Több hónapos belső vita után a német koalíciós kormány hétfőn megállapodott bevezetendő klíma-védelmi intézkedésekről. Az ellenzék szerint azonban a tervek igen visszafogottak.
A kormány várhatóan szerdán állapodik meg a „Klímavédelmi Terv 2050”, végleges tartalmáról, épp időben, hogy Barbara Hendricks környezetvédelmi miniszter a jövő héten képviselhesse azt az ENSZ klíma-változási konferenciáján, Marokkóban.
A Reuters hírügynökség megszerezte a dokumentum tervezetét. A terv kijelöli a 2030-ig megvalósítandó célokat, így azt is, hogy az erőművek 2014-hez viszonyítva CO2 kibocsátásukat felezzék meg.A Die Welt szerint a terv azzal számol, hogy a szél-és napenergia 2030-ra a jelenleginél több, mint kétszeres mennyiséget táplál az elektromos hálózatba. Ez sokkal komolyabb cél, mint bármelyik korábbi előirányzat. A korábbi szándékok szerint a megújuló energiáknak 2035-ig az energia-igények 55-60 százalékát kell fedezniük Németországban. Az új terv azonban a Die Welt cikke szerint 2030-ra már 70 százalékos arányt ír elő a jelenlegi 30 százalékkal szemben.Kormányzati források azonban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kérdésére tagadták a Die Welt írásában foglaltakat.
A Reuters hírügynökség megszerezte a dokumentum tervezetét. A terv kijelöli a 2030-ig megvalósítandó célokat, így azt is, hogy az erőművek 2014-hez viszonyítva CO2 kibocsátásukat felezzék meg.A Die Welt szerint a terv azzal számol, hogy a szél-és napenergia 2030-ra a jelenleginél több, mint kétszeres mennyiséget táplál az elektromos hálózatba. Ez sokkal komolyabb cél, mint bármelyik korábbi előirányzat. A korábbi szándékok szerint a megújuló energiáknak 2035-ig az energia-igények 55-60 százalékát kell fedezniük Németországban. Az új terv azonban a Die Welt cikke szerint 2030-ra már 70 százalékos arányt ír elő a jelenlegi 30 százalékkal szemben.Kormányzati források azonban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kérdésére tagadták a Die Welt írásában foglaltakat.
A FAZ szerint a terv a kibocsátott CO2 mennyiségének a közlekedés esetében 45, az ipar vonatkozásában 25 és a mezőgazdaság tekintetében 15 százalékos csökkentését irányozza elő. A dokumentum azonban nem tesz említést a húsfogyasztásról, amelyet a Természetvédelmi Világalap (WWF) egyik jelentése komoly bírálattal illetett. A WWF szerint a húsfogyasztás magas szintje az egyik oka annak, hogy Németország e tekintetben a világ egyik legrosszabb mutatóval, magas ecological footprint-tal rendelkező állama.
Amennyiben a 2030-ig előirányzott új célokat eléri, Németország 1990-hez képest összességében 55 százalékkal csökkenti majd a CO2 kibocsátást. Oliver Krischer, a Zöld Párt helyettes vezetője szerint azonban a terv nem elég bátor. Úgy véli, a dokumentum azt bizonyítja, hogy Angela Merkel kancellárnak nagyobb elkötelezettséget kell mutatnia a zöld kezdeményezések irányában. „Németország a nemzetközi színtéren bohócot csinál magából” jelentette ki.
Forrás: figyelo.hu
