Bár megújulók tekintetében hazánkban potenciálisan a napenergiából nyerhet? a legtöbb energia, mégis rengeteg tévhit kering, még vezet? politikusok fejében is áramszünet van a hasznosításával kapcsolatban.
Rengeteg a tévhit a megújulók, és f?ként a napenergia hasznosításával kapcsolatban Magyarországon. Nemrég például az is elhangzott egy parlamenti vitanapon, hogy azért nem lehet Magyarországon nap- és széler?m?vekre alapozni, mert
Nos, ezzel szemben a tény az, hogy Magyarország megújuló energiaforrások tekintetében nem szegény ország. A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottságának korábbi felmérése szerint a teljes hazai megújuló potenciál 2600-2700 PJ/évre becsülhet?, amely a jelenlegi primerenergia-felhasználásunk körülbelül 2,5-szerese (elvi potenciál, lásd keretes írásunkat).
Az elvi potenciál gyakorlatilag sohasem érhet? el, csak iránymutató a lehet?ségek tekintetében. Az elméleti potenciálhoz képest a mindenkori technológiai és gazdaságossági szempontok alapján ugyanis lényegesen alacsonyabb érték adódik a reálisan kihasználható potenciálra. A korlátot a gazdaságos, ésszer? és fenntartható kihasználás szempontjai, valamint a felhasználói oldal lehet?ségei jelentik.
Napenergiával az energiabiztonságért
Mivel megújulók tekintetében hazánkban potenciálisan a napenergiából nyerhet? a legtöbb energia (~1850PJ/év), így a rendelkezésre állás tekintetében a hazai lehet?ségek egyel?re aligha képezik fels? korlátját a felhasználásnak. Épületenergetikai megfontolásból éppen ezért miel?bb érdemes lenne egy „tet?potenciál” felmér? programot indítani a napenergiából nyerhet? megújuló energia termelésre alkalmas potenciális háztet? felületek nemzeti szint? összesítésére. Ennek segítségével ugyanis a jöv?ben legalább részlegesen megvalósítható lenne a városokban is az egyéni h?-, illetve villamosenergia-ellátás.
KATTINTS! Így vágta agyon a rezsicsökkentés a magyar családok jöv?jét
Na, de nézzük, hogyan is m?ködik egy napelemes rendszer. Els?ként nem árt tisztázni, hogy alapvet?en két napelemes rendszer típust különböztetünk meg aszerint, hogy kapcsolódik-e a villamos hálózathoz, vagy nem:
- Szigetüzem? rendszer: teljesen független és önálló áramellátó rendszer – akkumulátoros energia tárolással (5-6 évente cserére szorul); télen csak napelemmel nem biztosítható 100 százalékos áramellátás; hálózatra kapcsolt rendszer árának átlagosan kétszerese.
- Hálózatra kapcsolt rendszer: a változó rendelkezésre állást a villamos hálózat segítségével kiegyensúlyozza; a nyári többlettermelést az áramszolgáltató köteles átvenni – az oda-vissza mér? órát a szolgáltató (a törvény által biztosított keretek között) biztosítja; éves elszámolást kérve az áramszolgáltatótól a nyári többletet télen visszavehetjük a hálózatból. Fontos hangsúlyozni, hogy nem biztosít teljes függetlenséget a szolgáltatótól (ad-vesz mér? és elszámolás, áramszünet esetén az inverter lekapcsol és a napalemes rendszer sem termel).
Ha be van kötve az áram, vagyis van villamos hálózat az ingatlanban, akkor a korszer?bb és gazdaságosabb megoldás mindenképp a hálózatra kapcsolt rendszer. Ezt az alapvetést egyébként a jelenlegi trendek is tükrözik, hiszen a mai rendszerek többsége ilyen.
Engedélyeztetés és szerelés
Egy családi ház esetében egyébként a leghosszabb id?t az engedélyeztetés veszi igénybe – ez a folyamat a megrendelést?l számított 1-1,5 hónap. Háztartási méret? kiser?m? közcélú elosztóhálózathoz csatlakoztatása csak az adott területen m?ködési engedéllyel rendelkez? elosztói engedélyes hozzájárulásával lehetséges. Abban az esetben, ha a kiser?m? nem csatlakozik a közcélú hálózatra (szigetüzem? rendszer, vagyis csak saját hálózatra kapcsolt), és azzal párhuzamosan nem üzemel, a kiser?m? létesítését elegend? csak bejelenteni az elosztói engedélyesnek.Saját hálózatra tehát villamosenergia-termel? berendezést, legyen az szigetes, vagy hálózatra kapcsolt típus az elosztó hálózati engedélyes tudta nélkül nem lehet csatlakoztatni!
Már többször felmerült, hogy bevezetik a Metár-rendszert Magyarországon, amely szerint a szolgáltatók emelt átvételi áron vennék át a háztartási méret? kiser?m?vek, így a napelemes rendszerek által megtermelt energiát, mint ahogy egyébként azt teszik már régóta Bulgáriában, Szlovákiában, vagy például Németországban. Ehhez képest 2012 január elsejével – egy id?ben Bencsik János, volt energiaügyekért és klímapolitikáért felel?s államtitkár távozásával -, még egy igen kellemetlen rendelkezés is lépett életbe, mely igencsak megnehezíti a napelemes rendszerek terjedését. Míg a korábbi jogszabály szerint az 50 kWh-nál kisebb er?m?vekben termelt áramot a szolgáltatóknak kötelez?en át kellett venniük a fogyasztás erejéig, túltermelés esetén pedig a mindenkori szolgáltatási díj 85 százalékán, addig 2012-t?l a túltermelésért hozzávet?legesen 50 százalékos átvételi díjat kapnak a kiser?m?vek tulajdonosai.
B?vebben: penzcentrum.hu
Forrás: penzcentrum.hu
