A Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezet?je szerint történelmi áttörés, hogy Kína és az Egyesült Államok eljutott a párizsi klímaegyezmény aláírásához és ratifikációjához.
Kép: SXC
Kína és az Egyesült Államok – a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója – bejelentette, hogy a pekingi és a washingtoni törvényhozás ratifikálta a tavaly decemberben tet? alá hozott párizsi klímamegállapodást, és az err?l szóló dokumentumokat átadták Ban Ki MunENSZ-f?titkárnak.
(Áder János még a nyár folyamán felszólította a ratifikációra a hezitáló államokat.)
K?rösi Csaba az M1 aktuális csatornán közölte: Kína és az Egyesült Államok együttesen a világ kibocsátásának 38,8 százalékáért felel?s. A megállapodás életbe lépéséhez 55 országnak kell ratifikálnia az egyezményt, amelyek az összes kibocsátás 55 százalékáért felel?sek. Véleménye szerint ez összejöhet, az év végére 57-58 ország is ratifikálhatja az egyezményt, amely még áprilisban lépett hatályba.
Úgy vélte, könnyen lehet azonban, hogy a megállapodás az Európai Unió formális csatlakozása nélkül lép életbe. Az EU együtt tárgyalt, és együtt kívánja befejezni a ratifikálási folyamatot, azaz letétbe helyezni a dokumentumot az ENSZ f?titkáránál. Eddig azonban mindössze Magyarország, Franciaország és Ausztria ratifikálta az egyezményt – mondta K?rösi Csaba.
Miért fontos ez az egyezmény?
A lelkesedés oka, hogy ez az els? olyan klímavédelmi megállapodás, amely minden országot egy közös cél érdekében egyesít. A közös cél pedig az, hogy a globális átlagh?mérséklet-emelkedés ne érje el a +2 Celsius-fokot az ipari forradalom el?tti id?k átlagához képest. Ezen felül a felek megállapodtak, hogy megpróbálják az átlagh?mérséklet-emelkedést mindössze +1,5 fokon tartani.
Mindeközben Magyarországon a klímaváltozás megfékezése leginkább a szavak, politikai szólamok szintjén jelenik meg; valós, számottev? hatással bíró intézkedésekre ritkán kerül sor. Erre jó példa a megújuló alapú energiatermelés, ahol a támogatási rendszer megújítását (METÁR) már 2010 óta ígéri a kormány, de eddig nem történt meg a bevezetése. Nem véletlen, hogy a régióban sereghajtók vagyunk a zöldenergia terén: a megtermelt áram mindössze 7%-át termeljük megújulókból. A Szlovákia messze megel?z bennünket, de még a klímaromboló szénkészletekre alapozott lengyel gazdaság is el?bbre jár.
