Olcsóbb lehet a gáz – Kiszorulnak az oroszok?

by  • 

Share Button

Egymás után köt gázkitermelési szerz?déseket a nyugati energetikai multikkal Ukrajna, amelynek eredményeként belátható id?n belül háttérbe szorulhat az ukrán piacon az Oroszországból származó energiahordozó. A kínálat növekedése jó hatással lehet az európai gázárakra is.
Európa legígéretesebb energetikai piaca Ukrajna – állítja a Financial Times (FT) az országban megindult gázkitermelési forradalom fejleményeit elemezve. A palagáz-kitermelés újfajta technológiáinak alkalmazása környezetvédelmi megfontolások és az amerikainál kedvez?tlenebb geológiai viszonyok miatt lassan halad el?re Európa országaiban, ám úgy t?nik Ukrajna kivétel ez alól.
A kijevi kormány a múlt héten az amerikai Chevronnal írt alá tízmilliárd dollár érték? termelésmegosztási szerz?dést, amelynek értelmében a cég feltárhatja és kitermelheti a 6300 négyzetkilométeres (a Balaton tízszerese) Oleska mez? gázkincsét. Az év elején a Shell-lel írtak alá hasonló megállapodást a nyolcezer négyzetkilométeres Juzivska mez?vel összefüggésben.

Megfúrják a tengerfeneket is

Ukrajna ugyanakkor nem csupán a palagázban lát fantáziát, hanem a hagyományos, igaz, tengeri lel?helyekre is ráhajtott. Nagy reményeket f?z például az ExxonMobil – a világ legnagyobb olajmultija – vezette konzorciummal kötend? termelésmegosztáshoz. A Fekete-tenger nyugati partjánál lév? mez?k feltárásáról szóló megállapodást az év végén írhatják alá.

Az Exxon ismeri a helyszínt: két éve az osztrák OMV kezében lév? Petrommal a Románia fekete-tengeri partjai el?tt lév? Neptun blokk kitermelésére szövetkezett. A kijevi kormány máshol is megfúrná a tenger fenekét: el?készítés alatt van egy szerz?dés a francia EDF-fel és az olasz Enivel egy a Krím-félsziget keleti tengerpartja el?tti projektr?l.

Kiszorítanák az oroszokat

Ukrajna gázellátásának 60 százaléka Oroszországból érkezik, ám a 2004. ?szi narancsos forradalom után a Gazprom megemelte az energiahordozó árát. A két ország vitái 2006-ban és 2009-ben a gázcsapok ideiglenes elzárásához vezettek – emlékeztet az FT. Kijev ezért minden erejével az energiafügg?ség lazításán van, függetlenül attól, hogy Nyugat-barátnak vagy oroszbarátnak tartott kormánya van-e.

Az amerikai energiahivatal (EIA) adatai szerint az ország 1,18 ezer milliárd köbméter kitermelhet? gáztartalékkal rendelkezik. Tavaly 50 milliárd köbméter volt a fogyasztás, amib?l 20 milliárdot saját forrásból teremtettek el?. A kormány becslései szerint csak az Oleska mez? évi 8-10 milliárd köbméter új forrást szolgáltathat. Az összes projekt együtt tíz éven belül évi 20 milliárdos pluszt hozhat, azaz megduplázhatják a jelenlegi kitermelést, ami a csökken? bels? fogyasztással együtt elvezethet az áhított önellátáshoz.

Nem eszik olyan forrón

A Gazprom azonban még belecsaphat a levesbe, mármint abban az esetben, ha mérsékli a ukránoknak szállított gáz árát. Ez gazdaságtalanná tehetné a palagáz-kitermelést. A nagyvonalú gesztust azoban kevéssé tartják valószín?nek a szakért?k, már csak azért is, mert hazai termeléssel kapcsolatos becsléseket sokuk túl optimistának tartja. Kivételt jelentene ez alól, ha Kijev csatlakozna a Moszkva vezette Eurázsiai Unióhoz, ami megint csak valószín?tlen.

A termelésmegosztási szerz?dések látványos energiapolitikai sikerek kezdetét jelezhetik – véli Edward Chow, a Center for Strategic and International Studies kutatóintézet vezet? elemz?je. A nyugati partnerekkel kialakuló korrekt kapcsolat, a ukrán energiaipar meger?södése odacsábíthatja az ágazat kisebb nemzetközi cégeit is, az olcsóbb energiára alapozva pedig új iparágak épülhetnek ki.

Forrás: napi.hu

Vélemény, hozzászólás?