Miért éppen napkollektor?

Share Button

Id?nként fellángol a vita, hogy az amúgy is új kelet? két energiamegtakarító, illetve energianyer? rendszerb?l, mint a napkollektor vagy napelem közül melyik az el?nyösebb. A jelenlegi technikai fejlettségi állapotot, a beruházási költségeket, és az energia nyereséget tekintve a napkollektor áll nyer?re, mely technikai evolúcióban is megel?zi vetélytársát.

o4.2Mindkett?ben közös, hogy a nap fényét, sugárzó energiáját alkalmazza energianyerésre, a napkollektor alapvet?en melegvizet állít el?, a napelem ugyanakkor közvetlenül elektromos áramot. A melegvíz el?állítással 30?70 százalékos megtakarítást érhetünk el, ami több tényez?t?l függ, fontos megjegyezni, hogy a napkollektor használatával nem jelentkeznek jelent?s járulékos költségek, míg a napelem felhasználásakor igen, így az utóbbi csak 5?15 százalékos megtakarítást eredményez. Azonban egyik esetben sem szabad elfeledkeznünk, hogy mindkét rendszer csak rásegítéses, tehát nem tudják (egyel?re) lefedni egy ház, lakás, intézmény teljes energia szükségletét. Ha nem is a gy?ztes jogán, a következ?kben a napkollektorok rejtelmeibe tekintünk bele.

A napkollektor esetében a Nap h?je többnyire a tet?kön elhelyezett kollektorokban folyadékot melegít fel. A kering? folyadékközeg h?jét egy h?cserél?n keresztül adja át egy másik folyadékközegnek, amely révén a h?energiát hasznosítani tudjuk.
A keletkezett h?energiát el kell vezetni a napkollektorokból többnyire egy tárolóba. Ehhez különféle m?ködtet?, biztonsági, és egyéb szerelvényekkel ellátott cs?vezeték rendszert kell kiépíteni a napkollektorok és a tároló tartály között. A meleg?víz tároló biztosítja a termelés és a felhasználás közötti id?szak áthidalását. A megtermelt h?energia felhasználható használati melegvíz el?állítására, medence f?tésére, f?tésrásegítésre és ipari mérték? h?termel? folyamatokhoz is. A különböz? rendszerek kialakításokhoz szükséges tartozékok eltér?k lehetnek, hiszen minden esetben az adott házra, épületre, annak energia tényez?ire, adottságaira kell méretezni és kiépíteni.

A napkollektorok hatásfoka

Annál nagyobb a hatásfok, minél nagyobb a napsugárzás szintje. Azonos napsugárzási szint esetén a kollektor hatásfoka csökken, ha növekszik az energiafelvev? környezetbe kibocsátott h?vesztesége. A h?veszteség akkor is n?, ha a leveg? h?mérséklete alacsony (télen), vagy az energiaelnyel? egység h?mérséklete magas (magas h?mérséklet? h?vezet? folyadékkal m?köd? ipari eljárások).
A használati melegvíz nagyon jó százalékban kiváltható napkollektorral, hiszen egész évben szükség van rá, és sok helyen elektromos áram fogyasztás váltható ki vele. Mint mindent ezt is, egyedi igényekre kell méretezni, de kijelenthet?, hogy 3?4 f?re, kb. 4 m2 síkkollektorral és egy 200 literes rétegtárolóval megoldható a melegvíz készítés. Ha a kollektor felületet túlméretezzük, akkor keletkezik tartalékh?, amit lehet f?tésrásegítésre fordítani, vagy növelni a melegvíz készítés biztonságát tartalék h? képzésével, de ekkor a tároló ?rtartalmát meg kell növelni, és a f?tési rendszerbe való integrálást meg kell oldani.

Elhelyezés, földrajzi tényez?k

A napkollektorokat nálunk célszer? a DK?DNY közötti irányba tájolni, tehát olyan tet?felületre feltenni, amit nem árnyékol be fa, saját tet?felépítmény, vagy szomszéd épület, tehát nem csak szórt sugárzást, hanem direkt sugárzást is kap a teljes id?tartamban a kollektor. A tet?be integrálva szebb elhelyezni, de az utólagos felszerelés is megoldható.

Egy napkollektoros h?termel? alapberendezés a következ? egységekb?l áll:

  • napkollektor, ami összegy?jti a napsugárzás energiáját
  • melegvíz tároló, ami felhalmozza és tárolja a kollektortól kapott meleget
  • hidraulikai és vezérl?egységek, melyek a kollektor és a tároló közötti kapcsolatot biztosítják.

A napkollektor és a melegvíz tároló között a h?átadás egy közvetít? közegen keresztül történik. A napkollektorban kering? energiafelvev?, magyarul felmeleged? közvetít? közeg fagyálló folyadék?víz keverék, hogy fagyos hidegben se menjen tönkre a cs?rendszer a fagyveszélyes helyeken.

A napkollektorok két f? típusa:

  • A természetes keringés?, gravitációs rendszerek.
  • Kényszer?keringetéses, szivattyús berendezések.

A kering? folyadékközeg egy szabályozott üzem? szivattyú által kering, tehát árammal m?ködik, ezért is aktív a rendszer.

Egyszer? gravitációs rendszer el?nyei

Nem igényli szivattyú és vezérlés beépítését, a keringetést a gravitáció biztosítja. A m?ködése ingyenes, nem igényel elektromos áramot. A szivattyús rendszerekkel szemben a megtakarítás legalább 25 százaléka lehet. Alig igényel karbantartást, olyan egyszer?, hogy alig tud elromlani. Els?sorban használati melegvíz készítésére ajánljuk a rendszert.
Hátránya: Csak kis méret?, korlátozott rendszerek kiépítésére alkalmas. A h?cserél? tárolót a kollektor szintje felett kell elhelyezni, és a cs?vezetéknek viszonylag rövidnek kell lennie (maximum 6 m). Efölött már szivattyú szükséges.

B?vebben: homeinfo.hu/

Forrás: homeinfo.hu/