Egy BM rendelet értelmében (20/2014. III. 7.) szigorodnak az épületenergetikai határértékek, ezáltal felértékel?dik az integrált tervezés valamint, a környezeti és gazdasági szempontból is kiemelked? teljesítmény? épületek. A több lépcs?s módosítás célja az épületek energiafogyasztásának csökkenése. 2015-t?l a közpénzb?l épül? fejlesztésekre, 2018-tól már minden új építésre és felújításra is érvényes lesz az el?írás, hogy a falak és a nyílászárók energiatakarékosságának 40%-kal n?nie kell. A nyugat-európai példák alapján mindez akár 10-20%-os árnövekedést is eredményezhet az ingatlanok eladásakor – derül ki az ÓBUDA Group összegzéséb?l.
A módosítás egyebek mellett definiálja a közel nulla energiaigény? épület fogalmát: az épületek energetikai jellemz?inek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanból származik vagy a közelben el?állított.
„Tapasztalataink szerint sokszor felmerül az igény, hogy az integrált tervezés, a költségszakért?i tevékenység, a beruházási költség összehasonlítása mellett például megoldást kínáljunk az energiafogyasztási költségek vagy akár a CO2 kibocsátás csökkentésére, egyszóval, hogy zöld megoldásokat találjunk” – emelte ki ifj. Lipcsei Gábor, az ÓBUDA Group projektigazgatója. „A fejleszt?k, tulajdonosok akkor gy?zhet?k meg a szokásosnál magasabb szint? tervezési szolgáltatás el?nyeir?l, ha a költségek és a hasznok is világossá válnak” – tette hozzá a szakért?.
A rendelet módosítás értelmében 2015. január elsejét?l a közpénzb?l megvalósított épületeket közel nulla energiaigény?re kell kialakítani, majd három éven belül várhatóan minden új épületre kiterjesztik ezt. A szigorítás következményeként a h?-átbocsátási tényez?k követelményértékei megváltoznak, az épületet határoló elemeknek, mint például a falaknak, nyílászáróknak a mai értékeknél 40%-kal energiatakarékosabbnak kell lenniük.
A módosításnak köszönhet?en 2018. után az épületek energetikai teljesítménye akár 25%-kal jobb lesz, azonban a jelenleg épül? beruházások, amelyeknek nagy része jellemz?en napjainkban „A” vagy „A+” besorolást kap, négy év múlva várhatóan már csak „B” vagy „C” kategóriába fog esni. A 25%-os teljesítményjavulás hatalmas kiadáscsökkenést jelenthet a vállalkozások számára. Az ingatlanfejleszt?knek 2018-tól az új építés? projekteknél kötelez? lesz megvizsgálni, hogy megtérül-e a „zöld-energia” használata az épület élettartama (20 év) alatt, és ha igen, kötelez? lesz telepíteniük valamilyen megújuló energiaforrást (például napkollektort, napelemet).
Külföld
A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy a jobb energetikai min?sítés jelent?s árnövekedést eredményezhet az eladáskor. Az energetikai el?írás módosításának következtében a magyarországi épületek energiahatékonysága jelent?sen javulni fog és várhatóan megközelíti majd a jelenlegi nyugat-európai színvonalat. A német, osztrák, angol, ír, holland és dán példa is azt mutatja, hogy a jobb min?sítés megemeli az árakat, így az ingatlan eladásakor ez akár 10-20%-os árbevétel növekedést is eredményezhet. Emiatt ezekben az országokban 2018-ra várhatóan a passzívház-szint? energiatakarékosság válik piaci sztenderddé.
B?vebben: http://profitline.hu/
Forrás: http://profitline.hu/
