„Napnál világosabb” a világ jövője
2016. október 26.
Idén élénk visszhangot keltett, amikor Salgótarjánban elindult az ország első posztgraduális napenergia-hasznosító üzemmérnök-képzés előkészítése. Az Óbudai Egyetem égisze alatt, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) szakembereinek összefogásával (is) indított évfolyamra 30 fő jelentkezett, ami mutatja, hogy a mérnökök érdeklődnek a megújuló energia iránt.
Salgótarján. A folytatás is az Óbudai Egyetemen következik – említette Bocsó Imre mérnök-tanár, az MNNSZ alelnöke, akivel az új energiák helyi lehetőségeiről beszélgettünk, s aki „Napnál világosabb” címmel honlapjukon fejti ki véleményét a témát érintő kényes kérdésekről. Hm, itt is jól kezdi…!
– Talán sokan nem veszik észre, de már a harmadik világháború zajlik a pénzvilág technológiai, energetikai ága és az egyetemes emberi érdekek védői között. A tét, hogy továbbra is az olaj, a gáz és az atomenergia uralja-e a piacot, gyorsítva a bolygó pusztulását, vagy teret engednek az új energiáknak, amelyek az emberiség jövőjét adják.
– Erőszakkal forgatják vissza a történelem kerekét?
– A módszerek kifinomultak: nem tiltanak, de erős gátakat állítanak. Van „csalétek” támogatás, de nincs tisztességes energiaátvételi ár. Behozhatjuk a technológiát, de nincs hozzá humánerőforrás. A szakképzési rendszer nem tartalmazza a megújuló energiák hasznosítási igényeit. Ha nincs a szövetségünk, akkor még ez a félezernyi szakember sem lenne, akik az elmúlt két év képzési programjai révén értenek a napenergia-hasznosító berendezések szereléséhez. Hiány van azokból szakemberekből is, akik irányíthatnák a naperőművek telepítését.
– Szűkebb hazánkban hogy állunk az úr színe előtt?
– Salgótarján induló pozíciói jók, hisz ide kötődik az a felnőttoktatási program, amely félezernél több olyan napelem-telepítő szakembert bocsátott ki, akik a szakszerűtlenül, hozzáértő műszaki vezető nélkül kivitelezett telepítéseket is képesek kijavítani. Itt alakítottuk ki az ország első napenergia-hasznosító szaktantermét az Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központban, ahonnan nemrégiben minket is az utcára tettek.
– Akkor most vége…?
– Hál’ Istennek, a képzési programunk nem tanteremhez kötődik, hanem mobil oktatási eszközökhöz, elhivatott szakemberekhez. Honlapunkon is sok szakanyag látható, ilyen a Megújuló energetikai képeskönyv felnőtteknek – de ajánlanám ezt parlamenti honatyáknak és önkormányzati képviselőknek is. A könyv egy kínai közmondással indul: „amikor elkezd fújni a változás szele, vannak, akik falakat építenek és vannak, akik szélmalmokat”.
– Akkor maradjunk is a szélenergiánál!
– A hivatalos álláspont szerint hazánknak nincs elegendő szele, így csak nagy magasságokban, vízszintes tengelyű technológiával hatékony a rendszer – és külföldi tőke kell hozzá. Jött is! Győr és Sopron között mintegy 200 széltorony épült, döntőrészt spanyol beruházókkal. Azt már hinni sem akarom, hogy a termelt áramot Szlovákia kapja! A könyvünkben viszont látható a több száz évig működő szélmalom és a függőleges tengelyű szélkerék. Mindkettő 20 méter alatti magasságot igényel.
– Ez utóbbi nálunk érdekes is lehet…
– Bizony! Salgótarjánban sok 4–10 emeletes ház és két 20 emelet körüli garzon van, ahová a szél házhoz jön, ahol a napenergiával együtt szolgálhat bennünket. A Medves-fennsík Közép-Európa legmagasabb fekvésű nagy kiterjedésű fennsíkja, amely napfényben is gazdag, egyszerre termelhetne áramot nap- és szélenergiával.
– Naplopók helyett lehetnénk napenergia-lopók is?
– A napenergiából Európában már mindenhol többet használnak, nálunk a hasznosítása nincs az iskolarendszerű szakképzésben, Salgótarján fejlesztési tervében sem találom. Pedig itt van az országban a legtöbb, szövetségünk által kiképzett szakember, műszaki vezető. Az állami megrendeléseket mégsem a helyi szakképzett szerelőkkel, sőt: szakszerű tervezés nélkül végeztették. Így történhet, hogy bár Németországban 20–30 százalékkal kevesebb a napfény, itt 30–40 százalékkal kisebb az energiahozam. Salgótarján lakó-, üzemi és középületei döntő részben nagy kiterjedésű, lapos tetejű épületek, de megjelentek már az épület falazatába integrált napelemes rendszerek is. Helybe jövő, ingyenes, tiszta energia meglévő épületrészen, vagy művelésre nem alkalmas földterületen!
– Említette: fontos, hogy hazánkban is sok naperőmű-tulajdonos legyen, mint Németországban. Hogyan?
– Most dolgozunk egy programon, mely révén minden megyében új földtulajdonosok jelennének meg legfeljebb két hektár terméketlen területtel. Ezt azok kapnák, akik a telepítéshez és üzemeltetéshez kellő szaktudással bírnak. Országosan ez elérhetné az ezer főt: ennyi családnak 25 évig biztos jövedelemmel járó önfoglalkozást is nyújtana. Ez legalább 500 MW áramot jelentene, míg az ország eddigi két legnagyobb telepítése, a pécsi és a gyöngyös-visontai együtt sem éri el a 40 MW-ot. Ám ehhez ösztönző áramátvételi ár, kedvező hitel is kellene.
– Szűkebb hazánkban a szén is téma!
– Igen, Salgótarján fejlesztési tervében is szerepel a szénbányászat újraélesztése. Bányászcsaládból származom, a bátonyterenyei vájáriskolában tanítottam, majd igazgatója lettem, nem közömbös számomra a szénbányászat sorsa. Nem is az újjáéledése ellen vagyok, hanem az ellen, hogy a szenet fűtőanyagként visszahozzuk. Nem fog menni! Azt kell átgondolni, hogy a szenet, ha felszínre hozzuk, mit kezdünk vele. De ez nemcsak a szénre igaz, hanem még többféle ásványkincsre, amit Salgótarján környékének a mélye rejt.
– Térjünk azonban vissza a szolár-üzemmérnökképzésre. Mi a folytatás?
„Amivel a polémiát zárni akarom. Saját energiája Magyarországnak is, Salgótarjánnak is bőven van. Hatékony telepítéséhez, működtetéséhez szaktudás, szakember kell. A MNNSZ felnőttképzési rendszere a szerelő és a felelős műszaki vezető szakképzésen túl, ezért indította el Salgótarjánban az ország első szak üzemmérnöki képzés toborzását és előkészítését felsőfokú végzettségű szakemberek számára. Az érdeklődés a vártnál is nagyobb. Több mint 30 fő végezte el a képzés szakmai szintre hozó tanfolyamát, akik várhatóan 2017. februárjában kereszt féléves formában kezdik el 3 féléves időtartamú képzésüket.”
Forrás: Nógrádi Hírlap / B.R.
