Egyel?re nem akad meg a paksi b?vítés el?készítése a múlt héten elindított két brüsszeli vizsgálat mellett sem, de számos jogi bizonytalanság fogalmazódik meg, illetve a magyar államadósság finanszírozásra gyakorolt hatás is lényeges – ez a kép rajzolódik ki a Figyel? csütörtöki nagycikkéb?l. A lap szerint a kötelezettségszegési eljárás nyomán „a jelenlegi munkák nagy részét kitev? engedélyeztetést és el?készítést ugyan valóban nem gátolja a kialakult helyzet, nemsokára azonban az oroszoknak is el kellene kezdeni érdemben dolgozni az er?m?vön. Márpedig velük újabb szerz?déseket egész biztosan nem köthet a magyar fél és jó eséllyel teljesítésigazolásokat sem állíthat ki a beruházást felügyel? projekttársaság”. A lap egyes értelmezésekre hivatkozva azt vázolja: a vita rendez?déséig a szállítások teljesen állni fognak, ami így már néhány hónap múlva problémákat okozhat. A cikk számos felvetését, így a magyar-orosz államközi szerz?dés esetleges hatálytalanságát, kiegészítettük a Portfolio saját információival. Tudomásunk szerint a magyar kormánynak az id?tényez? és a költségvetési következmények miatt is abszolút érdeke a vitás ügyek miel?bbi – kompromisszumos – rendezése.
A cikk néhány fontosabb gondolata a Portfolio saját kiegészítéseivel:
- Azzal, hogy az EU befogadta Jávor Benedek PM európai parlamenti képvisel?jének panaszát, nem kett?, hanem három fronton zajlanak vizsgálatok a Paks II. projekt kapcsán, utóbbi ugyanis a paksi szerz?dések általános titkosításának az uniós (környezetvédelmi) szabályokkal kapcsolatos összhangját kezdte el vizsgálni egy ún. pilot projekt keretében. Ugyanilyen vizsgálat vezetett ahhoz, hogy végül a beszerzések terén uniós kötelezettségszegési eljárás indult múlt héten.
- A nemzetközi tender elmaradása miatt indított kötelezettségszegési eljárás kapcsán a lap úgy tudja: a kormány bízik a kompromisszumos megoldásban, de az általa megkérdezett szakért?k nem igazán tudják elképzelni, hogy mi lehet ez.
- Összhangban azzal, mint amit Lázár János, a Miniszterelnökség vezet?je múlt csütörtökön sugallt, a Portfolio is úgy tudja, hogy a kormány valóban törekszik a gyors, kompromisszumos megegyezésre, de az el?készítési munkák addig is haladnak tovább a maguk útján. Azt a Figyel? sem írja, hogy a kötelezettségszegési eljárás konkrétan megakasztaná a beruházást, illetve annak el?készítését, de azt felveti, hogy id?vel az el?készít? fázis helyett már a megvalósítási fázis jön, ahol újabb szerz?déseket kellene kötni, márpedig ez az alábbiak miatt akadályba ütközhet.
- A gyors megegyezés és a tiszta jogi helyzet a Portfolio tudomása szerint két f?bb ok miatt is érdeke a magyar kormánynak: 1.) addig kérdéses, hogy milyen további szerz?déseket köthet a Paks II. projektcége, illetve kiállíthat-e teljesítésigazolásokat (a Figyel? szerint jó eséllyel nem), 2.) a helyzet tisztulásáig, els?sorban optikai okok (a potenciális kritikák elkerülése) miatt nem tervez lehívni részletet az orosz hitelb?l a projektcég.
- Az, hogy egyel?re nem hív le részletet az orosz hitelb?l a cég, azt is jelenti, hogy a projekt el?készítésének költségei mindaddig kizárólag a magyar költségvetést terhelik, így ezt meg kell finanszíroznia az Államadósság Kezel? Központnak. Érdemes megjegyezni, hogy a Paks II. projekttársaság éves költségvetési tervezete minden évben úgy áll össze, hogy abban a tervek szerint 80%-ot már az orosz hitelkeretb?l használnánk fel, és csak 20%-ot kell az adott évben a magyar büdzsének hozzátennie, azaz az ÁKK-nak megfinanszíroznia.
- Az idei évi 28 milliárdos céges keretb?l a 80%-nyi orosz hitelrész „kipótlása” a magyar büdzsé terhére még nem olyan nagy er?feszítés, de a projekttársaság jöv? évre tervezett 113 milliárdos költségvetéséb?l a b? 90 milliárd forintnyi többlet magyar hozzájárulás megfinanszírozása már nagyobb tehernek mondható. Cikkünk eredeti verzióját pontosítva fontos ugyanakkor tudni: az eredményszemlélet? államháztartási hiány és a kimutatott adott évi államadósság szám szempontjából lényegtelen, hogy az az orosz hitel és a magyar büdzsé hiányának kombinációjából áll össze, vagy csak a magyar büdzsé hiányából, mindkett? ugyanúgy növeli mind az éves deficitet, mind az államadósságot.
- A Figyel? szerint az, hogy óvatossági okok miatt egyel?re nem nyúl a magyar kormány az orosz hitelkerethez, kedvez? irányba is „elsülhet” majd (ha például egész 2016-ban nem nyúlunk hozzá, majd 2017-ben hozzányúlunk), mert a hitelkeretben képz?dhet majd egy lehívható puffer. Így tehát például a 2017-ben a projekttársaság büdzséjét akár teljes egészében a hitelkeretb?l lehetne állni, azaz akkor nem kellene a magyar büdzséb?l áldozni a 2017-ben felmerül? költségekre, így abban az évben elvileg nem kellene az ÁKK-nak többlet finanszírozással kalkulálnia.
- A beszerzési kérdés miatt most indult kötelezettségszegési eljárásnak az az egyik legnagyobb tétje (id?beli csúszás), hogy 2026-ra valóban termelésbe tud-e állni a két új blokk, vagy sem, ugyanis ett?l függetlenül Magyarországnak 2026. március 15-én meg kell kezdenie a felvett orosz hitel törlesztését.
- A lap azt veti fel, hogy a most indult kötelezettségszegési eljárás könnyen akár több hónapra, s?t az Európai Bíróságra kerülve akár több évre is lassíthatja, vagy késtetheti a beruházást. A lap forgatókönyv elemzése alapján azt valószín?síti, hogy a 2 hónapon belül érkez? magyar kormányzati választ nem fogadja majd el Brüsszel (azaz ragaszkodik a f?vállalkozó kiválasztását illet?en is a tender kiírásához), így a vita az Európai Bíróság elé kerülhet.
- A lap utal Aszódi Attila kormánybiztos hétvégi blogbejegyzésére, amelyben arra emlékeztet, hogy az összegy?jtött 11 európai atomer?m? beruházásból 7-nél nem volt nemzetközi tender. A lap szerint azért nincs értelme ezeket az eseteket citálni a magyar beruházás kapcsán, mert ezen hét projektb?l többnél sem a megrendel?, sem a kés?bbi üzemeltet? nem állami cég, így nincs értelme közbeszerzési kötelezettségr?l sem beszélni. Ezt azzal érdemes kiegészíteni, hogy többségében nem állami cégekr?l volt szó, azaz több projekt esetén igenis bizonyos részben megjelent egy-egy állam, vagy annak intézménye is a projektben.
- A tiltott állami támogatás kérdésében múlt héten végül a Bizottság nem hozott még ítéletet, hanem ún. mélyreható vizsgálatot indított annak feltárására, hogy a beruházás piaci alapon is megáll, vagy csak állami támogatás mellett.
- A lap három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel. Az els? szerint a konstrukció nem állami támogatás, így ez a legjobb kimenet a projekt folytathatósága szempontjából, de a lap szerint ennek a forgatókönyvnek elég kicsi az esélye, mivel „sokan úgy vélik: az EB végül arra jut, hogy a Paks II. piaci viszonyok között nem valósulna meg”.
- A második, a lap szerint legvalószín?bbnek tartott forgatókönyv szerint a Bizottság rábólint arra, hogy állami támogatás van a projektben (azaz ez nem tiltott állami támogatás). A lap szerint ez azért lenne kellemetlen, mert a magyar fél eddig végig azt kommunikálta, hogy a paksi projekt egy piaci konstrukció, így viszont ennek ellenkez?jét kellene kommunikálni, amire a lap szerint nincsenek egyel?re felkészülve a projekt vezet?i. A cikk szerint a tiltott állami támogatással kapcsolatos vizsgálat mellett (amelynek eredménye valamikor 2016-ban megszülethet) is folytatódhat a projekt el?készítése.
- A harmadik forgatókönyv az lenne, ha a Bizottság azt állapítaná meg, hogy tiltott állami támogatás van a projektben, így az egész paksi projekt leállna.
- Érdekes gondolat a cikkben, miszerint egyes értelmezések szerint a Bizottság nem hagyhat jóvá olyan dotációs tervet, amely mell?zte a közbeszerzési eljárást, így tehát a két, most folyó brüsszeli vizsgálat egymásra is hathat. A cikk szerint mindenesetre jó eséllyel a tender kiírását mindenképpen kötelez?vé tenné Brüsszel.
- Érdemes egyébként felhívni a figyelmet, hogy a tiltott állami támogatás kérdésében a Bizottság mélyreható vizsgálatot kezdeményezett, azaz olyan vizsgálatot, amelybe bevonja a civil szervezeteket és más országok kormányait, szervezeteit is. A t?lük összegy?jtött érvanyagot is figyelembe veszi tehát majd saját határozatában a Bizottság, amit könnyen lehet, hogy azért tesz a Bizottság, hogy a döntése után kisebb eséllyel lehessen megtámadni azt az Európai Bíróság el?tt – a brit atomer?m? projekt kapcsán ugyanis ez történt és most ennek az esetnek a kivédésére törekedhet a Bizottság.
- A cikk további gondolata, hogy maga a 2014. januári magyar-orosz államközi szerz?dés (és a rá épül? három megvalósítási megállapodás) sem léphetett hatályba, mivel a magyar fél az aláírásig nem bizonyosodott meg arról, hogy a dokumentum valamennyi hazai és EU-s jogszabálynak megfelel. Márpedig a most elindult kötelezettségszegési eljárás arra utal, hogy ez nem történt meg (az államközi szerz?dés el?tt érkezett Barroso-levél csak az elvi jóváhagyást adta meg, de arra felhívta a figyelmet, hogy ett?l függetlenül még be kell tartani az uniós jogszabályokat, amiket most kétségbe vont a beszerzés terén a Bizottság).
- A Portfolio tudomása szerint az, hogy az államközi szerz?dés nem lenne hatályos, fals információ, a most indított brüsszeli vizsgálatok a kétoldalú államközi szerz?dés hatályára semmilyen módon nincsenek hatással.
Forrás: portfolio.hu
