A várostervezési gyakorlat ma nem veszi figyelembe egyszerre a természeti, a gazdasági és a társadalmi tényez?ket – hangzott el csütörtökön egy budapesti konferencián, amelyet az ingatlanpiac és éghajlatváltozás összefüggéseinek témájában rendeztek.
Hiába szigorodnak bizonyos energetikai el?írások az épít?iparban, betartásukat nem ellen?rzik, ezért a különböz? állami támogatási programok hatására induló újlakás-építési boom sem hozza magával a lakóingatlanok energetikai tényez?inek jelent?s javulását – mondták építészek, energetikai szakért?k az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ és a Friedrich Ebert Stiftung „Város és lakáspolitika, ingatlanpiac és éghajlatváltozás” cím? konferenciáján, csütörtökön, Budapesten.
A csok az állami támogatás ellenére semmiféle energetikai többletkövetelményt nem támaszt a támogatott épületekkel szemben, az államigazgatási könnyítések pedig az állam szakmai-m?szaki kontrollját szüntetik meg, mondta Varga Illés építész, építésigazgatási szakért?, aki a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) éghajlatvédelmi szempontból értékelte. Az építésügyi jogszabály b?vítette a hatóság jogkörét – ha az energetikai tanúsítvány hiányzik, a hatóság kikényszerítheti elkészítetését, a kamarákat pedig felhatalmazza arra, hogy a nem valósan nyilatkozó tanúsítót eltiltsa, mondta Varga. Azonban a bürokráciacsökkent? intézkedések eredményeképpen például az egyszer? bejelentési eljárás során csak a terveket, azok szakmai hátterét nem kell a hatóságnak ellen?riznie, ezért nem valószín?, hogy a jelenlegi engedélykiadások rendszere javulna.
A szakember tapasztalatai szerint a vizsgálatok esetlegesek, m?szaki vizsgálatok gyakorlatilag nincsenek, a hatóság megelégszik azzal, hogy az adatokat feltöltötték, de nem ellen?rzi, hogy a tanúsítványban állítottak valósak-e. Mindez, valamint az építkezések ütemének mesterséges gyorsítása várhatóan sok gyenge, hibás ház építését hozza majd. A csok valójában tisztán családpolitikai intézkedés, amiben a klíma- és energiapolitika nem jutott szóhoz, mondta Varga.
Az auditálás ma sokszor véletlenszer?en, s nem kell? alaposság mellett zajlik, melynek egyik oka, hogy az állam alacsony auditálási díjat szab, er?sítette meg az NRGreport kérdésére több jelenlév? szakember. Egy teljes lakás energetikai auditját nem lehet 30 ezer forintos munkadíjjal ösztönözni, az ennél alaposabb és drágább ellen?rzésekre azonban kicsi az igény, vélik. Nagyon sok lakás energetikai besorolása fals, mert a szakért? felületesen és gyorsan végzi az ellen?rzést, mondta Zovits Tamás energiatanúsító.
Nagyobb léptékben sem hatékony a klímavédelem: a városi klímaprogramok f?ként az energiahatékonyság területen értek el eredményeket, a város szétterülése ellen nem tesznek, mondta Beleznay Éva, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének alelnöke. A szakért? klímatudatos lakás-és várospolitikáról szóló el?adásban hiányolta bizonyos jogszabályok alkalmazását. Számos – például a vizek, zöldterületek védelmér?l szóló – rendelettel b?vült a szabályozás, de a gyakorlatban nem használjuk ki ?ket, mondta. Fontos lenne, hogy a klímaváltozási politikát ne csak ágazati, hanem helyi szinten is alkalmazzák, tette hozzá. Bár az üvegházhatású gáz-kibocsátások háromnegyede a városokban keletkezik, a várostervezési gyakorlat ma nem veszi figyelembe egyszerre a természeti, a gazdasági és a társadalmi tényez?ket. Szükség lenne még egy klímaváltozási támogatási rendszer kialakítására, s a zöld közbeszerzéseket is ösztönözni kellene a szakember szerint. A városrendezéskor, városrészek tervezésekor zöld folyósokat, szell?z?folyósokat kellene kialakítani, illetve a meglév? folyósokat megtartani és nem beépíteni.
A fentiek alkalmazása azért különösen fontos, mert a városi h?szigetek, melyek a s?r?n beépített, kevés zöldfelülettel rendelkez? városrészekben alakulnak ki, feler?sítik a klímaváltozás okozta h?mérséklet-növekedést. A belvárosi területeken éjjel akár öt fokkal is melegebb lehet, mint a természetben, mondta Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem kutatója. A 20 Celsius foknál nem hidegebb, úgynevezett trópusi éjszakák száma egyre n?, ilyenkor ugrásszer?en megn? a halálozás, különösen a 75 év fölötti korosztályban.
Komoly tartalékok vannak a lakossági energiahatékonyság növelésében, mondta Horváth Áron, az ELTE Ingatlanpiaci Kutatóközpont vezet?je. Bár a magasabb energiahatékonysági besorolás növeli a lakások piaci árát, ma a lakáshirdetéseknek csak 5%-ában tüntetik fel az energiahatékonysági besorolást, így ez még nem tudja jelent?sen befolyásolni a piaci döntéseket, mondta Horváth. A szakember szerint sajnálatos, hogy a magasabb, úgynevezett költségoptimalizált energiahatékonysági követelmény szintek csak 2018 elejét?l lesznek érvényben, mert így a lakásépítési fellendülés els? két évében épül? lakások energiaköltsége nagyobb lesz, mint az indokolt lenne.
Forrás: nrgreport.com
