Induló cikksorozatunkban elismert szakembereket kérdezünk arról, mit lehet tenni az ellen, hogy a speciális szaktudással bíró embereket leszámítva a legtöbben kevéssé értik az energetika m?ködési mechanizmusát. Els? válaszadónk Manfred Fischedick, a német Wuppertal Intézet alelnöke.?
A legtöbb energia ágazatban tevékenyked? vállalat, fejlesztés, innováció célja a fenntartható, megfizethet? energia termelése, szolgáltatása, értékesítése a fogyasztóknak. Mégis, az ágazatban dolgozó, vagy speciális szaktudással bíró embereket leszámítva a legtöbben kevéssé értik az energetika m?ködési mechanizmusát, nincsenek tisztában az értéklánc elemeivel, azzal, hogy mit?l függ, és mib?l tev?dik össze a felhasznált energiahordozók vagy üzemanyagok ára.
Sorozatunkban elismert energetikai szakemberek adnak arra választ, hogy ennek milyen okai lehetnek. Megmagyarázzák, miért nem olyan könnyen átlátható az energiatermelés, forgalmazás és értékesítés. Kitérnek arra, melyek az értéklánc legkomplexebb elemei, és szót ejtenek a hazai és uniós szabályozásról. Végül, javaslatokat tesznek arra, hogyan lehetne ezt a komplex területet a fogyasztó számára is érthet?bbé tenni.
Manfred Fischedick – A német Wuppertal Intézet alelnöke a német fogyasztók és a villanyszámla példáján keresztül adott választ a fenti kérdésekre:
A villamos energia ára több komponensb?l áll. Németországban nem csupán a termelés, a forgalmazás és az értékesítés költségéb?l, hanem számos egyéb járulékból, például zöld adóból, szabályozási díjakból (pl. az ún. koncessziós díjból, amely lehet?vé teszi a helyi szinten történ? forgalmazást), a megújuló energia törvény által meghatározott díjakból, stb. tev?dik össze. Olyan sok a költségelem, hogy az átláthatóság ellenére (valamennyi fenti tétel kiemelve szerepel a számlán) a fogyasztók épp az egyes elemek jelentése fölött siklanak el. Különösen azok felett, melyek valamilyen szempontból speciálisak, például az el?bb említett koncessziós díj is.
| A mintegy 50 kutatóval dolgozó, jöv? energetikájával és mobilitás struktúráival foglalkozó Research Group 1 igazgatója. 2006 óta a Wuppertal Intézet alelnöke, 2008 és 2010 között az intézet tudományos vezet?je. 2010 márciusa óta az intézet igazgatótanácsának hivatalos képviselettel rendelkez? tagja. 2008 óta a Wuppertali egyetem Schumpeter gazdasági és üzleti iskolájának egyetemi tanára. Kémikus mérnök, szakterülete az energetika és a környezetvédelmi technológiák. |
Az áram számla jelent?sége a másik oka annak, amiért kevesen értik az energetika ezen részét. A legtöbb esetben ugyanis, ha átlagos lakossági fogyasztókról beszélünk, az emberek jóval kevesebbet költenek villamos energiára, mint f?tésre vagy közlekedésre. Ráadásul a nem vállalati, vagy közüzemi fogyasztók évente egyszer kapnak (összesített) villamos energia számlát, ami túlságosan hosszú intervallum – ennyi id? után kevesen kezdenek el?z? évi fogyasztásukkal foglalkozni. Több kísérleti projekt bizonyította, hogy a havi számlázás jelent?sen növelné a villamos energia költségek iránti tudatosságot. Így könnyebben követhet? és jobban összevethet? a havi fogyasztás, és nyilván spórolni is egyszer?bb.
Melyek az értéklánc legkomplexebb elemei? Miért épp ezek?
Mivel a termelésben, ill. el?állításban a megújuló energiaforrások aránya folyamatosan n?, a kínálat ingadozásainak kezeléséhez a szállítás, forgalmazás és az elektromos hálózat stabilitását kell els?sorban garantálni. Az ebb?l adódó többletköltségeket (pl. újra/átszállítási költségek) a fogyasztóknak kell állnia.
Szükség volna egy jól m?köd? széleskör? (villamos) energiaszolgáltatásokat nyújtó piacra, ami lehet?vé teszi, hogy az egyes fogyasztók igényeiknek megfelel?en váltsanak (pl. hatékony f?tésre, világításra a kilowattóra (alapú) vásárlás helyett, földgáz) anélkül, hogy túl sok id?t kelljen technikai részletekkel tölteniük (a fogyasztóbarát megközelítés egy módja).
Forrás: NRGReport.com
