Az Orbán-kormány idején készült háttértanulmány minden eleme a b?vítés ellen szól
M. Schmidt János
Bár a kormány konzekvensen azt állítja, hogy a tervezett paksi b?vítés költségeit?l nem lesz drágább az áram – a Miniszterelnökséget vezet? Lázár János szerint a tízmilliárd eurós hitel nem épül be az áramárba, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter pedig egyenesen árcsökkenésr?l beszélt a beruházás kapcsán –, egyre több tény mond ellent ennek az érvelésnek.
Legújabban egy 2012-ben, tehát már az Orbán-kormány id?szakában készült tanulmány, amelyet az LMP-s Szél Bernadett adatigénylése nyomán küldött meg a Paks II. projektcég: a dokumentum egy olyan pénzügyi megoldást készít el?, amellyel a költségek egy részét szét lehet teríteni az áramfogyasztókon, így perszemegemelve az áram fogyasztói árát.
Az anyagot az MVM megrendelésére készítette az Ernst & Young Tanácsadó Kft. és a Faludi Wolf Theiss ügyvédi iroda. A dokumentum szerint a reaktorépítés költségeit kétféleképpen szokták ráterhelni a fogyasztókra, illetve az adófizet?kre: az egyik alternatíva a kiemelt garantált átvételi ár, a másik pedig egy speciális tarifaelem beépítése az áramárba. Az uniós versenyjog szempontjából egyébként mindkét változat állami támogatásnak min?sül. Magyarországon is létezik hasonló, például a rezsicsapdába esett távh?szolgáltatók kimentésére szolgáló kapcsolt termelés-szerkezetátalakítási díj.
Ez azonban csak kicsiny töredéke a fogyasztói árnak, a speciális tarifaelem viszont a tanulmány szerint jelent?sebb tétel lenne, mivel a beruházás értékének 5-15 százalékát kellene beszedni bel?le. A dokumentum tartalma ellentmond annak a kormányzati állításnak, amely szerint a lakosság semmit sem érzékel majd a paksi beruházás költségeib?l, s?t a projekt nyomán 13 százalékkal csökken az áram ára. A tanulmányban ugyanakkor van még néhány elejtett megjegyzés, amely arra utal, hogy a kormány olykor a józan ésszel szemben is els?bbséget ad a paksi b?vítésnek.
Például az állami Mavir eddig alig vett igénybe olyan uniós támogatást, amelyb?l a határokat megközelít?, illetve keresztez? áramszállítási kapacitások kiépítését lehetett volna finanszírozni – miközben a szövegben az olvasható: „a Bizottság azzal az indokkal sem feltétlenül támogatná a speciális tarifaelemet, hogy a határkeresztez? kapacitások építése sokkal költséghatékonyabb megoldást jelentene az atomer?m?vi blokkok építésénél, továbbá ezeket a projekteket az EU a hálózatfejlesztési, gazdaságélénkítési és infrastruktúra-összekapcsolási alapokból támogatásban részesítené.” Ez azt jelenti, hogy a tartós áramfölösleget produkáló európai energiapiacról olcsóbban lehet áramot importálni, mint ha atomer?m?vet építünk.
Ráadásul egy másik, szintén a mostani adatigénylés keretében nyilvánosságra került tanulmányban az is benne van, hogy 2020-ig a jelenlegi paksi blokkokat is ki lehetne váltani kisebb gázer?m?vekkel, és – tekintve, hogy jelent?s gázáremelkedést senki sem valószín?sít, a nukleáris technológia és az üzemanyag ára viszont folyamatosan n? – nagy valószín?séggel szintén jobban megérné, mint új reaktorokat építeni.
B?vebben: http://nol.hu/
Forrás: http://nol.hu/
