A családok csaknem kétharmada önerőből nem vág bele az otthona korszerűsítésébe
A 4, 3 milliós hazai lakásállomány 70 százaléka modernizálásra szorulna. A falakon, a födémeken és az ablakokon keresztül rengeteg energia távozik Fotó: Hegedűs Márta
Várhatóan nem indít el lakásfelújítási hullámot a kormányzat által beharangozott „kamatmentes” hitelprogram, amely a korábban beígért uniós vissza nem térítendű támogatást váltaná ki. A tapasztalatok szerint ugyanis a lakosság nagy része ma már óvakodik a kölcsönök felvételétől, miután erős a pénzintézetek iránti bizalmatlanság, és sokaknak ingatag az anyagi helyzete.
Kedvezményes lakásfelújítási hitelt ígér a kormány a lakosság számára, de szakértők úgy vélik, ez várhatóan nem indít majd be nagyszabású otthonkorszerűsítési hullámot. A családok döntő hányadának, mintegy 87 százalékának ugyanis nincs elegendő megtakarítása, illetve kellő jövedelme ahhoz, hogy kölcsönre alapozva, vissza nem térítendő támogatás nélkül vágjon bele lakása energiatakarékossági célú korszerűsítésébe – nyilatkozta lapunknak a Magyar Energiahatékonysági Intézet programigazgatója. Szalai Gabriellát annak kapcsán kérdeztük, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban bejelentette: a kormány döntése alapján a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. megbízást kapott egy 110 milliárd forintos, csaknem nullaszázalékos kamatú lakossági hitelprogram kidolgozására, amely „kiváltja” a korábban beígért vissza nem fizetendő lakáskorszerűsítési támogatást. Ebből az is kiderül: a kormány végleg szakítana a korábbi gyakorlattal, amikor az épületek energetikai felújítására vissza nem térítendő támogatásért lehetett pályázni.
Szalai Gabriella elmondta: egyelőre még nem ismertek az MFB hitelkonstrukciójának részletei. A tapasztalatok azt mutatják azonban, a lakosság nagy része ma már óvakodik a kölcsönök felvételétől, miután nem bíznak a bankokban, és sokan még mindig nem állnak jól anyagilag. Így nem valószínű, hogy a nehéz pénzügyi helyzetben lévő családok tömegesen vesznek majd fel kölcsönt otthonaik rendbetételéhez, és az MFB-hitel nem helyettesítheti a vissza nem fizetendő támogatásokat.
Félnek a kezdéstől
Az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet közelmúltban közreadott elemzéséből kiderül, a lakosság csaknem kétharmada nem vág bele otthona korszerűsítésébe az elkövetkező három évben, ha ehhez csak saját megtakarításaira és hitelekre számíthat. Vagyis az elavult épületállomány megújulására megfelelő nagyságú vissza nem térítendő állami támogatások nélkül nincs esély. Azonban nem árt, ha figyelembe vesszük a következőket: a lakások energetikai felújításához a különböző uniós operatív programokban óriási összeg? forrás állt volna rendelkezésre. A vissza nem fizetendő támogatási keret mintegy 90 milliárd forint, a visszatérítendő pedig 130 milliárd forint lehetett volna. A kormányzat azonban tavaly ősszel úgy döntött, hogy ebből a pénzből nem a lakosságot segíti, hanem a középületeket korszerűsíti, s ezért átírja, majd újból engedélyezteti Brüsszellel az érintett programokat, amelyeket egyszer már jóváhagyott az Európai Unió. Miközben szakértők szerint a lakóépületek felújítása révén országos szinten nagyságrendekkel nagyobb energiamegtakarítás lenne elérhető, mint a középületek átépítésével.
Pazarlóak a lakások
Magyarországon a lakosság energiaigénye az összes felhasználás 30 százalékát teszi ki, vagyis nagyjából megegyezik az ipar energiafogyasztásával. Ennek oka az, hogy a magyar épületállomány energiahatékonysági szempontból rendkívül elavult. A mintegy 4,3 milliós hazai lakásállomány megközelítőleg 70 százaléka szorulna modernizálásra. A falakon, a födémeken és az ablakokon keresztül távozik a hő jelentős hányada, ezért a rezsi 75 százalékát fűtésre és hűtésre kell költeniük a családoknak, holott korszerű hőszigetelés alkalmazásával a jelenleg energiapazarló épületek akár 50 százalék fűtési célú energiát is megspórolhatnának, jelentősen csökkentve a levegőszennyezést és a kiadásokat.
Szakmai számításokból az is kiderül: Magyarországon évi 64 milliárd forintból el lehetne indítani egy olyan lakásrekonstrukciós programot, amely már a második évtől többszörösen megtérülne. Ekkora támogatási keretből évi 25 ezer új munkahely létesülne, s akár 70 milliárd forint költségvetési bevétel is keletkezhetne. Emellett fellendülne a legális építőanyag-forgalom, és egy vissza nem térítendő támogatási rendszer bevezetése segítené az építőiparban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat is.
Forrás: mno.hu
