Lázár János kijelentése ismét megmutatta, mennyire ért a kormányzatunk környezetvédelem kérdéseihez: semennyire. A korszer?tlen, energiafaló panellakásokat szeretné lebontani, holott az évtizedekkel ezel?tt épült családi házak jóval több energiát, f?ként f?tési energiát használnak el. Ennek oka egyszer?: a családi házak alapterülete (per f?re számítva) sokkal nagyobb mint a tömblakásoké, a falak relatíve nagyobb felületen érintkeznek a környezettel, a h?veszteség nagy része pedig a tet?n keresztül és a nyílászárókon át távozik. (Lásd: http://www.zoldjovo.eu/201103szam/energiafalo-csaladi-hazak)
Ily módon még egy igen korszer?tlen távf?téssel ellátott háztömb is relatíve gazdaságosabban f?thet? mint egy átlagos magyar családi ház.
Miért annyira magasak mégis a távf?tés költségei? Egyszer?en azért, mert a magyar állam köztudottan pazarló módon gazdálkodik és alig költ korszer?sítésre (kivéve, ha EU pályázati pénzek felhasználásáról van szó). A panellakások h?szigetelése számos módon javítható lenne, azonban az állam lehet?ség szerint nem akar zsebbe nyúlni (a lakástakarék-pénztárak kivételével), mert az ott lakók többnyire nem a jelenlegi kormánypártok szavazóbázisát képezik. Emellett érdemes lenne alaposan megvizsgálni a távf?t? vállalatok gazdálkodását és a h?központok h?veszteségeit is. Ezen túlmen?en, az er?m?vekben keletkez? hulladékh? éppen a távf?tésre használható a leggazdaságosabban, a szemétéget? m?vek h?je, esetenként a geotermikus energia is kimondottan a tömbházak vagy sorházak távf?tésére való. Más tömbházaknál szóba jöhet még például a h?szivattyú, amely alighanem korszer?bb és takarékosabb mint a gázkonvektor, nyáron h?tésre is használható.
A kormányzat azonban semmiféle jól látható környezetvédelmi politikát nem képvisel illetve nem propagál, s?t a „rezsicsökkentés” éppen a pazarlásra ösztönöz, növelve az energiát megtakarító beruházások (h?szigetelés, napelemek stb.) megtérülési idejét. A CSOK el?írásai sem szigorúak e tekintetben, a kormányzat ugyanúgy mennyiségekben gondolkodik (négyzetméterben, darabban) mint ahogy az Kádár-rendszerben szokásos volt. Szó sincs korszer?, energiatakarékos, netán energiát alig használó passzív házak építésér?l, bár ezeket jobb helyeken mindenhol komoly adókedvezményekkel támogatják. Ha környezetvédelem terén nálunk bármilyen el?relépés is történik, az a legtöbb esetben a sokat szidott EU nyomásának köszönhet?.
A paneleknél is nagyobb problémát jelent az a rengeteg eladhatatlan és lepusztuló családi ház, ahol kevesen laknak és alig képesek kifizetni a téli f?tésszámlát, nem is gondolva a felújítás költségeire. Pár évtizedes távlatban megint oda juthatunk, hogy egy nagyobb mérv? energiadrágulás esetén az ilyen házak könnyebben a lebontás sorsára juthatnak mint az oly sokszor „elátkozott” panelek. Mindemellett számos alternatíva van: léteznek többek között sorházak, régi téglaépületek és korszer? lakóparkok is, azonban a kormányzat fels? szint? vezetése csak „panelekben” azaz szterotip módon képes gondolkodni: – családi ház, három gyerek, négy kerék,- annyira csak egy bizonyos társadalmi réteg „mintapolgárát” és annak szükségleteit tudja elképzelni, hogy emiatt kreatív megoldások csak elvétve fordulnak el? az eszköztárában. Például a szelektív hulladékgy?jtés kétféle kukás módszere is kimondottan a családi házakra szabott, hiszen számos tömbházban nincs egyszer?en elég hely a közös tárolókban annyi kukának, emiatt a lakótelepeken jól láthatóan hiba volt a „hulladékszigetek” (gy?jt?konténerek) megszüntetése.
A kreativitás jele lenne például az, ha Lázár Úr vagy Rogán Úr családi házában nem csak a f? lenne szépen lenyírva, hanem a környezetünk védelme érdekében a házi zöldségtermelésben például a paradicsom gondozásával olyan jó példával járnának elöl, amely akár még a tömbházak erkélyein is (konténerzsákokkal) kivitelezhet?.
Manapság azonban divat az „én házam az én váram” cím? középkori felfogás er?ltetése a köztudatban. A magyar házat egy osztrákkal ellentétben magas kerítés, ?rz?-véd? kutyák, riasztórendszer jellemzi, – valamint a pazarló energiafelhasználás.
Forrás: ideo-logic.blog.hu
