Els?sorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a rezsicsökkentés milyen közvetlen hatást gyakorolt a napelem és napkollektor piacra és a cégek forgalmára.
„A hazai megújuló energia piacon az utóbbi években jelent?s mérték? visszaesés történt. A lakossági napkollektoros piac visszaesése pedig egyenesen drámai mérték?” – mondta Varga Pál, a Naplopó Kft. cégvezet?je. „Ez több okra vezethet? vissza, ezek közé tartozik a rezsicsökkentés is. Ennek van egy olyan üzenete, hogy az energiával nem kell takarékoskodni, hiszen az energiaárak folyamatosan és tartósan csökkenni fognak. E mellé pedig nem párosul olyan üzenet, ami az energiatakarékosság, energiahatékonyság és a megújuló energiák alkalmazásának fontosságát hangsúlyozná. A paksi atomer?m? b?vítésér?l hozott döntés tovább rontja a helyzetet, hiszen ez újabb, de valószín?leg hamis ígéretet jelent a hosszú távú olcsó energiára” – tette hozzá Varga Pál.
Kiss Ern?, a Greentechnic Hungary Kft. ügyvezet? igazgatója szerint a megújuló energiahasznosító rendszereket a lakossági piacon els?sorban a jobb módú, tehet?sebb emberek vásárolják, akik számára kisebb jelent?ség? megtakarítást hoz a „rezsicsökkentés” ugyanakkor ez a vásárlói réteg tisztában van, azzal, hogy a rezsicsökkentés nem lehet hosszútávú. „Az ? várakozásaik szerint hosszabb távon a lakossági villamos energia és földgáz ára emelkedni fog, figyelembe véve, hogy az EU-ban hazánkban a legalacsonyabbak ezek árai” – mondta Kiss Ern?.
Megváltozott-e a lakosság érdekl?dése, lelkesedése a megújuló energia iránt?
„Az érdekl?dés az elmúlt években n?tt, ez energiatudatosság és környezettudatosság egyre népszer?bb. Azonban sajnos magunk is megtapasztaltuk, hogy míg az online média felületeken jelent?s számú látogatónk, érdekl?d?nk, rajongónk van, aki szeretne energiatudatos családi otthont, a beruházási hajlandóság, illetve sokkal inkább lehet?ség csak egy sz?kebb rétegnek ad megvalósításra teret” – mondta Kardos Krisztina, a Kardos Labor Kft. vezet?i asszisztense.
Varga Pál szerint is van érdekl?dés és lelkesedés a megújuló energiák iránt. „Megfelel? ösztönzés esetén a lakosság számottev? része hajlandó jelent?s saját forrást is áldozni a megújuló energiák alkalmazására. Az elmúlt években azonban a lakossági megújuló energiás beruházások támogatási rendszerére leginkább a kiszámíthatatlanság és a folytonos változás volt jellemz?. Ez pedig visszahatott a beruházási kedvre is. Amikor van elérhet? pályázati támogatás, akkor a megújuló energiás beruházások is meglódulnak, amikor viszont nincs, akkor ezek szinte teljesen leállnak, és a kivárás lesz a jellemz? magatartás. Jó példa erre a 2011-ben meghirdetett és 2012-ben lebonyolított lakossági napkollektoros pályázat. Erre elegend?en nagy keretösszeg (2,9 milliárd Ft) állt rendelkezésre, így a pályázat hosszú ideig nyitott volt, minden pályázó jó eséllyel indulhatott. Ez meg is hozta a napkollektoros szakterület régen várt fellendülését. Mivel azonban ennek a pályázatnak sem volt folytatása, 2013-ban újabb hatalmas visszaesés következett, ami a mai napig is tart” – tette hozzá Varga Pál.
Míg a lakosság számára csökkentek, a cégek számára növekedtek az energiaárak. Érezhet?-e nagyobb érdekl?dés a cégek részér?l?
Kardos Krisztina: „Igen! A cégek jelent?s részét nagyon érzékenyen érintette az energiaárak emelkedése. A nehéz helyzetben lév? kisvállalkozások számára ez újabb napi terhet jelent, illetve a nagyvállalatok, üzemek, csarnokok üzemeltet?i pedig éves szinten akár milliókkal is többet fordítanak a fenntartási költségekre. Magyarországon vállalati szinten nem csak az energiaárak, hanem az elhasználódott, korszer?tlen, gazdaságtalanul üzemeltethet?, energiapazarló épületek okozzák a komoly problémát. Ezek korszer?sítésére, felújítására, gazdaságos, energiatakarékos és megtérül? épületgépészeti rendszereinek megvalósítására egyre több cég mutat hajlandóságot. Bátrabban vágnak bele a vállalkozások is a beruházással járó kényelmetlenségekbe, mivel a rezsiköltségek jelent?s emelkedése ezt a problémát igencsak el?térbe helyezte. Jó hír, hogy vannak megoldások, több olyan nagyvállalati/intézményi rendszert terveztünk és adtunk át, amelyek megbízhatóan és jóval az el?zetes becslésen felül teljesítenek a megtakarítás tekintetében.”
Varga Pál: „Nem. A válság miatt meggyengült vállalkozások többségét a rövid távú gondok kötik le, nem tudnak a csak hosszú távon megtérülést biztosító megújuló energiás beruházásokban gondolkodni. A vállalkozásoknak kiírt európai uniós forrású KEOP pályázatok is csak er?sen korlátozott lehet?séget jelentettek. A rendkívül bonyolult pályázati rendszer és a sz?kös forrás következtében csak 1-2 napig nyitott pályázatok miatt kevés vállalkozás jutott támogatáshoz. Ezekre a támogatással megvalósuló projektekre viszont sok esetben a jelent?s túlárazás volt a jellemz?.”
Kiss Ern?: „A cégek részér?l az érdekl?dés jelent?s, de alapvet?en nem az energia árak változása motiválja ?ket, hanem a pályázati támogatások. Minden vállalkozás vezet?je igyekszik igénybe venni az egy-két napig nyitva lév? KEOP, KMOP és más programokban lév? jelent?s 50-80%-os támogatási intenzitású támogatásokat. Ez a pályázati rendszer azon vállalkozások beruházási kedvét is gyakran elveszi, akik támogatás nélkül is végrehajtották volna a beruházásokat és kivárnak. Sokkal jobb lenne egy átlátható és folyamatos beruházási támogatás, akár kisebb mérték? is, vagy egy áram átvételi árára vonatkozó támogatási rendszer, pl a METÁR bevezetése. A hektikus támogatások miatt a megújuló energia ipari vállalkozások folyamatosan állnak, és impulzus szer?en kapnak egy-egy nagyobb támogatott beruházás kivitelezési lehet?ségét. Ez megakadályozza a cégek és a piac normális fejl?dését, összességében csökkenti az árbevételeket és így az adókat is. Egy átlátható és folyamatos támogatási rendszer esetén a vállalkozások folyamatosan tudnák teljesíteni a megrendeléseket, fejleszteni tudnának, munkahelyeket teremtenének, jelent?sen emelkednének az adóbevételek és a beruházó vállalkozások is jelent?s energia költséget takarítanának meg.”
Forrás: zöldtech.hu
