Az Orbán-kormány komolyabb ambíció nélkül várja az ENSZ hétf?n kezd?d?, több szempontból sorsdönt? párizsi klímakonferenciáját. Magyarország nem csupán minimálisat vállal be, hanem lemond arról az esetleges több száz milliárd forintos bevételr?l is, melyet az Európai Uniótól kaphatnánk lakó- és középületek energiahatékonyságának javítására.
Hétf?t?l megint Párizsra figyel a világ: kezd?dik az ENSZ 21. Klímakonferenciája (COP21). A 195 ország részvételével zajló klímacsúcs legfontosabb célja egy olyan globális megállapodás kidolgozása, amivel sikerülhet 2 Celsius-fok alatt tartani az átlagh?mérséklet-növekedést. A párizsi találkozó tétje óriási, radikális beavatkozás nélkül az átlag h?mérséklet-növekedés a század végére 4,8 Celsius fokos lehet, amit azt jelenti, hogy emelkedni fog a tengerszint és a vízh?mérséklet, hosszabbak lesznek az aszályos id?szakok, megszokottabbá válik a széls?séges id?járás. És ha most sem történik radikális beavatkozás, a kérdés gyakorlatilag eld?l, a folyamat visszafordíthatatlanná válik.
Nem kell megfeszülnünk
Eddig több mint 180 ország nyújtott be önkéntes vállalásokat arra, hogy 2030-ig hány százalékkal csökkentik üvegházhatású gázok kibocsátását. Az Európai Unió 40 százalékos kibocsátás-csökkentést vállalt (ez az egész unió kibocsátására vonatkozik), ami Vaszkó Csaba, a WWF éghajlatváltozás programjának vezet?je szerint “ nem elég ambiciózus, mert az 50-60 százalékos csökkenés is elérhet? lenne.”
Szmog Budapest felett, háttérben a Kelenföldi H?er?m?
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
Magyarország ugyanakkor kényelmes helyzetb?l várhatja a párizsi klímacsúcsot; várhatóan nem kell majd különösebben megfeszülnie, hogy megfeleljen az ugyancsak 40 százalékról szóló vállalásának, magyarázta Vaszkó. Az EU adja a globális károsanyagkibocsátás kilenc százalékát, a magyar kibocsátás ennek mindössze 1,4 százaléka, vagyis átszámolva mintegy 62 millió tonna széndioxid évente. (A világ 10 legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója felel?s az emisszió mintegy 70 százalékáért: Kína 24, az Egyesült Államok 15, az Európai Unió 10, India 6, Oroszország 4,9, Japán 2,9, Brazília 2, Irán és Indonézia egyaránt 1,6-1,6, valamint Kanada 1,5 százalékkal.) A WWF szakért?je szerint a vállalások alapján “irányváltás” lesz a párizsi csúcs. „Lesz kibocsátás-csökkenés, még ha nem is olyan mérték?, hogy a biztonságos két Celsius fok alatt tartsa a globális középh?mérséklet-emelkedést”, tette hozzá. A mostani vállalások alapján a szakért? úgy számol, hogy a század végére 3-3,5 Celsius fokkal emelkedhet a globális átlagh?mérséklet.
A dugódíj is segítene
Hunyadi Réka, a Greenpeace szakért?je a magyar vállalásról azt mondta, hogy a jelenlegi kibocsátási értékek mellett az 1990-es szinthez képest valójában mindössze négy százalékos csökkenést jelent majd a 2030-ra bevállalt 40 százalék. A vállalások sikeres teljesítése azonban korántsem konkrét kormányzati intézkedéseknek lesz köszönhet?, hanem els?sorban a szocialista nehézipar összeomlásának, mivel annak károsanyag-kibocsátása is elt?nt, mutatott rá a szakért?.
“Van még tennivalónk a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében; az energiafelhasználás mérséklése és a fosszilis energiahordozók kivevezetése lenne a legfontosabb, de akár egy dugódíj bevezetése és károsanyag-kibocsátás-mentes tömegközlekedésre való átállás is min?ségi változást tudna hozni” – mondta. A budapesti dugódjíról Tarlós István utoljára azt nyilatkozta, hogy 2016 végén talán bevezethet? lesz, de ha lesz is, akkor sokkal inkább a 4-es metró uniós támogatási szerz?désében szerepl? dugódíj-bevezetési kötelezettség kipipálásáról szól majd, mintsem környezetvédelemr?l.
Forrás: hvg.hu
