A különbség aközött, ahogy mi szemléljük a dolgokat és aközött, ahogyan Magyarországon teszik, az, hogy a magyarok még mindig inkább a múltba tekintenek, a németek pedig a jöv?be néznek. Ez azonban nem valamiféle nyugat-európai, civilizációs vagy fejlettségi szint kérdése, mert a balti államok is a jöv?ben rejl? lehet?ségeket keresve építkeznek – mondta Felix Matthes német energiapolitikus a legutóbbi „Paksról komolyan” rendezvény központi el?adója. A német energiafordulatról kérdeztük, de az odahaza nem mumus E.Onról és a magyar kormányzati téveszmékr?l is beszélt.
hvg.hu: Magyarországon elég nagy botrány kíséri azt a kormányzati döntést, hogy környezetvédelmi adóval sújtják a napelemeket. Mi a véleménye err?l?
Felix Matthes: Akkor hallottam róla, amikor a napokban az el?adásomra készültem, így azt is tudom, hogy a döntést egy uniós irányelvvel indokolták. Én mégis úgy látom, hogy arról szól ez, hogy a hagyományos er?források piacát akarják indirekt módon er?síteni azzal, hogy a megújulókat ilyen adóval sújtják. Németországban egy ilyen bejelentés szóba sem jöhetne, mert a rendszer úgy m?ködik, hogy a gyártóknak kötelességük a napelemek, szélturbinák újrahasznosításról is gondoskodni. Ez a jellemz? Európa más országaiban is, nem az, hogy közvetlenül adóztatják ezeket a beruházásokat.
| Felix Matthes |
| Az 53 éves Felix Christian Matthes a szó legszorosabb értelmében tekinthet? energiapolitikusnak, mivel a Lipcsei M?szaki Egyetemen szerzett villamosmérnök diplomáját egy politológus doktori címmel is megfejelte. Kutató, tanácsadó és koordinátor, az 1977-ben alapított Öko-Intézet egyik, nemzetközileg is ismert figurája. Metthes több mint 10 éve fókuszál a „Fenntartható energiaellátási feltételek, a globalizáció és a liberalizáció” témakörre, 2009 óta pedig az intézet energia-, és klímapolitikai kutatásainak koordinátora. Az elmúlt években Günther Oettinger volt uniós energiabiztos tanácsadójaként is dolgozott. |
hvg.hu: A napelemek egyszer a termékciklusuk végére érnek, azt hulladékként kezelni kell, aminek költsége van. Logikus is lehet, hogy ha nincs infrastruktúra, ami ezt kezelni tudja, akkor ennek létesítési költségét megfizettetik. Miért járunk rossz úton?
F. M.: Az államnak ma azt kell eldöntenie, hogy melyik utat kezdi járni. Azt, amelyik az egész rendszert a centralizáltság fel?l a decentralizálás felé tolja el – ez zajlik Németországban, Ausztriában, de az egész nyugat-európai régió erre halad – vagy azt, amelyik marad az eddig kitaposott nyomvonalban. Utóbbival a problémám az, hogy az a megváltozó viszonyokra akar maradi válasszal megfelelni.
Hogy ez milyen problémákat jelent? Ma a német tévéreklámban az E.On már nem az a nagy mumus, aki egy évtizede azt hirdette, hogy d?lj hátra, mert ? megoldja az ellátási kérdéseket, cserébe te pedig majd fizetsz. Ma ez a cég is annak a változásnak az egyik szószólója, mely szerint decentralizálni kell a rendszereket, magadnak kell megtermelned a szükségleteidet – és ?k ebben segíteni akarnak. Ez a váltás szükségszer?, de ez az út a sikeres. A kérdés az, hogy Magyarország járni akar-e ezen az úton, vagy marad azon a másikon, ahol némely szerepl?k próbálnak függésben tartanak másokat.
| Mi az az Energiewende? |
| A német kormányzat döntése az, hogy 2022-t?l az ország áramellátása teljes mértékben független lesz a hazai nukleáris termel? er?m?vekt?l. Ezt a rendszerszint? átállást deklarálja a kormány 2010 szeptemberében elfogadott energiastratégiai dokumentuma. Az Energiewende értelmében Németország a villamosenergia-felhasználás hatékonyságának 50 százalékos növelését, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 80-95 százalékos csökkentését t?zte ki célul 2050-re. A kiemelt fontosságú kutatás és fejlesztés nagyrészt a megújuló energiával kapcsolatos célokat szolgálja – így azt is, hogy az évszázad közepére a németek legalább 60 százalékban a zöld energiára fognak támaszkodni.
A teljes cikket itt olvashatja! forrás: hvg.hu |
