A Klímaválasz tréningek legjobbjai, köztük 5 polgármester, 2 alpolgármester, képvisel?k, négynapos tanulmányúton vehettek részt Norvégiában júniusban. Most induló blogsorozatunk a megszerzett tudásból és élményekb?l ad ízelít?t, 3 fokozaton keresztül vezetve el az Olvasót a „Jöv? városáig”.
Legel?ször a magyar viszonyokhoz leginkább hasonlatos településen, Rygge-ben szerzett tapasztalatokat osztjuk meg: vendéglátóink bemutatták az éghajlatváltozással kapcsolatos helyi kezdeményezéseket, a tanulságos forrásszerzési trükkjeiket és a mez?gazdaságuk kihívásait.
Szegény Norvégia! Területének csak 3%-a m?velhet?, a termékeny déli, délkeleti tájakról egyenesen kitiltották az állattartást, hogy ne foglalják a területet az értékes gabonafélékt?l és kertészeti növényekt?l. Van viszont gyilkos csigájuk, ami a nálunk is problémát okozó spanyol csigát hatásosan gyéríti.
A 15 ezer lakosú Rygge környékén 700 hektáron kétszázan gazdálkodnak (jellemz?en csak mellékállásban). Az alapk?zet – így a talaj is – igen dús foszforban, de a ráadásként adagolt m?trágyák miatt jelent?s mennyiség mosódott ki és került bele a felszíni vizekbe, veszélyeztetve a helyi ivóvízbázist (jégkorszak óta meglév?, néhol 25 m mély, hatalmas tó). A helyiek 16 éve fogtak bele a megfelel? talaj- és vízmin?séget biztosító, erózió-csökkent? fejlesztési projektjükbe, melyhez Interreg forrásokat használtak fel. A fejlesztés eredményeképpen:
- csökkentett P-tartalmú m?trágyákat alkalmaznak, azt is kisebb mértékben;
- vízfolyások mellett kötelez? véd?sávot hagyni: 8 m gyepet (pedig ezt állatok híján nem tudják hasznosítani) vagy 20 m ugart;
- korlátozzák a szántást, a tarlómaradványokat nem forgatják be (erózió ellen) – ez nálunk a kártev?k miatt inkább kedvez?tlen lenne;
- szedimentációs tavak hálózatát építették ki (kb. 100-at), melyekkel az ülepedés és a víznövények P-felvétele miatt jelent?sen csökken a vízbe bemosódott foszfor-mennyiség, javult a vízmin?ség.
Szedimentációs tó Rygge határában
Rygge-nek klímastratégiája is van: a stratégia a 2010-2018 id?távra vonatkozik, kit?zött céljuk a 10%-os energia-megtakarítás volt, amit már el is értek.
A város kötelezte az üzleti létesítményeket a távh?-hálózathoz történ? csatlakozásra, illetve az új építés? ingatlanoknál el?írás a csatlakozáshoz alkalmas infrastruktúra kialakítása. Így sikerült magánberuházót is bevonni a távh?-fejlesztésekbe.
Évente megrendezik többnapos szemléletformáló akciójukat, melynek során helyszíni szaktanácsadással segítik a lakosság energiatakarékossági törekvéseit és a forgalmas közösségi helyszíneken népszer?sítik a környezetvédelmi törekvéseiket. Épp a sportpályájuk világítás-korszer?sítésén és a kötelezettségként megvalósítandó középületekhez tartozó elektromos autó-tölt?állomások kiépítésén dolgoznak.
Tagjai a térségi Klima Østfoldnak, melyet a megyei önkormányzat koordinál. Céljuk, hogy hatékonyabban valósíthassák meg az adaptáció terén közös céljaikat, több forrást tudjanak bevonni. Mi a trükk? A 17 települési önkormányzat alapdíjat és lakosságarányos kiegészít? összeget fizet a Klima Østfold kasszájába, amit az ügyes megyei kollégák folyamatos forrásteremt? munkájukkal megtöbbszöröznek: 2015-ben közel 100 millió forintnyi összegb?l gazdálkodhattak. Fontos elvük, hogy a célhoz, projekthez keresik meg a megfelel? forrásokat, befektet?ket, partnereket, nem pedig rámozdulnak bármilyen épp elérhet? forrásra. Tevékenységeik
- megyei szint? közbeszerzéseket folytatnak le (pl. elektromos tölt?állomások kiépítésére), megkímélve az egyes önkormányzatok kapacitásait;
- kibéreltek 2 típusú elektromos autóból 3-3 db-ot, melyet a helyi önkormányzatok 1-3 hónapig használhattak kipróbálás céljából, hogy a számukra megfelel?bbet tudják a kés?bbiekben maguk számára beszerezni;
- kidolgozták a SEAP (fenntartható energia akcióterv) felülvizsgálatának módszertanát (Horizon 2020 forrásból), melyet aztán a tagönkormányzataik alkalmazhatnak.
Természetesen nem menne minden ilyen flottul az állami szint? elkötelezettség és szabályozások, ösztönz?k nélkül. Hogy csak néhányat említsünk:
- országos cél 2030-ra a fosszilis energiahordozók kivezetése;
- 2008-tól közelez? az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontokat megjeleníteni a helyi rendezési tervekben;
- 2018-ra betiltják az olajf?tést;
- szigorú energiahatékonysági szabályok érvényesek az új építés? ingatlanokra;
- magas adók és díjak a benzin/dízel üzem? autókra;
- a nyilvános parkolók 10%-hoz kell tartoznia elektromos tölt?állomásnak;
- betétdíjak az üvegeken, m?anyag flakonokon, de még az alu-dobozokon is;
- minden felhasznált kWh után kb. 0,3 Ft-nyi adó egy elkülönített alapba kerül (összesen éves szinten kb. 1,35 mrd Ft), melyet klíma-projektekre használnak fel;
- saját környezeti audit-rendszerük van, er?s klíma-szempontokkal, melynek adaptálása versenyel?nyt jelent a vállalkozásoknak…
Forrás: energiaklub.hu
