Ha manipulációs szándék nélkül teszik fel nekik a kérdést, honfitársaink háromnegyede csak a megújulókra adna állami pénzt.
Az idei fesztiválokat is végigjárta az MVM Paks II. Zrt. atomkamionja: a pazarul berendezett mozgó PR-szoba révén azt próbálja elhitetni a kormányzat a fiatalokkal, hogy az atomenergiával termelt áram a tiszta, környezetbarát energiaforrások közé tartozik, hasonlóan a megújuló energiához. A 2009 (a bővítéssel kapcsolatos első országgyűlési döntés) óta turnézó atomkamionnak sulykolt hamis üzenetek miatt az LMP korábban már eljárást kezdeményezett, ám az állami cég nem változtatott a kifogásolt gyakorlaton – úgy tűnik azonban, hogy az elköltött milliárdok ellenére sem a szűkebb célcsoport, sem a társadalom gondolkodását nem sikerült megváltoztatni.
Bár az atomerőmű és az MVM évente tízmilliárdos nagyságrendben költ a tudatformálásra (elsősorban a „tiszta atomenergia” népszerűsítésére), ám a magyar társadalom az érintett cégek és a kormány egyoldalúan atompárti kommunikációja ellenére mereven ellenzi az orosz részvételű paksi bővítést. Másképp fogalmazva: kevés olyan kérdéskör van, ahol az Orbán-kormány annyira szembemenne a többség akaratával, mint az ország legdrágább beruházása esetében. Egy eddig nem publikált, de lapunk által részleteiben is megismert, tavaly év végi reprezentatív kutatás szerint arra a kérdésföltevésre, hogy „Ha ön dönthetne arról, milyen energiaforrást használjon Magyarország, a lehetőségek közül melyiket választaná?”, tavaly év végén a megkérdezettek elsöprő, 75 százalékos többsége a megújulókra voksolt, az atom csak 7 százaléknyi szavazatot kapott (ráadásul 2015-höz képest – az atom érdekében eltapsolt reklám-milliárdok dacára – szignifikánsan nőtt a megújuló energiaforrások népszerűsége, miközben az atomenergiáé a felére csökkent). Még a magukat Fidesz-szavazóknak vallók körében is 68 százaléknyian szavaztak a zöldenergiára, és csak 10 százaléknyian az atomra.
Ha az a kérdés, hogy egyetértenek-e emberek az orosz hitelből, orosz technológiával megvalósítani tervezett paksi bővítéssel, akkor az abszolút többség (53 százalék) egyértelmű nemmel szavaz. Érdemes megjegyezni, hogy szinte az összes társadalmi csoportban és párttáborban a Paks II-t elutasítók vannak többségben, egyedül a Jobbik szavazói között van szűk relatív többsége az orosz részvételű bővítésnek.
A Greenpeace felkérésére készült országos reprezentatív kutatás szerint idehaza a nők és a férfiak is egyértelműen a zöldenergiát preferálják, de a nők közül csak 4 százalék adna zöld utat az atomnak. A falvakban élők körében valamivel kevésbé népszerű a zöldenergia, mint a városokban, illetve a fővárosban élők között, de így is a falvak lakóinak héttizede áll a megújuló energiaforrások mellett. Az alacsony iskolázottságú, legfeljebb 8 általánossal rendelkezők jelentősen kisebb arányban állnak ki a megújuló energia mellett, mint a középfokú vagy felsőfokú képesítéssel bírók: a legfeljebb általánost végzettek kétharmada, a diplomásoknak viszont a négyötöde a zöldenergiára költene az atom helyett.
A válaszokból az is kiolvasható, hogy miért vetné el a magyarok többsége az atomerőmű-építést: félnek a nukleáris technológiától illetve az orosz befolyástól, megoldatlannak érzik az atomhulladék kezelését, drágának, átláthatatlannak és túlságosan magas korrupciós kockázatúnak tartják a tervezett beruházást. A válaszok, illetve az egyértelmű társadalmi elutasítás alapján valószínűsíthető, hogy a paksi bővítés központi téma lesz a választási kampányban, mivel a Fideszen kívül az összes párt hajlik rá, hogy leállítsa, vagy egy népszavazás eredményétől tegye függővé a beruházást, a kormánypártok viszont ragaszkodnak a titkosított, társadalmi ellenőrzés nélküli projekt végigviteléhez.
Hargitai Miklós
Forrás: nepszava.hu
