Bár a közelmúltban szigorodtak az épületek energiahatékonyságára vonatkozó szabályok, kevéssé valószínű, hogy még a követelmények betartásával is elég közel nulla energiaigényű ház épül ahhoz, hogy a hazai épületállomány rossz energetikai paramétereit ellensúlyozni tudja.?
A szakma szkeptikus – a tervezők, fejlesztők, építtetők szerint ugyanis a jogszabályok és a piac sem sarkallják őket arra, hogy a minimum teljesítésén túl fejlesszenek, tervezzenek. Jelen állás szerint nem érhető a kitűzött cél, mondta az NRGreportnak Barta Zsombor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) elnökségi tagja. Azt, hogy a következő évek esetleges jogszabály-változásai, szigorítások milyen hatással lehetnek a fentiekre, nem tudjuk, ám a múltbéli tapasztalatok nem adnak bizakodásra okot, mondta a környezettudatos épületminősítési rendszert alkalmazó BREEAM minősítő címmel is rendelkező szakember. Tovább árnyalja a képet, hogy más tagországokkal összevetve magas a hazai lakóépületnél megengedett 100kwh/nm/év közel nulla érték. Például a hasonló épített környezeti múlttal bíró Szlovákiában, Szlovéniában is alacsonyabb, tette hozzá. Így az eddig elért eredmények gyengébbek lehetnek, mint egy azonos arányt elér?, de alacsonyabb KNE szintet meghatározó országban.
Ha nem változik a magatartás, az épületek negyven százaléka lesz közel nulla energiaigényű 2021-re, miközben az újépítésűek körében száz százalékra lenne szükség, mondta Zorkóczy Zoltán, a Miniszterelnökség Építésjogi és Hatósági Főosztályának szakmai tanácsadója a közelmúltban a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) által a témában szervezett konferencián. A megvizsgált tanúsítványok alapján az elmúlt tíz évben épült épületek húsz százalékát sorolják KNE közé. Mivel nem kötelező, a tanúsítók nem minden esetben vizsgálják az alapfeltételek között szereplő megújuló részarányt, valamint a teljes hőszigetelő-képességet jellemző fajlagos h?veszteség-tényez?t, ezért a tényleges KNE épületek aránya még kevesebb lehet.
Ez az adat nem tükrözi a teljes hazai lakásállományra vonatkozó képet, mondta az NRGreportnak Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója. A korábbi épületenergetikai stratégiából illetve a korábbi megajoule adatokból az derül ki, hogy a magyar épületállomány kétharmada (energetikai) megújításra szorul, ami azt jelenti, hogy ezek a lakások az energetikai skála legalján vannak, tette hozzá. Szalai szerint már egy D besorolás elérése is üdvözlendő lenne.
A tanúsítványokból rendelkezésünkre álló adatok alapján úgy látjuk, hogy a követelményeknek való megfelelés nem jelent komoly kihívást, írta kérdésünkre a Miniszterelnökség. Ráadásul a költség néhány éven belül megtérül. A technológia/tudás sokak szerint valóban nem akadály. A gyenge elvárások miatt legtöbben az elvárt minimumot teljesítik, s nem próbálják meghaladni azt. Ha a jogszabály sarkosabb, szigorúbb lenne, azt a tudást/technológiát, ami bőven rendelkezésre áll, sokkal szélesebb körben alkalmaznák, véli Barta. A megtérülés nézőpont kérdése: egy fejlesztő, aki az épület életciklusának kis részében van jelen, nem fog komolyabb, drágább és hosszú évek alatt megtérülő technológiát alkalmazni, ha célja a mihamarabbi értékesítés. Családi házaknál pedig attól függ, ki mennyit engedhet meg magának. A Miniszterelnökség becslése szerint egy 2016-ban épült átlagos családi ház 1-1,5 millió forintos költségen, 30-45 fokos hajlásszögű délkeletre, délre vagy délnyugatra tájolt, tetőre szerelt 16 m2 nagyságú napelem beépítésével megszerezheti a KNE minősítését. Ilyen átalakítással 2021 után is korszerűként lehet majd meghirdetni egy ma épül? átlagos családi házat, írják. A Miniszterelnökség a legnagyobb akadálynak a KNE-szintű épületek létrehozásával járó 10-15%-os többletköltséget tartotta. Ám a szakértők a korszer? tervezési gyakorlatot energetikai szempontból nem jól becsülték meg. Az azóta begyűjtött adatok alapján már világosabban látszik, hogy a többletköltség 5% alatt van, írták.
Ha eljutnánk oda, hogy ezen előírásokat és szabványokat rendesen bevezetnék, alkalmaznák és ellenőriznék, nagy előrelépést lenne, mondta Szalai. A Nemzeti Épületenergia Stratégiában meghatározott értékek eléréséhez azonban ez is kevés lehet. Az újépítésűek ugyanis a teljes hazai épületállomány csupán elenyésző részét teszik ki. Hogy pontosan mennyit, csak becsülni lehet. Az egyszerű bejelentések és építési engedélyek alapján a KSH ugyan követi, ahol nincs „mozgás”, vagyis nem értékesítik vagy nem újonnan épült, az épületek korát nem tartják hivatalosan számon. Részletes adat csak a családi házakról áll rendelkezésre. A 2016. január 1. és május 1. között készült tanúsítványok alapján az 1900 és 2014 között épült családi házak egy százaléka felel meg az energiafogyasztást mutató EP<100 kWh/m2év összesített energetikai jellemző követelményértéknek, írta kérdésünkre a Miniszterelnökség.
Ezek átlagos éves energiaigénye 325 kwh/nm körül mozog, ha ehhez hozzáadjuk a ma épült, átlagosan 130 kwh/nm/év fogyasztású épületeket, az legfeljebb durván egy-két petajoule tesz ki a 2020-ig elérendő 50 petajoule-ból a szakértő szerint. (Az 50 petajoule-ba gazdasági/technológia épületek is beletartoznak).
A hatékonyabb és alaposabb vizsgálatok érdekében dolgoznak a rendszer integrálásán. Ha az egyszerű bejelentés és az építési engedélyek tanúsítványok történő összekötésére sor került, könnyebben tudják, például az egyszer? bejelentést tevőket figyelmeztetni, hogy KNE-el kell az építkezést befejezni, mondta Zorkóczy. Ha a figyelmeztetés kevés, további lépések is szóba kerülhetnek a szakért? szerint. Jogszabályváltozás a közeljövőben ugyanakkor nem valószínű. Jelenleg felülvizsgálat alatt áll a 2010/31/EU irányelv, melynek esetleges módosítása szükségessé teheti további követelmények megfogalmazását, ám 2018 előtti hatálybalépéssel nem valószínű jogszabályváltozás, írta kérdésünkre a Miniszterelnökség.
Forrás: nrgreport.com
