Az elmúlt években nagy vita folyt arról, hogy a kormányok hagyjanak-e fel a bioetanolarány törvényi el?írásával, mert ezzel elveszik az élelmiszerpiacról az er?forrásokat. Az etanol ugyanis élelmiszernövényekb?l készül. A legújabb szakért?i vélemények megcáfolják e nézeteket.
2010-ben az Európai Unió vezetését azzal vádolták meg zöldek, hogy elhallgatják, az etanoltermelés ökolábnyomában mennyit nyom latban az ?shonos növényzet kiirtása: a termel?k erd?ségeket vágnak le, mocsarak, lápokat csapolnak le, hogy helyükbeélelmiszernövény-ültetvényeket telepítsenek. (Mint ismeretes, a kivágott fákból felszabaduló CO2 visszajut a leveg?be.) Ráadásul ezek az el?írások az évek múlásával rendszerint magasabb etanolarányt követelnek meg, vagyis többet kell keverni ebb?l az anyagból a hagyományos üzemanyagba.
Mások azt nehezményezték, hogy a brazil cukornádtermés és az amerikai szója- és kukoricatermés etanolgyártásba áramoltatása veszélyezteti a globális élelmiszerbiztonságot, vagyis a teljes lakosság hozzáférését az “elegend? mennyiség?, biztonságos és tápanyagdús élelemhez”, ahogy az ENSZ Világegyézségügyi Szervezetének (WHO) definíciója mondja.
A Világbank, az amerikai Energiaügyi Minisztérium és más szervezetek által megrendelt és finanszírozott új tanulmány szerint nincs egyértelm? kapcsolat az élelmiszernövények felhasználásával készült etanolgyártás és az élelmiszerárak között. Vagyis az élelmiszerpiacról így kivont terménymennyiség nem csökkenti annyira a kínálatot, hogy attól -a változatlanul magas kereslet miatt- megugorjanak az árak.
Példaként az Egyesült Államokban 2012-ben lesújtó aszályt hozzák fel, amikor sok etanolgyár csukta be kapuit vagy csökkentette termelését, az élelmiszerárak mégsem változtak. (Na persze, mert az etanolgyártást visszafogták, de mi lett volna, ha változatlan volumen? marad, és emiatt érezhet?en akut élelmiszerhiány keletkezik? Akkor sem változtak volna az árak?)
Egyel?re nem éri meg
Id?közben a légitársaságok is növelik az etanol arányát üzemanyag-beszerzéseikben. A hagyományos els? generációs etanolfajták -amik élelmiszernövényekb?l készülnek- csak bizonyos arányban keverhet?k az üzemanyagba. A légitársaságok próbálták újabb alapanyagokkal b?víteni az etanolpalettát, például takarmányból (pl. házi len) és használt süt?olajból készült bioüzemanyagot is használnak. De a k?olaj árának jelent?s zuhanása miatt éppen ez az alternatív üzemanyag vált kevésbé gazdaságos opcióvá. Jelenleg a Lufthansa, a KLM és néhány másik légitársaság használja ezeket az etanolfajtákat kísérleti jelleggel.
A hosszú távú cél mégis az, hogy valahogy kiváltsák a fosszilis kerozint. Néhány hónap múlva esedékes a légiszállítási szektor iparági szervezeteinek találkozója, amelyen megszabnák a szektor emissziócsökkentési paramétereit. Ennek teljesítése azonban az üzemanyag zöldítésével érhet? el.
Az Airbus Münchenhez közeli, Ottobrunban lév? telephelyén óriási nyitott tartályokban termelnek algaetanolt a Müncheni Technikai Egyetem munkatársai. A bajor tartományi kormányzat 11 millió dollárt fektet a projektbe. De az el?állítás egyel?re “nem gazdaságos” a légitársaságok számára – ami eufemizmus arra, hogy ára voltaképpen magasabb, mint a k?olajalapú keroziné.
Algák gyártják majd a benzint?
A második generációs bioüzemanyagok lényege, hogy mikróbákat hívnak segítségül, hogy bontsák le a rothadó anyagokat és állítsanak el? bel?le energiát. Az algák tizenkétszer gyorsabban n?nek, mint azok a növények, melyeket eddig az etanol el?állításához használtak fel és harmincszor több olajat lehet általuk kinyerni. A biomimikri példája ez: a gazdaság “elcseni”, saját céljaira használja a természet biológiai folyamatait. (A környezettudatos vállalatvezetés guruja szerint egyébként is a természet utánzása lehet a hosszú távú megoldás.)
Szakemberek hangsúlyozzák, hogy az algaetanol el?állítás technológiájának fejlesztése még a kísérleti fázisban tart, tömegtermékként való gyártásáig még évek vannak hátra. A légiiparban még 2050-re is csak az éves üzemanyagmennyiség 3-5%-át tudnák kielégíteni.
2013-ban nyitotta meg kapuit az észak-olaszországi Crescentinóban az els? második generációs etanolgyár, melyben gombák bontják le a növényi hulladékot. A Beta Renewables tájékoztatása szerint évente 75 millió liter etanolt képesek el?állítani versenyképes árakon, állami támogatás nélkül.
Forrás: Reuters / piacesprofit.hu
