Budapest, 2014. február 18., kedd (MTI) – A paksi atomer?m? b?vítésér?l rendezett konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia kedden Budapesten.
Érdemi tudományos eszmecserét, valódi érveket sürgetett a paksi b?vítésr?l Sólyom László volt köztársasági elnök bevezet?jében. Közölte: a rendkívüli horderej? szerz?dés megkötése meglepetésként érte a magyar embereket.
A hatalomgyakorlás hitelességi válságának nevezte a Miniszterelnökségre korlátozott titkos el?készítést, az „elegend? információ nélkül az Országgy?lésre hárított döntést” és az „érdemi adatok” titkosítását tíz évre.
A volt köztársasági elnök szerint a döntés olyan szituációban született, amikor válaszúton van a világ energiatermelése, a választáshoz szükség volna az alternatívák részletes ismeretére és megvitatására.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kiemelte: az intézmény azzal a céllal adott helyet az eszmecserének, hogy a paksi b?vítés kapcsán er?söd? politikai értékelés-érvelés helyett a szakemberek tudományosan megalapozott vélemények és érvek alapján kifejthessék álláspontjukat az ország energiagazdálkodásának távlatairól.
Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára el?adásában kiemelte: a következ? húsz évben Magyarországon 6300 megawattnyi új kapacitás rendszerbe állítására van szükség.
Az import növekedése csak egy szintig vállalható, szükség van hazai tulajdonú er?m?vekre – mutatott rá.
Az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot egyszerre figyelembe véve fontos eszköz mind az atomenergia, mind a megújuló energia, mind a széntechnológiák. Nemzetközi tanulmányok is alátámasztják, hogy jó irány a nemzeti energiastratégiában megfogalmazott „atom-szén-zöld” forgatókönyv – fejtette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy ez hozza a legkedvez?bb helyzetbe a nemzetgazdaságot.
Az atomenergia hosszú távú felhasználását Magyarországon támogatták a korábbi kormányok is. A jelenlegi kormány gondos gazda módjára jár el akkor, amikor a jelenleg m?köd? paksi blokkok helyettesítésér?l még a kivezetésük el?tt, id?ben gondoskodik – hangsúlyozta Kovács Pál.
Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója egyebek mellett kifejtette: 2025-ig összességében 4000 megawattnyi kapacitás esik ki a hazai villamosenergia-rendszerb?l gazdasági és környezetvédelmi okokból. Szerinte felel?s gondolkodás a tervezett ütemezésben el?készíteni a paksi projektet.
Az orosz-magyar megállapodásban szerepl? hitelkamat kedvez?vé teszi a finanszírozást, érdemes lehet ebben a projektben gondolkodni – fogalmazott. Az általa bemutatott számítások szerint mintegy duplája lenne a beruházási költség, ha a tervezett paksi er?m?vet megújuló energiaforrásokkal váltanák ki.
Felsmann Balázs, a Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpont vezet?je viszont arra hívta fel a figyelmet: kérdés, hogy valóban kell-e Magyarországnak 2023-2025-ös üzembeállással a meglév? paksi blokkok mellett újabb 2400 megawatt nukleáris kapacitás.
Ma nem lehet megmondani, hogy hol fog tartani a világ tíz év múlva – emelte ki. A legnagyobb felel?sség, hogy mindent döntést akkor hozzunk meg, amikor azt valóban meg kell hozni. Ha el?bb döntünk, akkor lehet, hogy rossz irányba indulunk el – fogalmazott.
