Welcome to Magazine Premium

You can change this text in the options panel in the admin

There are tons of ways to configure Magazine Premium... The possibilities are endless!

Member Login
Lost your password?

Nehezen mérhető a pénzügyi eszközök hatása a megújuló projektekben

Share Button

Nehezen mérhető, mennyire hatékonyak a megújuló energiaforrásokat és az energiahatékonyságot ösztönző pénzügyi eszközök az Európai Unióban – derül ki egy friss tanulmányból, mely a finanszírozás és az energetikai projektek közötti összefüggést vizsgálta. 

Bár lényegesen több pénzügyi eszköz áll rendelkezésre megújuló energiák és energiahatékonyság finanszírozására 2014-től 2020-ig, mint az előző hétéves támogatási periódusban, máig nem egyértelmű, mennyiben járulnak hozzá a különféle finanszírozási módok a fenti két terület fejlődéséhez – derül ki egy friss tanulmányból, melyet szerzői a héten ismertettek az Európai Unió Régiók Bizottságának ülésén. A hatékonyságot mérő elemzések ugyanis sokszor nem megfelelő mutatókat alkalmaznak, így nehéz egyértelmű következtetéseket levonni – mondta Fiona Wishlade, a tanulmányért felelős Európai Szakpolitikák Kutatóintézet munkatársa.

A támogatások hatását márpedig fontos lenne ismerni – a jövőbeni tervek miatt is. Az unió célkitűzései – legalább 20 százalékos megújuló arány és 20 százalékos energiahatékonyság javulás 2020-ra – komoly beruházást igényelnek. Az Európai Bizottság szerint előbbire évi 60-70 milliárd eurót, utóbbira évente 100 milliárd eurót kellene fordítani – mondta Wishlade.  Az ilyen jellegű programokhoz az Európai strukturális és beruházási alapok biztosítják a legtöbb forrást – tette hozzá.

Az energetikára fordított összegek mértéke az unióban nőtt az elmúlt években – így a hatékonyság és a megújulók támogatása is. Míg a 2007-2013-ig tartó időszakban 12 milliárd eurót, a kohéziós politika mindössze négy százalékát fordították energiával kapcsolatos projektek támogatására, 2014 és 2020 közötti időszakra tervezett támogatás már több mint 30 milliárd eurót, a teljes költés mintegy kilenc százalékát teszi ki.

A két időszakot összevetve nemcsak a végösszeg változott. A két területre (megújulók és energiahatékonyság) szánt pénzeket 2013-ig tíz országban költötték el, az aktuális időszakban már húsz állam pályázik az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság fejlesztését támogató pénzekre. Az előző hétéves ciklusban energiahatékonyságra más forrásokból is költöttek. Ennek eredményeképpen a rendelkezésre álló források kis hányadát tették ki a megújulókat és hatékonyságot finanszírozó pénzügyi eszközök – a pénzek túlnyomó része pályázati úton került a felhasználókhoz. 2013 év végéig 467 millió euró értékben fizettek ki megújuló és energiahatékonyságot javító projektekre pénzügyi eszközöket, a 2014-2020-as időszakra ezek finanszírozására összesen 3,7 milliárd eurót különítettek el.

Kevésbé jó hír, hogy a folyósítás lassú, 2015 végéig kevés pénz jutott el a felhasználókhoz. Sokan panaszkodtak, hogy a 2007-2013 időszakhoz képest az aktuális finanszírozási periódus negatívan változott. Több tagállam szóvá tette, hogy az Európai Bizottság nem ad kellő segítséget és magyarázatot ahhoz, hogy lehetne hatékonyabban felhasználni a forrásokat.  Válaszként több segédanyagot készítettek, s létrejött egy platform, mely az Európai Beruházási Bankkal együtt megfelelő segítséget nyújt. Sok a bizonytalanság a pénzpiaci közvetítők kiválasztásakor, s nem megfelelő az ún. off-the-shelf (kész/standard) modellek alkalmazása sem  –  mondta a szakember. A bonyolult szabályozás miatt sokan vonakodnak attól, hogy energiahatékonysági beruházásokra is pénzügyi eszközöket igényeljenek.

Még komolyabb probléma, hogy az alkalmazott pénzügyi eszközök és az egyes projektek közötti összefüggés nehezen mérhető. A pénzügyi eszközök hatékonyságának mérése, területtől függetlenül sem könnyű, ám energiahatékonysági és megújuló projektek esetében, melynek teljesítménye szintén nehezen számszerűsíthető, még nagyobb kihívást jelent – mondta Wishlade. Sokszor a projektek és a finanszírozás időbeni lefutása sem egyezik, s ez sem könnyíti meg az elemzők dolgát – tette hozzá.

Sok elemzésből nem derül ki, hogy jól működik-e egy projekt, vagy nem látni, milyen hozzáadott értékkel bír. Észtországban például a mutatók/eredmények nem ösztönöztek további beruházásokra. Fontos lenne mérni a beruházások életminőségére gyakorolt pozitív hatását is, a jelenleg használt teljesítménymutatók azonban ezt nem tükrözik – mondta Wishlade. Az Egyesült Királyságban előnyt élveztek az innovatív projektek, ám a standardizált indikátorok ezt sem mutatták ki. Ezért mennyiségű mutatók helyett minőségi indikátorok alkalmazását javasolja a tanulmány a befektetések értékelésekor.

A szerzők szerint fontos lenne még, hogy a pénzügyi eszközök és a projektek időben egymástól függetlenül is működhessenek. Lehetővé kell tenni, hogy egy adott eszközt a következő finanszírozási periódusban is alkalmazhassanak, s ne kelljen mesterségesen lezárni a projekt végén. A jogszabályi környezet stabilitása szintén fontos lenne a hosszabb távú tervezéshez, befektetéshez – hangsúlyozta Wishlade. A projekteket fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve kell megvalósítani, s nyitottnak kell lenni új beruházási stratégiák iránt. Baj az is, hogy sokszor nemcsak a tagállamok között, hanem a tagállamokon belül sem osztják meg a korábbi időszakban szerzett pozitív tapasztalatokat – ezen is változtatni kellene, mert akadályozza a fejlődést – mondta.

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport

Tags:



Hirdetés