Október 29-én kezdődik a téli időszámítás, az órákat vasárnap hajnalban kell 3 óráról 2 órára visszaállítani. Az ország egy kisváros teljes fogyasztását spórolja meg az átállítással, de a felmérések szerint a magyarok többségének nem tetszik a téli időszámítás és nem is túl hatékony a módszer.
Vasárnapra virradó éjjel 2-kor lép életbe a téli időszámítás, ekkor kell az órákat egy órával vissza, egy órára állítani. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint ezzel 1–4 százalékot csökken az áramfogyasztás. A rendszerirányító közleménye szerint az átállítással megközelítőleg az ország egynapi fogyasztásának megfelelő villamos energia spórolható meg. A tavaszi óraátállításkor például jelentős villamosenergia-megtakarítás volt kimutatható, amely ezt követően mérséklődik, de szeptember végéig is eltarthat a hatása.
A szolgáltató a vasárnap hajnali óraátállítás közeledtével becsülte meg az 1980 óta működő intézkedés hatásait. Közölték, hogy a március 26-i óraállítást követő 6 napon az előző hét azonos időszakához viszonyítva – főképp az esti órák kevesebb fogyasztása miatt – a 9 gigawattórát is meghaladta a csökkenés. Azonos körülmények esetén naponta 1-2 százalékos lehet a megtakarítás, amely jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben, valamint a szolgáltatóknál és a középületek díszkivilágításánál jelentkezik – tették hozzá.
A vállalat által éves szinten becsült megtakarítás megközelítőleg 120 000 MWh, ami 30–40 ezer háztartás, azaz egy vidéki nagyváros éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, ami körülbelül hatmilliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját, azaz fejenként hatszáz forintot takarítunk meg ezzel az akcióval. A megtakarítás nemcsak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát fogyasztunk, ezzel redukálva szén-dioxid-lábnyomunkat.
Ez az érvelés azonban immár több mint három évtizedes. Mivel a legutolsó év, amikor még nem volt óraátállítás, a hetvenes években volt, azóta jelentősen megváltoztak energiafogyasztási szokásaink. A fogyasztási csúcs ugyanis már nem a téli időszak estéire, hanem egyre inkább a nyári hőségnapokra tehető a légkondicionálók és más hűtőberendezések elterjedése miatt. Ráadásul a közvilágítás egyre több településen automata rendszerű, rugalmasan reagál a környezeti fényviszonyokra. Ha korábban sötétedik, vagy felhős az ég, a lámpák korábban gyulladnak fel, ha naposabb az időjárás, akkor később. Ebből a szempontból tehát megkérdőjeleződik az az állítás, hogy az átállítás valóban komoly megtakarítással járna. Sokkal nagyobb megtakarítást jelenthetne például, ha a szolgáltatók ösztönöznék a fogyasztókat, mind a cégeket, mind a magánszemélyeket, az okosmérők alkalmazására, így ugyanis nem a harminc évvel ezelőtti adatokra kellene támaszkodnunk, hanem a mindenkori éppen aktuális fogyasztási szokások mellett is valóban csökkenhetne az áramfogyasztás.
Élettani hatása azonban bizonyítottan megviseli az emberi szervezetet. Ilyenkor az úgynevezett „jetlag”-hez hasonló jelenség figyelhető meg, azaz a valós idő és a belső idő egyfajta „elcsúszása”, amely pár napig megzavarhatja a napi ritmust, és fáradékonyságot, idegességet okozhat. Az ilyen jellegű kellemetlenségek leginkább az idősebbeknél, illetve a rendszeres gyógyszeres kezelés alatt állóknál, pl. a cukorbetegeknél jelentkeznek. A felmérés szerint a kisgyermekesek is megsínylik az időzónaváltást, hiszen a nyűgös kicsik a szülők reggeleit is meghatározzák. A nyomott hangulat a közlekedésre is rányomja a bélyegét: telematikai adatok alapján ebben az időszakban két százalékkal több a közlekedési baleset, a gyalogosok és a sofőrök is figyelmetlenebbek.
Ráadásul utáljuk: 5 magyarból 4 szerint az óraátállítást jelenlegi formájában el kell törölni – derült ki egy korábbi kutatásból. Az ellenzők táborának kétharmada a fix nyári időszámítás híve, 23 százalékuk a téli időszámításra állna át, míg 13 százalékuk az időzónaváltást támogatná, melynek keretében a greenwichi középidőhöz nem 1, hanem 2 órát adna. A válaszadók fele a biológiai egyensúly felborulását, valamint a nehézkes átállást említi elsődleges problémaként. A téli időszámítás ellenzőinek fő érve a korai sötétedés: 10 emberből 4 számára a korai órákban jelentkező sötétséghez rossz közérzet társul, a résztvevők kétharmada pedig ilyenkor munka után már nem is nagyon megy a szabadba.
Ugyancsak panaszkodnak az állattartók, hiszen a jószágok etetési ideje is módosul, illetve a háziállatoknak mind ébredéskor, mind sétáltatáskor igazodni kell az új időszámításhoz. Ezeket a szempontokat általában nem árt, ha a munkáltató is figyelembe veszi: a dolgozók ugyanis ingerlékenyebbek, a munkahelyi stressz szintje is megnő. Szerencsére a mostani hétvégén négynapos pihenőre esik az óraátállítás, így várhatóan kevesebb közlekedési baleset és kevesebb munkahelyi, otthoni konfliktus robban ki a kialvatlanság miatt.
Forrás: piacesprofit.hu
