Ma tárgyalja Genfben az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága azt a beadványt, amelyet az Energiaklub és a Greenpeace Paks II ügyében adott be. Magyarország számára hatalmas presztízsveszteség, hogy az Orbán-kormánynak magyarázkodnia kell a környezeti demokrácia hiányáról.
Egész napos ülésen tárgyalja ma Genfben az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága azt a beadványt, amelyet az Energiaklub és a Greenpeace Paks II ügyében adott be tavaly júniusban. Magyarország számára hatalmas presztízsveszteség, hogy a kormánynak a nagy tekintély?, az ENSZ égisze alatt m?köd? szervezet meghallgatásán magyarázatot kell adnia a paksi beruházás ügyében.
A két szervezet azért fordult a Jogkövetési Bizottsághoz, mert az elmúlt években a magyar kormányok sorozatosan megsértették az egyezményt a Paksra tervezett új atomer?m? kérdésében. A közérdek? információk dönt? részét eltitkolták a nyilvánosság el?l. A paksi beruházáshoz kapcsolódó információkéréseket a legtöbbször visszautasították, a kért adatokat is sokszor több éves késéssel adták át, és általában peres úton kellett kikényszeríteni azokat. A két szervezet kifogásolta azt is, hogy a magyar polgárokat semmilyen formában nem vonták be a döntéshozatali folyamatba. A bizottság el?zetes állásfoglalását várhatóan az egész napos ülés végén, péntek este hozza meg.
Az Aarhusi Egyezményt 1998 júniusában fogadták el a dániai Aarhusban. A megállapodás a környezeti demokrácia garanciáiról, a környezeti ügyekben folyó döntéshozatali eljárások érintettjeinek jogairól szól.
Az egyezmény három pillérre épül:
1. az információhoz való hozzáférés;
2. a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történ? részvétele
3. a jogorvoslathoz való jog.
Az egyezményt máig 46 ország írta alá, 2001-ben lépett hatályba, Magyarország ugyanebben az évben ratifikálta.
A genfi székhelyu? Jogkövetési Bizottságot (Compliance Committee) 2002-ben hozták létre, az egyezmény céljai megvalósulásának, teljesítésének felülvizsgálatára. A Jogkövetési Bizottság független, nem konfrontációs, hanem konzultatív testületként mu?ködik. A Bizottságnak 8 tagja van, a tagok a részes felek és az aláíró országok közül kerülnek ki (de nem az országuk képviseletében mu?ködnek).
Az Orbán-kormány viselkedése miatt 2014. februárban a Greenpeace, az Energiaklub és az EMLA felfüggesztették részvételüket az Aarhusi Kerekasztalban.
Forrás: greenfo.hu
