Az amerikai elnökválasztás eredménye az olaj árára azonnali, de mérsékelt hatással lesz. A globális felmelegedés és a megújuló energiahordozók szempontjából sem mindegy, hogy Clinton vagy Trump gy?z.
Az amerikai elnökválasztás eredménye azonnal hatással lehet az olaj árára, a jelölt személyét?l, annak politikájától függ?en ugyanis csökkenne vagy n?ne az amerikai kitermelés. A Platts becslése szerint Clinton gy?zelme esetén a mai durván 8,5 millió hordónyi napi kitermelés körülbelül 8 millióra esne vissza. A globális kínálat így sz?külne, ami az áremelkedést okozna. Trump esetében fordított helyzet állna el? – durván ilyen mértékben n?ne a hazai termelés, s a globális kínálat. (Más számítások akár egymillió hordós napi különbséggel kalkulálnak, ami az amerikai kitermeléshez képest jelent?s, ám a nemzetközi piacokra komoly hatása nem nagyon lehet.) A jelenlegi közvélemény kutatások szerint Clinton áll nyerésre, így egy Trump gy?zelem, pláne elsöpr? gy?zelem, azonnali, de átmeneti hatással járhat, mondta az NRGreportnak Blahó Levente, a Raiffeisen vezet? részvényelemz? munkatársa. A dollár gyengülhet a bizonytalan politikai jöv?kép miatt, ami viszont kedvez?en hatna az olajárakra, tette hozzá. Az olaj árát számos más tényez? befolyásolja, f?ként a kereslet-kínálati egyensúly, így egy esetleges OPEC megegyezés a termelés befagyasztásáról szeptemberben (vagy kés?bb) meghatározóbb lehet, mint a leend? elnök személye.
Hosszabb távon, valamint az ország energiapolitikája, s a globális kibocsátás szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy Clinton vagy Trump vezeti az országot négy évig.
A demokrata jelölt az amerikai olajfogyasztás mérséklését ígéri. A megújuló er?forrásokra való áttérést a fosszilis energiahordozókra vonatkozó kedvezmények eltörlésével, a termelési költségek növelésével és a zöld energia támogatásával kívánja elérni. Gy?zelme egyértelm?en a zöld energia el?térbe kerülését jelentheti, a hagyományos energiaforrások pedig háttérbe szorulhatnak, mondta az NRGreportnak Schiller Robin, a KBC Securities elemz?je.
Clinton energiapolitikája javarészt Obamáét követné. Hogy a globális felmelegedés ellen küzdjön, az Egyesült Államok vállalta, hogy a 2005-ös szinthez képest 2025-re harminc százalékkal szorítja vissza szén-dioxid kibocsájtását. A döntés f?ként a szénbányászatot érinti. Idén földosztási moratórium lépett életbe, mely kimondja, új szénmez?k feltárására nem vehetnek bérbe állami földet bányatársaságok, k?olajfúrás sem engedélyezett ezen területeken, mondta az NRGreportnak Kovács Bálint, az Equilor elemz?je. A fosszilis energiatermelés és palaolaj termelés ellen keményebben fellép? Bernie Sandersnél Clinton kevésbé radikális. A máig komoly lobbier?vel bíró szénbányászatot Clinton nem támadja, programjában inkább modernizálásáról beszél. Ez azzal járna, hogy tovább zsugorítanák az iparágat – nagyobb kapacitással, de kevesebb bánya üzemel majd, elbocsájtások is várhatóak, mondta Kovács. A földgáz globális térnyerése miatt az amerikai szénbányászat már jó ideje küszködik, egyes elemz?k szerint cs?dbe jutott. Blahó szerint hosszú távú folyamatról van szó, ami független az új elnök személyét?l. A palaolaj kitermelés szabályain szigorítana – bizonyos nyilatkozatai alapján be azonban nem tiltaná.
Az Egyesült Államok föderális szabályozási rendszerét figyelembe véve Clinton eltér?en kezelné az egyes államokat. Clean Energy Challenge programjában rugalmas, szövetségi, államközi megállapodásokat kötne – eltér? ösztönz?ket kínálna az egyes államoknak, városok önkormányzatainak. A viszonylag magas kibocsátási értékeket produkáló, zöld energiába keveset fektet? államok, városok, stb. csupán egy minimum, a megújuló energia térnyerését el?segít?k viszont jelent?s támogatást kapnának a 60 milliárd dolláros alapból, amit a zöld energia promotálására fordítana. Tervei között szerepel még egy Infrastrukturális Nemzeti Bank felállítása, melyb?l a mai több pontos javításra szoruló energia- és földgáz infrastruktúra felújítását (is) finanszírozná. Clinton a finomított olaj, üzemanyag fogyasztást kérdésével is foglalkozik. Tisztább üzemanyag és energiahatékonyabb járm?vek használatával harmadával csökkentené a hazai olajfogyasztást. Az USA-ban az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) vizsgálja felül a könny? teherautók fogyasztását, amib?l Kovács arra következtet, hogy a rosszabb környezetvédelmi besorolás alá es? járm?veket Clinton sávosan adóztatná vagy magasabb áron értékesítené. A háztartások energiafogyasztását is racionalizálná. Mandátuma lejártáig félmilliárd napelem kihelyezését ígéri, ami a fenti célt támogatja.
Trump hozzáállása az energiához jóval populistább. A republikánus elnökjelölt szerint elfogadhatatlan, hogy az amerikai adófizet?k pénzéb?l (is) finanszírozzák a globális felmelegedés elleni harcot. A szénbányászok „véd?szentje” eltörölné az érvényben lév? moratóriumot, enyhítené az olajtermelést érint? szabályokat, s felülvizsgálná a Keystone XL vezeték építését. A vezeték az északon lév? olajlel?/termel?helyeket kötné össze a Mexikói-öbölben összpontosuló finomítókkal. Er?sítené a partmenti olajfúrásokat és a szénbányászatot is támogattatná. A küszköd? olaj- és gázszektort a kitermelés növelésével mentené meg, ám éppen a túlkínálatos piaci helyzet és a nyomott árak miatt vannak nehézségeik – a jelenlegi olajpiaci válságot tehát tovább mélyítené, mondta Schiller.
A fentieken túl energiafüggetlenségre törekedne. Az ország energiafügg?sége viszont éppen azért alakult ki, mert pusztán hazai termelésb?l az USA nem tudja/nem éri meg fenntartani magát, mondta Kovács. Az elemz? szerint az energiafüggetlenség nemcsak hiányt okozna, hanem jelent?sen megdrágítaná a nyers és finomított termékeket. Az import fajlagosan olcsóbb. Trump elnöksége esetén gyorsabb fejl?dést érhet el az USA LNG termelése és lazább szabályozásra lehet számítani a nem-konvencionális olajtermelésben, írta az NRGreport kérdésére Pletser Tamás, Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemz?je.
Hogy a tervekb?l mi kerül be a megválasztott elnök programjába, s milyen ütemben valósul meg, a törvényhozáson is múlik, amelynek sok esetben jóval nagyobb hatása van az elnöknél az egyes iparágak térnyerésében, mondta Blahó. Az elnökjelöltek állításaikat számos kérdésben többször módosították a kampány során, a televíziós viták is hozhatnak újat, változást.
Drasztikusan egyik jelölt sem változtathat, véli Pletser. Trump gy?zelme esetén talán kevesebb változás várható az olajpiacon, Clinton viszont radikális változásokkal kampányol, tartja Schiller. Ha tervei valóra válnak, hosszabb távon jelent?sen átalakíthatja az amerikai energiafogyasztási szokásokat, ez pedig komoly hatással lehet a globális olajpiacra is, tette hozzá az elemz?.
