Az Európai Bizottság feltételekkel ugyan, de kész engedélyezni a paksi atomer?m? orosz b?vítését. Orbánék csatát nyerhettek.
Ha a Paks 2. beruházásról szóló tárgyalások az eddigihez hasonló, konstruktív légkörben folytatódnak a magyar kormány és az Európai Bizottság között, hamarosan találhatunk a fejlesztésre EU-jogba illeszthet? megoldást – nyilatkozta a Népszabadságnak Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felel?s alelnöke. Eszerint az alelnök kedvez?en ítéli meg az engedélyezés kimenetelét. A kérdésben Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felel?s biztos lapunk kérdésére annak megállapítására szorítkozott, hogy a tárgyalások rendkívül konstruktív légkörben haladnak el?re. Ez a diplomácia virágnyelvén szintén arra utalhat, ha nem jön közbe semmi különös, akkor az EU, feltételekkel bár, de az orosz kivitelezést alapvet?en elfogadva hozzájárul az Orbán-kormány álmának engedélyezéséhez.
Ez azt jelenti, hogy a korábbi feltételezésekkel ellentétben a magyar kabinetnek nem kell versenytárgyalást meghirdetnie a paksi atomer?m? b?vítésére. Noha magas szint? EU-forrásokból mi is ezt hallottuk, az alappályázat tárgyában Sefcovic nem kívánt lapunknak további információkkal szolgálni, a tárgyalások lehetséges lezárásának id?pontját se becsülte meg.
Az EU-bizottság számos kérdésben vizsgálta már a beruházást, a f?t?anyag-beszerzés kizárólagosságának tilalmától kezdve az Orbán-kabinet által elrendelt titkosítások enyhítéséig. Kéréseiket a felek különösebb ellenállás nélkül teljesítették. Csupán a „közbeszerzési”, illetve az állami támogatási ügy van hátra. El?bbi már címkéjében is idomul a magyar–orosz érveléshez, miszerint magát a beruházást bizonyos – például technológiai – okokból nem lehet megversenyeztetni, arra egyedül az oroszok alkalmasak, ám a felek minden további beszerzést tender keretén belül intéznek majd. Sarkalatos kérdés, e tárgyban mit kér majd az EU. Vannak olyan részegységek, amelyeket az orosz kivitelez? – hasonlóképp technológiai okokból – nem hajlandó küls? forrásból beszerezni. Komoly kérdéseket vet fel a negyvenszázalékos magyar hozzáadott értékr?l szóló szlogen érvényesítése is. Nagy kérdés, hogy a beszállító vagy a vásárolt termék mit?l min?sül magyarnak, ellenértékéb?l mennyi marad ténylegesen az országon belül.
Forrás: nol.hu
