Két évvel ezelőtt, amikor az ENSZ párizsi klímacsúcsán a károsanyag-kibocsátás és a fosszilis anyagok felhasználásának visszaszorításáról döntöttek a világ országai, kevesen gondolták, hogy valóban elindul egy lavina. A szén-dioxid-termelés elleni harcnak az első áldozatai már szinte biztosan a dízelautók lesznek: egyre több fejlett gazdaság kormánya dönt arról, hogy kitiltja őket az utakról. Franciaország és az Egyesült Királyság például már arról döntött, hogy ha egy mód van rá, 2040-től nem engedi, hogy hagyományos meghajtású – dízel vagy benzines – új autókat adjanak el.
Míg Donald Trump elnökké választása óta az Egyesült Államok mindent megtesz a szénhidrogének megtartásáért az energiatortában, addig a korábban minderre fittyet hányó Kína is beleállt a klímavédelembe. Első lépésben Peking is a hagyományos üzemű autókat tiltaná ki az utakról: 2019-től már 10 százalékkal növelnék az elektromos meghajtású járművek arányát az új eladások között.
Nem az autógyártók az igazi nyertesek
Ahhoz, hogy így alakuljanak a folyamatok, kellett az is, hogy Elon Musk, a Tesla vezére olyan jól adja el a jövőképét, hogy az a fogyasztóknak is trendi legyen. De hiába emelkedtek az elektromos autókat gyártó vállalat részvényei 66 százalékkal az év eleje óta, valójában a Tesla még most sem számít különösebben jó befektetésnek a tőzsdén, több minősítő is bóvlinak tartja a papírjait, mondván nem várható, hogy a cég az elkövetkező években osztalékot fizetne a papírjaira. Vagyis nem is akkora nyertese az új időknek, mint azt sugallja magáról.
Igazán azok gazdagodnak meg most, akik az akkumulátor-gyártókba fektetnek be, vagy az ezeket ellátó bányákba. Az elmúlt egy évben óriásit ugrott a lítium és a kobalt árfolyama is. Ráadásul már most is jóval nagyobb a kereslet ezekre, mint a kínálat – írja összefoglalójában a Quartz.
Emellett az sem jár rosszul, aki palládiumba fektet, mely az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt került előtérbe. A nemesfémet robbanómotorok katalizátoraiban használják, a nagy autógyárak dízelbotrányai miatt ezért a korábbinál többre van szükség belőle. A palládium 2016 vége óta folyamatosan drágul, most már 2001 óta először unciánkénti ára magasabb a platináénál is. Pénteken 927-930 dollárért kereskedtek vele a világon. Viszont a fém árfolyamának szárnyalása ideiglenes – ahogy arról korábban írtunk – hosszútávon, épp az elektromos autók terjedése miatt feleslegessé válhat a palládium.
Lítium, a bombabiztos befektetés
A Benchmark Mineral Intelligence piaci felmérése szerint 2015 óta 200 százalékkal nőtt a lítium ára, pontosan azért mert egyre több akkumulátor készül a világon. Az áremelkedés pedig megállíthatatlannak látszik a jövőben is: a kínálat alig bővül, miközben a kereslet folyamatosan nő.
A jelenlegi tonnánkénti 9000-9100 dolláros ár az év végére könnyen meghaladhatja a 10 ezer dollárt is. Aggasztó, hogy számottevő új lelőhelyekre nem bukkantak az elmúlt 10-20 évben, a készleteket pedig 2008-ban csak 13 millió tonnára becsülték. A vezető kitermelők Chile és Argentína, valamint az Egyesült Államok. De egyik országban sem fokozható már a bányászat a nehéz hozzáférhetőség miatt.
Egy jelentős bányafejlesztés mégis elindult: a kínai Tianqi Lithium és az amerikai Albemarle közösen a duplájára növeli a kitermelést az ausztráliai Greenbushes lelőhelyen. Az 578 millió dolláros beruházással az ausztrál kormány állításai szerint a jövőben itt realizálódhat a világ lítiumtermelésének 30 százaléka.
Instabil országokra szorulva
Egy másik fontos nyersanyag, a kobalt elérhető mennyisége még inkább meghatározza a termelési volument. A ritka fém tonnánkénti ára jelenleg 58 000-59 000 dollár között mozog. Kiindulva abból, hogy év eleje óta 80 százalékkal drágult, december végére majdnem biztos, hogy 60-61 ezer dollárnál is többe kerül majd.
De az sem lehetetlen, hogy teljesen elszáll az ára: a világ kobaltkészletének 60 százaléka Kongóban van, a maradék nagyobbik részén pedig a Közép-afrikai Köztársaság és Zambia osztozik. Ezek viszont olyan fejlődő országok, amelyekben évtizedek óta polgárháborúk és békés időszakok váltják egymást. Rossz hír, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságból az ENSZ az elmúlt időszakban forrongásokat jelentett, több tömegsírt is találtak. Egyre több nagy vállalat – például az Apple és a Tesla – is próbál más beszállítókat találni, az egyetlen alternatívájuk viszont Kanada, ahol jóval költségesebb a kobalt kitermelése.
Van két csodacég
A részvénypiacokon két cég is nagy hasznot húz a világ lítiuméhségéből: a chilei Sociedad Quimica y Minera (SQM), és az amerikai Albemarle is. Előbbi papírjait 110, az utóbbiét 70 százalékkal magasabb árfolyamon jegyezték október elején, mint január 1-én.
Az Albemarle a közeljövőben több termelésélénkítő beruházást is végrehajt majd – köztük a már említett nyugat-ausztráliai kapacitásnövelést. A vállalat az idei évre 2,90 és 3,05 milliárd dollár közötti nettó árbevételt vár, az egy részvényre jutó eredménye pedig 4,20 és 4,40 dollár között lehet – a cég harmadik negyedéves beszámolója szerint.
Az SQM is Ausztráliában terjeszkedne: az eddig csak Dél-Amerikában jelenlévő cég idén júliusban döntött arról, hogy 110 millió dollárral betársul a Mt. Holland bányaprojekt finanszírozásába. Ez viszont hosszabb távú befektetés, mert a kitermelés itt csak 2021-ben indulhat el.
A címlapképen egy kongói kobaltbányász látható. Forrás: AFP PHOTO/Federico Scoppa.
