|
|
A két ország közötti megállapodás eredményeként két 1200 MW-os blokkot építhetnek az oroszok hazánkban, amelyekhez 30 éves lejáratú hitelt is nyújtanak számunkra. A hitel a beruházás 80%-át fedezheti, és maximum 10 milliárd euró értékű lehet. Lázár János akkori közlése szerint a projekt teljes költsége 10-12 milliárd euró körül alakulhat.
2014.01.14 17:52 10 milliárd eurós megállapodás Orbán és Putyin között
2014.01.14 16:26 Orbán évtizedekre Oroszországhoz kötött minket
Pár nappal később szintén a Miniszterelnökség államtitkára egy sajtótájékoztatón kísérelt meg magyarázatot adni arra a kérdésre, hogy az új paksi blokkok miként lesznek képesek olcsó áramot biztosítani Magyarország számára. A felvázolt konstrukció alapvetően arra épül, hogy az erőmű megépítésének költségét nem az erőmű által termelt áram árában, hanem az államháztartás terhére kívánják elszámolni. A „hiteltrükk” eredményeként az új blokkokból származó áram ára valóban versenyképes lesz, azonban a beruházás 10 milliárd eurós (+kamat) terhét a mindenkori adófizetőknek kell majd visszafizetniük.
2014.01.16 12:00 Paksi ügy: Hiteltrükkel lesz olcsóbb az áram
Orbán Viktor péntek reggeli szokásos rádióinterjújában szintén beszélt a megállapodásról. A kormányfő elmondása szerint „Paks megtartása nélkül a rezsicsökkentésnek sincs gazdasági alapja, márpedig a kormány célja az, hogy a Magyarországon felhasznált energia minél nagyobb része hazai termelésű legyen, így mind a háztartásoknak, mind a gazdaságot működtető vállalatoknak olcsó áramat biztosítsanak”. Orbán Viktor egyben beszélt arról is, hogy folytatódik a rezsicsökkentés, és további energiaszolgáltatók kerülhetnek állami tulajdonba.
2014.01.17 08:40 Orbán: „jó kis rezsicsökkentés lesz ez is” (3.)
A rezsicsökkentés-államosítás és a „Paks II. megállapodás” között valóban van logikai kapcsolat, de nem feltétlenül abban a formában, ahogy azt a kormányfő tálalta. A két téma nagyon hasonló analógiára épül, ugyanis mindkettő végén – burkoltan – az adófizető állja cech egy részét. Mindkét „projekt” (Paks II., és rezsicsökkentés-államosítás) azt a mintát követi, hogy az állam kezébe vesz egy alapvetően veszteséget termelő tevékenységet, amelyet ezt követően – egy állam esetében más forrás nem lévén – adófizetői pénzekből keresztfinanszíroz a későbbikekben. Persze lehetne árat is emelni, de ez értelemszerűen most nem tűnik lehetséges opciónak egyik „projekt” esetében sem.
A lakosságot ellátó energiatársaságok, ún. egyetemes szolgáltatók (ESZ) már a rezsicsökkentési akciót megelőzően is komoly veszteségeket termeltek, ami a politikai döntésként meghozott 10%-os díjvágások következtében várhatóan csak tovább növekedtek. Az energiakereskedelmet, és az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat magában foglaló, szabályozott árakon működő egyetemes szolgáltatás több tízmilliárdos veszteséget hozott már 2011-ben és 2012-ben is az energiacégeknek. A megcélzott államosítással értelemszerűen ezeket a terheket az állam fogja viselni, és így nagyon hasonló konstrukció alakul majd ki, mint Paks II.-nél: az áramdíj egy részét az állam (adófizetők) fogja állni.
A két „projekt” vesztesége között pedig sajnos nem szorzás, hanem összeadási művelet van, vagyis mindkét tevékenység növelni fogja az állam kiadásait, így Paks II. maximum csak félremagyarázás eredményeként lehet majd képes alapot biztosítani a rezsicsökkentésnek. Például ha átsúlyoznak a két „projekt” veszteségei között, de ez csak játék a számokkal, és mindkét „projekt” fenntarthatósága csak addig biztosított, amíg a mindenkori államháztartás képes valahogy kitermelni a fedezetet, vagyis amíg meg nem roppan az érkező többletterhek alatt.
Forrás:portfolio.hu
