A napenergia-ipar szerepl?inek gyorsan változó piaccal kellett megküzdenie az elmúlt években. Számos új gyártó jelent meg, amikor a kereslet megnövekedett és a technológiai újítások következtében a napenergiai termékek tömegesen gyártott árucikké kezdtek válni. Ezt követ?en a pénzügyi válság miatt sok állam csökkentette a támogatásokat (betáplálási tarifákat), gyors költségracionalizálásra kényszerítve ezáltal a gyártókat – olvasható a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség közleményében.
Az európai napelem- és napkollektorgyártók évekig jelent?s mértékben profitáltak a napenergia fellendüléséb?l Európában, ahol gyakorlatilag technológiai és kereskedelmi monopóliumra tettek szert. Ám amikor a napenergia-piac átalakult, üzleti modelljük nem bizonyult versenyképesnek többé. Néhány európai gyártó a saját nehézségeiért az Európai Unión kívüli gyártókat hibáztatja. Néhányan pedig úgy döntöttek, hogy az Uniót hívják fel arra, hogy dömpingellenes és/vagy kiegyenlít? vámokat szabjon ki a Kínából származó napenergiai termékekre.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) csatlakozott a Megfizethet? Napenergiáért Szövetséghez (Alliance for Affordable Solar Energy, AFASE) több mint háromszáz más szövetséggel és céggel együtt, mert nem tudjuk tétlenül végignézni, ahogy néhány vállalat egy teljes, prosperáló ipart kockára tesz a saját önz? érdekei miatt. Az AFASE nyílt piacokért és szabad kereskedelemért küzd a napenergia-szektorban. Több mint 900 cég, valamint az európai napenergia-szektor más szerepl?i aláírtak egy az EU Kereskedelmi Biztosához, Karel de Guchthoz, szóló nyílt levelet, amelyben kérték, hogy az Európai Bizottság tartózkodjon büntet?vámok kiszabásától és engedje az EU PV (fotovoltaikus) értékláncát fejl?dni és n?ni.
Az MNNSZ véleménye szerint a büntet?vámok halálos méregként hatnának az európai napenergia-iparra. A Prognos független gazdaságkutató intézet a kár mértékére hívta fel a figyelmet egy általa kiadott átfogó tanulmányban, melyben a vámok európai napenergia-iparra gyakorolt hatásait vizsgálta.
A tanulmány megmutatja, hogy az importált kínai napenergiai termékekre kivetett bármilyen mérték? dömpingellenes és/vagy kiegyenlít? vám a napenergiai termékek csökken? keresletéhez vezetne, mely a munkahelyek számának azonnali és jelent?s csökkenését, illetve kevesebb hozzáadott értéket eredményezne az egész európai PV értékláncban. Ennek oka, hogy a napenergiai termékek keresletében bekövetkez? nagymérték? visszaesés a napenergiai termékek telepítése és szolgáltatások iránti igényt is csökkentené. Másrészt, a közbens? termékek, mint nyersanyagok és termelési eszközök Európából Kínába történ? beszerzése is hanyatlana.
Egy 20%-os büntet?vám már több mint 115.000 munkahelybe kerülne az Európai Unióban. Amennyiben az EU úgy dönt, hogy 60%-os büntet?vámot vet ki, 242.000 munkahely és több mint 27 milliárd euró hozzáadott érték veszne el három éven belül. Ráadásul, a büntet?vámok megakadályoznák a napenergia és a hagyományos energiaforrások közti hálózati paritás elérését.
Az árcsökkenéseket el?re lehetett látni, s?t az EU saját megújuló energiapolitikája el is várta ezt, hiszen az – más energiaforrások bevonásával – a hálózati paritás elérésén alapul. A PV-telepítések és termékek árának csökkenése kulcsfontosságú ebben a kérdésben. A kínai napenergiai termékek hozzájárultak e cél eléréséhez, mivel áruk csökkent a költségek racionalizálásával egyidej?leg.
Mindez a kutatás és fejlesztésnek, a termelés méretgazdaságosságának és a nyersanyagok árának drasztikus csökkenésének köszönhet?. Ez a technológia semmiben sem tér el a többit?l, még mindenki emlékszik az els? generációs mobiltelefonok és otthoni számítógépek elképeszt?en magas árára.
A teljes napenergia-értékláncot tekintve számos európai vállalat profitál a kínai napenergiai termékek jelenlétéb?l: az európai gyártók nyersanyagot és termelési eszközöket adnak el az Európán kívüli gyártóknak. A gyártást követ?en európai mérnökök és egyéb szolgáltatók végzik a napenergiai rendszerek helyszíni tervezését. Végül helyi vállalatok telepítik és szervizelik ezeket a rendszereket. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy napelemet Kínában gyártanak le, Európában szerelik össze és telepítik, akkor a hozzáadott érték nagyjából 70%-a képz?dik az Európai Unióban.
Annak ellenére, hogy – az EU-ban egyedülálló módon – a megújuló és alternatív energiaforrásokból el?állított h?- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer (röviden METÁR) bevezetése 3. éve húzódik, hazánkban már több mint 550 vállalkozás az elmúlt évben közel háromszorosára 11,87 MWp-re tudta növelni a magyarországi napelemes telepítéseket. Ez a dinamikus fejl?dés is meg fog torpanni a véd?vámok hatására, és hazai munkahelyek ezre fognak megsz?nni, az emelked? napelemárak következtében.
Az elmúlt években el?retör? hazai napelemgyárak is komoly nehézségek el?tt állnak hiszen napelemgyártásuk jelent?s része kínai alapanyagokból európai, pl. német márkák OEM beszállítójaként történt. Ha megsz?nik az olcsó kínai alapanyag, versenyképességük csökken és elveszíthetik piacaikat, szintén munkahelyek százait elveszítve.
Egyre több európai vállalat, politikus és szakért? hívja fel a figyelmet azokra a végzetes hatásokra, amiket a vámok kivetése jelentene. Hangsúlyozzák, hogy a nyitott piacok megfizethet?bbé és elterjedtebbé tették a napenergiát, valamint egy globálisan aktív, versenyképes európai napenergia-piacot hoztak létre.
A figyelmeztetés világos: ha életképes napenergia szektort akarunk, ami segít, hogy elérjük a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését és zöld munkahelyeket teremt, akkor fel kell hívnunk az Európai Bizottságot, hogy szembeszálljon a protekcionista tendenciákkal, és hagyja a szabad piacot prosperálni.
Forrás: zipmagazin.hu
