Különösen azért áll értetlenül a szakma ezen nyilatkozat el?tt, mert az elmúlt években több jelent?s, er?s elkötelez?dést mutató kormányzati intézkedés jelent meg err?l, úgy mint Nemzeti Épületenergetikai Stratégia elfogadásáról szóló kormányhatározat vagy az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részér?l Szabó Zsolt államtitkár nyilatkozata.
Az elmúlt évek tapasztalata szerint óriási igény van a magyar otthonok rezsicsökkent? energetikai korszer?sítésének állami ösztönzésére és támogatására. Az emberek tudják, hogy szigeteléssel, ablakcserével és a f?t?készülékek cseréjével jelent?sen csökkenthet?k a rezsiköltségek, mely ma egy átlagos háztartás összkiadásainak negyedét teszi ki a lakásfenntartással együtt. Vásárlóer?-paritáson a földgáz és villamos áram együttes költségeit tekintve a legdrágábbak között vagyunk.
A magyar lakások több mint kétharmada rezsicsökkent? energetikai korszer?sítésére szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó f?tési energiafelhasználása. Az elmúlt évtizedben a lakások energiahatékonysági javulását tekintve az uniós tagállamok között nagy az elmaradásunk, az uniós átlagszám a magyarnál 2,5-szer magasabb.
Egy korábbi felmérés szerint a családok egynegyede korszer?sítene a következ? három évben. Az emberek 87%-ának azonban nincs megtakarítása, hitelt csak drágán tud felvenni, és a lakosság számára korábban megnyílt, az igényekhez képest csekély keretösszeg? pályázati források pár nap alatt kiapadnak. ?k öner?b?l nem tudják korszer?síteni ingatlanjukat, hiába térülne meg kés?bb a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11%-a venne fel hitelt a beruházáshoz, így a fejlesztések egyik legnagyobb gátját a forráshiány jelenti.
A lakóépületek teszik ki Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát. A közintézmények energiafogyasztása ennek mindössze töredéke, azon egyszer? oknál fogva, hogy a 2,7 millió lakóépülethez képest a középületek száma igen csekély, mindössze néhány ezer. Nem véletlen, hogy az idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában a kormány a lakóépületekben 38 PJ megtakarítást t?zött ki 2020-ig, míg a középületekben mindösszesen 1,6 PJ-t. Ezek szerint a lakóépületekben sokkal kevesebbe kerül energiát megtakarítani, mint a középületekben: el?bbiben 1 PJ energia megtakarítása átlagosan 42 milliárd forintba, utóbbiban 95 milliárd forintba kerül. Minden 1% megtakarított energia 2,6%-kal csökkenti a földgáz importot.
A lakossági források megvonása miatt elmaradó beruházások nyomán a beruházással összefügg? áfabefizetések, valamint a többletfoglalkoztatás nyomán létrejöv? jelent?s többlet közteherviselési bevételek elmaradása hosszú távon százmilliárdos kiesést is eredményezhetnek a magyar költségvetésnek.
Az energiahatékonyság minden elemében és hatásában az infrastrukturális beruházásokkal mutat hasonlóságot, azaz a magyar emberek otthonainak rezsicsökkent? felújítása egyben jelent?s gazdaságélénkít?, munkahelyteremt? és költségvetési bevétel-növel? hatással rendelkezik.
Öt szakmai szervezet által kidolgozott Hazai Hatékonyság Program számításai szerint – melyet a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is alátámasztott – a 2020-ig tartó id?szakban már évi 40 ezer lakás, azaz 100 ezer ember otthonának rezsicsökkent? felújítása több tízezer munkahelyet is teremtene országos elosztásban, évi 70 milliárd Ft költségvetési többlet-bevétel keletkezne, 2020-ra már évente közel 100 milliárdnyi energiaköltséget takarítana meg az ország – a földgázimport 4%-kal csökkenne.
Egyeztetésre hívjuk ezért a Kormány képvisel?it annak érdekében, hogy a magyar otthonok rezsicsökkent? és energiahatékonysági felújításaiból fakadó gazdasági el?nyöket megvitassuk, és a 2 % feletti gazdasági növekedéshez vezet? egyik lehetséges útként bemutassuk.
A Kormányzat részér?l érthet? az a törekvés, hogy a lakás- és háztulajdonosokat bevonja felújítási költségek fedezésébe, de állami ösztönz? programok nélkül nem fog elindulni egy intenzív lakossági energiahatékonysági korszer?sítési folyamat, amely érdemben csökkentheti energiahatékonysági lemaradásunkat.
Javasoljuk ezért a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben megnevezett innovatív finanszírozási programok és zöldbanki koncepció kidolgozásának és elindításának felgyorsítását, abba társadalmi szervezetek bevonását.
Felhívjuk egyben a figyelmet arra, hogy az operatív programok módosításának kezdeményezése jelent?sen visszavetheti minden érintett operatív program a végrehajtását. Az energiahatékonysági korszer?sítések egyben hozzájárulnak hazánk klímavédelmi céljaihoz, mivel el?segítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését is. Az esetlegesen elmaradó beruházások pedig komoly kockázatot jelentenek uniós tagságunkból fakadó kötelezettségeink teljesítése terén, beleértve
- a tagállamok energiahatékonysági kötelezettségeinek teljesítését;
- a központi f?t?készülékekre és vízmelegít?kre vonatkozó uniós rendeletek energiahatékonysági kötelezettségeinek való megfelelést (amelyek nyomán az új gázkészülékek zárt rendszerként elejét veszik a CO-mérgezéseknek is);
- a Brüsszelnek benyújtott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában megjelölt célszámok teljesülését
- a szigorodó épületenergetikai követelményeknek való megfelelést;
- energiahatékony új lakóépületek érdemi volumen? megjelenését.
Fülöp Orsolya szakmai igazgató, Energiaklub
Szalai Gabriella programigazgató, Magyar Energiahatékonysági Intézet
Vidor Gy?z?, Magyar Épít?anyag és Építési Termék Szövetség,
Versits Tamás elnök, Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete
Baross Pál elnök, Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC)
Szekér András igazgató, Habitat for Humanity Magyarország
