Műanyag-újrahasznosítás kémiai ujjlenyomattal

Share Button

Az új módszerrel hatékonyan szétválogatható a m?anyag az újrahasznosításhoz 

s16.9El?relépés a szelektív hulladékgy?jtés terén: a német kutatók által kifejlesztett eljárás segítségével a különböz? m?anyagokat automatikusan szét lehet válogatni, ezáltal sokkal jobban újrahasznosíthatók. Ezt a m?anyagfajták fluoreszcenciás viselkedésében megfigyelhet? kémiai ujjlenyomat teszi lehet?vé. A hatékonyabb újrahasznosítás révén az új technológia jelent?sen hozzájárulhat a környezetvédelemhez.

A m?anyagok rendkívül sokoldalú anyagok: a rugalmas fóliától kezdve a tönkretehetetlen palackig szinte bármilyen tulajdonságú m?anyag el?állítható. Van velük azonban egy nagy probléma: a természetben a m?anyag nem bomlik le, hanem csak apró részekre mállik szét. Ez a mikrom?anyag id?közben majdnem mindenütt megtalálható a világon. Ám a m?anyagok a mai világból már aligha lennének kihagyhatók – ezért következetes újrahasznosításuk kötelességünk lenne.

Itt merül fel a következ? probléma: az újrahasznosítás során a különböz? m?anyagok nem férnek meg egymással. Ha összekeverik és összeolvasztják ?ket, csak egy szemcsés massza keletkezik, amely nélkülözi a sajátos tulajdonságokat. Azonban az, hogy a hulladékban lév? m?anyagot fajtánként szétválogassák annak érdekében, hogy az eredeti tulajdonságok megmaradjanak, nehéz feladat – mindeddig gyakran sajnos túl nehéznek és gazdaságtalannak bizonyult. Ezért jó min?ség? m?anyagot mindezidáig kizárólag a gyártás során lehetett el?állítani, az újrahasznosítás során nem.

Egy új módszer változtathat ezen: a müncheni Lajos Miksa Egyetemen dolgozó Heinz Langhals és vegyészkollégái egy olyan eljárást fejlesztettek ki, amely segítségével a m?anyagot hatékonyabban lehet géppel válogatni, ezáltal jobban újrahasznosítható. Ehhez egy olyan tulajdonságot használtak ki, amellyel minden m?anyag rendelkezik: ha rájuk villantanak, egy pillanatig fluoreszkálnak. „A m?anyagok a fényimpulzust követ?en pontosan meghatározható ideig világítanak” – magyarázta Langhals. „Fluoreszkálásuk id?tartama éppoly jellemz? rájuk, mint egy ujjlenyomat.”

Amennyiben érzékel?k mérik, mennyi ideig és milyen intenzitással világít az anyag a fényimpulzus után, a fluoreszkálás id?tartama alapján azonosítani lehet a különböz? anyagokat. „Ennél az eljárásnál csaknem ki lehet zárni a mérési hibákat, mivel mindig ugyanazt az id?állandót mérjük, ahogy például a radioaktív bomlás esetében is” – nyilatkozta Langhals.

B?vebben: mernokbazis.hu

Forrás: mernokbazis.hu