Norvégia folyóiban tárolhatjuk az európai napenergiát

Share Button

Norvégia hegyi tavai és folyói tárolhatják el az európai nap és széler?m?vek termelését, és adhatják vissza, amikor ezek a zöld források épp állnak – legalábbis több Eu-s döntéshozó és szakért? ara számít, hogy az egyébként hagyományosan komoly szénhidrogén termel? skandináv államnak ez lehet a jöv?beni szerepe az európai piacon. Ez egyszersmind részben ellentételezheti az olajárak zuhanása miatt leállított, nagykölség? Északi tengeri k?olajtermelés leállításának foglalkoztatása és gazdasági hatásait.

 

Az európai energiapiaci modell felülvizsgálata már zajlik, és alapvet? változásokra lesz szükség, hogy a megújulók rohamos terjedésével is összefügg? változásokat kezelni tudjuk. Az Európai Bizottság javaslatai várhatóan az év végére ölthetnek testet. Norvégiában ma mindenesetre abban gondolkodnak, hogy amikor nem süt a nap, és nem fúj a szél, ?k adhatnak energiát a kontinens, a közösség országainak, vagyis Norvégia lehet a közösség “zöld eleme”. Err?l nemrég a norvég energiaügyi miniszter, Rord Lien is beszélt. Az ütlet az EU energiaügyi biztosát, Milos Sefcovicot is élénken foglalkoztatja – jegyzi meg a Politico. A biztos emlékeztet, hogy a szénhidrogénben rendkívül gazdag ország, igazán fiygelemreméltó fejlesztéseket hajt végre a megújuló termelésben és az energiatárolásban.

Norvégia ma a világ egyik legnagyobb vízenergia termel? országa, csaknem teljes saját fogyasztását képes ebb?l fedezni, ami lehet?vé teszi számára, hogy szinte teljes olaj és földgáztermelését exportálja. Norvégia több lépést is tett már annak érdekében, hogy a zöldenergiát a saját ellátásán kívül más európai országokban is értékesítse. Szállítanak vízenergiaát Hollandiába, és folyik zöldenergia átváltás Svédországgal, Finnországgal és el?készületben van a Németországgal, valamint az Egyesült Királysággal történ? hasonló együttm?ködés.

Norvégiának több, mint 900 vízer?m?ve üzemel jelenleg, ami a hazai foygasztás csaknem 95 százalékát fedezi. Az Európai piaccal történ? szorosabb integráció és együttm?ködés azonban dreága tengeralatti összeköttettéseket feltételez. A tervek szerint 2020-ra 1,5-2 milliárd eurós befektetéssel megteremt?dik a német-norvég kapcsoalt, 2021-re pedig 2 milliárd euróból az angol-norvég öszeköttetés is.

Forrás: energiainfo.hu