Az elmúlt években látványos volt világszerte a nap és szélenergia felfutása, a költségek pedig olyan mértékben lecsökkentek, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a nap és a szélenergia termelés egy új korszakába léphet. Ehhez persze szükséges az áramhálózatok átalakítása és a piacok integrációja is, méghozzá költséghatékony módon. A szél és a nap azért kiemelten fontos, mert az áramtermelésben a klímavédelmi célok elérését jelenleg elsősorban ezek biztosíthatják hosszútávon.
Tarol a nap- és a szélenergia
A szél és a napenergia jelenleg a leggyorsabban növekvő energiaforrás világszerte, 2015-ben a többlettermelésük lényegében a teljes áramkeresleti növekedést fedezte. A szél és a napenergia termelés költségei az elmúlt években drámaian csökkentek, köszönhetően a folyamatos technológiai fejlődésnek, az új piacokon kedvezőbb erősforrásokhoz való hozzáférésnek, valamint a javuló finanszírozási feltételeknek. Mindezek eredményeként 2008 és 2015 között a szárazföldi szélenergia termelés átlagköltsége 35 százalékkal, a fotovoltaikus energiatermelésé pedig csaknem 80 százalékkal csökkent. Az említett folyamatok hatására egy új időszak kezd kirajzolódni a nap és szélenergia termelésben, amiben az említett energiatermelési módok technológiai értelemben az érett szakaszba lépnek és gazdaságilag is fenntarthatóvá válnak.
Energiabiztonság
A megújulók előnye egyértelmű energiabiztonsági szempontokból, az energiamixet jól kiegészítik, diverzifikálják, sok esetben lokalizálni tudják az energiatermelést, csökkentve az import szükségleteket és az ehhez kapcsolódó költségeket. Ha az európai OECD országokat nézzük, 2005 óta a megújuló alapú energiatermelés növekedése kompenzálni tudta a helyi földgáztermelés visszaesését, ez a trend pedig várhatóan a következő években is folytatódhat. A megújulók részarányának jelentős növekedése ugyanakkor paradigmaváltást hoz az energiabiztonság terén: a fosszilis üzemanyagokhoz kapcsolódó kockázatokat (geopolitika, kutatás-termelési beruházások, infrastrukturális kockázatok) felváltják a megújulók rendelkezésre állásához kötődő kockázatok.
Gazdasági fejlődés, klímavédelem
A megújuló alapú energiatermelés a fenntartható gazdasági fejlődéshez, gazdasági növekedéshez is hozzájárulhat, mivel természetes, de nem véges erőforrásokat használunk fel. Ezt a természeti tőke egy új forrásaként is értelmezhetjük. A megújuló energiaforrások felhasználása segítheti az egyes országokat a munkahelyteremtéssel, működőtőke befektetésekkel kapcsolatos céljaik elérésében.
A megújulók ezek mellett kulcsfontosságú eszközei a klímavédelemnek is. A nap és a szélenergia jelenti egyelőre az áramtermelésben azokat az eszközöket, melyekkel a 2 Celsius-fokos globális felmelegedési célérték eléréséhez szükséges dekarbonizáció közel teljes egészében megvalósítható hosszútávon. A megújulók növekvő arányú felhasználása emellett több más környezeti előnnyel is jár: javul például a levegő minősége, ami fontos egészségügyi hatásokkal is jár.
Új generációs nap és szélenergia
A fentebb említett technológiai fejlődés és technológiai érettség mellett a nap és szélenergia a politikai döntéshozók számára egyre vonzóbb eszköz az energiapolitikai célok eléréséhez. A nap és szélenergia termelési hozzájárulása az áramhálózatokhoz eddig marginális volt, most azonban már egyre inkább meghatározó. Az elkövetkező években Dániában várható a legnagyobb növekedés a nap és szélenergia terén, melyek együttesen 2020-ra a teljes áramtermelés 51 százalékát adhatják.
A nap és szélenergia töretlen felívelése világszerte fontos változásokat hoz az áramelosztó hálózatoknál. Tekintettel arra, hogy a szél és a nap rendelkezésre állása változó, azokban az országokban, ahol az áramtermelésen belüli részarányuk a néhány százalékpontos értékek fölé megy, az elosztóhálózatok működtetését, a hálózati tervezést új alapokra kell helyezni. A cél, hogy a termelés és a kereslet megbízhatóan egyensúlyban legyen minden időpontban, még a megújulók kétszámjegyű termelésen belüli részaránya mellett is. Ahogy a megújuló energiafelhasználás új szakaszába lép, a piaci és rendszerintegráció az egyik fő prioritásává válik az energiapolitikának. Következésképpen az új generációs nap és szélenergiának lehetővé kell tennie a költséghatékony piaci és rendszerintegrációt.
Hálózati transzformáció
Az elosztórendszerek transzformációja során az alábbi területeken van szükség stratégiai döntések meghozatalára:
- a hálózat teljes, rendszerbarát átalakítása a nettó hatások maximalizálása érdekében: a fókusz nem csak az egyes termelési technológiák költségén van
- a hálózatok jobb működtetése, fenntartása a kínálat biztonságának növelése érdekében (ez magában foglalja a megújuló termelés előrejelzésének javulását, valamint az erőművek termelésének jobb összehangolását, tervezését
- további rugalmas erőforrásokba történő beruházások
Forrás: portfolio.hu
