Az európai gázháború árnyékában tanulságos, hogy Németország az utóbbi években valóságos energiapolitikai csodát hajtott végre: miközben nagy léptekkel halad az atomkivezetés és a megújulóenergia-forradalom útján, meg?rizte energiaexport?ri státuszát, és még rengeteg munkahelyet is teremtett a zöldenergia-iparban. Hogyan m?ködik a német gazdaságot az orosz gázról is egyre inkább „lekapcsoló” energiafordulat (németül: Energiewende), és vev? lehet-e a fordulat után a német energiaszektor az „olcsó” paksi áramra? Err?l Felix Matthes, az Ökoinstitut, freiburgi központú kutatóintézet energia-szakért?je tartott el?adást Budapesten, a Heinrich Böll Alapítvány és az Energiaklub konferenciáján.
Régi szélmalom és új szélturbina
Arnd Wiegmann / Reuters
– Nem 2011-ben, a fukusimai katasztrófa után, hanem már 2002-ben döntött a kormány az atomer?m?vek kivezetésér?l. Három évvel ezel?tt csak ennek az évtizedes, jól el?készített döntésnek a gyakorlati kivitelezése kezd?dött meg – hangsúlyozta Felix Matthes. A lépésre és az alternatívákra minden érintett termel?, szolgáltató és fogyasztó felkészült, így nem okozott gondot, amikor elkezdték lekapcsolni a reaktorokat.
A német célok ambiciózusak: 2020-ra 40 százalékos, 2050-re 80–95 százalékos üvegházgázkibocsátás-csökkentést kívánnak elérni úgy, hogy 2022-ig az összes atomer?m?vüket leállítják. A német lakosság 90 százaléka támogatja az energiafordulatot, 50 százalék még fel is gyorsítaná. A szakért? egyértelm?vé tette, hogy nincs pótlólagos nukleáris import (a leállított atomer?m?vek termelését nem külföldi reaktorokból pótolják), van viszont német szénáramexport, ami klímavédelmi szempontból nem feltétlenül el?nyös. Az ellátásbiztonság nem került veszélybe a megújulók „beépítése” miatt: évente 14 percnyi áramszünet van, miközben például Bostonban – ahol jóval nagyobb az atomer?m?vek aránya a termelésben – az éves érték 240 perc.
Az sem igaz, hogy megn?tt a német gazdaság orosz energiafügg?sége: tavaly a teljes gázfogyasztás 13-14 százaléka érkezett Oroszországból. Még csak az áram ára sem emelkedett, s?t – az európai piaci trendeket követve –még csökkent is. A német ipari áram olcsóbb, mint a magyar, a lakossági pedig valamivel drágább. (A nagy fogyasztók kedvezményt kapnak.)
Ezalatt a németországi energiatermelés látványosan átalakult. Jelenleg az áramtermelés 46 százaléka agrárgazdálkodók, illetve magánszemélyek kezében van, és több mint kétmillió energia-el?állítási egység kapcsolódik a rendszerre (ebben a házak tetején lév?, a felesleget a hálózatba pumpáló napelemek is beleszámítanak). – Vannak olyan órák, amikor gyakorlatilag ingyen van az áram – állította Felix Matthes. Amikor a nap is süt, és a szél is fúj, a rendszer nagyon alacsony költséggel állítja el? az energiát. Ha ez egy napközbeni fogyasztási völgyid?szakban történik, akkor a pillanatnyi ár lezuhan. Ez a nagyon olcsó áram megjelenik az európai árampiacon, és senki sem tud versenyezni vele; a szakért? szerint ez az oka, hogy Csehország nem építi meg a temelíni atomer?m?vet.
B?vebben: http://nol.hu/
Forrás: http://nol.hu/
