Megállíthatja a tengerentúli megújuló energia szektorban a munkahelyek számának gyors bővülését Donald Trump elnök döntése, amellyel 30 százalékos vámot vetett ki az importált napelemekre. A tarifa mindemellett az egyesült államokbeli napelemfarmok költségeinek emelkedésével, összességében pedig az ágazat jelentős lelassításával fenyeget. Miközben a kormányzat a hazai vállalkozások érdekeinek védelmével indokolja a döntést, úgy tűnik, a lépés potenciális tengerentúli haszonélvezői jóval kevesebben vannak, mint azok, amelyekre negatívan hathat.
A tarifa bevezetésének várható hatásai egyelőre nem világosak. A bevezetést támogató feldolgozóipari vállalkozások szerint esélyt ad számukra, hogy felvegyék a versenyt a külföldi riválisokkal; az olcsó kínai napelemgyártók jelentette konkurencia a hivatalos indoklás szerint körülbelül két tucatnyi amerikai vállalat összeomlásához járult hozzá. Az iparág nagyobbik része ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az egész ágazatot visszavetheti a széles körben használt ázsiai napelemekre kivetett vám. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy jelentősen lelassulhat a munkahelyek számának a szektorban az elmúlt években megfigyelt gyors emelkedése.
A GTM Research szerint a tarifa napelemcellánként 10-15 centtel emeli az árat, ami a nagy, közműcélú napenergia beruházásokat közel 10 százalékkal vetheti össze. Az importált termékek ára így a BNEF szerint nagyjából elérheti az Egyesült Államokban gyártottakét. Az USA 2017 első tíz hónapjában 3,7 milliárd dollár értékben importált fotovoltaikus paneleket, amelynek több mint 90 százaléka Ázsiából származott.
Ezzel együtt a háttérben az elmúlt időszakban vélhetően jelentősen puhultak a tervek, ugyanis tavaly ősszel a kereskedelmi bizottság még 35 százalékos tarifát helyezett kilátásba. Ennek megfelelően a vám mértékét a vártnál kedvezőbbnek ítéli meg a kínai JinkoSolar, a világ legnagyobb napelemgyártója, de a legnagyobb tengerentúli napenergia kereskedelmi csoport is „némi önmegtartóztatást” lát a döntéshozói oldalon, noha masszív munkahelyszám-csökkenést és a beruházások dollármilliárdos értékű visszaesését valószínűsíti a hatások között. Többek szerint ugyanakkor drasztikusabb lépésre lett volna szükség; a Suniva és a Solar World a hírek szerint ennél magasabb vámot tartott kívánatosnak, a CNBC értesülései szerint a végül bejelentettnél két-háromszor nagyobb értéket.
A tarifa bevezetéséről szóló hírek megjelenését a piac alapvetően kedvezően reagált, és több, az iparágban tevékenykedő tengerentúli vállalat árfolyama jelentősen emelkedett (például Vivint és a Sunrun), de elsősorban azért, mert a Wall Street is rosszabbra számíthatott. A döntésnek egyértelmű nyertesei lehetnek az olyan, amerikai gyártókapacitással is rendelkező vállalatok, mint a FirstSolar, a Solar World, a Suniva vagy a Tesla. A kínai vállalatokat sem feltétlen károsítja meg ugyanakkor az intézkedés, miután többen – például a Longi Green Energy Technology – is azt tervezik, hogy az Egyesült Államokban hoznak létre gyártókapacitásokat.
Az intézkedés egy olyan időszakban rontja a napenergia terjedésének esélyeit az Egyesült Államokban, amikor az elnök a szén és olaj kitermelését és felhasználását elősegítő rendelkezéseket, valamint a megújuló energiaforrások és a klímavédelem ügyét háttérbe toló döntéseket hoz, miközben a világ egyetlen országaként kiléptette országát a Párizsi Klímaegyezményből.
