Paksi Atomerőmű: intézkedési terv lépett életbe

Share Button

A Duna alacsony vízállása ellenére is elegendő hűtővíz áll a paksi atomerőmű rendelkezésére, azonban már életbe léptették az erre az esetre kidolgozott intézkedési terv első fokozatát. Eszerint az erőmű szakemberei gyakrabban ellenőrzik a vízszintet, a szűrőket, és azokat a berendezéseket, amelyekkel kiemelik a vizet a Dunából. Az atomerőművet a létesítés előtti száz év legalacsonyabb Duna-vízállásához tervezték, ami Kovács Antal kommunikációs igazgató szerint azt jelenti, hogy „nem állhat elő olyan helyzet, amiben a biztonságos üzemeltetés veszélybe kerüljön”.

Alacsony vízálláskor az atomerőműben egy három fokozatból álló intézkedési tervet hajtanak végre. A terv második fokozatában, amely 84,5 méteres szintnél lép életbe, állandó figyelemmel kísérik a hidegvízbeömlő csatornát. A kommunikációs igazgató közlése szerint a Duna felső szakaszán várható esőzések miatt a következő fokozatra nem lesz szükség. A harmadik fokozat alkalmazása a termelés csökkentését jelentené.

Az Országos Vízügyi Igazgatóság honlapján azt közölte, hogy kedden Paksnál, a Balti-tenger közepes vízszintjéhez viszonyítva, 85,38 méter volt a Duna vízállása. Akinek ez nem sokat jelentene: az Országos Vízjelző Szolgálat (Hydroinfo) adatai szerint jelenleg Paksnál a Duna vízállása kevesebb mint 20 centiméterrel haladja meg a mérések kezdete óta megfigyelt legkisebb vízállást. A szolgálat 20-áig előre tekintő előrejelzése szerint a vízállás a nemzeti ünnepnap reggelén már csak körülbelül 14 centiméterrel alakul majd a legkisebb mért vízállás felett, a prognózis hibatartománya azonban azt mutatja,

van rá esély, hogy a következő napokban a megfigyelt legkisebb vízállás alá csökken a vízszint.

A vízállás mintegy 70 százalékos valószínűséggel fog az előrejelzési hibatartományon belül alakulni a Hydroinfo szerint.

A folyó vízhozama az eddig mért legalacsonyabb vízállása esetén másodpercenként 800 köbméter felett alakult, míg a négy blokk hűtésére másodpercenként körülbelül 100 köbméter vízre van szükség. A legalacsonyabb vízállása esetén rendelkezésre álló vízhozam Kovács Antal szavai szerint „bőven” kielégíti az erőmű és a tervezett 5., és 6. blokk hűtővízigényét is. Az új blokkok hűtése a terv szerint hasonló technológiával, a Duna vízével lesz megoldva, mint a régieké. Tervezett összteljesítményük 2400 MW lesz, és mivel 2030 körül pár évig egyszerre működnek majd a jelenleg is üzemelő, 2000 MW összteljesítményű négy blokkal, a hűtéshez így legfeljebb 220-240 köbméter/másodperc vízmennyiségre lesz szükség az adott időszakban. (Az új 5. és 6. blokk 2025, illetve 2030 körül állhat üzembe; a régi négy sorrendben 2032-ben, 2034-ben, 2036-ban és 2037-ben állhat le.)
Az alacsony vízszint mellett a Duna felmelegedése is extra figyelmet irányít a folyóra. A folyó hőmérséklete jelenleg 25 és 26 fok között alakul, az atomerőműnél 25 Celsius fok felett folyamatosan figyelik a hőmérsékletet. Az elmúlt időszak hősége, és a Duna megemelkedett hőmérséklete nem okozott biztonsági kockázatot az erőmű termelésében, a blokkok leállításának szükségessége nem merült fel, ugyanakkor néhány tíz megawattal csökkent az erőmű által termelt villamos energia mennyisége. Az emelkedő Dunavíz-hőmérséklet ugyanis rontja az atomerőmű kondenzátorainak hatásfokát, így a blokkok termikus hatásfoka romlik, ennek következtében pedig csökken az erőmű által termelt villamos energia mennyisége.

A hűtővíz folyóba történő visszaengedésére környezetvédelmi szabályok is vonatkoznak. Ezek szerint a kibocsátási pontoktól folyásirányban számított 500 méteren belül a befogadó víz (vagyis a Duna kibocsátott hűtővízzel keveredett vizének) hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 fokot. Az elmúlt napokban ez a lehetőség nem merült fel, azonban a szempont a jelen állás szerint akár a 2080-as évekig működő 5. és 6. blokk esetében is releváns. Az új atomerőművi blokkok létesítése kapcsán az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. környezeti hatástanulmánya szerint, ha ennek veszélye fog fenyegetni, először egy úgynevezett utóhűtő rendszerrel lehet csökkenteni a visszaengedendő víz hőmérsékletét. A további lehetőséget azonban ebben az esetben is a visszaterhelés (termeléscsökkentés), majd a blokkok leállítása jelentheti.

A Paks 2-re vonatkozó környezeti hatástanulmány eredeti változata még úgy szólt, a Duna várható nagy vízhőmérsékleti időszakainak és a kis vízhozamainak várható együttállása „olyan kis tartósságú, hogy az nem indokolja a hőcsóvaszámításnál a Duna szélsőségesen kis vízhozamának felvételét”. Ezt az érvelést azonban korábban már a Baranya Megyei Kormányhivatal sem tartotta elfogadhatónak. A hatástanulmány emellett csupán a másodpercenkénti 1500 köbméteres Duna vízhozammal számolt, ennél kisebb mértéket nem vizsgáltak, amit a kormányhivatal szintén elégtelennek tartott, mondván, a klímaváltozás várható hatásainak vizsgálata során azonban a szélsőséges hőmérsékleti hatások mellett a szélsőséges vízhozam értékekkel is számolni kell.

A hatástanulmány kiegészítése másodpercenként 950 köbméteres, illetve a konkrétan nem meghatározott ez „alatti” vízhozammal számol. Eszerint azonban még a pesszimistább klimatológiai forgatókönyv szerint is, vagyis az 950 m³/s alatti Duna vízhozam tartományban – ami tehát még mindig 150 köbméterrel magasabb az eddigi mélypontnál – a 2085-ös évre modellezett 28,64 fokos vízhőmérséklettel számolva is várhatóan átlagosan csupán évente egyetlen napon lépné majd túl a 30 fokos határértéket a befogadó víz hőmérséklete.