Idén 400 MW új naperőmű kapacitás is települhet Magyarországon, ekkora mennyiséget még csak megközelítőleg sem telepítettek korábban egyetlen évben itthon. Sőt, az eddig összesen épített naperőművek együttesen sem érik el ezt a szintet, vagyis egyetlen év alatt több mint megduplázódhat a hazai napenergia-termelő kapacitás. A rekordra ugyanabban az évben kerülhet sor, amikor beszüntették az új kérelmek befogadását a megújuló energia támogatási rendszerben. A támogatási rendszer új koncepciója heteken belül elkészülhet.
A teljes hazai napenergia termelő kapacitás 2017 végén 310-370 MW körül lehetett. Amennyiben tehát a várt további fejlesztések megvalósulnak – év végére a magyarországi naperőmű kapacitás egy csapásra több mint meguplázódhat 2018-ban, és év végére megközelítheti a 800 MW-ot is. Ezzel sem válnánk egy csapásra napenergia nagyhatalommá, a jelenlegi listán két helyet javítva a 14. helyre jönnénk fel az EU-országok rangsorában. Persze közben az előttünk és mögöttünk álló országok is új telepítéseket hajtanak végre, így még a helyezés megőrzése sem garantált.
Ez azonban jelenleg kétségesnek tűnik, mivel, miközben az elmúlt három évben a háztartási kiserőmű kapacitás szépen bővült, addig ugyanez már nem állítható az 50 kW és 500 kW közötti mérettartományra. Sőt, idén újabb megtorpanás volt tapasztalható e téren, miután a kormány április végén bejelentette, hogy felfüggeszti a METáR kérelmek befogadását. 2017-ben mindössze nem egészen 25 MW-ra vonatkozó, zömmel naperőműves jogosultságot adtak ki, az idén elfogadott kérelmek alapján pedig megközelítőleg további 75 MW kapacitás épülhet. Igaz, feldolgozás alatt van további 250 MW-nyi kérelem, miután azonban ezek támogatási igénye már a 2018-ra kijelölt keret fölött van, így egyelőre kevés az esély arra, hogy ezek a tervek a közeljövőben megvalósulhassanak. (A támogatási korlát túllépésére hivatkozva idén közel 65 MW létesítésével kapcsolatos kérelmet utasítottak el).
Értesüléseink szerint a megújuló energia támogatási rendszer új koncepciója heteken belül készülhet el, a korábban belengetett, az Európai Bizottsággal folytatott állítólagos egyeztetésről azonban nincs új hír.
Pécs, 2018. április 18.
Az MVM Hungarowind Kft. 10 MW kapacitású, pécsi fotovoltaikus, napelemes erõmûve 2018. április 18-án. A naperõmû évente 10,115 millió kWh villamos energia elõállítására képes mindenfajta károsanyag-kibocsátás nélkül, minimális üzemeltetési költség mellett.
MTI Fotó: Sóki Tamás
A 0,5-1 MW teljesítményű megújulós projektek elvileg további növekedési lehetőséget nyújthatnának, azonban az iparági szervezet vezetője szerint a piaci áron felül számukra rendelkezésre álló úgynevezett adminisztratív prémium még mindig nem elég vonzó a potenciális beruházók számára.
Bár a METáR program az 1 MW-ot meghaladó méretű megújuló energiás projektek részére elvileg tartalmazza egy aukciós mechanizmus lehetőségét is, egyelőre azonban azt sem lehet tudni, hogy a rendszer be lesz-e vezetve, ha igen, mikor és milyen körülmények között. Ezzel kapcsolatban jelenleg az sem világos, az aukciók technológiafüggetlenek lesznek-e (ha lesznek), vagyis hogy az egyes tendereken a nap- és szélenergia projekteknek versengeniük kellene-e majd egymással. Igaz, a hatóságok továbbra sem engedélyezik szélenergia termelő beruházások létrehozását Magyarországon.
Nem ez az egyetlen bizonytalansági tényező a magyar megújuló energia rendszerben. Az év elején kilátásba helyezett agrár napenergia program keretében a kormány a korábbi információk szerint legalább 300 MW naperőmű kapacitás termőföldön való létrehozását támogatná, az iparági egyesület vezetője szerint azonban inkább a „legfeljebb” a megfelelő kifejezés ebben az esetben. A program azonban még mindig nem indult el, a kormányzati források szerint a rendszer ugyanúgy fejlesztés alatt áll, ahogyan az aukciós rendszer.
Nem árt az óvatosság
Bár jelentős költségcsökkenést is eredményezhetnek, egyúttal azonban minőségi, garanciális problémákhoz is vezethetnek a kínai napenergia ágazattal kapcsolatos fejlemények – figyelmeztet Szolnoki Ádám. Az Európai Bizottság szeptembertől visszavonta a kínai napelemekre kivetett dömpingellenes importtarifáit, ami amellett, hogy vonzóbbá teheti az európai piacot az ázsiai gyártók számára, még olcsóbbá teheti a kínai termékeket. Ugyancsak Európa felé terelheti őket Peking azon májusi döntése, amellyel a támogatásokat csökkentve 30 GW-ra korlátozták az idén Kínában telepíthető új naperőmű kapacitásokat (a tavaly telepített 53 GW után). Ez utóbbi lépés jelentős konszolidációs folyamatot indított a kínai napelemgyártó ágazatban, ami számos cég bedőlését és az árak további zuhanását eredményezi. Ez pedig óvatosságra kell hogy intse a magyar vásárlókat is, mivel a kínai iparág megrendülése a minőség gyengüléséhez, illetve ahhoz vezethet, hogy számos, ma még működő gyártó bedőlését követően az esetleges garanciaigény nem lesz érvényesíthető.
