tenni.A hazai fenntartható fej?dés kialakítása a jelenlegi természet állapotának további rontása nélkül kell lezajlania.
Magyarország jelenlegi napenergia hasznosítása
Höenergia termelésre alkalmas napkollektorok
Jelenleg összesen kb. 237.800 m2 napkollektor van hazánkban felszerelve, de a lehet?ség több millió m2, aminek a h?energiatermelése legalább 50 GWh mennyiség? lenne.
Ez az érték 6,73 Mio m3 földgáz h?értékével egyenérték?.
Széleskör? elterjedését akadályozza egyszer, hogy a lakások és a települések 80-90%-a földgázzal f?t, másodszor pedig abszolút hiányzik a felel?s Ipari Kamara, a megújuló energiákkal foglalkozó vállalkozások és Szövetségek széleskör? PR-munkája, így tehát a lakosság nem is fektethet be más rendszerbe, ha nem adunk nekik átlátható alapokon nyugvó információkat. Itt tisztelet a kivételnek azoknál a vállalkozásoknál, szervezeteknél és szövetségeknél, akik eddig is állami támogatás nélkül és sokszor megnehezített körülmények között ugyan, de oktatásokkal és bemutatókkal elkötelezetten ismertették eddig – és teszik azt ma – is a megújuló energiák kulcsfontosságú szerepét a hazai lehet?ségekre vetítve.
Villamosenergia termelésre alkalmas napelemek
A Magyarországon 2012-ben telepített napelemes rendszerek névleges összteljesítménye 12,3 MWp volt (2013-ról sajnos nincsenek értékelhetö adataink, talán 30 MWp?, információ adásra felel?sek lennének a MEKH és/vagy KSH). Külföldön az ilyen adatok mindig up-to-datek, ingyenesen elérhet?ek az interneten, hiszen ezért vannak fizetve az adófizet?k pénzéb?l.
A potenciálisan telepíthet? napelemes berendezések éves villamos energia termelése 486 milliárd kWh körül lenne. És most nem azt akarjuk, hogy mindez meg is valósuljon! Nem is lenne racionális!
A jelenlegi napelemes rendszerek kisfeszültség? áramot termelnek napelemek segítségével, ezek azonban áramszolgáltatói hálózatra, szerzõdéses alapon jelenleg még nem termelnek villamos energiát, tudtunkkal.
De lehet?ség van minimum 200 Megawatt felállítására, amelynek termelése 410 MWh lenne.
A fotovoltaik szélesebb kör? elterjedését hazánkban az akadályozza, hogy a hazai (jelenlegi) beruházási költség messzemen?en magasabb, mint a Magyarországot körülvev? országokban az eset!
A megújuló energiahordozókat ma hazánkban els?sorban h?- és villamosenergia termelésben, valamint – egyel?re igen kismértékben ugyan, de – üzemanyagként hasznosítják.
Miért érdemes?
Els?dleges kérdés, hogy hogyan sikerül a megújuló energiaforrásokat a nagy meglév? energetikai rendszerekbe integrálni.
E téren számos jó példa ismert: a volatile szél- és napelemes er?m?vek villamoshálózati integrálása megoldható és lehetséges, a bioetanol és a repcemetilészter a benzinhez ill. a gázolajhoz keverhet?. Más esetekben viszont a fogyasztói elfogadás és alkalmazkodás szükséges: például a biomasszából el?állított biobrikett vagy pellet csak akkor számíthat térnyerésre, ha a fogyasztó képes és kész az elfogadására, lemondva a gáztüzelés teljes kényelmének egy részér?l. Alapvet? feladat a tisztánlátás (helyi értékteremtés, mukahelyteremtés, elvándorlás megfogása) érdekében a regionálisan különböz? megújuló energiaforrások lehet?ségeinek hasznosításában rejl? lehet?ségek globális és helyi aktív felmérése.
H?szivattyú és f?tési / h?tési rendszer hazai és globális hatásai:
Importfügg?ség -> kb. 80%-os az oroszországi függ?ség
A szociális / politikai okokból (államilag megszabott és kézben tartott) nyomott rezsiköltség, nem ösztönöz megtakarításra és alternatív megoldásokra -> eredmény: emberek félrevezetése és félre informálása az globálisan átalakuló éles energiapiaci feltételekr?l
Jelent?s és gazdaságilag nem megmagyarázható eltérés az EUs szint? áraktól (jelenlegi helyzet 2014)
A földgázkészletek körülményes, veszélyesebb és így költségesebb hozzáférhetösége
A földgáz jó CO2 emissziós értékkel bír, így továbbra is növekv? a kereslet
Jelent?s világpiaci árnövekedés (jelenlegi helyzet 2014)
Az energiaárak robbanásszer? növekedése várható az elkövetkez? 5-10 évben
F?tési célú földgáz-felhasználás ellehetetlenülése várható (15-20 év).
Földgázüzem? kondenzációs gázkazán és geotermikus h?szivattyú 30% állami támogatás igénybevételével:
H?szivattyú üzemelés megtérülése kb.9-10 év.
Földgázüzem? kondenzációs gázkazán f?tésre, split klímák h?tésre és geotermikus h?szivattyú 30% állami támogatás igénybevételével:
A h?szivattyúk megtérülési ideje kb.6-7 év.
1 kWh CO2 kibocsátása „er?m?vel”: 0,56 kg és
1 m3 földgáz (8,89 kWh) 1 kWh földgáz CO2 kibocsátása: kb. 0,2 kg.
Miért h?szivattyú?
Környezetbarát
Automatikus m?ködés?
Halk, kompakt, könnyen elhelyezhet?
Nagyrészt ingyenes megújuló energiát
használ, ezért olcsó üzemeltetési költség?
Karbantartást alig igényel
Hosszú élettartamú
F?tést, h?tést, melegvíz-készítést biztosítja.
Hazánk a h?szivattyús rendszerek alkalmazása terén a világon az egyik legnagyobb potenciájával rendelkezik.
Amelyek villamos energia igényét megtermelhetjük pl. saját napelemes rendszerrel.
Meghatározott szakmai körök régóta javasolják a döntéshozói-törvényalkotói szinteknek, hogy megfelel? szint? döntésekkel és el?írásokkal segítsék el? a villany- és gáztüzelés? bojlerek és kazánok lecserélését, a tömegigényeket is kielégít?, különböz? kivitel? és üzemmódú h?szivattyús rendszerekre.
Kielégít? elterjedésének hátránya, többek között a Magyarországon nem egységes H-tarifa engedélyezése illetve elszámolása (az áramszolgáltató határozza meg?).
Biotüzel?anyagok
Magyarország földrajzi adottságai miatt a megújuló energiaforrások közül a biomassza felhasználásának a jelent?sége a legnagyobb. Az ország területének 66%-a mez?gazdasági m?velésre alkalmas, ebben 77% a szántó terület. Igaz, hogy az egybevont erdöterületünk jócskán elmarad az EUs átlagtól, azaz a 35%-tól. Hazánknak mindössze 19 százaléka erd?terület. Az energetikai célra rendelkezésre álló biomassza els?sorban a mez?gazdasági melléktermékekb?l és hulladékokból ered.
Magyarországon a megtermelt biomassza 52 százaléka mellékterméknek min?sül, amelyik a kés?bbiekben vagy hasznosításra kerül vagy sem. A hasznosítás aránya nagymértékben függ a termel? tájékozottságától, valamint a továbbhasznosítási lehet?ség közeliségét?l.
Az 1 MW-nál nagyobb teljesítmény? biomassza-er?m?vek által leginkább használt technológia a biomassza elégetése. Ebben a biomasszát egy kazánban közvetlenül elégetik és az így el?állított vízg?z egy g?zturbinán keresztül generátort megforgatva termeli az elektromos áramot.
A biomassza, mint üzemanyag
Magyarországon a legfontosabb megújuló energiaforrás a biomassza, amely 2006-ban az összes megújuló energia közel 90%-át adta.
A növényi olajok üzemanyagként való felhasználása nem új kelet? dolog, már ?sid?k
óta használják tüzelésre és világításra.
Bioetanol
A bioetanol készítés tulajdonképpen nyers növényi anyagokból való alkoholnyerés. A
különböz? mez?gazdasági termékekb?l nyert cukor fermentációja alkohol készítésre,
majd desztillálása ma már jól megalapozott technológia.
Biodízel
A dízelmotorokban való felhasználás esetén szükség van a nyers növényi olajok finomítására.
Biogáz
A biogáz technológiája hulladékokra épül, melléktermékekre, mert a kiindulási szervesanyag mindössze 50-60%-ban bontható le, a többi elem visszamarad a szilárd vagy híg komposztban. Ami a term?területekre való kiszórással tovább hasznosítható.
Magyarország természeti adottságait, a potenciális készleteket és gyakorlati hasznosíthatóságukat értékelve hazánkban a biomassza tekinthet? a legjelent?sebb megújuló energiaforrásnak.
Az utolsó hivatalosan is bejelentett biogázeröm? Szeged mellett épült az SZTE és az EdF Démász közös tervezésével, aminek villamos teljesítménye 600 kW, h?teljesítménye 612 kW, teljes hatásfoka 85,3 százalék.
A biomassza felhasználás els?sorban környezetvédelmi jelent?séggel bír. Elégetésekor jelentéktelen az emisszió (CO2 semleges), csökken az üvegházhatás, a keletkezett hamu újra hasznosítható.
Energetikai célból történ? telepítések során csökkenthet? a defláció és a talajerózió veszélye.
A biomassza energetikai célú felhasználásának környezeti, társadalmi, gazdasági jelent?sége:
– a napenergia megkötésével egyidej?leg csökken a leveg? CO2-tartalma,
csökken az üvegházhatás,
– az energiamegkötés oxigén felszabadítással jár együtt,
– a mez?gazdasági hulladékok, melléktermékek hasznosítása,
– jelentéktelen az emisszió,
– alacsony kén- és hamutartalom,
– csökkenthet? a defláció és a talajerózió,
– a termelésb?l kivont mez?gazdasági területek energetikai hasznosítása,
– szennyvíz-ártalmatlanítás,
– mez?gazdasági túltermelés megakadályozása,
– a nyereség a régión belül marad,
– a vidéki lakosság életkörülményeinek javulása,
– a vidéki területek népességmegtartó képességének növekedése,
– csökkenti az import energia iránti igényt,
– fenntartható fejl?dés, fenntartható mez?gazdaság el?segítése,
– új munkahelyek teremtése.
Vízenergia
A biomassza után a vízenergia a második leggyakrabban használt megújuló energiaforrás, de jelent?sége egyre csökken.
Napenergia – Napelemes rendszerek
A közüzemi villamos hálózatra visszatápláló napelemes rendszerek nagyon egyszer?en és jól m?köd? megújuló energiás rendszerek.
Létük nagyon el?nyös mind annak a háztartásnak, ahol ilyen m?ködik, mind azoknak az országoknak, ahol sok ilyen napelemes rendszer található.
Amikor süt a Nap és a rendszer energiát termel, a megtermelt energiamennyiséggel két dolog történhet. Vagy rögtön elfogyasztásra kerül a napelemes rendszernek otthont adó háztartásban, ilyenkor megspórolva a lakóknak a villanyszámla erre az energiamennyiségre vonatkozó részét, vagy visszajut ez a zöld-energia a közüzemi hálózatba. Ebben az esetben a visszatáplált energia mennyisége mérésre, és kés?bbi elszámolásra kerül a háztartás és az áramszolgáltató között.
A napelem öko-gazdasági egyenlege pozitív, hiszen összesen kevesebb energiába és szén-dioxid kibocsátásba „kerül” a napelem el?állítása, mint amennyi áramot megtermel és ezzel CO2 kibocsátást megspórol.
Csökken a környezetszennyezés, ezért javul a lakosság egészségi állapota, így csökkennek az egészségügyi kiadások.
Az ország energiahordozó-importja csökken, így javul a gazdasági helyzet.
Függetlenség az importáló államtól illetve attól a vállalkozástól.
Új munkahelyek teremtése.
A turizmus növekszik a tisztább környezet következtében.
Megoldható a villamoshálózattól távol es? területek gazdaságos és esetleges önellátó energia ellátása.
Napenergia – Napkollektoros rendszerek
A napkollektoros rendszerek viszonylag magas hatásfokkal képesek napenergiát hasznosítani. 1 m2 felület? napkollektorral Magyarországon évi ~550-650 kWh hömennyiség hasznosítható. Magyarországon az 1 m2-es felület? és megközelít?leg déli tájolású és a vízszintes síkhoz 45°-ban megdöntött napkollektorra a nyári hónapokban naponta több mint 5 kWh h?mennyiség érkezik. A napkollektorokkal ebböl 2-3 kWh h?mennyiséget tudunk hasznosítani. Vagyis – hogy kézzel foghatóbb legyen ez az adat – 1 m2 napkollektoros felülettel nyáron napi 50-60 liter vizet tudunk 50 °C-ra felmelegíteni. De látható az ábrán az is, hogy a jó min?ség? napkollektoros rendszerek nem csak nyáron, hanem – bár természetesen kisebb mértékben – a téli félévben is alkalmasak a h?termelésre. Bár decemberben és januárban a hasznosítható napenergia viszonylag kevés, március-áprilisi, illetve szeptember-októberi hónapokban már 1,5-2 kWh/m2 h?mennyiséget tudunk a napkollektorral el?állítani.
Forrás: naplopó.hu
1 m2 napkollektor évente 75 liter HTO tüzel?olajat, 200 kg széndioxidot (CO2), 2,5 kg kéndioxidot (SO2) vált ki.
A napkollektoros rendszer a legbiztonságosabb melegít? berendezés, amely kiválóan alkalmas használati melegvíz (HMV) termelésére, alacsony h?mérséklet? f?tésrendszerek f?tésrásegítésére, uszoda f?tésre és nagyobb teljesítmény? rendszerek esetén abszorpciós h?téshez is gazdaságos.
Szélenergia
Magyarországon az els? széler?m? 2000 decembere óta üzemel, 2007 tavaszán a beépített kapacitás több mint 60 MW volt. 330 MW kapacitásra adott 2006 tavaszáig engedélyt a Magyar Energia Hivatal (MEH). Azóta semmit, holott a befektet?k az alacsony átvételi árak ellenére is telepítenének széler?m?veket saját anyagi forrásaikból.
Fontos, hogy a széler?m?veket ne önkényesen, hanem a regionális és közösségi tervekkel összehangolva létesítsék, hogy megfeleljen a lakosságnak és elfogadják azokat.
Geotermikus energia
A magyarországi átlagos geotermikus gradiens 5-7°C (közötti, amely a világátlag másfél kétszerese. Ez azt jelenti, hogy Magyarország területén a föld belseje felé haladva 100 méterenként a h?mérséklet 5-7 °C-kal emelkedik.
A fokozatos geotermikus változás a Dél-Dunántúlon és a Nagyalföldön a legnagyobb, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken kisebb, mint az országos átlag. Becslések szerint Magyarországon nyolc olyan helyszín ismeretes, amelyek elvileg alkalmasak lennének kapcsolt h?- és villamosenergia termelésre, összesen 80 MW lehetséges villamos kapacitással. Ezek közül egyedül Fábiánsebestyén kapacitását becsülik nagyra (64 MW), a többi helyszín csak kis kapacitások (1-5 MW) létesítésére alkalmas. A gyakorlati megvalósítást azonban nehezítik a szigorú környezetvédelmi el?írások.
A hazai geotermikus energia felkutatásával és hasznosításával jelenleg a PannErgy foglalkozik egyedül.
Európai Unió és Magyarország – támogatási rendszer jellemzése
Az EU tagországok között az utolsó helyen és nem a hátsó mez?nyben áll Magyarország az alternatív vagy megújuló energiák felhasználását illet?en. Ezen változtatni kell, mert az országnak létérdeke, hogy azokat az energiákat is hasznosítsa, amik itt vannak, mindennap megújulnak, nem környezetszennyez?ek, és amiknek a használata nem függ küls?, idegen hatalmaktól.
A 2013-ig tartó id?szakban az Európai Unió összesen 9 milliárd euróval támogatta a megújuló vagy megújítható energiaforrások kiaknázását, illetve az energiatakarékosságot a tagországokban. Az Európai Bizottság kimutatása szerint Magyarország 2007 és 2013 között összesen 359 millió eurónyi uniós hozzájárulásra tartott igényt a megújuló energiaforrások fejlesztésére és az energiahatékonyság javítására. Ennek a keretnek 43,5 százalékát az energiahatékonyság javítását, az energiatermelést és az energiagazdálkodást célzó projektekre lehetett fordítanunk. A fennmaradó rész a megújuló energiaforrások arányának növeléséhez kívánt hozzájárulni. A legnagyobb hányadot, a teljes megújuló keret 31,6 százalékát a biomasszatermelés kaphatta meg. A vízi energiára, a geotermikus h?b?l nyert energiára és egyéb célokra a teljes keret 9,89 százalékát használhattuk fel. A napenergia majdnem 8 százalékkal, a szélenergia pedig közel 7 százalékkal részesedik a teljes uniós támogatásból, ami természetesen még kiegészül az ugyanezekre a célokra a nemzeti költségvetésb?l folyósítandó forrásokkal. Nos ennek az összegnek java részét még máig nem hívta le Magyarország! Tehát fél?s, hogy el is veszítjük ennek a támogatási összegnek a fennmaradó (java) részét).
Kérésünk a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjedéséhez
Magyarországon sokak számára még mindig drágának számítanak a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások, ennek ellenére növekszik irántuk az érdekl?dés az el?relátók és haladottabbak körében.
A megkérdezett kivitelez?k szerint mind többen vannak, akik a kés?bbi, kisebb energiaszámla érdekében hajlandóak a környezettudatos beruházás többletköltségét vállalni új házuk építése során, illetve akadnak olyanok is, akik már meglév? ingatlanjukat, intézményüket szeretnék e korszer?bb megoldások egyikével felszerelni. De ehhez minden eddigi támogatási programot egyszer?bbé, gyorsabbá, ellen?rizhet?vé, elfogadhatóvá és mindenki számára elérhet?vé kell alakítani. A pályázati értékeléseknek decentralizáltnak, tehát megyei jellegüeknek kell lenni. A pályázat megítélésekor a régió jellegét kell alapul venni és annak párton kívüli szakembereinek tapasztalatát kell kikérni. Ne legyen az az EUs pénz csak megélhetési álprojektekre elherdálva, amikb?l több év után sem lehet pozitív eredménykimutátást megkérni, mert pl. a vállalkozás megsz?nt! Az átlátható és folyamatosan ellen?rzött támogatási prioritást a jelenleg is hátrányos helyzet? régiókra (Dél-Dunántúl, Nógrád megye és a Nagyalföld) kell összpontosítani. Az újabb merev KÁT energetikai felosztását meg kell oldani és azt a regionális ígényeknek megfelel?en állandóan aktualizálni kell (lsd. a németországi EEG-t is), ha kell akkor egy évben töbször is!
Az értékesített CO2-kvóták bevételi összegét csak megújuló technikák alkalmazáára lehessen fordítani. A megújuló technológiák hardvereinek vásárlása legyen nettó értékben, tehát legyenek pl. áfamentesek. A bekerülési költségek el?zetes/párhuzamos megfinanszírozására és ezzel a fenntartható energiafordulat meglépésének érdekében pedig a csak a megújulók alkalmazásával foglalkozó EUs és államilag vezetett és felügyelt ún. zöldban(o)k megteremtése és annak/azok alkalmazható programja (pl. kedvez? hitelek) lehetne erre az elengedhetetlen kulcskérdésre az egyik megoldás.
Az EU-val megkötött 2020-ig szóló 14,65 %-os elkötelezettséggel Magyarországra még igen nagy feladatok várnak. Ezeddig igen takaréklángon ég a megújuló energiák támogatásainak elérési lehetösége.
További igen fontos kérés az illetékes Központi Statisztikai Hivatal felé, hogy legyenek a megújuló energiák adatai állandóan frissek valamint mindenki számára ingyen elérhet?ek és pl. 2014-ben ne kelljen a 2012-es netán a 2011-es adatokkal szembesülnünk!
Figyelem! Több hazai adat és információ lett összegy?jtve és került itt feldolgozásra illetve lettek egy képben összefoglalva.
2014.02.22. | Michael Debreczeni Dipl.-Ing. (FH), megújuló energiák – Greentechnic Hungary Kft.
